A cigányság vallásosságával kapcsolatos fontosabb források Magyarországon

Mint már azt előzőleg láthattuk Magyarország legszámottevőbb kisebbségét a cigányság jelenti napjainkban. Saját országgal nem rendelkezvén mindig a helyi, befogadó ország kultúrájával élnek szimbiózisban. Ez a kulturális bipolaritás később kifejtésre kerül, hiszen missziós szemszögből rendkívüli kihívásokat állít a hithirdető elé egy ilyen

80 Biblia: Dulmutani thaj Nyevoteshtamenticko Suntoiskiripe, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest 2008

81 PAT, A., Muri angluni Biblia, Agapé, Szeged 2011

82 Vö: VI. Pál: az Evangélium hirdetése - kezdetű apostoli buzdítása a katolikus egyház püspökeihez, papjaihoz és híveihez az evangelizációról a mai világban, 20. pont, https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=121 (Letöltés ideje: 2019.07.09.) Továbbiakban: EN

szituációval való szembesülés. A hazánkban élő cigány közösségekre túlnyomó részben jellemző a kettős identitás tudat, de ez magas százalékban a vallási szokásokban, hagyományokban is lenyomatokat képez.

Amennyiben a hazánkban élő cigány közösségek vallásosságát akarjuk vizsgálni, fontos, hogy tisztában legyünk azzal a ténnyel, miszerint a cigányság hitbeli és vallási múltjának legnagyobb problémája, hogy a cigányok eddigi ismereteink alapján nem hoztak létre egyetlen olyan dokumentumot sem történelmük folyamán, amely alkalmas lenne arra, hogy forrásként felhasználhassuk. Nyilvánvalóan ez nem teszi teljesen lehetetlenné a cigányság vallástörténeti vizsgálatát számunkra, azonban óvatosságra int bennünket. Minden, amit korabeli viszonyaikról tudhatunk, gazho, azaz nem cigány közegből származik, mely külső megfigyelésekre alapul és főleg hivatalos feljegyzésekből származnak.⁸³ Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a külső források többnyire valamilyen probléma okán, vagy közigazgatási kérdés kapcsán születtek. Ezek az írások leginkább előítéletesek, esetenként nem pontosan fedik a valóságot, hanem a cigány csoportokkal szembeni érzésekkel kapcsolatosan reflektálnak. Az 1990-es évet megelőzően született anyagokban a cigányság vallása csak érintőlegesen, mellékesen kerül említésre. Köztudottan jó néhány összeírás, kutatás foglalkozott a cigányok magyarországi helyzetével, térbeli elhelyezkedésükkel, egészségi állapotukkal, családi viszonyaikkal, életkörülményeikkel, vizsgálták folklórjukat, szokásaikat, babonás hiedelemvilágukat, de ezek mellett egyetlen olyan tudományos vizsgálat nem született, amely kifejezetten annak a célnak lett volna szentelve, hogy egyes cigány csoportok egyházias vallását vegye szemügyre.

Ezen a ponton érdemes a Magyar Katolikus Lexikon babonára vonatkozó magyarázatát megvizsgálnunk, hiszen a cigányok vallásosságával kapcsolatban gyakran találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Az említett mű szerint a babona a világ mágikus szemléletéből ered, és alapvetően két iránnyal rendelkezik: titkos dolgok megtudására való vágy (jóslás), vagy pedig az ember erejét meghaladó dolgokat akar végrehajtani (varázslás).⁸⁴ A megjelent cigánykutatások a történelmi egyházi gyakorlathoz fűződő vallásosságról az 1990-es évek előtt külön monográfiákat nem publikáltak. Jellemzőbb volt az, hogy amennyiben valamilyen vallásos, vagy valláshoz közeli témáról írtak, akkor többnyire a babonás, népies hit került terítékre, míg az Egyházzal való kapcsolatot, mint elenyésző jelenséget, nem fejtették ki, csupán kapcsolt elemként tárgyalták azt. Ezen a ponton egyetlen

83 NAGY, P., A „Müncheni sorok” - korai cigány nyelvemlék

http://www.kethanodrom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1785:a-muencheni-sorok-korai-cigany-nyelvemlek&catid=65:kulturaciganysag&Itemid=86 (Utoljára ellenőrizve: 2019.06.24.)

84 art. babona, in Magyar Katolikus Lexikon http:// 9 lexikon.katolikus.hu/B/babona.html

kivételként kell megemlítenünk Wlislocki Henrik és Hermann Antal által készített írást, amely a Pallas Nagy Lexikona IV. kötetének mellékleteként jelent meg 1893-ban, 48 oldalon és viszonylag nagy terjedelemben a cigányok vallási szokásait is igyekszik bemutatni.⁸⁵ Hozzá kell tennünk azonban, hogy nem célirányosan foglalkozik vallási kérdésekkel ez az írás sem, hanem inkább a babonás vallási elemekre összpontosítanak. A 19. századtól sűrűsödnek a néprajzi gyűjtések melyek életmóddal, népszokásokkal kapcsolatos megfigyelések alapján szórványosan közölnek vallásos, vagy babonás Egyházhoz fűződő írásokat, melyek a korabeli cigányság életére jellemzőek voltak.

A következő mű amely már közelebb visz bennünket a cigányság magyarországi egyházakkal kapcsolatos vallási életéhez Hermann Antal tollából született, aki 1895-ben jelentette meg A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigány-összeírás eredményei című könyvet. Ő a hazánkban akkor fellelhető cigányok felekezeti vallásosságáról ezt írja:

,,[a] czigányok ősi vallásának igen kevés maradványa él még a néphiedelem elmosódott alakjaiban, némely babonás szokásban és színehagyott szóhagyományban. Némely homályos mythikus képzetnek még elég élénk hatása van a czigány kedélyre, mely egyébként meglehetősen közönyös a vallási érzület dolgában. Külsőségekre nézve a czigány rendesen alkalmazkodik környezőinek vallási formáihoz, de nem belső szükségérzetből, hanem inkább külső kényszerből s talán azon mimicri-szerű jelenséghez hasonlítva, mely szerint némely állat a környezet szinéhez illeszkedik.

Életmódjában, szokásaiban, melyekhez szívósan ragaszkodik, gyakran élesen különbözik a vidék egyéb lakóitól, de a felekezetet illetőleg, mely reá nézve jóformán közömbös, minden concedál a milieunek, így ösztönszerűleg elkerülve a vallási türelmetlenség zaklatásait. A falu vallását követi. S ha egyik vagy másik felekezethez feltünőbb nagy számmal tartozik, ez inkább azon népfajok hatása, melyekben az illető felekezet dominál s melyek közt a czigányok nagyobb tömegekben élnek és asszimilálódnak. …De talán némileg mégis jobban vonzódnak a szertartásaikkal az érzékekre és képzelemre erősebben ható régebbi felekezetekhez (görög-keleti, római katholikus), mint az egyszerűbb és ridegebb ritussal birókhoz és újabb keletűekhez.⁸⁶”

Hermann Antal ezen leírásából világosan látszik, hogy már az 1895-ös évben is megfigyelhető a cigányok Görögkatolikus Egyház iránti elköteleződése, bár a szerző némi háttérben meglapuló önös indokot is sejt, melyet az állatvilágban utánzásra használatos mimicri szóval fejez ki. A Görögkatolikus Egyház minden érzékszervet lefoglaló csodálatos szertartásaival képes arra az itt leírtak szerint is, hogy a cigány kultúrát (mely nagyon fogékony a szép dallamokra, illatokra, színvilágra, ízekre, mozgásokra) a szentségek

85 Vö: A cigány népesség meghatározása, https://www.parlament.hu/biz39/isb/tan/roma_osszefoglalo.pdf (Utoljára ellenőrizve:2019.08.12.)

86 HERMANN, A., A czigányok összes létszáma,

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/romak/periferian_roma_szociologiai_tanul manyok/pages/003_A_Magyarorszagban_1893.htm (Utoljára ellenőrizve:2019.06.24.)

kiszolgáltatásán keresztül, a díszes liturgiákkal a templomba csalogassa. Tapasztalataim szerint a cigányság túlnyomó arányában nem szereti az egyszerű dolgokat, szükséges, hogy a szertartások alatt lekössük az energiáikat, mozgassuk őket, hogy az Istennel való találkozás élmény legyen.

A vonatkozó forrásokat vizsgálva meg kell említenünk, hogy összesen két könyvet ismerünk magyar nyelven, amelyek teljes egészében a cigány hiedelemvilágot veszik nagyító alá. Ezen könyvek pedig: Rostás-Farkas György A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága című könyve mely 2000-ben jelent meg, valamint Náday Gyula A cigányok hiedelemvilága című kiadványa szintén 2000-ből.⁸⁷

Áttekintve az általam vizsgált vonatkozó irodalmat, forrásokat, négy nagyobb kategóriába lehet rendezni a forrásokat annak alapján, miként a vallási, vagy babonás kérdésekkel kapcsolatban értekeznek. Az első csoportba tartoznak azok az írások, melyek a cigány hiedelemvilágot holisztikusan mutatják be, de a vallásosságot leginkább babonákkal kapcsolatos írásokkal határolják le.⁸⁸ A második nagyobb csoportja a forrásoknak a nem cigány vallásosságot, hitet vizsgálják alapvetően, de ezekben már mint önálló téma jelenik meg a cigányok hitvilága, vallásossága érintőlegesen, mintegy mellékszálként, általában egy fejezet kiterjedéséig, mely gyakran érezhetően nem központi szerepet tölt be.⁸⁹ A harmadik csoportba azokat a műveket lehetne sorolni, melyek szórványosan adatokat tartalmaznak, melyek egy bizonyos részterületről adnak információt számunkra, utalást tesznek, rövidebb információt tartalmaznak a témát illetően. Ilyenek lehetnek például levéltári anyagok, bizonyos könyvek részletei, vagy csupán hivatkozások, melyek segíthetnek a vallási részletek tisztázásában.⁹⁰ A negyedik csoportba azok a tanulmányok tartoznak, melyek teljes egészében a cigány vallásosságot tárgyalják és azzal szemben, hogy az archaikus szálat kezdenék el felgöngyölíteni, vallási, felekezeti megközelítésben veszik górcső alá a cigányság

87 N^ÁDAY, G^Y., A cigányok hiedelemvilága, Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, Budapest 2000;

Vö: VEKERDI, J., A magyarországi cigány kutatások története, KLTE, Debrecen 1982

Vö: DIÓSI, Á., Szemtől szemben a magyarországi cigánysággal, Pont Kiadó, Budapest 2002; Vö: DUPCSIK, CS., A magyarországi cigányság története,

https://www.researchgate.net/profile/Csaba_Dupcsik/publication/311993121_A_magyarorszagi_ciganysag_torte nete_Tortenelem_a_ciganykutatasok_tukreben_18902008_Budapest_Osiris_2009/links/5867d4d308ae6eb871b7 5155/A-magyarorszagi-ciganysag-toertenete-Toertenelem-a-ciganykutatasok-tuekreben-1890-2008-Budapest-Osiris-2009.pdf 65-167. (Utoljára ellenőrizve: 2019.07.25.)

88 Vö: ROSTÁS-FARKAS, GY., Ősi cigány mesterségek és foglalkozások, OMIKK, Budapest 1991; Vö: CHOLI -DARÓCZI J., Romológiai alapismeretek, Corvinus Kiadó, Zsámbék 1999

89 Vö:Szerző: Ismeretlen, http://nevtud.btk.pte.hu/sites/nevtud.btk.pte.hu/files/files/gs15_kotet.pdf 30-130.

90 Vö: TOMKA, F., Lelkipásztori teológia és új evangelizáció Ferenc pápa szellemében, SZIT, Budapest 2015, 315-320., Vö: SZÉKELY, J., „Mindenki érte él”. Beszélgetés Székely János püspökkel, Martinus Kiadó, Szombathely 2018

vallásosságának témáját.⁹¹ Ilyen jellegű munkák az 1990-es évek után születtek a cigánypasztoráció nyomán. Ebből a szempontból ismételten kiemelném Dr. Székely János püspök atya Cigány népismeret című könyvét, mely már koncentráltan a Katolikus Egyház és cigányok kapcsolatát vizsgálja.

A cigány hitvilággal kapcsolatosan némi kritikát érdemes megfogalmaznunk a teljesség igénye végett. Az említett négy csoport közül, melyekbe a forrásokat sorolhatjuk, a számunkra legproblematikusabb az első csoport. Ugyanis ezek az írások a cigányság hitvilágát jellemző módon, valamilyen archaikus cigány hitként/credo-ként értelmezik, mely utalásuk szerint valamilyen ősi cigány vallásból származik. Ezeknek az állításoknak az húzza ki a méregfogát, hogy megállapításaikat, következtetéseiket nem tudják alátámasztani megbízható forrásokkal. Sajnos ezek az írások időnként úgy mutatják be a cigány idézőjelbe vett vallásosságot, mint mely minden cigányra általánosan érvényes lenne, egyfajta nemzeti babona vagy nemzeti vallás. Az ilyen meggyőződések okán alakulhatnak ki téves cigánypasztorációs módszertanok, melyek nem helyi szinten akarják kezelni a cigányokat, hanem egy egész nemzetre kiterjedő vallási megoldókulcsot keresnek, természetesen teljesen hibásan. Ezek az emberek elfelejtik, hogy a cigányság mint olyan, nem számít homogén közegnek sem vallási, sem nyelvi, sem kulturális viszonylatban, még csak országunk határain belül sem. Az említett cigány homogenitás csupán fikció, vagy egy bizonyos réteg vágyakozása. A nemzet klasszikus öntudata nincs meg, viszont a cigányság öntudata létezik.

Mindegyik cigány csoportra a vándorlás és letelepedés következtében más történelmi körülmények hatottak, az eltérő befogadó kultúrák eltérő vallási szokásokkal és tradíciókkal gazdagították a vándorló csoportokat. Amennyiben valaha egy nép is volt a cigányság, mára a csoportok különböző történelmi utakon járnak, eltérő életkörülmények között laknak, keveredtek a befogadó nemzetekkel. Sokféleségük ennek köszönhetően olyan mértéket ölt, hogy nem feltételezhető egy minden cigányra érvényes értékrend, öntudat, vallás, vagy hiedelemvilág. Esetünkben ezért fontos, hogy mi a Magyarországon élő cigányok evangelizálásának/misszionálásának módját vizsgáljuk. Ezen a leszűkített területen belül is hibás döntés lenne számunkra, ha megoldókulcsot keresnénk a cigányok missziójához.

91 Vö: JUHÁSZ, É., Az Isten őket is embernek teremtette!, in A Görögkatolikus Szemle Kalendáriuma,

Hajdúdorogi Egyházmegye, Nyíregyháza 2011, 110-113.; Vö: J^UHÁSZ, É., (Szerk.), Avel o rashaj!- Jön a pap!, Hajdúdorogi Egyházmegye, Nyíregyháza 2012, SOMOS, L., Csak legyél ott!, in Rashajok, papok, szerzetesek-istenes emberek a cigányok között, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, Budapest 2014, 38-40.

Vö: S^ZÉKELY, J., Leszállt közénk a Szent Isten – O Sunto Del huralylas tele mashkar amende. Jézus örömhíre roma fiataloknak, SZIT, Budapest 2015

Ehelyett sokkal praktikusabb, ha a cigányok között végzett terepmunka során bevált módszereket összegyűjtjük, és a missziót végző személy megfelelő prudenciával helyi viszonylatban alkalmazza azokat.