É
vek teltek el. Nicole kisfiúnak adott életet és a keresztségben a Rolf nevet kapta. Nem Ralph, véssük az eszünkbe, hanem Rolf egy o-val és egy f betűvel és ph nélkül. Nem tudták, hogy miért, de nagyon északinak hangzott.A Bronxi lakás legjobb szándékaik ellenére kicsinek bizonyult. Az új házigazda, valamiféle albán tolvajnép gazember Kanadából nem adott fűtést télen, sokszor napokig és elhanyagolta a lobbyt és a piszkos folyosókon nagyban gyűlt a szemét.
Szilveszter jól keresett és zsugoriságuk túltett minden elfogadott normákon. A tőzsde vészes zuhanásba kezdett és az ingatlan árok lesüllyedtek a sárga föld feneke alá. Beütött a gazdasági pangás.
Szilveszterék lehetőséget láttak a krízisben. A fiatal család hétvégeken körbejárta kocsival New York északi kertvárosait, hogy alkalmas telket keressenek, ahol felépíthetik vágyálom házukat.
Egyik ilyen útjukon felfedezték a gondosan eldugott Pound Ridge közösséget, a Connecticuti határtól északra, Stamford városa felett. Sűrű erdővel borított hullámzó dombok, afféle New England koloniál varázslatosság New York államban, a város a hírességek és gazdagok és régi vagyonok valódi rejtekhelyének látszott.
Szilveszter munkahelyet változtatott, abszolúte nem ehhez a telek vadászathoz kapcsolódóan, és jelenleg White Plains városban, New York államban dolgozott, mindössze tizenöt mértföldre Pound Ridge-től.
Háztelkek eladók, látták a jeltáblát és egy Connecticuti telefonszámot alatta.
Megálltak egy kávéháznál Bedford Village városban és Szilveszter feltárcsázta a számot.
― Skiba építési vállalkozás, ― jelentkezett egy rekedtes hang, nyilvánvalóan egy megrögzött dohányos és alkoholista.
― Láttuk hirdetését a White Birch Road és a Long Ridge sarkán, ― mondta Szilveszter.
― Meg tudná mutatni az eladó telkeket és hozzá az árakat.
― Van egy félig kész ház egy kevéssel feljebb a White Birch úton. Ha látja a Shad Road West utcatáblát, már túlment rajta. Fél óra múlva találkozhatunk ott, ― felelte Skiba és
felakasztotta a kagylót.
Az építkezés alatt lévő ház egy nagy center hall koloniál volt. Az emeleti
nagyhálószobában Skiba egy 4 láb széles és 8 láb hosszú furnérlemezt rakott fel kecskelábakra és tucatnyi tervrajzot terített rá.
― Csak néhány eladó üres telkem van, ― kezdte Skiba, de a szakértő szem könnyen láthatta, hogy még egyet sem adott el, talán az egyet, amin az építés alatti ház állt.
95
Szilveszter egy telekre mutatott, ami egy már beépített szomszédos rész mellet feküdt.
Már előzőleg végigjárták a telkeket és ez szükségleteiknek éppen megfelelőnek látszott.
― Mennyi lenne ez a telek?
Skiba elgondolkozva simogatta állát és összehúzta szemöldökét.
― Ez az egyik legjobb telkem. Huszonnyolcezer dollárért a magáé lehet. Nagy szerencséje van, hogy még mindig eladó.
Skibának nyilvánvalóan pénzre volt szüksége. A telkeket a Greenwich Vízellátási
hatóságoktól vásárolta mélyen lehozott áron. Nem közvetlenül, egyszer Pound Ridge város vette meg, hogy ha kell, nagy veszteséggel adja tovább az első vállalkozónak, aki rövid időn belől hajlandó kimérni a telkeket és lezárni bármi tovább vezető utat. A birtok másik oldalán a fenséges Mianus River rezerváció feküdt, minden odavezető út nélkül, kivéve egy kitaposott őzcsapást, ami a White Birch Road végében kezdődött. New York állam kormányzata a Greenwich Vízellátástól beszerezhető földből Állami Közparkot akart csinálni, rengeteg parkolóhellyel, könnyű hozzáféréssel és számos sportpályával és játszótérrel.
― Soha, ― kiáltottak Pound Ridge városatyái és gazdag birtoktulajdonosai. ― Semmiféle Állami Közpark nem lesz a mi szomszédunkban. Adják el a területet egy magán fejlesztési beruházónak, egy titkos záradékkal, hogy soha nem fogja eladni semmiféle állami területnek.
Szilveszter a Stamford Regiszter újságban olvasta a leírás, és tudta, hogy szerencsével fog járni. Skibának bizonyítania kellett a város felé, hogy vevőket talál a telkeire. Felesége, a
pénzeszsák a családban nem volt hajlandó több eladatlan félig kész ház modellt finanszírozni.
Skibának vevőre volt szüksége. Valakire, akinek valódi készpénz van a kezében.
― Húszezer, ― mondta Szilveszter és hamisan restelkedő grimasz rontotta el másképpen vonzó arcát.
― Semmi körülmények között, ― rázta a fejét Skiba. ― Nem alkudozhatok. Az ár, amit mondtam és ez az utolsó szavam.
― Na, akkor másfele kell keresnünk, ― fordult Szilveszter Nicole felé. ― Ez túlságosan meghaladja a költségvetésünket. Mindamellett, a telek el van dugva az erdőben, semmi
tömegközlekedés, nincs bevásárlási lehetőség a közelben, csak sziklák és fák. Ide gyakorlatilag nem lehet házat építeni.
― Rendben, ― nézett fel Skiba. ― Hajlandó vagyok a differenciát megfelezni.
Huszonnégy és ez a végső ár.
― Ha megfelezzük, az huszonhárom lenne, ― mosolygott Szilveszter. ― adok érte huszonkettőt.
― Oké, ― morogta Skiba az orra alatt. ― Ezek az átkozott európaiak nagyon tudnak alkudozni. ― Majd hangosan folytatta. ― Legyen hát huszonhárom.
― Oké, ― ismételte Szilveszter és kinyújtotta a kezét. ― Huszonkét és fél, bank igazolta csekk az átírási véglegesítésnél. Lehet, hogy magát fogadjuk meg, hogy felépítse házunkat. Nem hagyhat ki egy ilyen alkalmat ötszáz dollár különbségért.
― Adjon egy ötszáz dolláros csekket foglalónak, ― pislogott mérgesen Skiba. ― Következő vasárnapra megíratom az adás-vételre a szerződés tervezetet, és lefixálunk egy napot a véglegesítésre. Megvan az ügyvédem és maga is használhatja, azon is spórol ötszáz dollárt.
96
Skiba és Szilveszter kezet ráztak és a fiatal mérnök adott egy ötszáz dollárnyi személyes csekket a telekfejlesztőnek.
Skiba még aznap este beváltotta a csekket egy helybeli likőr üzletbe, és Szilveszter tudta, hogy nem vele fogja felépíttetni vágyálom házát.
*
K
éső tavaszra a telek fái és bokrai dús lombozatba borultak és kivirágoztak. Egy gyengéden emelkedő dombon a telek közepén vénséges bürökfa magasodott, és a sötétzöld sudár csemeték úgy vették körbe, mint gyermekek a nagyapjukat. A százados fa minden irányban kinyújtotta göcsörtös ágait és puha moha és gyöngyvirág szőnyeg növekedett a lábai körül. Beljebb sziklás hegyfok nézett le egy csendes tengerszemre, ahol fekete kígyók siklottak és vadásztak lapos teknősökre és leveli békákra, és karcsú nádszálak ingatták barna buzogány fejeiket a suttogó szélben.Csend mindenfele, egyetlen hang sem zavarta a természet áhítatát, csak a fák tetején harmonizáltak a levelek, és halkan susogva dúdolták a béke örök szimfóniáját.
A kétholdas telek bőségesen elégséges volt egy jókora ház felépítésére. Elegendő egy szennyvíz elszivárogtató derítőre, és egy parkosított őserdővel a háttérben a legmagasabb építésművészeti igényeket is kielégítette volna.
Szilveszter kapcsolatba lépett egy férfivel, aki luxus házakat épített egy közeli
telekfejlesztési területen, a Puding Hill Road környéken, a New Canaan Connecticuti városhatár mentében. A férfi, Thomas a vállalkozó kijött és felbecsülte a telek adta lehetőségeket és
ismertette a financiális meggondolásokat.
― Százezer vagy százötven, függően a nagyságtól és az extra hozzáadásoktól, amit óhajt,
― mondta, nyilvánvalóan feltételezve, hogy az akcentussal beszélő fiatalembernek úgy sincs pénze hozzá.
― Kétezer négyzetláb, negyven dollárjával, az nyolcvanezer, ― felelte Szilveszter. ― Ennél többre nincs költségvetésem.
― Nem tudom, hogy milyen házat tudok építeni nyolcvanért, ― hordta körbe szemét a telken Thomas, ami nyilvánvalóan tetszett neki és szerette volna, ha az övé lenne.
― Akkor még kell várnunk egy-két évet, ― tűnődött Szilveszter fennhangon, és lázasan számolta, hogy mennyi pénzt tud összegyűjteni, ha másodállást vállal. ― És akkor, újra kezdjük a költségek számítgatását.
― Az árak csak felfele mennek, ― mosolygott Thomas leereszkedően.
― Addig nem, amíg egy republikánus elnököt nem választ az ország és az megkönnyíti a pénzellátást, hogy feloldja a bank szektort szabályozó törvényeket. ― Adta vissza Szilveszter a fitymálást. ― Jimmy-nek, a demokratának még két éve van. Feltételezzük, hogy a financiális reformok átvitele és, hogy a kongresszus törvénybe is hozza, még két évbe beletelik, bőségesen van időm, hogy összeszedjem a szükséges pénzt.
Egy szerződés lehetőségét szagolva, amibe a taknyos minden bizonnyal belebukik, Thomas kételkedve nézett a fiatal zöldfülűre.
97
― Magának valami kristálygömbje van, amiből jósol?
― Nincs, ― felelte Szilveszter és merészen állta a farkasszemet, a betonkeverés és a 4x8 láb nagyságú gipszlemezek markáns emberével és óvatosan hozzátette. ― Szerződést kötünk egy kétezer négyzetlábas center hall koloniál házra, amit két év múlva lesz megépítve százezer dollárért, minden komforttal együtt és minőségi anyagokat és konyhagépeket beleértve. Havi kétszáz dollár előleget fizetek, ami összegyűlt összeget levonunk a végső elszámolásnál.
― Maga nagyon ügyesen tud alkudozni. ― nézte keményen Thomas Szilvesztert. ― Mit mondott, hogy honnan való?
― Magyarországról.
― Nem csoda, ― legyintett Thomas, de azért kezet nyújtott az ambiciózus
fiatalembernek. ― Ha egy magyar belép maga után egy forgóajtóba, ahogy mondják, mégis maga előtt fog kijönni.
― Oké, ― mondta Szilveszter, ― nem vagyok éppen büszke, erre a nemzeti
jellemvonásunkra, de kezet rázhatunk a megállapodáson, és két év múlva hozhatja buldózerjeit.
― Ügyes az elgondolás, ― felelte Thomas és keményen megrázta Szilveszter kezét. ― Isten hozta Pound Ridge városába. Kiváló városi strandunk van és parkunk versenyuszodával, és mint adófizető használhatja.
Tehát, így történt. Hamarosan, ahogy Jimmy és a demokraták, hogy beindítsák a gazdasági életet átvittek és végrehajtottak egy hatalmas környezetvédelmi programot, és százszámra építették a szennyvíz és víztisztító telepeket. Malcolm Pirnie Tervezőintézet White Plains városban, ahol Szilveszter dolgozott jelentős részét kapta a tervezési munkáknak. A cég bevezette a kötelező napi két óra túlórát, és hozzá hat órát szombatonként, másfélszeres órabérrel. Szilveszternek nem volt szüksége másodállásra, bár számos ajánlatot kapott, hogy égesse az éjféli gyertyát és extra pénzt keressen.
Az egyik ilyen ajánlat Dr. Bollyki Józseftől jött, Stamford városából, ahol Charlie dolgozott. Bollyki doktor nem szerette többé Charlie-t. Charlie több komoly tévedést csinált, hibbantagyú felelőtlen ígéreteket tett, elferdítette a tényeket, és hazudott, mint a vízfolyás.
Továbbá, Charlie semmit sem tudott a gépekről, se a csövezettekről, se a szivattyúkról vagy ventilátorokról és hasonló komplikált szerkentyűkről. Elrontotta az előregyártási rajzokat és a terv beadványokat, és sok engedélyezés nélkül visszajött.
Charlie rúdja kifele állt és csupasz fenekén csúszva megindult a síkos lejtőn lefelé, és a szegénységhez vezető vonatra kezeltette a jegyét.
98