e metropolitai levél által hivattak meg az illetők : Joannes S. R. E. tituli S. Crucis in Jerusalem Pres-byter Cardinalis S c i t o v s z k y de Nagy - K é r , inclyti regni Hungáriáé Princeps Primas et Metropolita Strigo-niensis etc. etc. Reverendissimis Fratribus Episcopis Con-provincialibus — Venerabilibus Capitulis, Abbatibus, Prae-positis — Provincialibus Regularibus — caeterisque No-strae Strigoniensis Provinciáé ecclesiasticis personis, quae de jure et consvetudine Concilio Pro vinciali interesse de-bent — Salutem in Christo J E S U !
Muneris nostri gravitate, et Sacro Sancti Concilii Tridentini (Sess. 24. C. 2. de Reform.) mandato provoca-ti Conciliorum Metropolitanae Provinciáé Nostrae Strigo-niensis seriem, ut plurimum tristibus rerum vicibus impe-ditam, reassumendi consilium cepimus. Quantum hi coetus sacri praestiterint Religioni et Ecclesiae, Vos minime late-bit ; imovero Vos in maximam erigi spem ultro confidimus,
quod nostris quoque diebus manus Domini haud sit abre-vianda: ut Nobis in Spiritu Sancto coadunatis, et pro Gloria Dei, ac exaltatione Sanctae Matris Ecclesiae
se-minantibus et rigantibus Dominus tribuat incrementa coelestia.
Eapropter Magnorum Praedecessorum Nostrorum vestigiis insistentes Concilium Provinciale in Basilica no-stra Strigoniensi ad honorem Gloriosae Dei Genitricis in Coelos Assumtae, et Sancti Adalberti Episcopi Martyris, prope ante biennium in conspectu Vestro , Sacro Chry-smate delibuta, et consecrata asservandum, pro Dominica XVII. post Pentecosten in diem 19-am mensis Septembris anni curr. 1858. convocamus, atque per isthoc E d i e t u m V a 1 v a 1 e publicamus ; ut ibi ad altare Domini in S piritu Sancto congregati, et arma lucis induentes ea statuamus, quae ad fîdei puritatein et morum integritatem provehen-dam, — ecclesiasticae et reguláris disciplinae observanti-am reducendobservanti-am — iuventutis christianobservanti-am educationem stabiliendam — abusuum, errorum, excessuumve corre-ctionem — scandalorum propulsationem coram Deo et con-scientia Nostra profutura videbuntur.
Quamobrem omnes et singulos, qui ex privilegio vel consvetudine ius liabent in Concilio Provinciali convenien-di et loquenconvenien-di, hortamur, ac in quantum opus est, praeci-pimus in Domino ; ut ad praedictam Synodum pro supra defixa die Strigonium adveniant ; si tamen iusto fuerint impedimento retenti, idipsum per p r o c u r a t o r e m , Sui loco exmissum, legitime probare tenebuntur, — mandantes, ut praesens Edictum Nostrum, tie cui detur ignorantiam obtendendi locus , ad valvas Basilicae Nostrae Metropoli-tanae appendatur, et per Dioeceses, ad Metropoliticam Ecclesiam Nostram speetantes, promulgetur.
Datum Strigonii Festő SS. AA. Petri et Pauli. Anno 1858. — Episcopatus Nostri anno 31. Archi-Episcopa-tus nono. J o a n n e s , Card. A.-Eppus.
E s z t e r g o m . 0 eminentiája a bibornok s herczeg-primás az eltörölt ünnepekről, vonatkozólag IX. P i u s pápa ő szentségének a ,Religio' ez évi 48-ik számában köz-zé tett körlevelére, ily utasítást adott megyéje papságának : J o a n n e s S. R. E. tit. S. crucis in Hierusalem presbyter Cardinalis S c i t o v s z k y , stb.
Sollicitudinis pastoralis , qua universum dominicum gregem complectitur, novum denuo Sanctissimus Dominus noster pignus exhibuit, dum die 3-a praeteriti mensis eas ad totius orbis Episcopos litteras dédit, quibus errorem quoad sanctificationem nonnullorum festorum iam dudum invalescentem e medio sufferre, hocque modo spirituali universi Domini gregis sibi divinitus commissi bono con-sulere studet.
Non ignoratis Venerabiles Fratres , Filiique in Chri-sto dilectissimi felicis recordationis Clementem Papam XIV.
die 22. Junii anno 1771. ad preces Augustissimae Mariae Theresiae , Hungáriáé Reginae Apostolicae , nonnulla fe-sta , constitutione Urbani VIII. summi Pontificis praece-pta , reduxisse unaque pro suprema sua auctoritate indui-sisse , ut abolitis per se festis diebus populi servilibus ope-ribus vacare possint, simul ab obligatione audiendi sacrum exempti essent.
Quamvis autem summus Pontifex huiusmodi
indul-2 9 gentia ita populorum conscientiae consulere, et eorum, qui in sudore vultus sui panem comedunt, indigentiae pro-videre voluerit, ut Sauctorum veneratio et salutaris Chri-sti fidelium poenitentia non minuatur ac ideo Sanctorum et solennitatum officia et missae, tarn in iisdem abrogatis fe-stis quam in eorum vigiliis retineantur, et sicut prius, in quacunque Ecclesia celebrentur: plures tarnen animarum pastores existimarunt se hisce diebus ita reductis solutos esse ab obligatione peragendi sacrum pro populo.
Ad tollendum hunc abusum supralaudatas ad Epi-scopos orbis dederat litteras, quarum unum exemplar typis procusum pro usu et directione Districtus sub ./*
transponimus. (Szóról szóra a pápai levél.)
Advertitis ex his litteris, Venerabiles Fratres et Fi-lii Dilectissimi, Sanctissimum Dominum Nostrum summo studio in id intendere, ut Parochi Decreto SS. Concilii Trid. Sess. 23. Cap. 1. De Reformat, juxta sensum litt.
Encycl. Bened. XIV. die 19-a Aug. 1744. ad Episcopos Italiae datarum quam exactissime satisfaciant, proinde omnibus dominicis et festis diebus , Urbani Papae VIII.
Constitutione defixis, etiamsi barum nonnullae reductae essent, prout in Imperio Austriaco 1771. anno revera re-ductae sunt, missae sacrificium pro populo curae suae com-raisso celebrent.
Quia vero in Ecclesia Hungarica ut e synodo pro-vinciali Anno 1611. Tyrnaviae celebrata palamfit, multo
plura, ac in Constitutione Urbani VIII. enumerantur, fe-sta celebrata fuerunt, ad tollendam omnem ambiguitatem praeseutibus declaramus obligationem pro populo eelebran-di parochis incumbere , praeter eelebran-dies Domini et festa nunc de praecepto , illis tantum abrogatis festis , quae in saepe dicta Urbani VIII. Constitutione occurrunt, quae sunt sequentia :
Feria Ill-a Paschatis et Pentecostes. Festum S. Ma-thiae Apostoli, S. Josephi Sponsi B. M. V., SS. Philippi et Jacobi Ap. Inventio S. Crucis, S. Joannis Baptistae, S. Ja-cobi Apostoli, S. Annae Matris B. M. V. S. Laurentii Martyris, S. Bartholomaei Apostoli, S. Matthaei Evan-gelistae, S. Michaelis Archangeli, SS. Simonis et J u d a e , S. Andreae Apostoli, S. Thomae Apostoli, S. Joannis Evan-gelistae, SS. Innocentium, Sylvestri Conf. *)
Obligatio diebus hisce pro populo celebrandi eo faci-lior vobis accidet, quo certius est priscam fidelium pieta-tem, qua olim animati multo frequentius, ac hodie , num-mos suos ad altare deposuerunt, multum refrixisse. Ne-que ignorare potestis salutem Vestram temporalem aeNe-que ac aeternam cum illa fidelium populorum intime coniungi ; ut adeo nisi gaudere Vos oporteat, occasionem Vobis da-r i , imo a Vicada-rio Jesu Chda-risti pda-ro supda-rema sua potestate praecipi, ut deinceps frequentius, ac antea, super illa sancta et perquam tremenda victima, communicata tribu-latione cum populo Vobis eredito coniungatis et orationem.
Ut litteris Apostolicis vix aliud necesse sit addere, quam ut, dum incruentum hoc sacrificium pro populo vobis
com-*) J ó lesz ezeket a Directoriumban is megjelölni. S z e r k.
misso'obtuleritis, mei quoque Episcopi animarum vestra-rum ad altare Domini memineritis. Datum Strigonii die 24-a Junii 1858. Joannes, Card. A.-Eppus.
Romai utazás folytatása.
III.
Aug. 16. Ha nem mondom is, értetik, miszerint sz. Pé-ter templomának megtekintése későre nem maradhatott.
Az első benyomás nem olyan különös. A régi huszár vi-lágból ragadt az ember fejéhez egypár anecdota , mintha e templomban a nagy lámpásban csolnakon igazgatnák a belet, a miséző sz. atya feleletet váró énekét lóháton izen-nék a messze eső karzatnak : ilyen fölfogás többet vár, mint lehet. De épen az épület részletes megtekintése azon őszinte nyilatkozatot veszi ki az emberből, hogy oly valamit látok, mit még nem láttam, és a körülnézés folytán az ember annak módja szerint elfárad. E templom részleteit leirni czélunk-hoz nem vágó. Az első dolog egy katholikus embernél sz.
Péter templomában abban áll : oda siet az ember hol a fő-oltár előtt félkörben mintegy 80 égő lámpa fényeskedik, s leborul a félkörben vont korlát-fal párkányán : hálát adva Istennek a sz. hit ajándékaért, mely által Péter, vagy in-kább Jézus aklába jutott. Sajátszerű érzés fogja meg az embert sz. Péter sirjánál. Ritkán esik meg, hogy itt imád-kozó ne legyen. A templom nagyszerű csendessége néma szóval beszél a vándorhoz, midőn azon halandónak sirja körül térdel, kit az Ur halászból egyházának talpköveül rendelt. A templom alatt láthatók a régi templomnak ma-radványai , hol több sz. pápa van eltemetve. Kupo-láját nagyszerű tapasztalás gyanánt meg szokták tekinteni, nekünk idő nem jutott hozzá. A templom előtti tér nagy-szerű." Félkörökben két oldalról magas tornáczok foglal-ják a nagy tért. Oszlopaikon szenteknek szobrai állanak.
Mintha a lélek elébe Nero korát idéznék, midőn (itt lé-vén Nérónak circusa) a keresztények fáklyák gyanánt égettettek s most a dicsőség oszlopain díszlenek. Foglaljuk mindjárt sz. Péter templomának látogatásához a v a t i -c a n i s e m i n a r i u m megtekintését. Ezen papuövelde nem a romai megye főseminariuma. (Ezt Apollinarénak hí-ják ) Vaticanuminak és sz. Péterhez czímzett seminarium-nak azért mondatik , mert a vaticani halmon, és mindjárt sz. Péter templomához közel áll, rendeltetése pedig az, hogy a sz. Péter templomában tartatni szokott isteni szol-gálatra legyen mindig kéznél a segédszolgálatot tevő ifjú-ság. Azonban ha augustusban kopogtat az ember, senki sem felel, bár meddig várhat az ajtaján. A dolog abból áll, hogy ezen tájék nyáron nemcsak igen meleg, ha-nem a melegben egészségtelen is , mi végből néhány hó-napra innét a seminarium mindenestül máshova költözik.
Tudniillik a kapitoli halom és a Jézus-társasági főház közt áll a fabrica S. Petri-féle épület, itt kap a vatica-ni seminarium egy szárnyban menhelyet. Tehát beszél-jünk itt valakivel. A seminarium recto ra Audisio Vilmos, előbb turini hittudor, most sz. Péternél levő káptalanbeli, tudományos munkáiról (De eloquentia sacra, 3. kötet ; De
» 3 0 « i n
-jure naturae) ismeretes. A háznak pártfogója az aldékán (cardinale sotto-decano) szokott lenni. Ezen seminarium-ban franczia módra a lelkiigazgatót directornak híják. Ezen ur nt. P i a z z a József egész bizalmunkat megnyeré. Hosz-szabb szóváltás után általa a romai seminariumok ügyének mintegy általános képét kezdettük birni. Nagyon ajánlotta sz. József tiszteletét, nemcsak azért talán, mertezen szent-nek nevére kereszteltetett, hanem tapasztalását állítá, mi-szerint nem hiu volt légyen sz. Teréziának ama vélemé-nye, hogy ő sz. József utján minden jót megkapott. Ke-csegtetett is reménynyel, miszerint egy, általa fölhozott imádság a szentséges atyától búcsú - engedménynyel fog értékesíttetni. Mi pedig magát ezen seminariumot illeti, csak 31 növendéke volt jelenleg, kik kezdve a gymnasialis szaktól, végig a theologiáig, mind otthon tanulnak. A házi rend azon szolgálattételhez van alkalmazva, melyet ők bi-zonyos napokon sz. Péter templomában végzenek. Minden-nap félóra van elmélkedésre, tartatik lelki olvasmány, ró-zsafüzér, szűz Máriának kisebb officiuma, minden héten gyónás, kétszer egy évben lelkigyakorlatok. Az étteremben mindig van olvasás. Szó közben előkerültek a növendékek lelki képzésére szükséges olvasmányok, könyvek litteratu-rája. Hiányát érzi oly könyvnek, mely a külső papi művelt-séget helyesen megfejtené; szinte, mely a szentek életét ifjakhoz alkalmasan és érdekesen adná elő ; úgy egy életre való, de ismét ifjak gondolkozása- és igényeihez részletesen alkalmazott elmélkedési könyvet. Mi is elmondtuk jámbor óhajtásunkat. Eljön a május, az ember csak akarna napon-kint a sz. Szűzről életre való elmélkedéseket tartani. De ha csak nem szedegetünk, nehéz olyan könyvre találni, mely épen az ifjak korához, állásához megfelelő kenetes gondolatokat nyújtana. Még francziában legmegközelítőbb munkákra akadunk. Még az ember ugyanazon majusban es-ténkint egypár szent férfinak akarná életét előállítani azon oldalról, hogy bennök a Mária tisztelete mily nagy dolgokat müveit, de ezt is tiz helyről kell szedni. Beköszönt az Ur napja, a dolog méltósága kívánja , hogy naponkint az 01-tári-szentségről legyen az elmélkedés, sőt az évnek min-den csütörtökje is errevaló, ismét szedegetni szükséges.
Theophoria nyolczadán néhány hiteles történetet is ellehet-ne hiterősítés végett mondani, de ismét kit Tourellehet-nellyben, kit Liguoriban, kit másutt keressen az ember. A lorettoi litaniának is nagyon jó volna egy helyes és ismét növen-dékekhez alkalmazott, elmélkedési alakba öntött magyará-zata.*) Ugyanez áll Krisztus szenvedésének, és az Oltári-szentségnek litaniáiról is. Biztattuk egymást, de abból ugyan semmi se lesz legalább részünkről, hogy időt szán-hassunk az ilyen munkára. Életrevalóbb azon gondolat, hogy dologhoz értőbb collegáink vennék az ily hiányokat figyelmökbe, s egy vállalkozó testvérület lenne , mely ha-sonló czélokra fordítaná erejét, idejét. Mi azonban egy-mástól elváltunk, s alkalmasint csak a (hivalkodó szóról is számot vevő) biró előtt lesz legközelebbi találkozásunk.
*) E tekintetből említést érdemel : ,,Marienblütlien . . . . von Georg O t t — második kiadás —Regensburg , P u s t e t , 1857." Főleg e g y franezia szerzőtől j ó magyarázata van a lorettoi litaniának.
Annyit azonban mondhatunk , hogy jó collegánknak sz. Jó-zsef tiszteletére buzdító szavai minden eredmény nélkül nem maradtak ; legalább a csekély fáradságot, melylyel a növendék-nevelés ügyét a nevelő-atyának ajánlottuk, ne-vezetes pártfogás követi. Elmémbe jut itt azon kedves idő, midőn nm. érsekünket főmegyénk megkapta. A számra cse-kély növendék-sereg, atyjának, nevelőjének, megyénk jegye-sének szinte tisztelő üdvözletet kivánt mutatni.Méltán nevezé magát azon időben Názare thnek ') a seminarium,midőn nevelő sőt édes atyjául főpásztorában sz. Józsefnek nagy tisztelő-jét kapta. E naphoz sok remény köttetett, s egyebeket hallgatva : azon ablak, melyről mint közönséges szobának ablakáról üdvözletünk hirdette a hódolat jeleit, most ugyan-azon főpásztor gondjai által Istennek szentelt díszes ká-polnának ablaka, hol a kenyérszíne alatt rejtező názarethi Jézus bennünket is tanít a názarethi életre, mely szerint engedelmességben Isten és ember előtt nagyobb kedves-ségre érdemeket tegyünk ! Különben P i a z z a József azon kevés egyének közöl való, kiket ez életben nem fogunk fe-lejteni. Az elüljárói állásról méltán jegyzé meg, miszerint tapasztalá, hogy alig vagyon hivatalviselő, oly sokféle s gyakran még a jobb fölfogásu társak részéről tett ítélet-nek is kitéve , s oly sokszor igen kevés elismeréssel buz-dítva, mint a növeldei fölebbvaló, tán Isten azon titkos végzéséből, hogy ez állásra béresek ne ásítozzanak, s kik az állást jó lélekkel elvállalták, a félreismerés terhes kísér-tetei által szerezzenek önmagoknak hervadatlan érdemet, és a béketűrés szent munkájában az ifjak példáivá s ez uton áradó bő kegyelmek eszközei legyenek.
Aug. 17. Ma kezdik a sz. Pantaleon templomában a kilencznapi ajtatosságot, mely ott calasanti sz. József tisz-teletére tartatik Nézünk be a Poenitentiáriába, vagyis a sz. Péter templomában alkalmazott gyóntató-atyák közös szállásába. A két emeletes épületben laknak azon minorita-atyák, kik különféle nyelvek szerint végzik sz. Péter tem-plomában a gyóntatást. Derék hazánkfia a korban és ér-demben előhaladt P. Alexander (Kampus) szokott nyájas-sággal örvend érkező földieinek. Már harmincz évekig folytatja jelen szép hivatalát, melyet mindeddig egész örömmel visel. — Tárgy-rokonság miatt a collegium g.
hungaricumba tartsunk, és most ott kissé körül is néz-hetünk. Az épület, melyben jelenleg szállásol a colle-gium, az úgy nevezett Pantheon (S. Maria rotonda) és a romai collegium között fekszik. A collegium jézus-tarsa-ságiakra volt kezdetétől óta bízva , az abolitio korában pe-dig domonkosiak vették át.2) Elsőbben az Apollinaréban volt sok ideig a collegium , de az most a romai megye fő-seminariumát foglalja magában. A germanico-hungaricum tehát jelen állásában egy , elég összeszorult épület. Csak
' ) A transparensen ilyforma szavak állottak : Haec, Josephe P a t e r , Tibi Nazareth ista dieavit ; Pubem selectam, protege Sponse t u a m .
2) E t á r g y r a nézve figyelmet érdemelnek azon közlések, me-lyeket nt. B e r e c z Géza ur még Romából küldött a ,Religio'-ba.
(1855. II. félév. 49. sz. — 1856. I. félév. 40, 41, 42 számaiban.) A nevelés ügyére tanulságos ezikkek.
• 31 az elüljárók ügyes gondossága, és a növendékek példás élete teszi e hiányt észrevétetlenné. Erdemekben s korban előhaladt igazgatója , szelíd természetű , szabályt szerető, kormányra való férfiú. A spirituális szinte állására érdemes. Az ott talált magyar növendékek közöl nt. B e g o v -e s -e v i c s László -egrim-egy-ei, nt. B ő d y szombath-elym-e- szombathelyme-gyei már fölszentelt papok. Nt. B e r e c z k Géza akkor uta-zott el. A csanádmegyei szinte jóreményü növendék t.
S c h w e i z e r u r első évi theologiát hallgatott. Nagy örö-münkre szolgált valamint jó kedélyben s elégedett szivvel találni növendékeinket, úgy azoknak elüljáróitól a legjobb véleményt hallani. A ház belélete csak annyiból is köze-lebb illet bennünket, mert tőlünk is neveltetnek benne ifjak. Rendes fölkelési idő 5 óra. Ilykor egy növendék jő be a szobába, ki azt mondja : ,,Deo gratias, et Mariae," mi tulajdonkép arra való keresztény fölhívás, hogy itt az idő , fölkelünk. A fölszenderült növendék szinte készséggel is-métli a fölhozott mondatot Karácsonkor így szól a fölkel-tő : „Christus natus est nobis, venite, adoremus húsvét-kor pedig : „Haec dies, quam fecit Dominus, exultemus, et laetemur in ea;" így az egész nyolczad alatt. Mi szebb, mint az egyházi élettel kezdeni a napot. Télben a fölkeltő meg-gyújtja a lámpát, nyáron pedig az ablak-táblát nyitja föl, s minden beszélgetés nélkül Laudetur Jesus Christust mondva távozik. 5'/2-ig öltözési idő van engedve, úgy azonban , hogy fél hat előtt 5—6 perczig szentség-imádás tartatik. 51/, órakor jel adatik az elmélkedésre , melyet mindenki saját szobájában végez ima-zsámolya előtt. El-mélkedés alatt sokszor, egy erre fölhatalmazott növendék járja be a szobákat, s benyitja az ajtót, hogy lássa : vájjon az elmélkedés meg vagyon-e tartva? Ki az emberi állhatat-lanságnak szabálytalanságát érti, ezen szabály alaposságát nagyon elismeri. 6 órakor kezdődnek a communitatis sz.
misék, midőn mindenkinek jelen kell lenni ; a philosophus és theologus felekezet ekkor is külön helyeztetik. A reg-geli meleg ételből áll. Tej, vagy kávé, vagy chocolat hasz-náltatik, a mint ki engedelem-nyerés szerint óhajtja. Vala-hányszor az ebédlőbe mennek vagy onnét visszajönnek a növendékek, szoros csendet tartanak. Reggeli után is még templomba mennek, hol az ismeretes „ 0 Domina mea S.
Maria, me in tuam benedictam fidem" imádsággal napi teendőinket Isten dicsőségere szentelik. Ezután mindenki legnagyobb csendben szobájába vonul, és 73/4-ig tanul.
Reggeli alatt nem olvasnak ugyan az ebédlőben, de azért szoros csendet tartanak. 73/4 órakor jel adatik az iskolába menetre • valamint a házban, úgy az utczán is meg van tiltva ekkor a beszélgetés, e helyett mindenki csendesen imádkozza az olvasót. Valóban nagy okosság. Az ily, itt-ott tán bigottságnak hitt praxis nagyon is észszerű. Mit
ve-szít avval, hogy az utczán nem locsog a fiu ? Mily sokkal nagyobb ügyességgel hallgatja azon elme a magyarázó ta-nárt, mely nemcsak, hogy idegen tárgyak által szórakoz-tatva nincs, hanem az isteni malaszt segítségével találkozott.
Ki e dolgot nevetségessé akarná tenni, épen az bizonyíta-ná, hogy alig van benne önmegtagadás és férfi akarat. Mert
tréfát űzni belőle szintoly csekély dolog, mint
megtartásá-hoz ember kívántatik. Az előadások fél tizenegy óráig tar-tanak. Mielőtt a romai collegiumot, hova tan-órákra jár-nak, elhagynák, bemennek a romai collegiumhoz csatolt sz. Ignácz1) templomába, hol rövid szentség-imádást tarta-nak. Hazajövet beszélgetnek az uton, mihelyt azonban az ajtóhoz érnek, csendet tartanak. Ebédig tanulásra van idő, nyárban 12 órakor adatik jel, melyre a két külön (philo-sopbusok és theologusok) camerata külön ima-helyére megy, hol a lorettói és minden szentek litániáit imádkoz-zák, ehhez járulnak még más imádságok is, az egyházért, pápáért, távol levő ismerőseikért. Ezt végezve az ebédlőbe mennek , hol asztali áldás után a sz.-Írásból 20—30 vers olvastatik, azután más alkalmas munka az egész ebéd alatt, végre a martyrologium. Midőn valamely rendkívüli nagy ünnep van, p. o. karácson, akkor a martyrologium olvasása után beszélgetés engedtetik, ez S. Sababan2) gyakrabban megesik, S. Pastoreban3) pedig körülbelül minden héten, úgy, hogy egy évben 15—18-szor van beszélgetés az asz-talnál. Mily nagy gyakorlati életbölcseség fekszik e rendelet-ben, a nevelés ügyét ismerők átlátják. A különben is elfoglalt ember evés közben természetesen a beszéd által csak job-ban fárasztatik. Rendetlen kitérések, kisebbítő szavak ily-kor leggyaily-koriabbak. Az olvasás pedig a testi étvágyat nem rontja, hanem a lelket gyönyörködteti. Ebéd után csendben összegyűlnek az imádkozó helyen szentség-imá-dásra, hol 6—8 perczig vannak; jel adatván, mindenki egyszerre fölkel, és egymás után a társalgó (recreatio) te-rembe gyűlnek, kettenkint sétálgatnak azon rendben, mely szerint a templomból jöttek ki. Figyelmet érdemel itt azon körülállás, miszerint az első, ki az imádság helyének kü-szöbét kifelé átlépte, visszanézve közvetlen követőjére, így szólítja őt meg : ,Laudetur Jesus Christus,' mi ez alka-lommal annyit jelent : most mi ketten együtt fogunk tár-salkodni , a másik meg is felel : ,In aeternum Amen,' mely felelet most szinte annyit akar egyúttal mondani : ,hát biz a jó is lesz.' Miből az a jó származik, hogy minden
megtartásá-hoz ember kívántatik. Az előadások fél tizenegy óráig tar-tanak. Mielőtt a romai collegiumot, hova tan-órákra jár-nak, elhagynák, bemennek a romai collegiumhoz csatolt sz. Ignácz1) templomába, hol rövid szentség-imádást tarta-nak. Hazajövet beszélgetnek az uton, mihelyt azonban az ajtóhoz érnek, csendet tartanak. Ebédig tanulásra van idő, nyárban 12 órakor adatik jel, melyre a két külön (philo-sopbusok és theologusok) camerata külön ima-helyére megy, hol a lorettói és minden szentek litániáit imádkoz-zák, ehhez járulnak még más imádságok is, az egyházért, pápáért, távol levő ismerőseikért. Ezt végezve az ebédlőbe mennek , hol asztali áldás után a sz.-Írásból 20—30 vers olvastatik, azután más alkalmas munka az egész ebéd alatt, végre a martyrologium. Midőn valamely rendkívüli nagy ünnep van, p. o. karácson, akkor a martyrologium olvasása után beszélgetés engedtetik, ez S. Sababan2) gyakrabban megesik, S. Pastoreban3) pedig körülbelül minden héten, úgy, hogy egy évben 15—18-szor van beszélgetés az asz-talnál. Mily nagy gyakorlati életbölcseség fekszik e rendelet-ben, a nevelés ügyét ismerők átlátják. A különben is elfoglalt ember evés közben természetesen a beszéd által csak job-ban fárasztatik. Rendetlen kitérések, kisebbítő szavak ily-kor leggyaily-koriabbak. Az olvasás pedig a testi étvágyat nem rontja, hanem a lelket gyönyörködteti. Ebéd után csendben összegyűlnek az imádkozó helyen szentség-imá-dásra, hol 6—8 perczig vannak; jel adatván, mindenki egyszerre fölkel, és egymás után a társalgó (recreatio) te-rembe gyűlnek, kettenkint sétálgatnak azon rendben, mely szerint a templomból jöttek ki. Figyelmet érdemel itt azon körülállás, miszerint az első, ki az imádság helyének kü-szöbét kifelé átlépte, visszanézve közvetlen követőjére, így szólítja őt meg : ,Laudetur Jesus Christus,' mi ez alka-lommal annyit jelent : most mi ketten együtt fogunk tár-salkodni , a másik meg is felel : ,In aeternum Amen,' mely felelet most szinte annyit akar egyúttal mondani : ,hát biz a jó is lesz.' Miből az a jó származik, hogy minden