ERASMUS KOLOZSVÁRT
lollehet minden dolgokrúl irtac az Bölczek, Szükséges tudományokról szép intéseket.
Hogy már mi nem volna mondua aligh lelnénec.
Mind az által miuel hogy élete embernec, Drágab alándeka mindennél az Istennec, Es keduesseb minden iauainál ez földnec.
Elet penig maga io viselésse nelkül, Es az okosságnac ö köuetése nélkül, Az oktalan állatockal köz illy io nélkül.
Azért valaki fellyeb vala méltoságban, Vr Istentöl helyhesztetet szép állapatban, Annál illendöbb erkölczis szükség dolgában.
Mert nem elég hogy jó ember legyen ualaki, Felette lengetegh szerencze öltözeti lamborságnac keuántatic czelekedeti.
II
Ez éneket irom azért az io erkölczröl, Es az egyögyü szilfid maga viselésröl, Ne az Ighit de értelmit nézzed elmedböl.
Mert az Iffiuságnac villongo természeti Az meg tiltot dolgot mongyác inkáb kedueli, Kire tanulságot adnac, mint aszt nehezli.
Aszt nehezen néki, mire tanúlság inti, Hanem a mi tiltua vagyon mind czak aszt űzi, Ez betegseggel rakua iffiak természeti.
I...1
Kiket penig ugyan rabba köt gorombaság Együgyüségnec szine alat az balgatagság, Mind azoknac lehet innen tisztes tanulság.
Mert maga ha ö keduöknec felette sulyos, Tilto paranczolatoknac igáia szoros, Es az igyenes tanitás nem foganatos.
Eszt hallyác nagy fügyelmessen és meg tanullyác
Hiszem itis az mit halnac meg nem fogadgyák,
Es talám az valora rea akadnac.
Egyre látván a másiktol azt mi nem illik, Meg itili és magába szalván meg fogic, I...1
Így kezdődik Csáktornyai Mátyás bevezetése Friedrich Dedekind Grobianjának magyar fordításához, mely 1592-ben Kolozsvárott jelenik meg a Heltai műhely termékeként.' A szatírikus hangvételű Grobián jellemzője, hogy a jó magavise-let helyett a helytelen viselkedést tünteti fel követendő példának, s ily módon egy fordított illemtan-könyvet hoz létre.
A jó modorra való „igyenes tanítás" ugyancsak napvilágot lát Kolozsvárott egy évvel korábban 1591-ben, Desiderii Erasmi Roterodami Civilitas morum in succinctas quaestiones dijgestaj ac per Reinhardum Hjadajmarium locupletata címen. 2 Mint a kiad-vány címe is mutatja, Erasmus De civilitate morum pueriliumjának átdolgozásáról van szó. Eme két fordítás szinte egyidőben való megjelenése Kolozsvárott érde-kes, de nem újdonságértékű, hiszen a Grobiant és a De civilitatet már a kortársak is összetartozónak érezték, így kerül be a civilitas, mint szakkifejezés 1552-től a
RMNY 1685. Grobian verseinec magyar enekbe vala forditasa, mellyekben az io tiszteséges
erköl-cznek regulai vissza való értelemmel vannac meg iratuán. Fridericus Dedekind Grobianus. De morum sim-plicitate libri duo című latin műve nyomán. Az idézeteket Dézsi Lajos kéziratos másolata
alap-ján közöljük. .
2 RMNY 1663. (Claudiopoli, 1591. in officina Helthana)
Grobian címébe, sőt a XVII. századból olyan kiadások is ismeretesek, ahol a De civilitate kivonatolt részleteit mellékelik a versekhez.3 A kolozsvári Grobiánban
utószóként funkcionáló latin disztichon pedig AD PVERVM CIVEM-hez szól. 4 Vizsgálódásunk középpontjában azonban Erasmus
De civilitate morum pue-rilium libellusa
áll, ennek kapcsán Erasmus XVI—XVII. századi magyarországi és erdélyi utóélete és aDe civilitate
XVII. századi, a kolozsvári unitárius kollégium-ban való felhasználása.A
De civilitate morum puerilium libellus,
azaz Agyermeki erkölcsök illendőségéről va-ló könyvecske
Erasmus pedagógiai műveinek sorába illeszkedik. A gyermekek ne-velése alapvető fontosságú Erasmus számára, 15 I 2-től folyamatosan jelennek meg nevelési célzatú könyvei.5A De civilitate bevezetéséből megtudhatjuk, hogy a gyermekek nevelésé-nek négy legfontosabb része a hitre való nevelés — amilyen korán csak lehetsé-ges —, majd a szabad művészetek gyakorlása, az életben adódó kötelességek megtanítása s végül a jó erkölcsökre való nevelés.6
Ezzel a legutóbbi témával foglalkozik a hét fejezetre osztott mű. Az első fe-jezetben a testrészekről, működésükről és szabályozásukról
(Decorpore),
a máso-dikban a ruházkodásról (De, cultu), a harmadikban az illedelmes templomi viselkedésről(De moribus in templo),
a negyedikben az étkezési szokásokról(De conviviis),
az ötödikben a társasági viselkedésről.(De congressibus),
a hatodikban a játék közbeni(De lusu),
a hetedikben pedig a közös hálószobában való illemsza-bályokról(De cubiculo)
kapunk összefoglalást.A mű sikerének titka rövidsége, egyszerű és tiszta latinsága, dogmamen-tessége, iróniája és az az elnéző-megbocsátó attitűd, ami a mű végén egy Eras-musra jellemző aranyszabályban fogalmazódik meg:
Végül még egy jótanács, ami szerintem a legfontosabb: A jó modor lényege, hogy te ma-gad lehetőleg ne kövess el hibát, mások hibáit könnyen bocsásd meg, ne tartsd társadat kevés-bé kedvesnek azért, mert nem megfelelő a viselkedése. Vannak, akik modortalanságukat más
3 Norbert Elias, A civilizáció folyamata, Bp., 1987, 818.
4' Civis habet nomen, sis ciuis, at inter agrestes/Sis quis te quaeret, non bene nőtus eris.`Disce puer mores dum cerea te sinit aetas/ Esse túúm, ad quiduis quae solet esse sequax. Nam licet omnigenas recte cognoueris artes,/lpse tamen stipes moribus orbus eris.
5 De ratione studii (A tanulmányok módszere) 1512.: De pronuntiatione (A helyes kiejtés-ről, melyhez nevelési programot ad a gyermek 18 éves koráig); Catonis disticha (Cato Censoris-nak tulajdonított erkölcsjavító párversek sajtó alá rendezése) 1514.; Instituto principis Christiani (A keresztény fejedelem nevelése) 1614-17.; De pueris statim et liberaliter instituendis (A gyermek idejekorán való és méltó neveléséről) 1529.; De civilitate morum puerilium libellus (A gyermeki er-kölcsök illendőségéről való könyvecske) 1530.
6 Az idézetek Erasmus, De civilitate morum puerilium. Omnia Opera Des. ERASMI ROTTE-RODAMI... BASILEAE MDXL. FROBENIUM, 862-871. oldalai alapján kerülnek közlésre.
Munús autem formándi pueritiam multis constat partibus, quarum sicuti prima, ita prae-cipua est, ut tenellus animus imbibat pietatis seminaria: proxima, ut liberales disciplinas et amet, et perdiscat: tertia est, ut ad vitae officia instruatur: quarta est, ut a primis statim aevi rudimentis civilitati morum assuescat...
66
jó tulajdonságokkal képesek kompenzálni. Ezeket a szabályokat ne értsd úgy, hogy ezek nélkül nem lehet valaki jó ember. Amikor társad tudtán kívül hibát követ el a jó modor ellen, négy-szemközt
figyelmeztetsd, s kedvesen bocsáss meg neki, ez maga a jólneveltség.?
A mű széleskörű elterjedéséhez az is hozzájárult, hogy — jóllehet ajánlása szerint Burgundiai Adolf herceg kisebbik fiához, Henrikhez szól8 — az igazi ne-mességet Erasmus azoknak ítéli, akik tanulmányok folytatásával kiművelik jel-lemüket és
erkölcseiket. Nemesként kell mindazokat számontartani, akik tanulmányaik-kal lelküket megnemesítik... 9
Művének legfontosabb megcélzott rétege az iskolás gyerm
e
keké — ...utli-bentius haec ediscant omnes pueri... —,
mely réteg szociális összetételét tekintve igen vegyes lehet. Erasmus egyébként sem egy meghatározott társadalmi rendnek szól, előírásait általános emberi szabályoknak szánja.10Akiket a szerencséjük köz-embereknek teremtett, törekedniük hell jó erkölcseikkel pótolni azt, amit a sors megtagadott tő-lük. Senki sem választhat magának hazát avagy szülőket, de tehetségét és erkölcseit ki ki-művelheti. )'
A
De civilitate morum puerilium
Erasmus egyik legtöbbször kiadott munkája, csak a XIX. század végéig kb. 130 kiadásáról tudunk.12 Első megjelenésétől kezdve igazi bestseller volt — még ugyanabban az évben tizenkétszer kerül ki-adásra;13 ennyiből is világosan kitűnik a könyvecske azonnali és átütő sikere, s ez a sikersorozat a XVI. századon végigvonuló nemzeti nyelvű fordításokban14' Colophonis vice addam praeceptiunculam, quae mihi videtur propemodum primo digna loco. Maxima civilitatis pars est, quum ipse nusquam delinquas, aliorum delictis facile ignoscere, nec ideo sodalem minus habere charum, si quos habet mores inconditiores. Sunt enim qui morum ruditatem aliis compensent dotibus. Neque haec ita praecipiuntur quasi sine his nemo bonus esse possit. Quod si sodalis per inscitiam peccet in eo sane,... solum ac blande monere civilitatis est.
N Des. Erasmus Roterodamus generoso cum primis et optimae spei puero Henrico a Burgundia Adolphi principis Veriani filio.
9 Pro nobilibus autem habendi sunt omnes, qui studiis liberalibus excolunt ani-mum...
10 N. Elias, i. m., 194.
Quos fortuna voluit esse plebeios, humiles, ut etiam rurestres, his impensius etiam adnitendum est, ut quod fors invidit, morum elegantia pensent. Nemo sibi parentes aut patriam eligere potest, at ingenium moresque sibi quisque potest fingere.
12 N. Elias, i. m., 815-816.
13 1530-as bázeli kiadását még ugyanabban az évben újabb bázeli, lipcsei, párizsi és antwerpeni kiadás követte. H. de la Fontaine Verwey, The first 'book of etiquette' for children Eras-mus' De civilitate morum puerilium, Quaerendo, I, 1971, 21; Franz Bierlaire, The civilitate Morum pue-rilium Libellus, in Essays on the Works of Erasmus, New Haven and London, 1978, 243; vö. Irmgard Bezzel, Erasmus Drucke des 16. lahrhunderts, Stuttgart, 1979.
14 Németül 1531-ben Strassburgban, 1532-ben kétnyelvű angol-latin kiadásban Lon-donban, francia nyelven 1537-ben jelentették meg. F. Bierlaire, i. m., 244. Hollandra 1536-ban, csehre 1537-ben fordították. M. A. Nauwelaerts, Erasmus en de welgemanierdheid in Europa.
in Spiegel Historiael, 15 (1980), 530.
és átdolgozásokban15 is megnyilvánul. Az átdolgozásokat többek között az teszi fontossá és elterjedtté is, hogy az átdolgozók többsége a reformációval szimpa-tizáló — főként Franciaországban —, vagy éppen protestáns tanár, és munkáját saját tanítványai számára készíti. Erasmus műve és átdolgozásai a civilitás té-makörén belül újabb eredeti műveket is inspiráltak,16 s ezért hatókörét tekint-ve is az egyik legfontosabb erasmusi könytekint-vecske.
Magyarországra illetve Erdélybe is egy átdolgozáson keresztül — Reinhar-dus Hadamarius'' közvetítésével — jutott el a XVI. század végén Erasmus műve, mely Debrecenben és Kolozsvárott szinte egyidőben 1591-ben, Szebenben pe-dig 1598-ban került kinyomtatásra.'$
Erdélyben Erasmus legolvasottabb munkái a XVI. században a mondás-gyűjtemények (Apophthegmatum libri,
ChiliadesAdagiorum, EpitomeAdagiorum),
mi n-den harmadik erasmiana ezek valamelyike, minden ötödik erasmiana pedagó-giai jellegű (De duplici verborum copia, De ratione studii, De conscribendi epistolis) volt.„Az erasmianák vizsgálata azzal a tanulsággal zárult, hogy a példányok őrzési helye igazolni látszik az erasmizmus és az antitrinitárius mozgalom közötti kap-csolat meglétét, amennyiben minden harmadik kötet unitárius eredetű gyűjte-ményben található. Különösen gazdag a volt unitárius kollégiumi könyvtár gyűjteménye. Itt őrzik az összes tizenhatodik századi nyomtatású erasmináink egynegyedét." 19
Az antitrinitárius hitújítók — Blandrata, Dávid Ferenc, Heltai Gáspár, 20 Ba-silius István21 — elfogadják Erasmus teológiai munkásságát, érveit felhasználják eszméik védelmére, eszmerendszerük megalapozására. Az erdélyi antitrinitáriu-sok történeti koncepciójukban fontos szerepet juttattak Erasmusnak. Ez tükrö-
15 Gisbertus Longolius (van Langerak) fejezetekre osztotta és lapszéli jegyzetekkel lát-ta el (Cologne 1530). Evaldus Gallus kivonatolva Leges morales címmel adlát-ta ki (Antwerpen 1551). F. Bierlaire, i. m., 244; J-C. Margolin, La „civilite puerile" selon Erasme et Mathurin Cordier, in
Ragione e „civilitas" Figure del vivere associato nella cultura del' 500 europeo, ed. J-C. Margolin, D. Bigelli, Franco Angeli, 1984, 23-24.
16 J-C. Margolin, i. m., 30-31.
17 1534-ben Reinhardus Hadamarius a marburgi egyetem teológia tanára hozzálátott Erasmus De civilitate morum puerilium című művének kátészerű, kérdés-felelet formájú verses fel-dolgozásához. Művének első kiadása Elegantissimus D. Erasmi Roterodami libellus, de morum pue-rilium Civilitate, Eadem in succinctas et ad puerilem aetatem cum primis adpositas Quaestiones Latinas et Germanicas ohm digesta, iam recognita, et locupletata, per Reinhardum Hadamariurn. In Marpurgensis usum pedagogii címmel 1537 májusában Marburgban jelent meg, 7 évvel az eredeti Erasmus-mű első kiadása után.
18 A debreceni (RMNY 1656.) és szebeni (RMNY 1840.) példányok kétnyelvűek (latin-magyar): Desiderii Erasmi Roterodami Civilitas morum in succinctas quaestiones digesta ac per Reinhar-dum Hadamarium locupletata. Az erkölcsnek tisztesseges (emberseges) volta, kire tanít Erasmus, mely rövid kérdésekre oszlatott és megöregbitett Reinhardus Hadamarus által. A kolozsvári kiadvány (RMNy 663) csak latin nyelvű.
19 Dankanits Ádám, Erasmus erdélyi olvasói, in Ny1TK, XI (1967) 125-131.; Uő.: 16. századi olvasmányok, Bukarest, 1974.
20 Gerézdi Rabán, Erasmus és az erdélyi unitáriusok, in 11, 1947, 9-20.
21 vö. RMNY 1596.
68
ződik a De falsa et vera című kiadványuk vitatott szerzőjű fejezetében és Dávid Fe-renc Rövid magyarázat című munkájában. E két szöveg az eltérések ellenére ko-moly szerepet szán Erasmusnak a szentháromság kérdéséről megindult gon-dolkodás kezdeményesésében: ,,...Az elvénült világban második Mózesként elébb Luther és Melanchthon jelent meg, kezdve a symbolumok megújítását, úgyszólván a végen: a bűnbocsánaton, a megigazuláson, az indulgentia-árulás eltörlésén, amit a leghomályosabb látásúak is istentelenségnek láttak... Zwingli magasabbra emelkedett... Utána még eszesebb férfiak következtek, jelesek a tu-dományban, hű gondviselői az egyháznak: Bucerus, Oecolampadius, Musculus, Martyr Péter, Ochini, Viretus. Ezek a pápai hatalmat gyöngítették meg, a világot az evangeliom igazságában megerősítették. Végre jött Rotterdami Erasmus, aki burkoltan az Isten egységéről kezdett tanítani, de inkább cáfolva a más nézetű-eket, mint saját tanát nyílván megállapítva. Ezt Serveto tette meg, aki nyíltan tanította Isten egységét..."
Erasmus a XVII. században is népszerű maradt az unitáriusok között, ezt nem csak az unitárius könyvtárban őrzött erasmiánák száma bizonyítja, hanem az is, hogy a könyvek posszesszor-bejegyzései között olyan fontos egyházi és vi-lági személyiségek találhatók, mint Radeczki Bálint, Thoroczkai Máté, Almási Mihály, 22 Dálnoki Lőrinc vagy Franck Ádám. 23
A XVII. században Erasmus művei s már nemcsak a pedagógiaiak, hanem a teológiaiak is elterjedtek voltak az erdélyi református kollégiumokban is. 24
Bármennyire is vonzónak tűnik tehát az az álláspont, hogy az unitáriusok közötti nagy népszerűsége miatt szerepel Erasmus neve az unitárius kollégium évkönyvében, ennyivel nem indokolható.
Erasmus neve illetve a De civilitate morum puerilium ugyanis az európai pro-testáns iskolák statútumaiban 1533 óta gyakran előfordul — Wittenberg, 1533, Braunschweig 1535, Speyer 1538, Neu-brandenburg 1553, Magdeburg 1553, Augsburg 1557, Ingolstadt cca. 1560, Brandenburg 1564, Utrecht 1565, Regens-burg 1567, Boroszló 1570, stb. 25 — mégpedig kétféle funkcióban: egyrészt kris-tálytiszta latinsága miatt etymológiai és stilisztikai tankönyvnek használják, másrészt pedig eredeti rendeltetésének megfelelően is ad morum institu-tionem. Erasmus könyvének iskolai felhasználása a XVII. században sem ritka, sőt Hollandiában az 1625-ös híres Schoolordre egyenesen kötelező iskolai ol-
22 Dankanits, i.m.
23 Erdélyi könyvesházak, II, Szeged, 1991, 35-40, ill. 42-43. (Adattár 16/2).
24 Erdélyi könyvesházak, II, 133-195. (Adattár 16/2). Nagyenyeden pl. a XVII. század végén a következő Erasmus művek találhatók: Adagia (7), Proverbia Erasmi IProverbia vagy Proverbiorum chiliadesl, Colloquia (4), Concio Erasmi de immensa dei misericordia et commentariis (2) I De immensa Dei misericordia conciol, Paraphrasis Erasmi in Epistolam ad Romanos I In epistolam Pauli apostoli ad Romanos paraphrasisl, Erasmi Novum Testamentum cum glossis 1ln Novum Testamentum annotationesl, Erasmi Universae Theologiae sistema lesetleg: Ratio seu methodus compendio perveniendi ad veram theologiam vagy Ratio seu compendium verae Theologiael, De conscribendis epistolis (3), Biblia Erasmi, Thomae Sta-mesti Graeca versione Erasmi R.
25 F. Bierlaire, i. ni., 242.
vasmánnyá teszi a quinta classis számára azzal a megjegyzéssel, hogy az isko-lai használatra szánt kiadásokat néhány helyen át kell javítani;26 Amszterdam-ban pedig még 1677-ben is kézikönyvként használják.27
Magyarországon illetve Erdélyben Melanchthon magyar tanítványai Erasmust a protestáns humanizmus szolgálatába állították és műveiből fel-használták mindazt, ami prédikálható és iskolákban tanítható,28 így nálunk is megfigyelhető Erasmus, illetve kifejezetten a
De civilitate
bekerülése az iskolák-ba. jól példázzák ezt a tendenciát a debreceni református kollégium erasmista tankönyvei,29 a selmecbányai „ordo lectionum", melyben a Civilitas morum sze-repel,30 a lőcsei evangélikus iskola tanulmányi szabályzata, ahol a De civilitate a harmadik osztály latin olvasmányai között szerepel,31 vagy a besztercebányai evangélikus iskola 1574. évi tanrendjében szereplő Erasmus-féle Cato könyv,32 továbbá a XVI—XVII. századi — eddig nem említett, de feltehetően szintén isko-lai célokat szolgáló — brassói, szebeni és kolozsvári nyomtatványok.33A kolozsvári unitárius kollégium tananyagába is — mint a protestáns iskolá-kéba általában — beépültek Erasmus művei. Ezt a kolozsvári Erasmus nyomtat-ványok és az unitárius egyház könyvlistái is igazolják,34 s így nem is jelenthetne nagy újdonságot Erasmus nevének megjelenése a kollégium irataiban. Izgalmas-sá az teszi a dolgot, hogy Erasmus De civilitate morurnának felhasználását illetően eddig ez az egyetlen adat tanúskodik arról, hogy magyar nyelvterületen nemcsak kulturális, hanem eredeti civilizációs funkciójának megfelelően is felhasználják.
26 Először 1626-ban jelenik meg a De civilitate iskolai célokra szánt, „javított" kiadá-sa, majd a század folyamán többször is kiadják (1653, 1664, 1681, 1691). M. A. Nauwelaerts, L m., 529.
27 1678 Amszterdam, Phrases sive formulae loquendi e Libello de morurn pueriliurn Civilitate col-lectae. H. de la Fontaine Verwey, i. m., 28.
2N Thienemann Tivadar, Mohács és Erasmus, in Minerva, 1924, 48.
29 Liber elegantissimus, qui inscribitur Cato - Erasmus recenziója alapján - RMNY I 659:
Dicta Graeciae sapientium, interprete Erasmo Rotterodamo - RMNY I 655; Civilitas morum Erasmi - RMNY 1656.
3o Breznyik lános, A selmecbányai ág. ev. egyház és lyceum története, Selmecbánya, 1883, 314.
31 Demkó Kálmán, A lőcsei ág. ev. főreál isk. története, Lőcse, 1896, 12.
32 Rosenauer Károly, A besztercebányai á.h. ev. gimnázium története, Besztercebánya, 1879, 29-30.
33 RMNY 143. - Brassó 1541. Epitome Adagiorurn Graecorum latinorum; RMNY 1138. Novum testamentum Graece et Latine iuxta postrernarn D. Erasmi Rot. Translationem; továbbá a Cato és Seneca nevét viselő mondásgyűjtemények, melyek Erasmus kompilációk vagy kiadások alap-ján jöttek létre, RMNY 131, 38, 122, 839. (Dicta Graeciae Sapientiam interprete Erasmo), RMNY II 1601.
34 A kolozsvári unitárius egyház és kollégium Erasmus kötetei a XVII. század végi könyvlisták alapján: Epistolae ad diversos, Adagfa (3), Copia rerum et verborum I De duplici copia rerum et verboruml, Paraphrasis in Evangelium Matthei, Peregrinatio Petri et Pauli l Peregrinatio apostolorum Petri et Pauli!, Paraphrasis Erasmi in aliquot Epistolam Pauli I Paraphrasis in epistolas Pauli ad Ephesios.
Philippenses et Colossenses et in duas ad Thessalonicenses vagy Paraphrasis in epistolas Pauli ad Timotheum duas, ad Titum unam et ad Philemonem unamj, Novum Testamentum, Apophthegmata, Paraphrasis Eras-mi in epistolam ad Romanos !In epistolam Pauli apostoli ad Romanos paraphrasis! vö. Erdélyi könyveshá-zak, II, Szeged, 1991, 35-47 (Adattár 16/2).
70
Erasmus neve és a De
civilitate morum
a kolozsvári unitárius kollégium nap-lószerűen vezetett, sFasciculus rerum scholasticarum
néven ismert évkönyveinek I.kötetében, az iskola törvényeit taglaló B részében fordul elő. A Fasciculusokat 1626-tól kezdték vezetni, a kollégium törvényeit 1676-ban foglalták ismételten össze, az 1626-os — azóta elveszett — törvények és a Fasciculusokban feljegyzett ötven év precedensértékű eseményeinek felhasználásával. A Fasciculusban föl-jegyzett események közül a kihágásokat, vétségeket, az ezekre kirótt büntetése-ket, és a súlyosabb vétségek esetében diákönkormányzati, illetve a tanári és pa-pi testület által közösen hozott ítéleteket a törvények összeállítása céljából külön kivonatolták, s ezek illetve a kialakult joggyakorlat alapján foglalták a tör-vényeket írásba. A Fasciculusban hagyományozott törvények érdekessége, hogy más protestáns kollégiumoktól — a sárospatakitól, debrecenitől, székelyud-varhelyitől — eltérően, hiányzik belőlük a tananyagra, tanrendre, a tanári testü-letre vonatkozó általános szabályozás, és csak a diáktisztviselők és diákok min-dennapi életét, kötelességeit és jogait, illetve javadalmazását taglalják.
A közvetlen szövegkörnyezet, melyben Erasmus műve említésre kerül, a böjti napokon gyűjtött alamizsnák elosztásáról rendelkezik, ennek során a négy asztalra osztott diákság asztalonkénti elhelyezését, és az étel kiosztásának módját szabályozza.
Majd így folytatja:
...Mensa deinde haec quarta sic certis observationibus adstricta, ubi non quales quales futiles observationes usurpentur, sed hospes quartae mensae ad institutiones Erasmi de Civilitate morum circa mensam ob- servatu dignorum commensales ipsius in- stituit, quas etiam ubi primum mensarum commensalibus suis exhibet, benedicta mensa antequam cibum gustet in omnium aures perlegat ...
...Továbbá ez a negyedik asztal legyen biztos szabályokkal szabályozva, hogy ott ne ilyen-olyan felhőben járó szabályokat hasz-náljanak, hanem a negyedik asztal gazdája Erasmus De civilitate morumának az asztalnál való illendő magaviseletről írott utasításaira tanítsa asztaltársait, amelyeket mihelyt asz-taltársainak előadott, az asztali áldás után, az étkezés előtt mindenki füle hallatára ol-vasson fel...
Az Erasmus mű felolvasása étkezés előtt nem tűnik lehetetlennek, hiszen az egész opusz folio méretben kb. 6 oldal, a szigorúan vett étkezési előírások a
De civilitate morum
pueriliumnak csak egy fejezetét alkotják. Azt is figyelembe kell venni, hogy nem egész éven át érvényes ez a felolvasási kötelezettség, hanem csak a böjti napokon, hiszen maga a törvény a böjti élelmek elosztására, a böj-ti napokra vonatkozik.A kolozsvári unitárius kollégium I. Fasciculusában a keménykötés belső, számozatlan lapján olvasható egy évszám nélküli egész oldalas feljegyzés, mely már címénél fogva is kapcsolható a fentebb tárgyaltakhoz:
Leges Cartae j
?jA kolozsvári unitárius kollégium I. Fasciculusában a keménykötés belső, számozatlan lapján olvasható egy évszám nélküli egész oldalas feljegyzés, mely már címénél fogva is kapcsolható a fentebb tárgyaltakhoz: