Hlagyarorszái?.
K u n - H e g y e s , julius 31. Volt idő, midőn a „Re-ligio" hasábjain az egyház-kerületi gyűlések határozmá-nyainak közlésével többször találkozánk ;*) s mi, kik az Ur szőllőjének munkálatában fáradozánk, édes örömmel üdvözöltük e szokást, mert a kerületi gyűlések végzései gyakorta irányadóul szolgáltak teendőinkre nézve, s gya-korta erő- s kitartásra buzdítanak. Ez eszmék lebegtek az egermegyei tultiszai kerület tagjainak szemei előtt, midőn utolsó évnegyedes gyülésökben azon vágyakat nyilvání-ták : bár az egy időtől elhagyott egyház-kerületi gyűlések jegyzőkönyvei érdekes kivonatokban ujolag közöltetnének, s ennek folytán alulirtat bizák meg, hogy tanácskozmá-nyainak eredményét e lap hasábjain fölmutassa. íme tehát, ft. szerkesztő ur, kegyes engedelmével a már főpásztorilag helybenhagyott jegyző-könyv kivonatát közlés végett van szerencsém megküldeni. — Második évnegyedes közgyű-lésünk májushó 5-én tartatott, rendszerinti esperesünk ft.
P á j e r Antal elnöklete alatt, melyben a Szentlélek segít-ségül hivása után a) az eddigi kerületi titkár leköszönvén, közakarattal alulirt választatott s kegyesen megerősítte-tett. b) A kerület tagjai tekintetbe vévén az Ur szőllőjé-ben elfáradt társak gyakorta nem kielégítő sorsát, hogy ezen némileg segítve legyen, előbbeni gyülésökből legke-gyelmesebb főpásztorukhoz folyamadtak, kérve őt, hogy kiérdemült társaik sorsán könnyítendő, az esztergomi fő-megyei Albertinumhoz hasonló intézetet létesíteni méltóz-tassék ; — a kegyes főpásztor atyai jó akarattal fogadva e kérelmet, biztosítá a kerület tagjait, hogy mint eddig, úgy ezentúl is legkedvesebb gondjai közé tartozandik, elfáradt érdemes munkásai sorsát enyhíteni, egyszersmind e csélra erejökhez mért adakozásra híja föl a kerület tagjait ; — ennek folytán a kerületi esperes, nagykürüi, köselki, tisza-béri és kunliegyesi plébános éltök fogytáig 10, a szalóki 5 pforintot ajánlanak az elaggott papok alapítványának éven-kint oly föltétellel : hogy azt első évnegyedes gyűlésünk-ben az esperesnek kézbesíteni tartozzanak ; ez ajánlatot kegyelmes főpásztorunk atyáskodó örömmel fogadá. — c) A temetési búcsúztatókat illetőleg szóba jött, hogy több-helyütt a kántorok önkéntes eljárása ellen panaszok emel-kedtek ; midőn a magas kormány a stola-jövedelmet ezüst-re emelte, a kerület az e kegyelemben még akkor nem ré-szesített kántorok sorsán némileg segítendő, habár az elfa-jult búcsúztatók az egyházmegyei kormány által betiltat-tak is, tekintetbe vévén a kántorok szegény helyzetét, a
*) Most is sziveseu közlöm, lia valaki küld ilyetén tudósí-tást. S z e r k.
— m 1 0 2 i) népnek a búcsuztatókhozi ragaszkodását, nehogy
fölmerül-hető kedvetlenségekre szolgáltassák alkalom, még 1832-ben határozá: hogy a kántorok minden kiéneklendő pártól 1 pengő garast s nem többet vehessenek ; a fönnemlített pa-naszokra nézve elhatározák a kerületi testvérek, hogy 1852-ben hozott határozatukat épségben tartatni óhajtják, még kegyelmes főpásztoruktól e tárgyban más rendel-ményt nem veendenek, miért is ez ügyet ujolag fölterjesz-tik, fiúi alázattal megjegyezvén, miként a nép e búcsúzta-tókhoz annyira ragaszkodik, hogy azok megszüntetését még most helyesnek nem látják. A kegyes főpásztor, a ke-rület határozatát helyben hagyja, s megengedi, hogy a kán-torok búcsúztatóikban minden pártól 3 pkrajczárt vehesse-nek. d) Némely házassági esetek jöttek szőnyegre, melyek megvitatása folytán egyik társunk e kérdést terjeszti elé :
„Azon esetben, midőn a jegyesek egyike vagy szegénység, vagy születés-helye nem tudása miatt, kereszt-levelét meg-szerezni s fölmutatni képtelen, mi teendője az eskető plé-bánosnak?" Habár az i'ij házassági törvények névszerint azok 21. §-a, a kereszt-leveleket illetőleg azt rendeli : „Hogy azok fölmutatása, az országos kormányszék, vagy a kerü-leti hatóság által, az egyházi hatósággal egyetértőleg fon-tos okokból s kellő óvafon-tosság mellett elengedtetik ;" mint-hogy azonban a törvény betűje teljes, és körülírt utasítást az eljárást illetőleg nem ad, alázattal esedeznek a kerület tagjai kegyelmes főpásztorunk előtt, méltóztassék tudtukra adni : vájjon ily eset fölmerültével, közvetlen az egyházme-gyei hivatalhoz kell-e, és mindig folyamodniok és az ügyben jelentést tenniök, avagy elegendő az ügyet a világi kerü-leti hatósággal elintézni ? — Válaszoltatott : ily eset föl-merültében mindenek előtt az egyház-megyei hivatalnak kell jelentést tenni, s ha az illetők a kereszt-levél fölmuta-tásától az egyház-megyei hivatal által fölmentettnek, akkor a világi hatóság engedélye is kikérendő." — Ezek után Istennek hálát adva, s helyi ügyeinket végezve a gyű-lés eloszlott.
Az egyház-kerület megbízásából közli :
T á r n á r Imre, egyház-kerületi jegyző.
I r o d a l o m .
E s z t e r g o m i R i t u a l e . (Folyt, s vége.) Fölmerülvén tehát a szükség részszerint az elfogyott példányok, részszerint pedig az ajtatosság nagyobb elő-mozdítása , a kornak kivánatai, több épületes és üdvössé-ges szertartások, magyarázatok, pásztori szózatok és in-telmek behozatala végett, K. u. 1858-ik évben főinagassá-gu S c i t o v s z k y Ker. János, bibornok, esztergomi
ér-sek, Magyarország hgprimása e jelen Rituálét Budán a cs.
k. egyetem nyomdájában kiadatni rendelte, és ugyanezen évben közhirré tétette, melyben, a mint említém, a szentsé-gek kiosztásának és a többi szentelmények kiszolgáltatásá-nak módja foglaltatik, és pedig a romai Ritualéra, mint minden szerkönyvek kútforrására lényegesen, , kivált a szentségek kiosztásában fektetve ; továbbá az említett
bol-dog-emlékü elődök elősorolt, az esztergomi tartományban koronkint divatozott szerkönyveit híven követve ; de egy-szersmind s azonfölül az Isten dicsőségét, és a hivek üd-vének nagyobb előmozdítását, a világ, a művészetek s ú j találmányok , s általában a műveltség nagyobb előhaladá-sát méltányolva, több üdvös szertartásokkal bővítette, anyanyelvi pásztori szózatokkal, magyarázatokkal s intel-mekkel ellátva,
Mielőtt az ujolag hozzáadott szertartásokat és a pásztori intelmeket és magyarázatokat előadnám, csak az anyanyelvi magyarázatokról egypár szót akarok fölhozni, és pedig ezeknek igen czélszerü, helyes voltáról, sőt egy-házi szabályszerűségéről. T. i. az anyaszentegyház és annak szertartási hivatala a szertartások kiszolgáltatása által állandóul szent, erényes és vallásos érzelmeket akart és akar mai nap is kifejteni a hivek keblében, részszerint mint a szentségek és szentelmények üdvös hatásának föl-tételes kellékeit, részszerint mint azoknak , a gyümölcsös
erényekre vezető legszebb csiráit és virágait. Ezen üdvös érzelmek kifejtésére jónak tartotta (és bölcsen) a fm. ki-adó a szertartást megelőző vagy kisérő rövid magyarázato-kat , intelmeket, pásztori szózatomagyarázato-kat és pedig anyanyel-ven közlendőket közzétenni, hogy sokszor nemcsak a szent-ségben vagy szentelményben közvetlenül részesülők, ha-nem a körülállók, szemlélők, háziak is üdvös intelmet, fölbuzdítást, jóravaló serkentést nyerjenek. És a gyakori tapasztalás tanúsítja, hogy sokan az egyházat és annak ta-nítását kerülve, vagy hideg kebellel hallgatva, vagy épen megvetve, egyedül ily szertartások, rendkívüli aj-tatosságok alkalmával tartott szer-, oltár-, alkalmi beszédek, intelmek s lelkipásztori magyarázó szózatok által bűnös tespedtségökből fölriasztatnak, és a vallás ösvényére visz-szatérnek ; sőt azok is az egyház anyai keblében üdvöt ke-resnek , a kik eddig azonkívül tévelyegtek.
Ily anyanyelvi magyarázatok és buzdító szózatok pe-dig épen nem ellenkeznek az anyaszentegyház érzelmével, sőt azokkal öszhangzanak ; mert az egyház mindazokon kivül, a melyekben a Rituálék (a romai Rituale nyomán) a l a t i n nyelv szoros megtartását a befogadott rovatok, szabályok, imák nyomán nem rendelik, ajánlja, s a mi több, parancsolja az anyai nyelvet fölhasználni. — Mellőzvén a többieket, csak egyedül fölemlítem a tridenti zsinat ebbeli egyház-szertartási szabályát, mely hozatott a XXIV. ülés 7-ik fejezetében de reformatione eme szavakkal : „Praeci-pit S. Synodus Episcopis omnibus , ut non solum cum haec (sacramenta et sacramentalia) per se ipsos erunt admini-stranda, prius illorum vim et usum pro suscipientium capta explicent, sed etiam idem a singulis parochis pie pruden-terque e t i a m l i n g v a v e r n a c u l a , s i o p u s s i t , e t c o m m o d e f i e r i p o t e r i t , servari curent."
Azonban az egyháznak eme rendeletét az egyház szelleméből, és szándéka szerint, ,cum grano salis' és nem abusive és túlcsigázva kell ám érteni, magyarázni és fölhasználni; koránsem pedig ú g y , mint magyarázgatták sokan az 1848-ki megyei zsinatokon, a szentségek és szen-telmények kiszolgáltatásában valamennyi imákat
anyanyelv-« 103 n re átfordítni és tettleg gyakorlatba hozni akarván. Bizony,
bizony meghökkent az ily indítmányokra minden lelkes pap és hívő ; és Isten tudja, hová vitt volna bennünket e dühönső roham, ha az Ur hatalmas és bölcs keze kedve-O ' zőbb irányt nem ad ez intézményeknek. De vessünk szere-teti palástot a multakra, és ne tépjük föl a sebeket, a mely-lyel, hála a Mindenhatónak, már behegedtek.
Még az sem helyeselhető, ha némelyek ugyanazon lényeges szertartási imákat először latin nyelven (a mint bennfoglaltatnak), s rögtön utánok szóról szóra anyanyelvre fordítva elkönyörgik, mert könyörgésképen csak e g y -s z e r mondandókat rendel az anya-szentegyház, é-s azután a nagy nevü és halhatlan emlékű S a i l e r szerint „van egy nyelv, melyet a legkülönbözőbb nemzetek hallgatói és liivei egyiránt értenek, és ez a v a l ó d i a j t a t o s -s á g n a k a nyelve;" t. i. ha a -szertartó (liturgu-s) pap mindeneket, a miket a szentségek és szertartások kiszol-gáltatása alkalmával bár latin nyelven mond, i l l e n d ő , a j t a t o s , i h l e t e s , k e n e t t e l j e s h a n g o n adja elő, a szertartás (liturgia) czélját, t. i. a léleknek üdvös moz-zanatát , a szívnek buzgó illetődését, szóval, a híveknek szentesítését el nem fogja téveszteni. — Annakokáért Ieg-tanácsosabb, hogy a lelkipásztor ebben, mint egyebekben, az egyház és kormányzó püspökök rendeleteit a Rituale nyomán, a nyelv tekintetében is tartsa meg, mintsem, ha fönnhéjazó önkénykedéssel és önkényes szabadossággal már a hivek előtt megdöbbenést, sőt botrányt okozzon, és a szertartások üdvös befolyását fogyaszsza.
A jelen esztergomi Rituale e tekintetben is híven és bölcsen megtartotta az egyház rendeleteit, intézményeit, szándékát és szellemét, és a fönnemlített egyházszabályi dualismust czélszerüen megegyeztette, meghagyván a szentségekben és szentelményekben a lényeges és előirt for-mákat, és imákat l a t i n n y e l v e n , és hozzámellékelvén üdvös, a szertartások lényegéből merített intelmeket, ma-gyarázatokat, lelkipásztori buzdító szózatokat a n y a-n y e
1-v e n, és pedig marianus országunkban magyar, német és tót ajkuakat, nem kötvén meg a hivatalkodó papnak sza-badságát, hogy ugyanazokat adandó alkalommal ne bővít-hesse, rövidítbővít-hesse, módosíthassa, a hivek, idők, művelt-ség kivánatai szerint, melyek minta-képen iratvák, és va-lóban gazdag tartalmúak. Ilyen jelesen a keresztség szent-ségének kiszolgáltatása előtti szerbeszéd 16-, 17- és 18-ik lapokon ; és ezen szentség után a kereszt-szülékhez inté-zett : 29-, 30-, 31-ik lapokon. Ugyanakkor számosabbak előtt elmondandó szerbeszéd : 31-, 32-, 33-, 34-, 35-ik lapokon.
86-ik lapon kezdedik : Ordo recipiendi et publice absolvendi Apostatas, melyben a megtérthez buzgó
lelki-pásztori szózat fordul elő, szintúgy, mint fönnebb három nyelven 87-, 88-, 89-, 90-ik lapokon. Azonnal ezt követi a 90, 91, 92, 93, 94, 95, 9 6 , 97. lapokon három nyelvi irályban : „Formula fidei catholicae, Apostolicae et Ro-manae."
Gyönyörű, igaz töredelmességre indító s egyszers-mind vigasztaló anya-nyelvi imák foglaltatnak a betegek
szentségekkeli ellátása alkalmával a 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120,121,122,123,124, különösen pedig az utolsó kenet kiszolgáltatásakor 131, 132, 133, 134, 135,
136, 137, 138, 139, és ennek befejezése után 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151. la-pokon.
Továbbá a házasság szentségeinek rendes szertartá-sait megelőzi szintúgy a három nyelveni hirdetési minta 219-, 220-ik lapokon. Befejezésül pedig rendes oltár-be-széd foglaltatik az ujolag fölesküdt házasokhoz, és a jelen-levő násznéphez 232, 233, 234. lapokon, melyben a háza-soknak legszentebb kötelmeik tüzetesen adatnak elő.
Megjegyzésre és utánzásra méltók azon kérdések, melyek a 221-ik lapon előfordulnak, és a későbbi panaszok-nak, kifogásoknak és pörlekedéseknek nagy részben elejét veszik, szó szerint : S a c. Midőn a házasság szentségének fölvétele végett itt megjelentél, szabad akaratodból tet-ted-e azt? Kényszerített-e téged valaki akár szóval, akár cselekedettel ?
237. laptól 245-ig előfordul az arany - menyegzői szertartás, (Benedictio matrimonii jubilaei) az előre
bo-csátott három nyelven szerkesztett szívélyes oltár-be-széddel.
A második rész kezdődik a 251-ik lapon, és tartal-mazza a szentelményeket, (Sacramentalia, Benedictiones) azaz egyházi áldásokat és avatásokat, melyek közt első helyet foglal a törvényszerű anya-avatás , előre bocsátott három nyelvbeli lelkipásztori intelemmel 253-, 254-, 255-ik lapokon.
Ezt követi 259. lapon a búcsujárók meneti és visz-szajöveti áldatásuk.
263-ik lapon : Benedictio parvuli (a kisded beavatá-sa) a megrendelt és gyakorlatba vett rovati utasítással, mely sz. misével is összekapcsolható.
266—296. lapig foglaltatnak azon fölsőbbszerü szer-tartások , melyek püspök vagy püspöki képességgel ellá-tott pap által végezhetők, többnyire az eddig divatozott Rituálék módja és sorozata szerint.
297—253. lapig előfordulnak mindazon szentelmé-nyek, a melyek minden pap, jelesen pedig lelkipásztorok által gyakorolhatók.
257—424. lapig a körmeneti ajtatosságok rendje, módja, imái, zsoltárai adatnak elő.
425—457. lapig, azaz végig a kiesküvések vagyis exorcismusok foglaltatnak.
Megjegyzésre méltó , hogy a szentségek és minden szentelmények, avatások és áldatások előtt pásztor-tani
utasítások és fölvilágosítások magára a szertartóra nézve adatnak elő, melyek épen nem hosszadalmasak, hanem oly bölcs tüzetességgel és még is kimerítőleg, hogy igen hosszú időt nem igényelnek, és a ritkábban előforduló szer-tartások kiszolgáltatása alkamával, hamar és nagy haszon-nal elolvashatók, és merem ajánlani, el is olvasandók ! Ne maradjanak tehát parlag és meddő praeambulumok, ha-nem gyümölcsös és irány adó praefatiók.
Ha jól vetettem össze e jeles új kiadatu Rituálét az
— M 1 0 4 »»<
eddigiekkel, szaporodott ez a f j b b helyen előforduló, igen czélszerü módosításokon , kérdéseken, javításokon, bőví-téseken , oltár- és szer-beszédeken, pásztori szózatokon és intelmeken kivül, melyek valóban czélszerüen szerkeszt-vék, tartalom-dúsak és kenetteljesek, ú j szertartási aj ta-tosságokkal, nevezetesen az arany-menyegzői, hajóhidi, vaspályai beavatásokkal, melyek az idők előhaladása miatt már elkerülhetlenekké váltak.
Továbbá bővíttetett : ,De Sacramento Conflrmationis,' melyben ugyan a bérmálás szentsége kiszolgáltatásának módja és szertartása nem foglaltatik, minthogy apontiíicia-lis liturgiához tartozik ; de a bérmálandók tanítása , elő-készítése és ünnepélyesebbé-tétele körül, valamint a kia-dandó bizonyítékról igen hasznos utasításokat foglal ma-gában a 47. a 76. lapig.
Továbbá a régihez járult ez új kiadásban 86—103-ik lapig : „Ordo recipiendi et publice absolvendi Apostatas" a megtérthez intézendő három anyanyelvi intelemmel és ü d -vös oktatással.
152. és 153. lapon a régiekhez adatott : „Formula Absolutionis generalis." És 196. 197. lapokon: „Ordo visi-tationis et benedictionis parvulorum aegrotantium, ante-quam ad annos discretionis pervenerint."
277. lapon előfordul : „Benedictio vexilli Ecclesiasti-ci pro templis , et processionibus."
323. laptól 349. lapig az előbbiekhez járult : „Bene-dictio aquae in Festő Epiphaniae !"
A mi a kiállítást illeti, erről méltányláson kivül nem lehet egyebet mondani. — Méltó magasztalást
ér-demel már maga a könyvet megelőző igen öszhangzó fokozatos czímkép, mely Frey és Fuchsthaller gyönyö-rű aczélmetszetü müve, és a melynek közepét egyszegyönyö-rű kereszt, szentségtartó, és az esztergomi bazilika képezi, a hét szentségek symbolikus ábrázolataitól környezve. Kö-vetkezik a czímlap nagy kezdetű új-öntetü betűkkel:
„Rituale Strigoniense seu Formula Agendorum in Administratione Sacramentorum ac caeteris Ecclesiae p u -blicis Functionibus jussu et auctoritate Eminentissimi ac Reverendissimi Sanctae Romanae Ecclesiae T i t S. Crucis in Jerusalem presbyteri Cardinalis Domini Domini Joannis Bapt. S c i t o v s z k y de Nagy-Kér, Archi-Episcopi Stri-goniensis Sacrae Sedis Apostolicae Legati Nati Principis Primatis Regni Hungáriáé etc. etc. Budae Typis et
sumpti-bus Typographiae Caesareo-Regiae Universitat.is Pestien-sis. Ara velin papiron 4 frt., posta-papiron 3 frt 30 kr. kö-zöns. papiron 3 f r t pp.
A többi betűk az initialisokon kivül nagy garmond alakban vannak ; az irány-adó rovatok pedig vörös be-tüek; az előzmények és utasítások cursiv alakban. Az egész kiállítás nemcsak tiszta s helyesen elrendezett, de pompás egyszersmind.
E nagy Rituálén kivül, melyben minden Agendák
foglaltatnak, egy kisebb, vagyis kivonati Rituale is ada-tott k i , mely csak a leggyakrabban előforduló functiokat foglalja magában ezen czím alatt :
„Rituale Strigoniense pro Sacris Functionibus fre-quentius occurrentibus" ugyanott.
E gyakrabban előforduló functiók pedig : „De Sacra-mento Baptismi rite administrando ," mely a három anya-nyelvi pásztori előszót tartalmazza, valamint a többi szentségeket és szentelményeket megelőző, kisérő és be-fejező szerbeszédek i s , melyekről már a nagy Rituale is-mertetésében szólottunk, magok helyeiken e kivonatiban is előfordulnak. Továbbá: Ordo Baptismi. — De Commu-nione Inlirmorum. — De Sacramento Extremae Unctionis.
—Formula Absolutionis Generalis. — Ordo Visitationis et Benedictionis parvulorum aegrotantium.—De Exequiis. — Ordo sepeliendi parvulos.—De Sacramento Matrimonii.—
Benedictio annulorum.—Benedictio nubentium. — De Se-cundis nuptiis. — Ritus introducendi novam nuptam in templum post nuptias.—Benedictio mulieris legitimo thoro junctae post partum.—Benedictio parvuli.
E kivonati (kisebb) Rituale koránsem teszi fölösle-gessé a nagyobb Ritualénak megszerzését, mi már magá-ból a tartalommagá-ból kitűnik, következésképen a nagyobb Ri-tuale minden templomban még szükségesebb , mert ebben minden foglaltatik, és nem viszont. — A kivonati Rituale csak a hordozásnak súlyát könnyíti. Sőt meglevén a na-gyobb egy példányban , a kivonati, kivált népes plébániá-kon több példányokban szükségeltetik. (Ara a kivonatinak csak 40 kr. pp ) *)
Harmatoztassa a Mindenható, a kitől minden jó szár-mazik, e dicső műre és a maga szent malasztját és áldását, hogy az azt bölcsen elrendező, elintéző és kiadó bibor-nok-érsek ebben legszentebb czéljai előmozdítását é r j e , mely ez intézményben is nem egyéb, mint a keresztény hi-vek szentesítése , az anyaszentegyház és egyedül üdvözítő hit terjesztése, és mindeneneken az Isten nagyobb dicsőí-tése. „Jesus Christus heri e t h o d i e : Ipse et in saecula "•
G r y n a e u s .
*) A g y ő r i püspök-megyei lapban olvassuk, h o g y 6 méltó-sága dr. S i m o r püspök ur m e g y é j e minden e g y h á z a számára megrendeli mind a nagyobbik k ö n y v e t , mind a kézi könyvecskét.
S z e r k.
Irodalmi újdonság.
„ C s a l á d i o l v a s m á n y o k " Fiam csöndélet, há-rom kis elbeszélésben C o n s c i e n c e Henriktől. Diepen-brock Menyhért után németből fordítá S z a b ó Imre. Ki-adja Dr. S z a b ó k y Adolf, a Szent-István-Társulat titok-noka. II. füzet. Nyomatott B e i m e l Beimel J és K o z m a Vazulnál. Kapható a Szent-István-Társulat bizományában*
Ara 12 kr. pp.
T a r t a l o m : B. sz. Mária mennybevitelére. Szerény véle-mény a katek. ü g y é b e n . Kun-Hegyes. Eszterg. Rituale.
Tulajdonos és felelős szerkesztő: Zalka Ev. J á n o s . Nyomatott B e i m e l J. és K o z m a Vazulnál. Pest 1858.
1 4 . s z . II. FELEV Í858.
RELIblO
P E S T , AUGUSTUS 18.E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
Megjelenik e l a p h e t e n k i n t kétszer: szerdán és szombaton. Az előfizetési d í j félévre postán 5 f r t ; helyben 4 f r t 40 k r . pp. — Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; Pesten a szerkesztőnél (Papnövelde-utcza 1. sz.) és Hartleben K. A. könyvkereskedésében