A bűnbánat szentsége

A keleti bűnbánati fegyelmet érintő dokumentumok tárháza nagyon gazdag, sok esetben inkább szentségtörténeti, dogmatörténeti, liturgikus szemszögből készült munkákkal állunk szemben.³⁰¹ Az egyházatyák felfogásában a bűnbánat szentsége gyakran úgy jelenik meg, mint a hajótörés utáni második deszka, ugyanis a keresztségnek köszönhetően újra esély adódik a szabadulásra, a keresztséget követő bűnbánat során.³⁰² A gyónás szentsége az elmúlt évtizedek során mély válságot élt meg, köszönhetően annak, hogy elfogadása csökkent a gyakorló katolikus keresztények körében. Ez a jelenség sajnos a katolikus cigányság soraiban is megfigyelhető. Ennek a jelenségnek különböző okai lehetnek. Vannak, akik azt gondolják, hogy az Egyház tiltott cselekedetek listáját hirdeti, melyeknek etikus megítélése tartalmuk alapján nem minden esetben átlátható. Ennek következtében a gyóntatás jelenségét túlzottan moralizálónak érzik. Mások azt érzik hangsúlyosnak, hogy mindig csak az egyén bűne van kiemelve, és mellette elfeledkeznek a társadalmi bűnökről. Ehhez a csoporthoz tartozó keresztények individualisztikusnak tartják a gyónás szentségét. A harmadik csoport a szerepek leszűkülését éli meg a gyónással összefüggésben, hiszen a bűnbánat szentsége a bűnbánatot tartó és gyóntató atya közötti kettős szereposztásban merül ki. Ők azt állítják, hogy a gyónás túlzottan paternalisztikus.³⁰³ Sokan azért utasítják el a gyónást, mert megjelenik az igény, hogy megvédjék legbensőbb szférájukat a külső intézmények beavatkozásától. Sajnos

300

301 Vö: . SZABÓ P., A keleti egyházak szentségi joga, összehasonlító bemutatás, 221.

302 Vö: A dogmatika kézikönyve II. kötet, 321.

303 Vö: Uo.

napjainkban kevés ember tudja összekapcsolni önmagában a szabadulás és a gyógyulás reménységét a bűnbocsánattal.

A három említett példa közül az utolsó lehet a legfőbb indok a katolikus cigányok körében végzett gyónások számának csökkenésére, bár sok esetben tapasztaltam azt, hogy a pappal szembeni bizalmatlanság is visszatartó erő tud lenni. Saját tapasztalataim szerint a cigányoknál legtöbb esetben házasság előtt, gyász időszakban, felnőtt keresztelkedés előtt jellemző az őszinte, mély gyónás.

Az előzőekből levonhatjuk azt a konklúziót, hogy maga az ember azért lett teremtve, hogy egységben legyen Teremtőjével. A bűn megtöri az Isten és ember között meghúzódó harmóniát, de a bűnbánat szentségével képesek vagyunk azt helyreállítani. Ebből kifolyólag értjük meg igazán, hogy miért az Eukarisztia a bűnbánat szentségének tökéletes beteljesedése, amikor valóságosan létrejön a közösség Istennel, a vele való egyesüléskor.³⁰⁴ A görögkatolikus cigány hívek tapasztalataim szerint előszeretettel zarándokolnak Máriapócsra azért, hogy gyónjanak és áldozzanak, amikor újra akarják kezdeni életüket.

A bűnbánati irányultság megfigyelhető az istentiszteletek minden pontján, különösen a nagy ünnepeket megelőző időszakokban. A bűnbánat hangsúlyosan van jelen a keresztségben, a bűnbocsánatot hozó betegek kenetében, sőt a Szent Liturgia szövegeiben is. Antik tradícióra vonatkozóan bűnbocsátó malaszttal jár a böjt, az alamizsnaosztás és a zarándoklat is.³⁰⁵ Dr.

Szabó Péter egyházjogász véleménye szerint a gyónásnak medicinális jellege van. A latin és a keleti rítus között eltérés a gyóntatás gyakorlatával kapcsolatban, hogy a keleti tradícióban a gyónásnak csak és kizárólag a gyógyító jellege áll előtérben, míg a latin rítusban hangsúlyt helyeznek régóta a gyóntató ítélethozó szerepére is. Alexandriai Kelemen véleménye szerint a bűn megbocsátása nem azonnali, hanem hosszas folyamat következménye, kvázi gyógyulási folyamat eredménye, amelyhez szükséges egy tapasztalt lelki vezető.³⁰⁶ Alexandriai Kelemen ezen pszichológiai-medicinális megközelítése a keletiek számára máig meghatározó jellegű.

A bűnbánat szentségének medicinális jellege során fontos kiemelni, hogy a központban mindig a közösségbe visszavágyó, bűnbánó ember képe áll, aki magával Istennel keresi a békülést, amikor közösségével megbékül. Szent Pál apostol az eső korintusi levelében elrendeli az egyik tag kiközösítését, a közösség védelmében, azért mert, rontja a közösség keresztény profilját és romlást hozhat a közösségre.³⁰⁷ A kiközösítés konkrét eseteiben azért a

304 Vö: SZABÓ P., A keleti egyházak szentségi joga, összehasonlító bemutatás, 223.

305 Vö: Uo.

306 Vö: CCEO 718. kán

307 Vö: 1Kor 5,1-13

bűnös megmentésére irányuló szándék abban fedezhető fel, hogy ezzel a drasztikus szakítással esélyt adnak a bűnösnek, hogy eszméljen, és még időben megtérjen. A második korintusi levélben látjuk igazán, hogy ugyanolyan fontos a kizárt tag védelme, mint a gyülekezet iránti aggodalom, amikor Szent Pál arra kéri a közösséget, hogy vegye körbe szeretettel és bocsásson meg a kizárt tagnak, hogy súlyos szomorúságában való kétségbe esését megelőzzék.³⁰⁸

A keletei kódex nem szab konkrét időt a nyugatival ellentétben, mely az évi gyónás kötelezettségét helyezi kilátásba, inkább abban az esetben javasolja, ha valaki súlyos bűnének tudatában van. Szorgalmazza a keleti kódex továbbá a szentség gyakori vételét az adott egyház böjti és ünnepi időszakaiban.³⁰⁹ Hasznos lehet, ha már elsőáldozás idejétől a rendszeres gyónásra szoktatjuk rá a cigány fiatalokat. A gyónás után minden alkalommal érezniük kell a gyógyulást, a megújulást. Szükségük van a jelképes cselekvésekre, a szimbólumokra. Lelkipásztori gyakorlatom során remekül működött, ha gyónás után a kézzel írott bűnlajstromot közösen elégettük, mert akkor szimbolikusan felfogható volt, hogy a bűn a gyónással megsemmisült. Keleti tradíció szerint a gyónás hagyományos kiszolgáltatási helye a templom. Mivel a cigányság szimbólumok révén könnyebben érti meg az Egyház tanítását ezért szükséges a gyónást a templomi környezethez kötni, az Isten házához. Problémaforrás lehet az, hogy az előzőekben említettek szerint a cigányok régebben korán kötöttek házasságot és ezt nem minden esetben egyházi keretek között tették. Fontos lenne tudatosítani ilyen esetekben megfelelő lelkipásztori prudencia alkalmazásával, hogy szükségük van az Isten megszentelő kegyelmére a házasságukban, máskülönben az csupán együttélés marad. A jó erkölcsi érzék kialakítása fontos a missziót végző személy számára. Tapasztalataim szerint a szocializált bűntípusok melyeket esetlegesen elődeiktől láthattak a gyermekek, vagy kortársaiktól tanulhattak el, gyermekkorban kezelhetőbb, felnőtt korban már sokkal nehezebb az egyházi személy feladata. A szentség kiszolgáltatója elsősorban a püspök, de ezt a jogát általában a gyakorlatban delegálja papjainak, így a gyóntatási engedély az esetek többségében pusztán a dispozícióval jár együtt, amennyiben az úgynevezett iurus dictio, azaz, egyházi joghatósági vizsgát teljesítette az Egyház által felhatalmazott személy. A gyóntatást komolyan kell venni a cigánypasztoráció során, nem szabad hagyni, hogy a gyónó elbagatellizálja a gyónását. Penitenciaként érdemes inkább tanítójellegű, jelképes cselekedeteket, gyakorlatias dolgokat megfogalmazni, de semmiképpen sem elrettentőt. Érdemes hangsúlyozni, hogy bűneinkkel annak az Istennek a szeretetét sértjük meg, aki a cigányokért is adta az életét,

308 Vö: 2Kor 2,5-10

309 Vö: CCEO 719. kán

éppen ezért szükséges megbecsülni ezt a szeretetet, hiszen Krisztust, mint legfőbb vajdát értelmezhetjük a cigányok kultúráján keresztül. A bűnbánat céljaként az Istennel való kiengesztelődést kell megjelölni, mely közel visz Krisztushoz, közösségbe helyez embertársainkkal és legyőzi a bűn következtében létrejövő elidegenedést önmagától.³¹⁰ Szoros összefüggésben áll a teológiai és társadalmi szint ennél a jelenségnél, hiszen az Istennel úgy engesztelődöm ki, hogy az Egyházzal engesztelődöm ki. Ebből fakadóan nyilvánvaló, hogy az emberi együttélés közegében jelenik meg Istennek a transzformációs közelsége.