A kezd kritikus

I. Kisfaludy Károly törekvései.

—

II. Bajza viszonya Kaztnczy-hoz és Kisfaludyhoz.

—

^Dl. Bajza kritikai fejldése.

—

IV.

Bajza me.sterei.

1819

május 3-án adták elször Kisfaludy Károly Tatárait. Fontos

dátum

ez a

magyar

irodalom törté-netében.

Az

eddig ismeretlen

költ egy

csapással országos

hír

^lett. Gyors

egymásutánban

jelentek

meg

a játékszínen többi darabjai is, ö lett irodalmunk

els népszer

drámaírója.

Az

1822-ben megindult Aurora csak fokozta Kisfaludy hatását, terjesztette az

iro-dalmat s meghódította vele a közönség javarészét.

Az

irodalmi vezérség az

agg

Kazinczy

kezébl

észre-vétlenül a Kisfaludyéba csúszott.

Mi

e gyors siker titka? Az,

hogy

Kisfaludy azokat az eszméket és irányokat vezettebemegmagyarosítva irodalmunkba, melyek ez

idben

diadalmasan járták be Európát. Egyszóval a romanticismust.

A

Bessenyei óta virágzó és Kazinczyval

végs

kifejlését elért

*

A

magyar romanticismus e jellemzésére nézve 1.Bánóczí József: Kisfaludy Károly és munkái

1—

n. k. 1883. ez.müvét.

3*

86 MÁSODIK FEJEZBt

classicismussal

szemben

az új irányrögtönösen diadal-maskodik. Ellenzéke

ugyan

maradt, de inkább csak az írók közt s ez is inkább csak Kazinczy páratlan tekintélyének és

más

személyes indítékoknak köszön-hette létét.

Kazinczy a

maga

naiv

buzgalmában

sokáig észre

sem

vette,

hogy

egy új iskola bontogatja szárnyait.

Hiszen Kisfaludy Károly, a

magyar

^írók

immár hagyo-mányos

^{szokása szerintsietett nekikifejezni hódolatát,} útmutatását és támogatását kérve

jövend

pályájára.

Azután

meg

Kisfaludyék

mind

az ^újított nyelven írnak, az ö örök érdemeit hangoztatják,

hogyne

volnának hát az

követi?

Pedig milyen

nagy

a különbség

még

az új nyelv dolgában is Kazinczy és Kisfaludy között, Kazinczy most is az irodalom

fproblemájának

tartja a nyelv-újítást, Kisfaludy elintézett ügynek,

melyrl ugyan

alkalmilag

még

lehet pár szót váltani, de

nagyobb

dolgot ^csinálni belle

már

legalább is felesleges.

Elméletileg a kérdés eldlt, nincs

más

hátra, mint elterjeszteni az új nyelvet a közönség legszélesebb köreiben. Ezt a feladatot derekasan

meg

is oldják, megnyerik a

magyar

társadalmat az új nyelvnek, anélkül

hogy

koszorúzott pályairatot

adnának

kiróla.

Ez

Kisfaludyékhatásának egyiktitka:

nem

untatják a közönséget olyan iratokkal,

melyek

ezt

már nem

érdekelhetik.

A

kimerült formákat és

mfajokat

mel-lzik, újakat

mvelnek. Egy csomó

eddig használt versalakot sutba dobnak.

Az

alcaeusi, asclepiadesi, sapphói formák, melyeket

úgysem

szeretett igazában egyetlen

magyar

olvasó sem,

csakhamar

lomtárba kerülnek.

A

hexameter és distichon

egyelre

meg-maradnak

ugyan, de

merben

új tartalommal.

Hexa-KXZDÖ KRITIKÜI 37 méterben dörög le a romanticismus hösköltészete, azon Zalán futása,

melyben

a

honszerz Árpád

_épp

oly diadalt arat Zalánon, mint a romantikus szellem a classicain.

A

nyugateurópai

formák

közt is bizonyos eltolódás észlelhet. Kazinczyék kiczirkalmázott so-nettjét a szabadabb formák váltják fel.

St

meg-jelenik a

magyar

vers is, feltámad a régi epikus tizenkettes.

Az

új alakok új tartalmat fejeznek ki. Kivesznek a költészetbl az antik

képek

és vonatkozások,

el-múlik az alkalmi versek divatja, alyra egyénibb lesz.

Az

általános emberire való törekvést az egyéni érzés és szenvedély rajza váltja fel. Azután Kazinczyék örökös lyrájával

szemben

virágzásnak indulnak a

nagyobb mfajok

is : az epos, a dráma, a regény.

Kazinczyék

nagyobb

költi

mveket nem

írtak, leg-feljebb fordítottak, a

mi meg

az körükön kívül

korukban

megjelent, Kisfaludy Sándor regéi a roman-ticismus ez elfutárai kivételével,

nem

^állott irodalmi színvonalon.

Az

eposírók a közelmúlt eseményeit száraz chrouikákban énekelték

meg

voltaire-i reminis-centiákkal.

A

romantikusok visszatérnek a

magyar skorba

és a meséslovagvilágba. Tanulmányokra,népi hagyományokra, deleginkábbsajátképzeletükre

támasz-kodva

teremtenek egy nemzeti mythologiát, kiszorítva velük az ókori isteneket,a tudákos machinát.

A

phan-tasia felszabadulása is a romanticismus vívmánya.

Annyi idk

óta lekötve, most beszáguldja térben és

idben

a legóriásabb területeket.

A dráma

és regényis elssorban történetiirányban fejldik. Különösen a

magyar

lovagvilág episodjait dolgozzák fel, Szent László,

Nagy

Lajos, a Hunyadiak, az erdélyi fejedelmek kora megelevénül kissé

görög-38 MÁSODIK FBJEZBT

tüzes megvilágításban. Széchenyi hatása alatt a tör-téneti elem hovatovább irányzatossá lesz.

Ez már

a romanticismus bomlása.

A

^{múlt rajzát}

^mind srbben

váltja fel a jelené.

A

társadalmi vígjáték és novella különben

már

Kisfaludy Károlynál ^virágzik.

A

romanticismus azonban

nem

lépett fel egyszerre a

maga

teljességében.

Átmenet

nélkül

semmi

sincs.

Már

az

elz

korszakban akadtak romantikus törek-vések (Kisfaludy Sándor, Dugonics) és az

els

roman-tikusokon

megérezhetk

a classicai

hagyományok.

Kisfaludy Károly lyrájának szelleme classicai és az

els

^{romantikuslyrikus,}Kölcsey gyökeresen ^összefügg a classicai iskolával. Vörösmarty Berzsenyibl indul ki s Bajza lyrája mindvégig félúton

marad

a két irány között.

A

romantikus iskola

forganumán,

az Aurorán is

megérzik az átmenet,

még

azután is,

hogy

Kisfaludy felszabadította

magát

az alapítók

gyámsága

alól.

A

munkatársak egy része a régi iskolából való, kóz-irathiányból és

más

tekintetekbl kénytelen volt a szerkeszt ezt-azt felvenni, a

mi

irányának

nem

volt megfelel; de azért általában véve az Aurora az

els magyar

zsebkönyv, mely elvekkel volt szerkesztve.

Kisfaludy Károly megválogatta munkatársait és

meg-rostálta munkáikat.

E

pontbaniskénytelen volt enged-ményeket tenni, de azért almanachja

abban

is els, hogy sikerültállandóan

magasabb

irodalmi színvonalon megtartania. Kisfaludy nagy súlyt fektetett a válto-zatosságra, az Aurora

minden

kötetében képviselve

vannak

az összes

mfajok

s jut hely a történelem és aesthetika számára is. Szerkeszti ügyessége mellett saját sokoldalúságának köszönheti ezt.

Az

Aurora ellenfele Igaz

Sámuel

Hébéjelettvolna.

A

KEZD

KBITIKUS 39 Kazinczy pártfogása alatt állottés a régibb írók szíve-sebben Írtak bele, de

hogy

classicai irányú lett volna, bajosan állítható.Igaz

Sámuel

elismerésreméltó buzgó-sággal iparkodott Hébéjét minél jobbá tenni, de

sem

Ízlése,

sem

tehetsége

nem

volt a Kisfaludyéhoz fog-ható. Munkatársai megválasztásában

ersen

befolyá-soltákmindenféleszemélyes tekintetek,az irodalomban

enyelg

aristokratáknak és

más

dilettánsoknak arány-talanul

nagy

teret engedett. Igaznak

nem

voltak hatá-rozott irodalmi elvei, így közleményei ugyanoly mér-tekben képviselték a classicai, mint a romantikus

iskolát. Tulajdonképen az Aurorát utánozta s

munka-társait mindinkább az Aurora-körbl szerezte.

Az

In document BAJZA JÓZSEF (Pldal 43-47)