• Nem Talált Eredményt

A szerzet-tartományok elüljáróí:

In document Religio, 1858. 2. félév (Pldal 197-200)

S o h w i t z e r Antal, Jézus-társasága tartomány-főnöke.

P u r g s t a l l e r József, a kegyes-rend tartom.-főnöke, hit-es bölcsészet-tudor.

A c k e r m a n Ignácz, a servita-rend tartom.-főnöke.

R e p k a Cassian, az Üdvözítőről nev. sz.-ferencz-rend tar-tomány-főnöke.

G o l e s s é n y i Pantaleo, sz. Máriáról nev. sz.-ferencz-r.

tartom.-főnöke.

A g j i c s Cajus, a sz. Kapisztránról nev. sz.-fer.-r. tart.-főn-Z o b Gellért, a sz. Lászlóról nev. sz.-fer.-r. tartom.-főnöke.

S t r e b i c z k y Irén, a capucinusok tartom.-főnöke.

B u r s á k Borgias, az irgalmasok tartom.-főnöke.

Hittudorok:

K e m p Mihály, esztergomi kanonok, bölcsészet- és hittudor.

D u r g u t h József, eszterg. kanonok, bölcsészet- és hittudor-S z a b ó József, esztergomi kanonok, hittudor.

G r y n a e u s Alajos, pesti egyetemi tanár, hittudor.

Z a l k a Ev. János, pesti egyetemi tanár, bölcsészet- és hittudor.

R u z s i c s k a János pesti egyetemi tanár, hittudor.

S c h r ä d e r A. Jézustársaságbeli áldozár, bécsi egyetemi tanár.

D a n k ó József, bécsi egyetemi tanár, hittudor.

S o m o g y i Károly, Sz.-István-Társulat igazgatója,hittudor.

K o p s z János, szombathelyi püspöki iroda - igazgató . hittudor.

S c h r e i b e r László, győri püspöki titkár, hittudor.

R i m e 1 y Károly, esztergomi papnöveldei tanár, hittudor.

C o s t á n Miklós, beszterczei papnöveldei tanár, hittudor.

B l ü m e l h u b e r Ferencz, esztergomi papnöveldei t a n á r , hittudor.

C s e t e László, veszprémi papnöveldei tanár, hittudor.

T o 1 d y János, a Pázmány-intézetben tanulmány-fölügyelő, hittudor.

G ó c s Móricz, prémontréi kanonok Jászóról, hittudor.

V i 11 i g e r József, kegyesrendi áldozár, bölcsészet-és hittudor.

K o s z t r o s i t z Paschalis, Kapisztrán - rendi áldozár hittudor.

A néphez intézve ezen fölszólítás olvastatott föl a promotor által :

JA1I08, a romai szentegyház jeruzsálemi sz.-Ke-resztről czímzett bibornoka, esztergomi érsek, Magyaror-szág herczeg-primása, s minden összegyülekezett püspökök

K r i s z t u s b a n ö s s z e s h í v e k n e k ü d v é t s a t y a i á l d á s t !

Áldott az I s t e n , és a mi urunk Jézus Krisztusnak a t y j a , ki megváltoztatta az időket, és megengedte, hogy szent nevében e helyen összejöhettünk azokról tanácskoz-ni , mik a hitnek épségét, az erkölcsök tisztaságát, az egyházi fenyíték szilárdságát, a tévelyek és visszaélések kiirtását, egy szóval az egyház- és hiveinek üdvét közelebb-ről érdeklik és hatályosabban eszközlik.

Azonban, ha általán terhes a püspöki hivatal telje-sítése , bizonyára ezen zsinati tanácskozás annál nehezebb, minél többféle a t á r g y , mely tehetségünket igénybe veszi, és nagyobb a várakozás, melyet ezen tartományi zsinat kedves híveink szivében fölébresztett.

Azért mindenek előtt e mai ünnepély alkalmával mi püspökök az összesereglett egyháziakkal együtt az irgal-masság atyjához fordulunk, hogy adjon nekünk Szent-lelket , adjon mennyei bölcseséget, mely velünk legyen, és velünk munkálkodjék, hogy t u d j u k , mi legyen előtte kedves, nekünk és nektek üdvösséges.

Azután pedig kérünk titeket is, atyánkfiai, a mi urunk Jézus Krisztus és a Szentlélek szeretete által, hogy segítsetek minket imádságtokkal, — könyörögjetek é r e t -tünk a mindenható mennyei atya előtt, — kérjétek az ir-galmasság anyját, a szeplőtelen szűz Máriát, a mi legke-gyesebb édes anyánkat is, hogy pártfogolja kivánatinkat az ő szent Fia, a mi urunk Jézus Krisztus előtt.

Legyetek következőleg kitünőleg buzgók a temo -mok látogatásában, főleg e zsinati napokban, melyek a ti üdvösségtek eszközlésére is vannak szentelve. — A bűnök-nek , melyekkel lelkiismereteteket terheltétek, vessetek véget, megbánván azokat töredelmesen és a poenitenczia szentségében az ártatlan bárány Jézus Krisztus vérével le-mosván. Gyakoroljátok magatokat a keresztény erkölcsök-ben és egymást a j ó cselekedetekre kölcsönös példa által

buzdítsátok. így lészen : hogy, midőn mi Istenhez térünk, Isten is hozzánk fog térni irgalmasságával, és nálunk és

1 9 0 bennünk lakó-helyet fog venni magának kegyelmével. így lészen : hogy, ki a bűnös Ninive iránt irgalmas lett, kegyel-mes leszen irántunk, vétkes fiai iránt is, és a keresztény kath. hitnek jámbor őseink istenfélő élete által megőrzött égi kincsét meg fogja nekünk is hagyni, hogy majd, mi-dőn szóró lapátját kezébe veendi, ne haszontalan polyvá-nak , hanem csűrébe gyűjtendő méltó búzápolyvá-nak találtathas-sunk igazsága által.

A mi urunk Jézus Krisztusnak malasztja és a Szent-léleknek szeretete legyen mindnyájatokkal és maradjon ve-letek mindörökké. Amen.

Végre közöljük azon romai iratot, melyben a zsinattartás IX. P i u s ö szentsége által heíyeseltetik.

E m i n e n t i s s i m e a c R e v e r e n d i s s i m e D o m i n e O b s e r v a n d i s s i m e !

Accepit Sanctissimus Dominus Noster litera3 abEmi-nentia Tua die 24. Maii vertentis anni datas , quibus si-gnificas, Te votis obsequentem Ipsius Synodum Provin-cialem brevi celebrare statuisse. Quae quidem res tam grata fuit Sanctitati suae, quam quae gratissima ; simul-que certa ei spes est fore , ut cuncta recte et ex sacrorum Canonum praescripto procédant : quod felix faustumque Ecclesiasticae isti Provinciáé sit omnique christiano populo

subiecto benevertat.

Interea Pontifex Maximus acta synodalia suo tempo-re edenda expectabit, quae ut moris est, haec S. Congtempo-re- Conggatio Tridentini iuris interpres ac vindex expendet ac re-cognoscet.

Tandem veluti benignitatis suae amplissimum testi-monium Apostolicam Tibi totique Clero ac populo bene-dictionem impertitur.

Haec de mandato SSmi Domini Nostri Tibi conscri-psi : ego vero singulares observantiae meae sensus ex ani-mo profiteor Eminentiae Tuae, cui manus humillime de-osculor. Romae 25. Julii. 1858. Eminentiae Tuae humilli-mus et addictissihumilli-mus famulus C a g i a n o Praefectus.

Q u a g 1 i a Secretarius.

A némethont kath. egyletek nagygyűlése Kölnben.

Sept. 7. A nagygyűlés tagjai, a magán-isteni-tisz-telet elvégzése után összegyülekezvén a kijelölt helyi-ségekben, a kivánt osztályok alakításához fogtak. Az első osztályban (Formalia) elnök lőn B r o i x kanonok, alelnök S c h ö n u r ; a m á s o d i k osztályban (köz-műveltségi czé-lok) elnök d e S y o, országos törvényszéki tanácsos Aachen-ből , alelnök S i e b o 1 d , kölni plébános , a harmadik osz-tályban (Charitas) elnök R e i n d 1 plébános, alelnök B o c k káplán ; a negyedik osztályban (külviszonyok) elnök R e i-c h e n s p e r g e r Péter, alelnök E b e r h a r d , kanonok Trierből.

Minthogy a nagygyűlés tagjai tetszés szerint vala-melyik osztályhoz már az előtte való napon csatlakoztak,

sőt az osztályokat tettleg megalakították s csak az elnökök választása maradt mai napra : meglévén az elnökök , azon-nal teljgyülést lehetett tartani, melyben az egyleti képvi-selőkön és vendégeken kivül senki más részt nem vett.

Többrendbeli tárgyak hozattak szőnyegre s kevés szóvál-tás után az előlegesen történt megállapíszóvál-tás szerint elfogad-tattak. Hosszabb vitatkozásra adott alkalmat azon indítvány, miszerint az egyetemes egyletügyek számára még egy ötö-dik osztály alakíttassák. Az indítványtevő s az azt pártoló szónokok védvei s okai oly fontosak voltak, miszerint végre határozatul kimondatott. Azonban el nem fogad-tatott egy másik indítvány, miszerint a keresztény mű-vészet számára is külön osztály állíttassák ; az ellen-okok leggyőzőbbike az volt : hogy a keresztény művészet ápolása- s terjesztésére úgy is külön egylet áll fönn, mely épen most hasonlóan nagygyűlést tart. A tárgya-lásokat általában méltó komolyság jellemezte. Ezen első (zárt) teljgyülés délutáni 1 órakor fejeztetett be.

Ez alatt a sz.-Bonifácz-egylet tagjai elnökükkel, gr.

S t o l b e r g Józseffel, ki a nagygyűlésre megjelent, vala-mint a sz.-Vincze-egylet tagjai is külön termekben tanács-kozásokat tartottak

Esti 7-kor volt a második nyilvános teljgyülés. Az elnök mellett B a u d r i fölszentelt püspök ő mlga foglalt helyet. A nagygyülési üdvözlet („Dicsértessék a Jézus Krisztus") után szószékre lépett K i e s e l gymnasialis di-rector Düsseldorfból, kemény de az igazsághoz hü szavak-ban föltüntetvén a hátrányokat, melyek a történelemnek mint tudománynak tisztátalan kezeléséből a kath. egyház-ra nézve háegyház-ramoltak ; szavai annál melegebbek s meggyő-zőbbek voltak , minél inkább tudták hallgatói, hogy nem puszta phrasisok azok, hanem a hosszú évi tanulmányozás, szorgalom, kitartás által szerzett s megerősödött meggyő-ződés szavai, — egyébiránt is szónok többrendbeli törté-neti munkái által méltó hírnevet szerzett magának. Mind-járt beszéde elején azon fájdalmas tapasztalást hozta föl, hogy a kath. egyház, s annak elévülhetlen tana a világtör-ténelemben nem játsza mindig a l e g t i s z t á b b szerepet, oly szerepet, mely távolról sem alkalmas, hogy az isteni alapíttatásba való hitet éleszsze és nagyobbítsa, sőt ellen-kezőleg vajmi sokakra nézve elegendő ok, hogy e hit iránt közönyösek legyenek, úgymint mely szerintök i l y szere-pet játszhatott. „Az egyházat — úgy mond szónok — mint a rendezett államélet ellenségét tüntetik föl, úgymint mely magának botrányos beavatkozásokat enged és követel az állami viszonyokba; úgy festik az egyházat, mint az előha-ladás és tudomány ellenségét ; mintha aláásná a trónok iránti tiszteletet s hűséget. Azonban — folytatja szónok

— ezt nem annyira a történelemnek kell bűnül betudni, mintsem azoknak , kik korán elhagyták a tanulmányozást s csak is önfejök után Ítélnek." Ezek után a történeti tények hamis fölfogása s leírása ellen emelv én föl szavát, a leg-főbb hibát abban állította lenni, hogy az emberek közöl fájdalom, sokan Istennek gondviselését és azt tagadják, hogy az Isten az embert mennyei, természetfölötti czélok

eléré-s r e vezérli, fölneveli. E pont körül forgott eléré-szónok beeléré-szé-

beszé-> 191 » dének veleje s annak bebizonyítására fordította

egyszers-mind legnagyobb szorgalmát, leghatályosb védveit. „Az isteni gondviselést — körülbelül így szólt — leginkább tör-ténetirónak kell szem előtt tartania ; az isteni gondviselés-ben való hitet neki kell az olvasókban fölébresztenie s ápol-nia ; ne féljen senki attól, hogy az isteni gondviselésben való hit miatt a történelmi munkák csupa épületes- s ajtatossági könyvekké lesznek, mintegy olyanok, milyenek a katechis-musok ; egyébiránt kell, hogy a történeti munka az erkölcs-érzetet emelje, hogy épületes legyen ; a mely történeti mun-ka nem az, az nem szolgálhat az ifjúságra nézve műveltségi eszközül stb." Továbbá szónok a történelem hibás kezelé-sének szomorú következményeire figyelmeztetett, a) elő-ször , minthogy az embert nem tekinti egy, Isten által ala-pított család tagjainak, ez okból a tiszta hazaszeretet lángja mindinkább halványul, a népek testülete egyes egyénül vé-tetik, mintha mindegy a népek nem is tartoznának az Isten által előrendelt világtörténelem rendjébe ; ennek okáért b) vonakodnak az egyházat olyannak elismerni, mely hivatva van a népek anyai nevelésére, s ezen okból az iskolából kiszo-rítani törekszenek az egyházat, állítván, hogy elegendő, ha e gyermeknevelésben az individuális, nem pedig egyszers-mind az egyetemes czél is vétetik tekintetbe stb. Végre íöl-említé szónok azon tévnézetet, midőn a történelmet egyhá-zi- s világira osztják, mintha nem ugyanazon mindenható kéz tartaná s igazgatná az összes szálakat, mint az egyház nem volna isteni intézvény a világ javára stb. Dr. Kiesei-nek e jeles beszédét, melyet mi csak főbb vonalaiban érin-tettünk , a hallgatóság a legnagyobb feszültséggel s is-mételt tetszésnyilvánításokkal fogadta.

Második szónokul H e i n r i c h kanonok Mainzból lépett föl, utalván a különbségre , mely a jelen, s a mult-évi nagygyűlések közt van; akkor remény, most teljesülés.

Hivatkozott a különféle kath. egyletnek tevékenységére, melyet hit, remény és szeretet által kifejtenek.

Harmadik s ez alkalommal utolsó szónok volt gróf S t o l b e r g József. Rövid, de tartalmas szavakban a sz.-Bonifácz-egylet tevékenységét ecsetelte. Valamint azonban a világ vallásos s erkölcsi állapotát tekintve fölötte nagyon szükséges, hogy ez s hasonló egyletek minél nagyobb tért nyerjenek , e szerint kötelessege levén minden katholikus-nak, hogy tagul belépvén, a czél elérésére közösen segéd-kezet nyújtson.

E második nyilvános teljgyülés 9 óra után fejezte-tett be.

Az e napon kiosztott első pótjegyzék szerint az első jegyzékben foglalt 423-lioz még 137 részint egyleti képvi-selő, részint vendég járult, mi által a részvevők száma már is oly nagygyá növekedett, milyennel eddig egy nagy-gyűlés sem dicsekedhetett. (Folyt, köv.) S z a b ó k y Adolf.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

M a g y a r o r s z á g .

Fernezely,septemberben. ( B e r e g s z á s z m ú l t -ja.) Mily virágzó volt hajdan, a régente Lampertházának

nevezett Beregszász mező-városában a fára - egyház, azt alig hihetnők most, hacsak a leleszi káptalanban található számos okiratok nem tanúsítanák. Kitűnő figyelmet érde-mel ezek közt IV. Bélának, a kedves emlékezetű magyar királynak, az 1247-ik évrőli szabadalmas oklevele, hol is megerősíttetnek Lampertháza mező-városának kiváltságai, melyek közöl a jelesbik így hangzik : „gabna- és bortize-deiket adják papjoknak , kit magok választandnak : egy-házuk pedig az esztergomi érsekséghez tartozzék, és a ta-nács joghatóságán kivül legyen."—Fönn van 1544-ik évről, egy az üdvhozó sz. kereszt föltalálása elő-ünnepén kelt másik okirat is, melyben János, a sz. ker eszt-egyház káp-talanának leleszi prépostja, a beregszászi oltár-őrök kérel-mére , — midőn a részökre Erzsébet királynőtől engedmé-nyezett szabadalmakat nekik visszaitéltetni akarná, tiszte-lendő R e v e 11 e s i Balduin ur, a veszprémi Mindszentek-egyházának prépostja, Beregszász mezővárosának fő-áldo-zára, bécsi kanonok, — meghallgatván vallomásaikat, a közigazság kivánata szerint, jogaikat nagyobb biztosítás végett tulajdon pecsétével megerősítette. Megjegyzésre méltók, a többi között, az okirat ezen szavai : „ki a fönn-említett mentességek és szabadságok ellenére az oltárno-kok házaira, réteire, szőllőire és major telkére hatalmas-kodva merészelend rátörni, erőszakot használván, 500 írt-ban marasztaltassék el ; ki pedig a fő-áldozári paplakot erőszakosan megtámadandja, kétszeres bűnbérben, azaz 1000 frtban marasztaltassék." Az itt fölhozott oklevelek-ből nyilván kitetszik : a) hogy régente ez a fára-egyház ki vételes levén, az esztergomi érsekség kinevezési joggal biró hatósága alá tartozott ; a plébános pedig főáldozár volt; b) hogy ezen egyházban több oltárok léteztek, jele-sen nyolcz, melyek közöl az 1-ső sz. Miklós püspök és hitvalló oltára, 2-ik özvegy sz. Erzsébeté, 3-ik a bold, szűz Máriáé, 4-ik sz. Dorottyáé, 5-ilc sz. Jakabé, 6-ik sz. Koz-ma és Demjén vértanúké, 7-ik sz. Mihály főangyalé, 8-ik keresztelő sz. Jánosé ; s mindenik oltár külön igazgatókkal és hozzájok tartozó javadalmakkal bőven el valának látva, c) hogy a plébános dúsan meg vala adományozva jövedel-mekkel.—Más irományokból azonban kitűnik az is , hogy Beregszász mező-városában három szerzetházak léteztek , úgymint a sz.-domonkos-rendü atyáké, a sz.-ferencz-ren-düeké, Erzsébet magyar királynőtől 1370-ben alapíttatva, és sz. Pál első remete szerzeteseié, nem különben a sz.-domonkos-rendü ispotályos apáczáké. A minden szentek tisz-teletére szentelt fára-egyház pedig, négyszögű kövekből építtetve, oly fényes és tágas vala, hogy méltán visel-hette volna a díszegyház nevét is.

Ily örvendetes volt, mondom, több századok folytán át Beregszász mező-városában a kath. hitvallás és az isteni-tisztelet állapota. De, fájdalom! megérkezvén a háborgós hitújítás szerencsétlen kora, siralmassá vált e tájakon a katholikusok sorsa. A folytonos belmozgalmakban ugyanis, az erdélyi fejedelemség szomszédságában levő katholiku-sok, sokat zaklattatván az új-hitüektől, iszonyú kegyetlen-séget kelle tőlök tapsztalniok. Annál inkább üldöztettek pedig a katholikus papok ; nem volt akkor vagyon, nem

« 192 életbiztosság, s minél jobban terjedt mindenfelé az ú j -hitűek felekezete, annál szomoruabb volt, a katholikusok sorsa. Mit remélhete a lelkipásztor ily nehéz körülményei közt a kath. hitvallásnak, arra őt a szomorú tapasztalás tanította meg. A plébánosok ugyanis helyeikről elűzettek, a papi javak fölprédáitattak . a jövedelmek lefoglaltattak, vagy magánhasználatokra rendeltettek. A paplakok az egyházakkal együtt erőszakos kézzel eltulajdoníttatván, az új-hitüek használatára fordíttattak , vagy alapostól föl-dulattak. (Folyt, köv.)

H I R F C Z Ê R.

Pest. Épen most veszszük azon kedves hírt, hogy a győri gyermek-seminarium még f. é. octoberhó elején megnyittatik. A győri püspök ő mlgának erre vonatkozó körlevele így hangzik : „Seminarium Dioecesanum minus i.

e. puerorum initio proximi mensis Octobris aperíendum fo-re , V. Clero hisee significo.

In Concursuali, pro die 5. Augusti indicto, atque in quatuor duntaxat Dioecesis meae Gymnasiis publicato exa-mine , e quadraginta quatuor adolescentibus ad dictum in-stitutum suscepi unum supra viginti, quibus accedent alii tredecim juvenes , qui superioribus jam annis — qua alu-mni dioecesani — ad gymnasialia studia incubuerunt.

Cum autem neque qui plantat , neque qui rigat, sit aliquid , sed tota spes et liducia boni successus in Deo, qui solus incrementum d a t , locanda sit : eo dirigantur preces nostrae, ut alumni praelibati Instituti velut novellae plan-tationes crescant in viros perfectos, id vero est Sacerdotes in divinis litteris et morum sanctitate enutritos, ac iccirco etiam aptos ad vineain Domini rite excolendam, et verita-tis pietaverita-tisque semina in earn spargenda, uberrimos aeter-nae vitae fructus olim editura

In amplis Seminarii puerorum aedibus erexi'praeter-ea Convictum octo puerorum, qui ad Chorum Ecclesiae meae Cathedralis pertinebunt, ac in illo sub solemni san-ctissimi Missae Sacrificii celebratione, aliisque cultus divini functionibus cantabunt. Hujusmodi Convictus cantorum ad complures majores Ecclesias existunt, et magnificentiam publici cultus divini promovent. Ad convictum per me ere-ctum posthac non sum recepturus, nisi ludimagistrorum Dioecesis meae iilios. Et haec est causa, ob quam erectio-nem hujus Convictus ad notitiam V. Cleri perferendam es-se duxeram.

Dominorum Curatorum erit, ludirectores ad dictum convictum reflectere et provocare, ut qui iilios suos subin ad eundem recipi cupiunt, illos , si accomoda voce firmo-que pectore praediti sint, in praecognitis cantus figurális sollicite instruant ; spectato enim convictus scopo, ad ilium e filiis ludimagistrorum tales duntaxat assumentur, qui

praeterquam quod optimos mores praesetulerint, insuper praeliminares cantus figurális coguitiones proprias sibi red-diderunt, spemque portendunt fore, ut eundem ex asse condiscant. Octo pueris jam receptis, si in futurum vacan-tia emerserit, illam medio Circularium publicabo, defigam-que terminum concursus, pro complendo vacante loco ist hic asservandi. Convictoribus providebitur de hospitio, lo-tione et victu, frequentabunt scholas publicas, et suberunt disciplinae domus, in qua alentur. In cantu instituentur per idoneum magistrum, et Convictum incolent eousque, donee pro cantu idonei fuerint, seque, ut oportet, bene gesserint.

Jaurini die 1. Septembris 1858."

Pest. September 8-án vagyis kisasszony ünnepén a belvárosi plebánia-templomban ismét két,—egyik sz. István első magyar király, a másik sz. József tiszteletére — ujo-nan emelt oltár áldatott meg, ft. S z á n t ó f y Antal pré-post és plébános ur által. S így rövid idő óta már a ne-gyedik csinos oltárt sikerült kegyes adakozás útján az el-porhadt előbbiek helyére emelni. Nem mulasztandjuk el a buzgó adakozók neveit, mihelyt egészen begyülendett a költség összege , a nyilvánosság terén fölemlíteni.

Pest. Lúgosról i r j á k , hogy az apostoli nuntius ő eminentiája f. hó 4-én érkezett a nevezett városba, hol a lakosságtól szintúgy mint a vidékről nagy számmal össze-sereglett papság- s hívektől hódolattal fogadtatott. A ro-mánok világos tanúságot adtak arról, hogy a keresztény világ atyjához, IX. P i u s pápa ő szentségéhez igaz fiúi szeretet-tel ragaszkodnak. Sept. 5-én az egy -görög templomban is-teni tisztelet tartatott az egy. - görög püspöktől nun-tius ő eminentiája jelenlétében, mely alkalommal egy, ezen székesegyháznak pápa ő szentségétől ajándékba küldött arany kehely és kehely-táleza megszenteltetett, a népnek megmutattatott és e kehelylyel szent mise szolgáltatott.

É r t e s í t é s .

A „ S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t " folyó évi octoberhó á - é n fogja idei nagygyűlését megtarta-ni , melyre a társulatnak t. cz. alapító, választmá-n y i , tiszteletbeli s reválasztmá-ndes tagjai ezeválasztmá-nválasztmá-nel tiszte-lettel meghivatnak. A nevezett napon reggeli 8 órakor a t. angol szüzek templomában mondan-dó szent-mise után a gyűlés a központi papnövel-déi könyvtár teremében veendi kezdetét.

Pest, sept. 15-én 1858. Szabóky Adolf, társulati titoknok.

Imént megjelent s L a u f f e r és S t o l p könyvke-reskedésében kapható : „Systema Theologiae Catholicae.—

Patribus Synodi Strigonii congregatae." N8r. 32 lap. — Ára : 12 kr. pp.

T a r t a l o m : Az esztergomi tartományi zsinat. — A némethoni kath. egyletek naggyülése Kölnben. ( F o l y t . ) — F e r n e -z e l y : Beregs-zás-z múltja. —Hirfü-zér.

Tulajdonos és felelős szerkesztő: Z a l k a Ev. J á n o s . Nyomatott B e i m e l J. és K o z m a Vazulnál. Pest 1858.

In document Religio, 1858. 2. félév (Pldal 197-200)