Az alábbi fejezetben először a családi háttér, illetve néhány kiválasztott tényező, továb-bá a családi háttér és az eredményesség egyes területei között mutatkozó összefüggé-seket tekintjük át, majd a családi háttér, a kimenetekre hatással bíró tényezők, illetve az egyes kimenetek között fennálló összefüggéseket vizsgáljuk.
A családi háttér és családi támogatási formák
Az OKM telephelyi adatainak elemzése azt mutatja, hogy átlagosan a szülők mintegy 29%-a tart az iskolával szoros kapcsolatot, miközben mintegy 13%-ra tehető átlagosan azon szülők aránya, akik az iskolával egyáltalán nem tartanak kapcsolatot. A szülők iskolázottságának növekedésével nő az aktív szülők aránya, és ezzel összhangban, a szülők iskolázottságának csökkenésével nő az iskolával semmilyen kapcsolatot nem tartó szülők aránya.
Az iskolával nagyon aktív kapcsolatot tartó szülők aránya azokon a telephelye-ken, ahol a szülők iskolai végzettsége a legalacsonyabb, valamivel az átlag alatt marad (27%). Azokon a telephelyeken, ahol a legalább középfokú végzettséget elérő szülők aránya 20 és 40%, ill. 40 és 60% között alakul, az iskolával intenzíven együttműködő szülők aránya az átlaggal megegyező (29,12%), illetve átlaghoz közeli (29,3%). Azokon a telephelyeken, ahol a legalább középfokú iskolai végzettséget elérő szülők aránya 60% feletti, az iskolával aktív kapcsolatot tartó szülők aránya átlag feletti mértékű (35%) (lásd 1. ábra).
54
A feltett kérdés: Megítélése szerint az Önök telephelyén tanuló általános iskolás tanulók hány százalékának a szülei tartoznak a következő csoportokba? (p1 = 0,016, p2 = 0,017)
Forrás: OKM 2013
Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a szülői elvárások terén: az alacsony szülői is-kolázottság esetén szignifikánsan kisebb azon szülők aránya (31%), akik folyamatos el-várást támasztanak az iskolával szemben (a magas tanulmányi követelményszint fenn-tartása érdekében), mint a magasabb szülői iskolázottság esetén (72%) (lásd 2. ábra).
1. ábra: A szülők iskolázottsága és a szülő-iskola kapcsolat alakulása, %
40
ennél több 20–40% 40–60% 60% vagy
felette Teljes minta Az iskolával kapcsolatot egyáltalán nem tartók
Az iskolával nagyon aktív kapcsolatot tartók
26,8
2. ábra: A szülők iskolázottsága és a szülői elvárások alakulása, %
A szülők gyakorlatilag nem támasztanak elvárást az iskolával szemben Az elvárás a szülők egy kisebb csoportjától származik
Sok szülő részéről folyamatos elvárás, hogy iskolánk magas tanulmányi követelményeket állítson fel
100
kevesebb 20–40% 40–60% 60% vagy
felette
Forrás: OKM 2013 (p = 0,000)
A tanulók szülői támogatását tekintve két változót vontunk be vizsgálatunkban:
egyrészt a szülők (esetleg más családtagok: nagyszülők, idősebb testvérek) házi fel-adatban való segítségnyújtását, másrészt az iskolában történtek családon belüli meg-beszélésének gyakoriságát. A tanulók mintegy 15%-át szinte mindennap segítik a házi feladat elkészítésében, valamivel nagyobb részét, egynegyedét (26,9%-át) hetente né-hányszor, mintegy harmadát (32,7%-át) havonta néhány alkalommal, illetve további közel egynegyedét (25,9%) soha vagy majdnem soha (lásd 3. ábra). A tanulók 70%-ára jellemző, hogy az iskolában történteket napi szinten megbeszélik családon belül. 17%
esetén ez heti néhány alkalmat, 8% esetén havi néhány alkalmat jelent. A tanulók csak mintegy 4%-a válaszolta azt, hogy soha vagy majdnem soha nem beszélik meg otthon az iskolában történteket. Az iskolai dolgok megbeszélését tekintve az iskolázottság növekedésével nő a mindennapos gyakoriság (66%-ról 73%-ra) (lásd 4. ábra). A házi feladatban történő segítségnyújtás eloszlásait tekintve a szülői iskolázottsági csopor-tok vonatkozásában nem figyelhetőek meg jelentős eltérések.
3. ábra: A szülők iskolázottsága és a szülői támogatás – a házi feladat elkészítésében nyújtott segítség, %
Mindennap vagy majdnem mindennap Hetente egyszer-kétszer
Havonta egyszer-kétszer Soha vagy majdnem soha
A kérdésben szereplő állítás: A családtagok segítenek a tanulásban, a házi feladatok elkészítésében (p = 0,000) Forrás: OKM 2013
28,0 25,6 26,2
33,3
25,5
26,7
24,8
27,3 27,0 26,8
13,8
31,0 25,9
15,2 13,7 13,2 14,1
35,1 33,0
33,8
Teljes minta 100
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
20% vagy ennél
kevesebb 20–40% 40–60% 60% vagy
felette
56
4. ábra: A szülők iskolázottsága és a szülői támogatás – családi beszélgetés az iskoláról, %
Mindennap vagy majdnem mindennap Hetente egyszer-kétszer
Havonta egyszer-kétszer Soha vagy majdnem soha
A kérdésben szereplő állítás: A család megbeszéli az iskolában történteket.
( p = 0,000)
kevesebb 20–40% 40–60% 60% vagy
felette
A tanórán kívüli foglalkozások közül a kérdőív három tevékenységre kérdezett rá:
a korrepetáláson, illetve fejlesztő foglalkozáson, tehetséggondozáson és sportfoglal-kozáson való részvételre. A válaszlehetőségek között szerepelt matematikai, idegen nyelvi, zenei, sport-, illetve egyéb foglalkozásokon való részvétel. A vizsgált évben a 8.
évfolyamosok közül iskolán kívüli különórára, magánórára összességében a tanulók 10-15%-a járt, tanórán kívüli iskolai foglalkozásokra valamivel magasabb arány (korre-petálásra és/vagy fejlesztésre 27%, tehetséggondozó órára 17%). A szülői iskolázottság szerint szignifikáns összefüggések figyelhetők meg mindegyik tevékenység esetén.
Az iskolán kívüli tevékenységek esetén a szülők iskolázottságának növekedésével nő a tanulói részvételi arány. Azokon a telephelyeken, ahol a legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező szülők aránya 20% alatti, az iskolán kívüli tevékenységek-ben részt vevő tanulók aránya általánosságban csak 8–11%. Ott, ahol a legalább közép-fokú végzettségű szülők aránya 20-40% között van, a részvételi arányok 10–16% között alakulnak, a 40–60% közötti, illetve 60% feletti végzettségi szint esetén pedig 10–18%
között vannak (lásd 5. ábra). A tanórán kívüli foglalkozások közül a korrepetálásnál az előzővel ellentétes tendencia érvényesül. A legnagyobb részvételi arány a legalacso-nyabb iskolázottsági tanulási környezetben figyelhető meg: ezekben az iskolákban a tanulók mintegy 30%-a vesz részt ilyen foglalkozáson, a magasabb átlagos szülői is-kolázottsággal jellemezhető iskolákban ez az arány alacsonyabb (22–24%, illetve 20%).
A kérdezett tanórán és iskolán kívüli foglalkozásokon való részvétel igen eltérő a fog-lalkozás célját illetően is. Az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyerekeit magasabb arányban fogadó iskolák tanulói korrepetáláson és külön matematikaórákon vesznek részt az átlagnál magasabb arányban. A magas iskolázottságú szülők gyerekei a
tan-órán kívüli zenei, idegen nyelvi és „egyéb” foglalkozásokon vesznek részt nagyobb valószínűséggel. A kérdezettek között olyan tevékenységek is megfigyelhetőek, ame-lyeknél nincs jelentős eltérés a részvételben a szülő iskolázottsága szempontjából (pl.
sport, ill. az iskolán belüli tehetséggondozó foglalkozások).
A családi háttér, a támogatási formák, illetve a továbbtanulási szándékok közötti összefüggés
A következőkben két- és háromdimenziós elemzés segítségével igyekeztünk körül-járni a családi háttér, családi támogatás és a továbbtanulási szándék egymáshoz való viszonyát. A kapott eredményeket egy kiemelt terület összefüggésében mutatjuk be:
a családi támogatás egyik fontos formájával – az iskolai történésekkel kapcsolatos családi kommunikáció gyakoriságával – összefüggésben vizsgáltuk a továbbtanulási aspirációkat.
Adataink azt mutatják, hogy a vizsgálatba bevont 8. évfolyamos tanulók tovább-tanulási szándéka erős és szignifikáns összefüggést mutat a szülők iskolázottságával:
minél magasabb a szülők iskolázottsága, annál magasabb iskolázottsági aspirációk jellemzik a tanulók jövőbeni szándékait (lásd 6. ábra).
Korrepetálás Tehetséggondozás Matematika Idegen nyelv Zene Sport Egyéb
60% vagy felette 20–40%
20% vagy ennél kevesebb
Teljes minta
40–60%
5. ábra: A szülők iskolázottsága és a tanórán kívüli tevékenységek közötti összefüggés – a tanórán kívüli tevékenységen részt vevők
aránya az egyes szülői iskolázottsági kategóriák szerint, %
Forrás: OKM 2013 50 40 30 20 10 0
31 24 23
20 25
17 17 181818
9 151720
14 44
3228 26
34
8101010 10 10
1618 19 15
25 323437
31
58
A szülői támogatás változónak az elemzésbe történő bevonásával a felsőfok irá nyában ható továbbtanulási szándékok némileg differenciálódnak: ott, ahol a szü-lők napi szinten beszélik meg a tanulókkal az iskolában történteket, a felsőfokú iskolá-zottság vonatkozásában az átlagnál magasabb iskoláiskolá-zottsági szint jelenik meg a ta-nulók továbbtanulási terveiben. Ezzel szemben ott, ahol soha nem beszélnek ezekről a kérdésekről, a magasabb iskolázottsággal összefüggő tervek mélyen az átlag alá kerülnek mind az alacsony, mind a magas iskolázottságú szülők gyerekei esetében.
A ritkábban kommunikáló, alacsonyabb iskolázottságú családokban ugyanakkor a to-vábbtanulási aspirációk a tanulók fele esetében nem haladják meg az általános iskolai vagy szakiskolai végzettséget (lásd 3. táblázat). Úgy tűnik, a család a maga eszközeivel jelentős hatást tud a továbbtanulás irányában kifejteni.
6. ábra: A tanulók továbbtanulási tervei, a szülők iskolázottsága szerint, %
Teljes minta 100
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
20% vagy ennél
kevesebb 20–40% 40–60% 60% vagy
felette Felsőfok
Középfok – érettségi nélkül
Középfok – érettségivel Alapfok (8 általános)
22 11 13
35
8
51
7
53 59 63
42 35
30 33 36
3. táblázat: Szülők iskolázottsága, szülői támogatás és továbbtanulási tervek, %
CSALÁDI HÁTTÉR
A CSALÁD MEGBESZÉLI AZ ISKOLÁBAN
Soha vagy majdnem soha 46,8 35,3 17,9 100
Havonta egyszer-kétszer 35,0 43,6 21,4 100
Hetente egyszer-kétszer 28,6 44,4 27,0 100
Mindennap vagy majdnem
mindennap 18,5 41,4 40,1 100
Összesen 23,6 41,8 34,6 100
60% vagy felette
Soha vagy majdnem soha 13,5 37,1 49,4 100
Havonta egyszer-kétszer 12,8 39,3 48,0 100
Hetente egyszer-kétszer 7,9 35,6 56,5 100
Mindennap vagy majdnem
mindennap 5,6 27,6 66,8 100
Összesen 6,7 30,0 63,3 100
Teljes minta
Soha vagy majdnem soha 29,6 38,7 31,7 100
Havonta egyszer-kétszer 23,4 42,0 34,6 100
Hetente egyszer-kétszer 17,4 40,0 42,6 100
Mindennap vagy majdnem
mindennap 10,5 34,1 55,4 100
Összesen 13,5 35,9 50,6 100