A cigány szó meghatározása

Ha tudni akarjuk a cigány szó mai értelemben vett jelentését, akkor szükséges, hogy etimológiailag elemezzük ezt a kifejezést, hiszen a cigányoknak adott nevek nagyon változatosak lehetnek, melyek más-más valóságot takarhatnak. A cigányok elnevezései jelölhetnek eredetet, vagy utalhatnak a cigányság történelmének egy bizonyos kívülről fakadó szemléletére.

Örök csavargóvá tettél.”³⁶

A cigány himnusz mai változatát Žarko Jovanović Jagdino (1924–1985) jugoszláviai származású zeneszerző és balalajkaművész munkássága révén ismerhettük meg 1949-ben.³⁷ A roma himnusz szövegében a roma holokauszthoz fűződő személyes élményei jelennek meg, melyhez a cigányzenére építkező dallamot komponált. A szerző eredetileg a Roma Világkongresszus indulójának (erről a kongresszusról a későbbiekben bővebben szót ejtünk) szánta a dalt, azonban a küldöttek a rendezvényen a nemzetközi cigányság himnuszává kiáltották ki azt. A mű a cigányság körében gyorsan vált népszerűvé. A cigány folklór számtalan módon dolgozta fel. Emiatt ma sok változata létezik ennek a szövegnek és előadásmódjának. Több nyelvre is lefordították, valamint átírták. Az eredeti szöveg többek közt a roma népcsoportok vándorlását és a népirtást említi, valamint összefogásra buzdít.

A cigányok elnevezései különbözőek lehetnek, mint azt említettük. Franciaországban például bohémiens (bohémiai, vagyis csehországi) névvel jelölték a cigányokat, mivel a cseh király leveleivel érkeztek, Spanyolországban pedig magyar eredetet feltételeztek a cigányokról, ezért őket azon a területen hungaros-nak nevezték Jean Pierre Liégeois véleménye szerint.³⁸ Nagyon hasonló a helyzet minden olyan szóból képzett elnevezéssel, amely egyiptomi eredetet takar: gitans, gypsies, gitanos, pharaones, yifti, giftos, yieftos. A cigány szó meghatározása kapcsán sokan az egyiptomi szó fals verziójaként vélik felfedezni annak gyökereit, azon logikára alapozva, hogy a cigányok keletről érkeztek. Sokszor ezért őket núbiaiaknak, törököknek, egyiptomiaknak (egyziani), vagy egyéb nem európai helyről származó népként határolták be.³⁹ Ez többnyire annak köszönhető, hogy a cigányok önmagukat egyiptomiaknak nevezték, ebből kifolyólag a környezetük ahol megjelentek a középkori iratokban mint egyiptomiakat tüntetik fel őket.⁴⁰

Előfordult olyan eset is, hogy hasonló megnevezéssel illetnek különböző kulturális csoportokat, így a kezdetektől összetévesztik a cigányokat és a Görögországban rossz hírű atsinganos (varázsló, szemfényvesztő, érinthetetlen, kitagadott) nevű szektát, amely jóslással és boszorkánykodással foglalkozott Kis-Ázsiában a 6-9. században.⁴¹ A legelterjedtebb elnevezéssé a zigeuner, zigojnere, sigöyner, tsiganes, zingaros, zigenare, tsigani, zingari,

36 Szerző: Ismeretlen, A roma himnusz http://www.oco.hu/a-roma-himnusz/ (Utoljára ellenőrizve: 2019.07.25.)

37 Vö: Szerző: Ismeretlen, A cigány himnusz szerzője

http://www.kethanodrom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=121:a-cigany-himnusz-szerzje&catid=69:hires-ciganyok&Itemid=85 (Utoljára ellenőrizve: 2019.07.25)

38 Vö: LIÉGEOIS, J.-P., Romák Európában, Pont Kiadó, Budapest 2009, 34.

39 Vö: SZÉKELY, J., Cigány népismeret: Te del o Del baxt!, SZIT, Budapest 2011, 13-15.

40 Vö: S^ZABÓNÉ K^ÁRMÁN, J., A magyarországi cigányság I., Semmelweis Kiadó, Budapest 2016, 47.

41 Vö: SZABÓNÉ KÁRMÁN, J., A magyarországi cigányság I., 33.

tigan, tsignos, cingene, cigány, cikan megnevezések váltak. Lebecsülő értelemben keverték össze a cigányokat a nem kívánatos utazókkal, kóborlókkal, akiket pejoratív elnevezéssel illettek. Ilyen elnevezések: vaganten, vagabunden, kilingiros, koulofosz, baraquis. Olyan neveket is használtak a cigányok leírására, amelyek életmódra, mesterségre utalnak: forains, woonwagenbewoners, camps-volants,tinkers, nomades, kurbétia, mastori. Léteznek olyan elnevezések, amelyek a cigány szókincsből erednek: manouches, romani-chals, didikais, romanichels, szinto. Az említett nevekhez hozzájárulnak továbbá a közigazgatások használta elnevezések. Ezek többnyire kölülírások, metaforák. Az Írországban fellelhető tinkers itinerantsá változik, és Franciaországban a tsiganes és voyageurs a personnes d’origene nomade, majd a gens du voyage elnevezést kapják.⁴²

A rom vagy roma elnevezést illetően, habár politikai területen a cigány szervezetek gyakran használják, még politikai téren sem fedi le teljesen valamennyi cigány csoportot.⁴³A cigány nyelvben a cigány férfire a „rom” szó használatos, melynek többes számú alakja a

„roma” szó a lovári dialektusban.⁴⁴ Rostás-Farkas György cigány kutató szerint a cigányok első világkongresszusa, melyen jelen voltak a törzsek vezetői 1971 április 8-12-ig tartott Londonban. A megjelentek szavazással döntötték el, hogy ettől a pillanattól önmagukat, a

„rom” szó többes számú alakjával, mint „romák” aposztrafálják.⁴⁵ Ez annak érdekében történt, hogy megszabaduljanak a cigány és az atsinganos féle népnevektől. Az 1971. évi I.

Roma Világkongresszus az Egyházak Világtanácsa és az indiai kormány segítségével jött létre. A különböző országokból delegáltak (23 fő, magyar résztvevő nem volt) a roma önelnevezést fogadják el, valamint nemzetközi cigány nyelvnek a romanit tették meg, mely az oláh cigányok nyelve.⁴⁶

A politikai korrektség okán a megjelölés érdekében a kívülállók romának neveznek minden cigány embert, valamint a cigányok jelentős része is ezt a szót használja önmegjelölésre. Azonban nem lehet általánosítani ebben a kérdésben sem, hiszen a roma szó ami a rom szó többes száma, csupán az oláhcigányok nyelvén bír jelentéssel (cigány férfiakat jelent), és így a közösség női tagjai (romnyi/romnya), valamint a gyermek tagok (shavoro/shavora) nincsenek megjelölve. Más dialektusok, mint amilyen a beás nyelvjárás, ezt nem tudja értelmezni és felháborodva ezért mondhatják, hogy ők cigányok és nem romák.⁴⁷

42 Vö: LIÉGEOIS, J.-P., Romák Európában, 35.

43 Vö: Uo. 36.

44 Vö: R^OSTÁS-F^ARKAS, Gy.,-K^ARSAI, E., Cigány-magyar, magyar-cigány szótár, Kossuth Kiadó, Budapest 1991, 100.

45 Vö: ROSTÁS-FARKAS, Gy.,-KARSAI, E., Cigány-magyar, magyar-cigány szótár, 12.

46 Vö: S^ZABÓNÉ K^ÁRMÁN, J., A magyarországi cigányság I., 35.

47 Vö: SZALAI, A., Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség,