14 ELS FBJEZKT

egy ^{franczia nyelvtan akadt} kezébe s mert e nyelv rendszerét sokkal könnyebbnek ^látja,

majd

belé-kap ^{„de a gondolat,} hogy az az átkozott

német nekem

szükségesb, abba hagyatá velem" (VI. 54).

Még

^{1827-ben is} igen hibásan ^beszél, bár

már

min-dent ért (VI. 245).

Úgy

^{látszik,Bajzának} csekély nyelvtehetsége ^volt.

Németül ugyan

késbb

tökéletesen megtanult, de a latin mellett

nem

is volt több nyelv birtokában.

A

francziát csak olvasva értette s így

sem

teljesen.

Tudott valami keveset ^{tótul is (VI. 52).}

III.

Bajza iskolai tanulmányaira

nem ^nagy

^súlyt

helyezett, de azért tanulói pályája alatt is intensiv munkálkodást fejt ki az önmivelés terén.

A

szépiro-dalom, a kritika és a történelem

hamar

lekö-tötte figyelmét és minden szabad idejét olvasga-tással, tervezgetéssel töltötte. Miután az iskolában

nem

lelt útmutatóra; rendszertelenül, autodidakta módon, de fáradhatatlan kitartással szaporítja

isme-reteit.

Az

önmivelés valóságos szárnyakat nyer, mikor megismerkedik és

bens

barátságot köt Toldyval, 1819

szén

ismerkedtek

meg

az egyetemen. Toldy, úgy ^látszik, eleinte

nem

sokat érdekldött a szótalan Bajza iránt, míg Koronay Antal fel

nem

hívta rá figyelmét. Melléje telepedett az

eladások

^alatt, de a megbarátkozás Bajza tartózkodó természete miatt elég lassan ment.

Még

1821 elején is

magázódnak.

Történt aztán, hogy egy lányba szerettek ^s mind-egyik vissza akart lépni a másik javára. „Ezóta

líJÚXOB 15 barátságunk érczczé

ln", mondja

Toldy. ^{^}

A

milyen seutimentalis barátságuk ez indítéka, olyan senti-mentalis rajongással csüggtek egymáson. Leve-leik telve

vannak

barátságuk áradozó kifejezéseivel.

Még

Bajza is egyre hangsúlyozza vonzalmát. Mikor egyszer Toldy betegségérl vesz hírt, ezeket írja neki: „Szívem, fejem egészen telve

van

veled;

tit-kos, ismeretlen érzetek váltogatják egymást

bennem

s

nem fogom

fellelhetni nyugalmamat, valamed-dig egészséged fell bizonyos hírt

nem

veendek"

(VI. 171).

A

két ifjú barátsága

évrl

évre

bensbb

^lett.

,A

mi barátságunk, édes Ferim,

nem

lehet

nem

örök. Ahelyett

hogy hlne,

évenkint jobban szeret-jük egymást" (VI. 338). Mikor Toldy hosszú külföldi útját teszi meg, Bajza egyszer ezt írja neki:

,Nem

hiszem,

hogy

visszajöveteledet Mariedisjobban óhaj-taná, mint én.

Nem

képzelheted, melly kevés gyönyört

ad nekem

most ez a ^{pesti élet,} mióta ^itt

nem

vagy.

Csak

mi ketten tudjuk egymást igazán érteni.

Én

sok emberekkel

vagyok

itt igen szép harmóniában, de

a

te híjadnak csak egy huszadrészét se tölti be senki. Melly boldogság lesz az,

ha

téged ismét lát-hatlak. Ezer plánumokat csinálunk s ezereket ron-tunk el, ezer kicsinységeken czivódunk össze, ezer szemrehányásokat teszünk

egymásnak,

hányszor

nem

fogod

tlem

hallani,

hogy

te igen tüzeskedel, de képzelem az én

hidegségem

melly sokszor fog

neked

nyújtani alkalmat,

hogy

a tromfot visszaadd,

öszve-1 KunczAladár^: ToldyFerencz, 1907.9. 1. ésToldy Ferencz levelei Bajzához a M. Tud. Akadémiában (Magy. ír. Lev. 4°

144 sz.), 1. az1821 márcz. 25., 1824aug. 22. és1825 jul. 15-iki leveleket

^g KLSÖ FBJIZBT

veszünk, megszidjuk egymást, devégtére aztán mégis csak a régi barátok

maradunk"

^{(VI. 306).}

A

mint e kis kép is mutatja a két barát sok tekintetben ellentéte ^volt egymásnak. Bajza félénk, visszahúzódó, Toldy szereplésre vágyó; Bajza szereti a nyugodt, kényelmes tanulmányozást, Toldy ideges, türelmetlen, dolgát gyakran elhamarkodja; Bajza mindent ^{alaposan átgondol,} de tágabb látkörre

nem

igen törekszik, Toldy ^{sokszor felületes,} de több oldalú.

Egymásra

a legjobb hatással voltak. Bajza mérsékelte Toldy tüzét, Toldy ösztökélte nehezen mozduló barátját. Kölcsönösen sokat köszönhetnek egymásnak. Bajzát Toldy vezette be az irodalmi körökbe, Bajza

meg

sok meggondolatlanságtól tar-totta vissza Toldyt.

Összekerülve az egyetem padjain a sok ^ellentétes vonás közt is megtalálták

egymásban

a rokonszelle-met. Közös volt a két ifjúban a lelkesedés a

magyar

irodalomért. Fanatikus hittel szentelik életüket kora fiatalságukban a nagyczélnak^: megteremteni a nyugat-európai színvonalon álló

magyar

irodalmat.

A

czélt aztán a trias el is érte: Bajza elhárította polémiái-val a törekvésük útjaiban álló akadályokat, Vörös-marty megindította az irodalom virágkorát és a

már

nyugateurópai színvonalú irodalom történetét aztán Toldy írta meg.

Hogy

e nagy czélt elérhessék,

minden

szabad idejüket az irodalom tanulmányozására fordítják.

Elbb

az iskola hatása alatt a latin írókat olvasgat-ják. Itt egészen Bajza a mester és Toldy a tanít-vány. Toldyt, a ki eddig

fleg

a

könnyebb

franczia Írókat olvasta, meglepi Bajza jártassága a római írókban és történelemben, meglepi Bajza szabatos,

IFJÚKOK 17 szép eladása, melylyel bevezeti e számára egészen új világba.

Ám

^{a latin} írókat

csakhamar

háttérbe szorítja a mag3'ar irodalom.

A

piaristák házában ott volt az öreg Kis István könyvesboltja s e bolt kirakata mindig tele volt a

magyar

irodalom újabb és régibb termékeivel.

A magyar

diákság, mely a középiskolában egy szót

sem

hallott a

magyar

irodalomról, innen értesült,

hogy

van,

st

mindig volt nemzeti irodalmunk is.

A

jó öreg Kis István szíve-sen behívogatta a kirakat eltt álldogáló diákokat boltjába és a regények mellett

megmutogatta

nekik Virág és Vitkovics,

Dayka

és Himfy, Kazinczy és Zrínyi szép kiadásait. „Valami a nemzeti önérzethez hasonló sejtelem fogta el kebleinket,

midn

Zrínyi kiadását pillantok meg. Tehát egy híres vezér,

egy

országnagy, egy Zrínyi s

majd

kétszáz év eltt, magyarul írt?* Bajza, a ki

már

hazulról is hozott

magyar

könyveket, elkezdte szaporitgatni kis

könyv-tárát, a drágább

munkákat meg

az egyetemi könyv-tárban olvasgatta.

A

fiatal szivek

ébred

korában a két barát együtt olvassa Ányost, Himfyt és Daykát.

Irodalomtörténeti ismereteiket

Pápay Sámuel

munká-jából szerzik, a nyelvészetieket

meg

Révai és Ver-seghy vitairataiból és különösen Révai

nagy

nyelv-tanából.

Késbb

a

német

irodalomra is kiterjesztik figyelmüket.

Egyelre

inkább a

költkre

: Kazinczy fordításaiból szeretik

meg

Gessnert, Kölcsey birál.itai-ból Matthissont.^{^} Gessner hatása alatt kezdi

meg

Bajza írói pályáját, idylleket írogatván, Toldy

meg

egy magyarországi

német

Gessner-utánzó, Galauner

^ Toldy Ferencz: Emlékbeszéd Bajza József felett 1862

5-6

1.

Dr. Bajza^:BajzaJózse:. 2

\^ BL8Ö PBJBZET

Xavér

Ferencz ^{idylljeit fordítja le} magyarra. Kísér-leteiket szépen letisztázva, kölcsönösen

egymásnak

ajánlják. ^{^}

Bajza Pozsonybamenetelével

megszakad

az együtt-olvasás és tanulás, de ^{azért folyton} befolyással

van-nak egymás mveldésére.

^Igen

srn

leveleznek.^

Levelezésük irodalmunk egyik legérdekesebb olvas-mánya. Kazinczy és Kölcsey levelezése mellett a

modern magyar

irodalom megalakulásának történe-tére nézve a levelezés a legbecsesebb ^forrás,

amel-let hogy íróik legbensejébe

engednek

bepillantást.

Toldy levelei

hü

képét adják ezerféle tervtl örökké forrongó lelkének, örökös kapkodásának, rendkívül változatos szívéletének és százfelé osztott törekvései-nek, de bizony sok éretlen

hebehurgyaságának

is.

Egészen

mások

Bajza levelei.

Egy

magvas, férfias

jel-lem fejldésének hiteles történetét kapjuk benne, szintén, híven számol bebarátjának tanulmányairól, törekvéseirl, magánviszonyairól,

nagyon gazdag bels

életérl és bátortalan, szemérmes szívügyeirl. Min-den sorából egy koraérett, kiábrándult, biztos ítélet, de szelídkedélyü és jóindulatú ifjú képe bontako-zik ki. Nincs írónk ki saját fiatalságáról oly megbíz-ható és sokszínezésü képet adott volna, mint a

mint

Bajza nyújt akaratlanul is leveleiben.

1829-ben Bajza állandó pesti lakos lesz, 1830-ban

* Mind a kett a M. Tud. Akadémiában. Bajza idylljeit kiadta Badics (I. 301—319),~Toldy fordítását ismertette Fiirst Aladár Irod.-Tört. Közi. 1900 325 1.

-' Bajza levelei Toldylioz. Kiadva Badicsnál (VI. 1—352).

Összesen 131 darab. Toldy Bajzához intézett levelei kiadatla-nok s részben el is kallódtak.

A

M. Tud. Akadémiában 176 levele van, a Nemzeti Múzeum kézirattárában 14.

1

IPJKOS 19 Toldy

megjön

külföldi útjáról, s így

megsznik

leve-lezésük. Nincs is többé reá szükség: ettl kezdve

már nem

leveleik szólnak dolgaikról,

hanem

tetteik írják be nevüket kitörölhetetlenül a

magyar

irodalom történetébe.

IV.

A

jogi tanfolyam elvégezte után

még

patvariára és jurateriára kellett menni,

hogy

aztán akár hivatalnok, akár

ügyvéd

lehessen a jelölt.

Az els

terv az volt,

hogy

otthon

Hevesben

lesz patvarista a fiatal fiajza,

de aztán sokféle

más

terv is felmerült.

Szóba

került Árv'^aés Nógrád, Szlemenics

Pozsonyba

akarta besze-rezni, Bajza

maga

Pestre vágyott és Toldy is váltig ezt ajánlotta (VI. 66, 67, 70, 81, 97, 98, 101).

Végre

is visszatértek az

els

tervhez s Bajza unokabátyjá-nak^{^} Földváry Ferencznek lett patvaristája. Földváry, kihez

1824 szén

került, Gyöngj'ös-Oroszin volt bir-tokos sugyanott fszolgabíró, de

még

1824-ben

másod-alispánnáválasztották. Bajzát

gyermekkora

ótaismerte és szerette, levelezett is vele (VI. 35). Tehetséges, tanult

ember

volt, a ki az irodalommal is

próbálko-zott,

néhány

versét hozták a folyóiratok és több

szín-mvet

az fordításában játszottak. Bajza

nagyon

sokat köszönhet e derék férfiúnak. Hivatalos útjaira rendesen

t

^vitte magával patvaristái közül,

hogy a

kissé nehézkes fiatalember társasághoz szokjék, de azért is, mert Bajza tudott szerinte egész

Hevesben

a leggyorsabban és legszebben fogalmazni (VI. 144);

mikor

meg

Bajza elvesztette apját, valóságos atyai gondoskodással vette körül.

* Bajza és Földváry rokonságára nézve L a függeléket 2*

20 BL8Ö FEJEZBT

Az

ifjú patvarista eleinte

ugyan nagyon

epekedett Pest után (VI. 105), de aztán

hamarosan

„elvárme-gyésedett".

Az 1824

deczemberi restauratióról

már

egész lelkesen ír: „Igen örvendek,

hogy Hevesnek

sok derék subjectumaira ismerhettem^;

ers

támasza a hazának az oUyatén vármegye, mellynek eszes és bátor

szív

^tagjai vannak, kik a törvények korlátjait szabad

kénynek nem

engedik

minden

lépten s

nyo-mon

szegdelni" (VI. 106). Lehetetlen is,

hogy

a vár-megyei élet le ne kösse a hazájáért

ég

^{fiatal lelket}

In document BAJZA JÓZSEF (Pldal 22-28)