I. FEJEZET
1.4 A cigányok kultúrája és tevékenységeik Magyarországon
52 Vö: FRASER, A., A cigányok, Osiris Kiadó, Budapest 2002, 55.
53 Vö: NAGY, P., A magyarországi cigányok korai története (14-17. század), 2004 Pécs, 1-3.
54 Vö: SZABÓNÉ KÁRMÁN, J., A magyarországi cigányság I., 67.
55 Vö: LIÉGOIS J.-P., Romák Európában, 24.
56 Vö: Uo. 25.
57 Vö: LIÉGOIS J.-P., Romák Európában, 26.
Nem beszélhetünk egységes cigány kultúráról, hiszen a világon számos cigány törzs él, melyek mindegyikének különálló szokásrendszere és hitvilága van. Hazánkban többféle cigány törzset találunk. Rostás-Farkas György a már előzőekben említett könyvében arról ír, hogy hazánkban romungró, beás, oláh, cerhari cigányok vannak jelen többnyire, de vannak még további törzsek is Magyarországon. A cigány törzseket leggyakrabban az általuk végzett foglalkozással, tevékenységekkel határolták be.58
Magyarországon 16 különböző törzset lehet foglalkozásuk, életmódjuk és dialektusuk szerint elkülöníteni:
1. Lovári
Lókereskedéssel foglalkoztak, nevüket a love (pénz) szóból eredeztetik, mivel az ősi kovács mesterségüket a jobban kifizetődő lókereskedéssel váltották fel.
2. Mashari
Halászattal foglalkoztak, így nevüket a masho (hal) után kapták.
3. Khelderasi
Üstfoltozók voltak, nevüket az kheldera (üst) szó után nyerték.
4. Dirzari
Kocsikkal járták az országot, rongyokat gyűjtögettek ás értékesítettek, melyre nevük is utal, hiszen elnevezésük a dirza (rongy) szóból ered.
5. Kherari
A kher (ház) szóból ered nevük, mivel ők voltak azok, akik először építettek maguknak házat és letelepedtek. Az Alföldön házépítéseknél voltak jelen mint falverők, tapasztók és vályogvetők.
6. Churari
Rostákat készítettek, kések élezésével foglalkoztak. Nevüket a Churo-churi (rosta és kés) szavak után nyerték.
7. Colari
Vászonkereskedéssel, szőnyegek árulásával foglalkoztak. Éppen ezért nevüket a colo (vászon, lepedő, szőnyeg) szó után kapták.
8. Bugari vagy dugari
Nevük a dugo (dög) szóból ered. Az elpusztult állatokat megnyúzták és bőrüket értékesítették.
9. Chandrari
Arany és ezüst tárgyak készítésével és értékesítésével foglalkoztak, melyre nevük is utal: chandro (ékszer).
10. Khasari
Nevüket a khas (széna) szóból eredeztetik. Szénagyűjtéssel és árusítással foglalkoztak.
11. Gurvari
58 Vö: ROSTÁS-FARKAS GY., A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága, 14-15.
Marhakereskedéssel foglalkoztak, nevüket a guruv (marha) szó után kapták.
Később új nevet vettek fel kolompari (kolomp) a régit megtartva, mivel kolompokat kezdtek gyártani, bádogos munkát végeztek, edényeket foltoztak, üstházakat, kályhákat és tepsiket gyártottak.
12. Ursari
Nevük az urso (medve) szóból ered, mivel medvetáncoltatók voltak.
Mulattatókként keresték kenyerüket.
13. Cerhari
Nevük cerha (sátor) szóból ered az állandó vándorlásnak köszönhetően, melyet sátoros kocsikkal tettek meg. Nyelvi dialektusuk a lovárival megegyezik.
14. Bodvari
Nevüket a bódéról kapták, mivel szekerükre bódé volt rögzítve.
15. Romano rom
Rézműves cigányok voltak. Másik nevük xarkomari (rezes).
16. Patrinari
Nevük a patrin (levél) szóból ered. Lombokból készítettek maguknak sátrat.59 A vándorló csoportok eltérő nemzeti szokásokkal, hitvilágokkal találkoztak, melyekből a számukra tetsző elemeket beépítették mind tradíciójukba, mind pedig vallási elképzeléseikbe. Ebbe a kategóriába lehet sorolni a rontást, jóslást, a szellemek létezésében való hitet, temetkezésnél pénzérme helyezését az elhunyt szemére, lélek bolyongásának elképzelését a halál után, táncot, muzsikát, színes viseletet. Ezeket az elemeket még ma is megtalálhatjuk a magyarországi cigányok szokásai között.
Közös vonásokra figyelhetünk fel mindegyik törzs életében, melyek családra, hitre és a saját közösségükre vonatkozó interakciókra vonatkoznak. Ilyenek például: a család iránti hűség, szoros kapcsolat saját törzsének tagjaival, szüzesség megőrzése párválasztásig (régi időkben a szüzesség megőrzése a törzsi szabályok szerinti házasságig volt előírva lányok számára), idősek ápolása, betegek gondozása. A kórházban sűrűn látogatják hozzátartozóikat egész családdal betegség vagy gyermek születése alkalmával, aminek nem minden kórházban örülnek feltétlenül. Napjainkban ezek a vonások egyes cigányoknál gyengülni látszanak.
A vándorlásból kifolyólag a törzsek egymástól eltávolodtak, saját nyelvi dialektust vettek fel, ám nem akkora nyelvi változáson mentek keresztül, amely ellehetetlenítené egymás nyelvének megértését. Ebből adódóan hazánkban a különböző dialektusok képesek egymást megérteni. Valószínűleg ezért nem jelent problémát a máriapócsi cigány búcsún lovári nyelven olvasott szövegek megértése az ott megjelent, különböző nyelvjárást beszélő
59 ROSTÁS-FARKAS, GY., Ősi cigány mesterségek és foglalkozások
http://www.uccualapitvany.hu/wp-content/uploads/2016/01/%C5%90si-cig%C3%A1ny-mesters%C3%A9gek-%C3%A9s-foglalkoz%C3%A1sok.pdf (Utoljára ellenőrizve: 2019.06.15.)
cigányok számára. Ezt erősíti az a tény is, hogy a Liturgia szövege cerhari nyelven folyik, az olvasmányok pedig lovari nyelven kerülnek felolvasásra, minden megértési probléma elkerülésével.
Rostás-Farkas György szerint a cigányok törzsi-nemzetiségi szervezete nagyon hasonlít az indiai kasztrendszerhez.60 Jellemző volt a törzsön belüli párválasztás. A fiatalokat általában a kolónia vezetője, vagyis a vajda adta össze.61 A cigányok olyan szigorú törzsi törvények szerint éltek, amelyek a törzs és a nemzetség fennmaradását szolgálták. A gyermekek közötti házasság, valamint a bő gyermekáldás indiai eredetű szokások, melyeket az indus bölcsek rendeltek el arra hivatkozván, hogy ily módon javítsák a fajukat genetikailag.
A szülők gyermekkoruktól egymásnak szánták a gyermekeket, és legtöbb esetben a fiatalok együtt nevelkedtek, de az Indiától való távolodás hatására ez a szokás is módosult.62 Tapasztalataim szerint napjainkban hazánkban a cigányok közötti korai házasság már nem mondható általánosnak.
Arra a kérdésre, hogy a cigányok vajon melyik kasztból származnak, megközelítő választ Sir Athalestane Baines Ethnography című művében találhatunk. Ez a mű a kasztok leírásával foglalkozó, a kasztok nagy részéről pontos leírást adó munka, mely a cigányokra a Gypsy a nomadic Castes című fejezetében reflektál.63 Munkájában nem minden esetben említi, hogy mely kasztokat tekinti Gypsy-nek, de talán tanulságos lehet e nélkül is, hogy milyen foglalkozásokat űző csoportokat tárgyal: hordárok, egyéb szállítással foglalkozó csoportok, tolvajok, mutatványosok, akrobaták, vadászok, madarászok, köszörűsök, seprű és kosárkészítők, kútásók és sáncépítők, pantomimesek, dobosok, pásztorok. Leírásában nem definiálja a Gypsy szót, így nem derül ki az sem pontosan, hogy mit ért alatta. Az, hogy pusztán vándorokat, vagy az európai Gypsy-kel rokon, hozzájuk hasonló, vagy velük azonos népcsoportokra céloz-e, az tisztázatlan marad számunkra.
Magyarországon a cigányok is mint a törzsek elemzésénél láthattuk, hasonló munkaköröket láttak el: kosárfonás, köszörülés, üstfoltozás, seprűkötés, földmunkások.
A cigányok társadalma matriarchátus volt, anyajogú viszonyokat tükröző viszonyok rendszere, amelyre jellemző a szabad, kötetlen életmód, vérségi kapcsolatokon nyugvó
60 Vö: BAINES, A., Ethnography: Castes and tribes
https://archive.org/details/ethnographycaste00bainrich/page/100, 100-111. (Utoljára ellenőrizve: 2019.08.07.)
61 TUZA, T., Roma történeti vázlat, in Romológiai alapismeretek. A hét szabad művészet könyvtára, Corvinus Kiadó, Zsámbék 1999, 14.
62 ROSTÁS-FARKAS, GY., A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága, Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest 2000, 24-26.
63 Vö: BAINES, A., Ethnography: castes and tribes
https://archive.org/details/ethnographycaste00bainuoft/page/n8 101-111. (Utoljára ellenőrizve: 2019.06.13.)
nemzetségi társadalmi berendezkedés. Valószínűleg a cigányok szabad életmódja és az életfelfogásuk innét eredeztethető. A család eltartója többnyire az anya volt, mivel a férfiak többnyire állatokkal, vásárokkal, kézműiparral voltak lekötve. Napjainkban hazánkban megfigyelhető egyfajta szerkezeti változás a cigány családoknál. Sok esetben már mindkettő szülőnek dolgoznia kell, hogy a család fennmaradhasson. Azonban ahol még lehetőség van arra, hogy a férfi gondoskodjon egyedül a család fenntartásáról, ott ragaszkodnak ahhoz, hogy a feleség a háztartással és gyermekneveléssel foglalkozzon.
A cigányság más kultúrába történő integrációja törzsi szokásoktól függetlenül mindig problémát okozott a befogadni kívánó kultúra számára. Ennek egyik kerékkötője a letelepedés elleni konok ellenállás volt, mely többnyire már megoldott kérdésnek számít. A csoportokban való vándorlás jelensége leginkább Franciaországban figyelhető meg, ahol a cigány csoportok lakókocsikkal vándorolnak helyszínről-helyszínre, ám hazánkban ez már nem jellemző.
A cigány kultúra önmeghatározásának köszönhetően indirekt módon határozza meg, hogy kiket sorol tagjai közé. Ezen determináció szerint a világot etnikai értelemben dualisztikus módon cigányok és gádzsók lakják. Egyes csoportok elképzelésével szemben nem létezik olyan cigány csoport, mely önmagát úgynevezett „chachoj rom”-nak, vagyis igaz cigánynak nevezhetné. Hiszen a vándorlás során sok néppel kerültek kapcsolatba, és ennek köszönhetően sok néppel keveredtek. Napjainkban a nomád/félnomád kifejezéssel élnek leginkább mikor a cigány kultúrára próbálnak keresni egy olyan jellemző sémát, mellyel nagyjából karakterisztikusan jellemezhető ez a népcsoport.
Egy kultúrát a nyelve és tradíciói határoznak meg. Mint korábban láthattuk a cigányság több dialektust használ, nem létezik egységes cigány nyelv, bár erre való törekvés eredményeként hazánkban megszületett az első európai cigány szótár, és irodalmi nyelvként a lovári nyelvet vezették be, mely a lókereskedők nyelve volt.64 A lovári nyelvet azon egyszerű oknál fogva választották irodalmi nyelvre alkalmasnak, mivel ezen a nyelven született a legtöbb cigány nyelvű irodalmi alkotás korábban.65 A lovári cigány nyelvet beszélő értelmiségiek publikációkkal és fordításokkal erősítették ennek a dialektusnak a szerepét munkájuk során. A szerzők között találhatjuk Choli Daróczi Józsefet, Nagy Gusztávot és Lakatos Szilviát.
A lovári nyelvben szerzett tapasztalataim szerint a cigány nyelv alkalmas arra, hogy családról, Istenről és egy falusi ember életéről tudjunk beszélni, viszont a modern szavak
64 Vö: Első cigány nyelvű európai szótáram, COURTHIADE, M.- RÉZMŰVES, M., Romano Kher, Cigányház, 2013
65 Vö: HEGYI, I. K., A nyelvi norma kérdése és az oktatás nyelve: összfüggések és dilemmák, in Kritika,117-121.,http://real.mtak.hu/56595/1/EPA00011_Iskolakultura_2012-10_117-122.pdf (Utoljára ellenőrizve:
2019.05.12.)
hiányában nyelvészeti újításra volt szükség. Többnyire az említett témakörökhöz fűződő szavakkal találkozhatunk az első szótárakban. Előzőekben már láthattuk, hogy Sója Miklós atyának is mekkora gondot okozott a modern szavak hiányában lefordítani a liturgikus szövegeket. Kezdetben birtokos jelzős szerkezettel képezték a szavakat, viszont Rézműves Melinda és csapata Európát körbejárva végzett nyelvészeti kutatást az ezredforduló után, aminek keretében a hiányzó modern szavakat akképpen pótolták, hogy angol szótöveket cigány ragokkal láttak el. Ennek ellenére a magyarországi cigányság körében kevesen vannak, akik cigány nyelvet használnak, bár motivációs tényezőnek számít az a tény, hogy a lovári cigány nyelvet akkreditált nyelvvizsgaként is elfogadják hazánkban. A cigány nyelv betekintést enged számunkra a cigány kultúrába, szokásrendszereikbe és világnézetükbe egyaránt, magába az életfelfogásukba.
A cigányság soraiban sajnos napjainkban is felfedezhető az analfabetizmus Magyarországon a kötelező iskoláztatási törvények ellenére. Az analfabetizmussal valószínűleg kapcsolatban áll az, hogy régebben a cigány csoportok őseikről nem őriztek írásos emlékeket, csupán szóbeli hagyományokra támaszkodhatunk. Gyakorta személyes történelmük testükre vésett tetoválásokban olvasható, mely tartalmazza felmenőik nevét, fontosabb személyes adatokat.66 A cigányok tetoválásai között igen gyakran vallási motívumokkal is találkoztam közöttük élve, melyekben sok esetben az ártó szellemek ellen kívánnak védelmet találni. A leggyakoribb tetoválások közé tartoznak tapasztalataim szerint a Krisztus, Szűzanya, kereszt, rózsafűzér és angyali ábrázolások.
Vallási szempontból feltétlenül szükséges tisztában lennünk annak a kultúrának a sajátosságaival, amelynek közegében az evangelizáló tevékenységünket kell kifejtenünk. A kultúra egyik alappillére a nyelv. Amennyiben nyelvileg is eltérő kultúrával rendelkezik a misszós terület, mint ahogyan az a cigánypasztorációban is megfigyelhető ritka esetekben hazánkban, szükséges legalább a nyelvi alapokkal megismerkedni, mert az felgyorsíthatja a közösség részéről a misszionárius befogadását.