jó eszményei alakjában , a melyek egyedül üdvözítök, a tökély leg magasabb fokát képviselők megalkotóikra nézve, bármennyire alatta
maradhatnak is más kor, más szellem várakozásának .
13. Ş . Hiszen tárgyilag szemlélve, az eszmény is mindig vi szonylagos, és általános gyakorlati értéke kevésbé önmagában , ha nem inkább az ösztönzésben rejlik , a melylyel az emberi munkássá got fokozza, épen viszonylagosságából következő valósíthatatlansága
folytán. Az eszmény által a czél újra indokká válik ; a törekvések
közben , a melyekre serkent, gyakorlat által megizmosodnak a te hetségek , bövül a tapasztalat, gyarapodnak az ismeretek . S bármi fokozatos is a változás , melyet az ember így előidéz , ennek viszsza hatása magára az eszményre sem maradhat el ; s habár nem is vál tozik néha az alak, a szó, a mely kifejezi, de okvetetlenül más lesz tartalma, értelme, mint a mi volt; átalakul a hozzájárult új elemek nek megfelelőleg , még akkor is , ha az emberek hitczikkelyként hirdetik változatlanságát, hogy elébbi csalódásukat ne legyenek kénytelenek bevallani,s hogy továbbra is azon hitükhöz ragaszkod hassanak, hogy a legmagasabb, a mi szemünk előtt lebeg , mindigA MÓDSZER . 27
végleges és tökéletes volt , s örökké az is marad . Soha el nem ért, de folyvást új czélok felé igyekszünk tehát ; a jelen állapot, a tételes pedig mindig egyrészt a történet , a mult és öntudatlan , az okok gyanánt szereplő , másrészt az eszmény, az öntudatos és czélképen felfogott tényezők közötti középnek mutatkozik .
Az eszmények rendszere, sorozata és fokozata párhuzamos en nélfogva az állapotokéval, és valamint ezekből származnak azok , úgy következtethetünk ott, a hol valamely nemzedéknek egyéb emléke elveszett , eszményeiből viszonyaira . Minthogy pedig az eszmények egyszersmind az illető kor elmélkedéseinek végleges alakjai, épen a legmaradandóbb emlékek , és hézagpótlékul, a törté net kulcsául szolgálnak ; ennek folytán az eszmények sorából leol vashatjuk a korszakok törvényeit. S mig igy a multak örökében útmutatók , elméletük irányadó a jelenkori tudomány megitélésénél is ; figyelmeztet tanaink múlhatlan tökéletlenségeire , valószinü tévességére ; megérteti , hogy az emberiség problémái látszó megol datásuk után mindig megújulnak, s éleszti azon kételyt az elfoga dottak iránt, azon türelmet és bizalmat a jövő fejleményeire és iga zolásaira nézve , a melyek az emberi haladás feltételei közé tartoz nak . A tudat ugyanis , hogy minden nemzedék eszményeit, bármi magasztosak, mégis okvetetlenül felváltják más kor másnemü esz ményei, a meggyőződés, hogy a munka föáldása nem közvetlenül élvezhető gyümölcseiben , hanem az általa előidézett nagyobb mun kaképességben és kedvben nyilvánul, az emberi természet neme sebb rugóinak öszszhangba juttatása azon indokokkal , a melyek a mindennapi szükséglet kielégítésére késztetnek , annak belátása folytán, hogy az egyéni jóllét előmozdítása a jövő eszményeinek előkészítésével karöltve jár : mind e hajlandóságok az eszmények fokozatosságának és viszonylagosságának elismeréséből következ nek , s igy a szerepet, a melyet az értelmi főerények ezen szinte alaptétele a tudomány körében betölt, méltán párhuzamba helyez hetjük azzal , a melyet a theologiai erkölcstan saját terén joggal a hivő alázatosságnak itél oda.
14. $. Az eszmények elméletében e szerint a leghathatósabb módszertani eszközt birjuk a társadalmi tudományra nézve , A
28 MÁSODIK FEJEZET.
deductio itt úgyis csak annyiban alkalmazható , a mennyiben vagy az elözö tudományok végigazságaiban lelünk oly általános tételeket, a melyekből következtetéseinknél kiindulhatunk, vagy magának a társadalmi tudománynak keretében sikerült valamely fogalmat kimerítően és szabatosan megállapítani, a melynek azután különle ges eredményeit kutatjuk ; ámde a tudományok elkerülhetlen héza gainál fogva, a melyek leginkább épen a külön tudománycsoportok közt tátonganak , amazok száma szerfölött csekély ; emezek pedig, még akkor is , ha az alapvető fogalmak kifogás alá nem eshetnének , nem a tudomány egészére , hanem csupán egyes kis tereire szolgál nak . Az inductióra az anyag böven áll ugyan rendelkezésre a sta tisztikai leirás és a történet alapján, de ritkán akként, hogy közvet lenül feldolgozható lenne, mert a társadalmi tények szerfölött ösz szetett vegyületüek, söt épen azon alakzatok , a melyek legegysze rübbeknek látszanak, legbonyodalmasabb szövevényüek , s csakis hosszu kezelés és használat által lesimítvák, mintegy törmelékda rabok, a melyeknek szögleteit lecsiszolta az idök sodra . Itt érvénye sül tehát különösen a genetikai és lélektani elemzés , s ezzel karöltve a tudomány története; mig a viszony nyitját, a mely az
intézmények s egyrészt a törekvések , másrészt az eredmények közt
fennáll, az eszmények módszere adja kezünkbe.15. S. Ho y mily jelentékeny ez elmélet, arról azon kapcsolat világosíthat fel, a melyben az össszes társadalmi tudományok köz pontjából kiemelkedő kérdéssel , az emberi előhaladás kérdésével áll. Alig van vitásabb történetbölcsészeti tétel annál, vajjon egye temes, és ennélfogva szükségszerü - e vagy sem a polgárosodás hala dása, azaz az ember uralmának terjeszkedése a kültermészet felett, és ettől kölcsönösen feltételeztetve, valamint azt továbbra feltéte lezve, a közösségi tudat, a társulási hajlam és a szervezkedési képesség tökélyesbülése. Ha elvitázhatatlan is egyes esetekben az előmenetel, kétségbe vonták gyakran : vajjon az egész emberiséget illetőleg általános - e e tény ; sőt, ha számba veszszük az elmult idök és az Európán kivül fekvő nemzetek szavazatát , alighanem számo sabb a tagadó, mint az igenlő válasz . Kevés korszak nemzedéke, csupán a görög, utóbb a római müvelődés fénykoráé , valamint a
A MÓDSZER . 29
mult század eleje óta az újkoré fogadta készséggel a haladás tanát és törekedett lelkesen azt majd hit gyanánt terjeszteni , majd tudomá nyosan magyarázni. S a bizonyítási módok is igen különbözők. Az encyclopaedisták és tanítványaik egyszerüen mint szembeszökő kétségbevonhatlan tényt, mint az értelem diadalát tárgyalták az elöitéletek felett; a rationalistikus deisták az ember isteni rendelte tésének tulajdonították ; a metaphysikai iskolák Hegellel a lét vagy az eszme fejlődésével azonosítják ; az evolutio elvének hivei az egész természetből kiolvasható világtörvény mozzanatának tartják ; a történetben nyilvánuló viszszaeséseket, számos nép hosszu időn át megdermedését, egész polgárosodási rendszerek elaljasodását meg annyian csak mulólagos és látszólagos tüneménynek jelentik ki , melyet részint képtelenségünkből magyaráznak az emberi kedély és tevékenység összes sokszorosan bonyolódott szövevényét átte kinteni , részint azon általános törvény esetei közé sorolnak, a mely szerint a belterjes fejlődés korszakainak váltakozni kell a külső ter jeszkedéséivel , mivel egyénben, társadalomban és az emberiség keb lében egyaránt a kiválóbb emelkedés csak az alap szélesbedésével
együtt következhetik be .
Annyi bizonyos, hogy a mig valamely népnél az eszményal kotás folyama meg nem akad egyik vagy másik tényezőjének kime rülése miatt , a haladás szükségképeni, bár iránya változhatik az eszmények terével együtt, a mint az emberi hajlamok és tehetségek aránya magában is módosul, előbbi kivánalmak kielégítése és új