Saját kutatásunkban a fenti kérdések és megközelítések az elméleti keret alakítását, a délután 4-ig tartó iskola bevezetésével kapcsolatos kérdésfeltevést segítették. A tan-órán kívüli foglalkozások lehetnek nagyon ösztönzőek a tanulásra nézve, de vannak köztük tipikusan szocializációs célú foglalkozások is, ezért nem tartottuk célravezető-nek átfogó vizsgálatukat. Jelen elemzés keretében elsősorban a tanulási célú délutáni foglalkozásokra vagyunk kíváncsiak, ezek közül is elsősorban a közvetlenül a tanulást segítő céllal létrehozott tanulószobák résztvevőire. Az egész napos iskolát érintő sza-bályozás részben ezt a csoportot bővítette ki, ezért fontos az érintettek első tapaszta-latainak a feltárása. Azért igyekeztünk sok esetben egy kisebb csoportra szűkíteni az elemzést, mivel önmagában és összességében a délutáni foglalkozásokról nem remél-hettük, hogy tiszta képet kaphatunk – és adhatunk. A délutáni foglalkozások ugyanis igen eltérő célú tevékenységekre terjednek ki (pl. felzárkóztatás, tehetséggondozás, sport, művészeti foglalkozások), ezek ráadásul igen eltérő módon lehetnek hatással a tanulókra, közvetlen és közvetett úton egyaránt, mind a szűkebben értelmezett tanu-lás, mind a tanulói jóllét szempontjából.
Kutatásunk elsősorban a könnyebben megközelíthető kérdésekre igyekezett fi-gyelni. Ilyenek voltak a tanuláshoz való hozzáférés (részvételben és órában), a tanulás támogatása (közvetlen és közvetett, illetve iskolán belüli és iskolán kívüli támogatás), a támogatás szereplői és az általuk alkalmazott megoldások (pl. egyéni bánásmód, ta-nítási és tanulásszervezési módszerek). A tanulói eredményességgel kapcsolatosan is bevontunk néhány olyan területet az elemzésbe, ami a tanulás hosszabb távú megala-pozását segítheti. Mivel azonban az eredményesség kérdését illetően nem volt lehető-ségünk a beavatkozás előtti helyzettel való összevetésre, ezért ezeket óvatosan értel-meztük és nem vontunk le belőlük következtetéseket a szakpolitikai beavatkozások vonatkozásában.
Legfontosabb kérdéseink az alábbiak voltak:
• Mi jellemzi a tanuláshoz való hozzáférést s annak eltéréseit (pl. évfolyamok, mérések, ill. azonos hátterű tanulók összehasonlítása)?
• Milyen közvetlen és közvetett támogató tényezők segítik a tanuláshoz való hozzáférést (pl. tanári segítség, otthoni segítség, tanár-diák kapcsolat)?
• Segíti-e mindez a tanulói eredményességet valamely dimenzióban, különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulók eredményességére (ill. az esélykü-lönbségeik csökkenésére)?
A alábbiakban a minta bemutatására kerül sor, majd a délutáni foglalkozásokon való részvételt vesszük szemügyre. Az elemzés első részében a délutáni részvétel min-tázatait vizsgáljuk, második részében az iskolai támogatások iránti tanulói igények és
106
hozzáférés alakulását. Az elemzés harmadik része tér ki a délutáni tanulással össze-kapcsolható eredmények néhány vonatkozására.
A MINTA: 5. ÉS 8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK
A kutatás során elsősorban az általános iskola felső tagozatára fordítottunk figyelmet, mivel a kiterjesztett iskolaidő ezen a szinten jelentett jelentősebb változást. Az adat-felvételre a 2013/2014-es tanév első és második félévének végén került sor. Elemzé-sünkben elsősorban az első, teljesebb adatfelvétel adataira támaszkodtunk. A kuta-tásban összesen három járás általános iskoláinak 5. és 8. évfolyamos tanulói közül 818 fő 5. évfolyamos és 850 fő 8. évfolyamos tanulót tudtunk részletesen vizsgálni az első adatfelvétel alkalmával adott válaszaik alapján. Ezen túlmenően néhány kérdés esetében 558 fő 5. évfolyamos és 443 fő 8. évfolyamos tanuló adatait is feldolgoztuk a második adatfelvételből.3
Elemzésünkben három, társadalmi szempontból eltérő járás általános iskoláit vizsgáltuk: egy társadalmi indikátorait tekintve az átlagosnál kedvezőbb, egy átlagos és egy attól elmaradó járás iskoláit (lásd 2. táblázat). Az egyes járások között jelentős eltérések figyelhetőek meg, mind a lakóhely településében, mind az anyák és apák iskolázottságában, az együtt élők összetételében.
A legtöbb szempontból előnyös helyzetű járásnak a fővárosi kerület mondható. Itt a tanulók közel 90%-a helyben lakik, az anyák negyede felsőfokú végzettséggel rendel-kezik. Hátrányosnak a gyermekek szempontjából az egyedül élő anyákkal nevelkedő gyermekek arányát tekinthetjük. A tanulók bő egynegyede tagozatos osztályba jár, ez a fővárosi kerületben a legmagasabb a vizsgált járások között. A napközi korábban is az itteni iskolák körében volt a leginkább elterjedve.
J járás amellett, hogy a legtöbb szempontból kedvező vagy legalábbis köztes he-lyet foglal el a járások között, még ellentmondásosságával tűnik ki: több pozitív vonás mellett fel-feltűnik a másik véglet jelenléte is. Bár magas a felsőfokú végzettséggel ren-delkező anyák aránya, viszonylag magasnak mondható a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező anyáké is. Magas az emelt szintű oktatásban részesülő tanu-lók aránya, és itt a legalacsonyabb az évismétlők aránya is.
M járás a választott mutatók szempontjából a legkevésbé kedvező: itt él a leg-több tanuló az iskola településétől távol, itt a legalacsonyabb az anyák iskolázottsága, ugyanakkor itt élnek a tanulók legnagyobb arányban édes szüleikkel. A tanulók itt járnak a legkisebb arányban tagozatos osztályokba, és a legnagyobb arányban normál, nem emelt szintű osztályokba. S itt a legmagasabb az évismétlők aránya.
3 Jelen elemzésünkben elsősorban a szignifikáns adatokat közöljük.
2. táblázat: A három járás néhány jellemzője, 8. évfolyamos tanulók (első adatfelvétel), N, %
BP. JÁRÁS J JÁRÁS M JÁRÁS ÁTLAG
Tanulók N 182 359 277
% 22,2 43,9 33,0
Nem fiú 47,3 46,2 47,7 46,9
lány 52,7 53,8 52,3 53,1
Lakóhely az iskola települése 88,3 77,6 72,7 78,2
Anya iskolázottsága legfeljebb ált. iskola 8,5 14,4 13,1 16,3
szakmunkásképző 8,0 14,8 20,2 15,2
szakközépiskola 15,4 19,3 15,4 17,1
gimnázium 17,1 14,7 13,9 14,9
főiskola, egyetem 26,3 18,9 10,9 17,8
Apa foglalkoztatottsága nincs állandó munkája 4,3 6,4 5,7 5,7
Kik nevelnek édesanya és édesapa együtt 60,1 68,3 75,2 68,8
édesanya egyedül 22,5 15,1 11,5 15,5
édes szülő nevelőszülő 11,2 13,4 10,0 11,8
Család együtt élők száma 4,22 4,38 4,45 4,37
Hátrányok HH 25 35 52 40
HHH 2 14 22 15
Kisebbségi származás kisebbségi együtt 17,0 16,4 13,7 15,7
roma 6,0 11,1 8,3 9,0
Oktatási program tagozatos 26,7 25,4 17,3 22,9
nem tagozatos 60,3 74,6 82,3 74,1
Osztályzat, biz. átlag 4,1 4,1 3,8 3,9
évismétlés 6,1 4,5 8,4 6,2
A tanulás szempontjából az otthoni körülmények a tanulók 90%-a esetében adott-nak tekinthetőek. A tanulók 80%-áadott-nak van saját szobája, 91%-áadott-nak van saját íróaszta-la, 69%-nak saját számítógépe, 92%-nak saját internete. A járások közt természetesen vannak kisebb eltérések (pl. számítógépe a budapesti iskolában és J járásban 70%, M já rásban 66%-nak van).
Az elemzés során a járások közti eltérések elemzésére nem mindig volt módunk figyelmet fordítani, de ahol fontosnak láttuk, ott erre is kitértünk.
A DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTEL MINTÁZATAI A délutáni foglalkozásokkal kapcsolatban az a legalapvetőbb kérdés, hogy a tanulók milyen arányban élnek a lehetőségével, hogy a tanulás milyen mértékben tudja ja-vítani a tanuláshoz való hozzáférést a felső tagozatos tanulók esetében. A részvétel
108
a hozzáférés kérdésének csak az egyik oldalát jelenti, de annak legnyilvánvalóbb, leg-inkább látható része. A tanuláshoz való hozzáférés alakulását a délutáni foglalkozáso-kon az iskolában maradók arányával mértük, második lépésben a tanulásra fordított idő mennyiségével vizsgáltuk.