A vizsgált iskolákban a szülők ötöde (20%) kért teljes, és ugyanekkora hányad (20,3%) részleges felmentést alsó tagozatos gyermeke számára. A felső tagozatosok esetében ezek az értékek magasabbak: 50% volt a teljes, 24% a részleges felmentésre vonatkozó szülői kérelmek aránya (lásd 8. táblázat). A felmentési kérelmeket elsősorban szülői, családi felügyelet otthoni biztosításával, másodsorban más délutáni foglalkozással, különórákkal indokolták a szülők. 11 igazgató említette, hogy a szülők a gyerek sajátos igényeire való tekintettel kérték gyermekük felmentését, míg a gyerek leterheltségé-nek csökkentése 6 iskolában merült fel.
8. táblázat: A felmentések aránya a vizsgált iskolákban (%)
FELMENTÉSI KÉRELMEK FELMENTÉSI KÉRELMEK JÓVÁHAGYÁSA TELJES
FELMENTÉS
RÉSZLEGES
FELMENTÉS ÖSSZESEN TELJES FELMENTÉS
RÉSZLEGES
FELMENTÉS ÖSSZESEN
Alsó tagozat 20,1 20,3 40,4 19,4 20,3 39,8
Felső tagozat 49,8 23,6 73,4 50,3 19,8 70,2
A feltett kérdés: Kérem, becsülje meg, hogy Ön a kérelmeket milyen arányban hagyta jóvá?
A szülői kérdőívek adatai alapján elmondható, hogy a délutáni kötelező iskolázta-tás alóli felmentések kérvényezésének relatíve leggyakrabban említett oka a gyermek iskolán kívüli különórái. A felmentést kérvényező szülők 40,1%-a erre az okra hivat-kozott. Az említések gyakorisága szerint a második felmentési ok az volt, hogy meg tudják oldani otthon is a gyermek felügyeletét (36,5%). A felmentést a szülők 19,4%-a
azért kérte, mert nem akarták, hogy gyermekük az egész napot az iskolában töltse.
A további felmentési okok említési gyakorisága már nem érte el a 10%-ot.
Az egyes felmentési okok említése területenként eltérő gyakoriságú, és az elté-rések egyetlen okot kivéve statisztikai értelemben is szignifikánsak. A gyermekek iskolán kívüli különóráira a budapesti szülők hivatkoztak a relatíve legmagasabb gyakorisággal (55,8%), ez az ok a vizsgált két vidéki járásban tanuló gyermekek ese-tében már lényegesen ritkábban szerepelt (lásd 9. táblázat). Az átlagos, illetve ked-vezőtlen adottságú J és M járásban tanuló diákok szülei esetében a leggyakrabban említett felmentési ok az volt, hogy meg tudják oldani a gyermekek délutáni otthoni felügyeletét. J járás esetében a szülők 47,8%-a, M járás esetében pedig 39,1%-a említet-te ezt a felmentési okot. A vidéki szülők esetében volt fontosabb az a szempont, hogy a gyermek ne töltse az egész napot az iskolában. Ez összhangban van azzal a korábbi megállapítással, mely szerint a vidéki családoknak kevésbé jelent gondot gyermekeik délutáni felügyelete. Míg a fővárosban élő szülők 12,2%-a, addig a J járásban tanuló diákok szüleinek 24,1%-a, az M járásban tanuló gyermekek szüleinek pedig 20,3%-a említette ezt az okot hivatkozásként.
9. táblázat: Milyen okra hivatkozva kérvényezték a kötelező iskolában maradás alól történő felmentést? (Szülői válaszok járások szerint, az adott ok
megjelölése a válaszadók %-ában)
BP. KERÜ-LET
J M
ÁTLAG JÁRÁS
A gyermek iskolán kívüli különórái miatt 55,8 37,2 32,0 40,1
Meg tudják oldani a gyermekfelügyeletet 18,9 47,8 39,1 36,5
Nincs értelmes délutáni elfoglaltság az iskolában 3,2 6,2 2,7 4,3 Nem akarják, hogy a gyermek egész nap az
iskolában legyen 12,2 24,1 20,3 19,4
Olyan tanulók maradnak délután az iskolá-ban, akikkel nem szeretnék, ha együtt lenne a gyermekük
2,7 5,6 5,1 4,6
A gyermekük kérte 7,4 10,5 9,4 9,3
A délutáni iskolában maradás alól való felmentés okait a szülők legmagasabb isko-lai végzettségének függvényében vizsgálva az apa iskoisko-lai végzettsége két ok esetében eredményezett statisztikailag is szignifikáns különbségeket: a gyermek iskolán kívüli különórái esetében, illetve a délutáni gyermekfelügyelet megoldottsága esetén. Előb-bire azon szülők esetében volt a legmagasabb a hivatkozási arány, akiknél az anya isko-lai végzettsége felsőfokú végzettség volt (67,4%). Utóbbit pedig azok a szülők jelölték meg a legnagyobb számban, akiknél az apa iskolai végzettsége legfeljebb 8 osztály volt (60,5%) (lásd 10. táblázat).
90
10. táblázat: Milyen okra hivatkozva kérvényezték a kötelező iskolában maradás alól történő felmentést? Szülői válaszok, az anya iskolai végzettsége szerint (%)
OK LEGFELJEBB
8 OSZTÁLY
SZAKMUNKÁS-KÉPZŐ (ÉRETTSÉGI
NÉLKÜL)
SZAKKÖZÉPISKOLA, TECHNIKUM, GIMNÁZIUM
(ÉRETTSÉGIVEL)
FŐISKOLAI VAGY EGYETEMI
DIPLOMA A gyermek iskolán kívüli
különórái miatt 12,4 27,8 44,6 67,0
Meg tudják oldani
a gyermekfelügyeletet 46,4 62,7 56,6 45,5
Nincs értelmes délutáni
elfoglaltság az iskolában 7,7 4,6 6,0 6,7
Nem akarják, hogy a gyermek egész nap
az iskolában legyen 32,5 25,6 27,9 29,8
Olyan tanulók maradnak délután az iskolában, akikkel nem szeretnék, ha együtt lenne a gyermekük
7,2 6,3 5,1 9,6
A gyermekük kérte 20,6 9,3 13,4 12,8
A felmentésekkel kapcsolatos kérelmekről az igazgatók a legtöbb esetben mér-legelés után döntöttek. 3 esetben említették, hogy automatikusan minden kérelmet jóváhagytak, 2 eset fordult elő mintánkban, ahol tanulmányi eredmény figyelembe-vételével döntöttek. A kérelmek elutasítására 18 esetben nem megfelelő tanulmányi eredményre hivatkozva került sor, ezek többségére (12 eset) M járásban, kisebb részé-re (6 eset) J járásban. 11 iskolában kötelező délutáni foglalkozásokra hivatkozva nem engedélyezték a felmentéssel kapcsolatos kérést, többségükben szintén M járásban (lásd 11. táblázat). (Egyéb okokból történő elutasítás is előfordult, továbbá olyan eset is, amikor félreértésen alapult az elutasítás.)
11. táblázat: A délutáni iskoláztatás alól történő felmentési kérelmek elutasításának okai. Igazgatói válaszok, járások szerint (N)
OK BP. KERÜLET J JÁRÁS M JÁRÁS EGYÜTT
A gyermek nem megfelelő tanulmányi
eredménye 0 6 12 18
Kötelező délutáni foglalkoztatás 2 2 7 11
Félreértés, tájékozatlanság a szülő részéről 0 0 1 1
Félreértés, tájékozatlanság az iskola részéről 0 1 0 1
Egyéb ok 2 4 2 8
A szülői vélemények alapján az iskolák a felmentésre irányuló kérelmek 97%-át elfogadták, és mindössze 3%-át utasították el. Az elutasítás leggyakrabban említett oka a gyermek nem megfelelő tanulmányi eredménye volt (18 említés). A második helyen a kötelező délutáni foglalkoztatás szerepelt.
A PEDAGÓGUSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK
A 2013/2014-es tanévtől alapvető változások következtek be a tanárpolitikában, ame-lyek igen sok területen érintették a pedagógusokat. Jelen kutatás keretében elsősor ban a munkaidő megváltozásával és a délután 4-ig tartó iskolával összefüggő változások-ra fókuszáltunk, egymással összefüggésben. Mélyebb elemzést elsősorban a délutá-ni iskolázás kérdésének vonatkozásában végeztünk. Az elemzés során elsősorban a pedagógusok munkaidejének változására – s azon belül a délutáni foglalkozásokra fordított idő megjelenésére – voltunk kíváncsiak. Ezen túlmenően igyekeztünk figye-lemmel lenni a délutáni feladatokban való érintettség kérdésére, az eltérő feladatokra is. A nehezebbnek tűnő feladattal kapcsolatosan a pedagógusok felkészültségére és a kollégák vagy más szakmai személyek általi támogatási, felkészülési lehetőségeire is kitérünk.