[Budapest, 1922. febr. – ápr. 16.]
[Hiányzik]
3023. BABITS István – BABITSNAK
[Szekszárd, 1922. márc. 4.]
1922. III/4.
Kedves Misi!
Reméljük, hogy már jól vagy és túl vagy a gyöngélkedésen is.
Igazán rosszul tetted, hogy nem irtál hamarosan Anyika eluta-zása után haza, mert bizony Ő szegény nagyon sokat aggódott miattad. Mert hiába próbáltuk vígasztalni, hogy ha nem írtok akkor nem lehet többé veszélyről szó, Ő annak dacára is sokat trémázott s nagyon féltett, hiszen látta mennyire gyönge vol-tál. Jó lenne ha csakhamar ujra írnál hogylétedről.
Kedves Misi, nagyon sajnálom, hogy mostan ismét alkal-matlanságot szerzek Neked, de szeretném ha az utoljára tör-ténnék. Legutóbb Pesten hagytam a diplomámat, minthogy azt hittem, hogy csakis ott lehet rá szükségem. Most azonban elhatároztam, hogy folyamodok a vármegyéhez, mert ezt a bi-zonytalanságot tovább ki nem állom. Kérlek tehát küldd haza azonnal (ajánlva), mert 12.-ig be kell nyujtanom a kérvényt.
Amióta a doktorátust megszereztem, azóta már 8 hónap telt el és én könyelműen vesztegettem el a drága időt, bízva bizonyos ígéretekben, melyeket nem is nekem tettek. De most már látom, hogy nem sokat várhatok, s a hiába eltöltött idő komolyan int arra, hogy nézzek vmi biztos megélhetés után.
Elég volt már az öt-hat nyomoruságos év mellyel életem meg-rövidült, |: jóllehet :| a saját hibámon kívül, hisz a tanulástól és munkától sosem irtóztam. A sorsom üldöz, de azért felveszem vele ismételten – lankadva bár, küzdelmemet, mert azt tisz-tán látom, hogy a megyénél nincs jövőm. De tovább már nem habozhatok. Ha tavaly beálltam volna (csak ne bíztam volna másban!), úgy már régen aljegyző volnék; ma meg örülnöm kell, ha a pályázok száma folytán gyakornoknak is kine- veznek.
Kérlek tehát mindenesetre és rögtön küldd el a diplomá-mat. (vagy másolatát). Azonkívül beszélj Fenyővel, vajjon van-e még kilátásom az ő elhelyezésére s ha igen, úgy mikor és hol? Nagyon bánt, hogy egy félévig folyton |: és :| telje-sen haszontalanul tanultam volna a keresked. tárgyakat. Hogy az idő elmult, az hagyján, de az idegeimet is megviselte. Ha kedvező alkalmazást kaphatnék, bámikor szívesen megválnék a megyei állástól.
Ilonkának add át kézcsókom!
Téged ölel öcséd Pista
3024. GELLÉRT Oszkár – BABITSNAK
[Budapest, 1922. márc. 13.]
Budapest, 1922. márc. 13.
Kedves Uram,–
nagyon kérjük, olvassa el ezeket a verseket és üzenje meg, kö-zölhetőeknek tartja-e?
Melegen üdvözli igaz hive Gellért Oszkár
3025. BABITS – GELLÉRT Oszkárnak
[Budapest, 1922. márc. 13. után]
Igen tisztelt Uram,
Semmi kifogásom a mellékelt versekből való válogatás ellen, ha azok Önnek vagy Osvátnak tetszenek.
Kéziratot, sajnos, nem tudok küldeni; az orvos mostanig nem engedett dolgozni, (bár ezt a tilalmat már többszörösen
megszegtem, s remélem, legközelebb már a Nyugatnak is ko-moly valamit küldhetek.)
Meleg üdvözlettel Babits Mihály
3026. KELEMEN Ilona és BABITS Angyal – BABITSNAK
[Szekszárd, 1922. márc. 14.]
Szeretetteljes üdvözlettel
a nenne Hogy vagytok? Ilonka
megerősödött-e már?
Csókolunk Angyal.
3027. KISS Mária – BABITSNAK
[Nagyvárad, 1922. márc. 14.]
A legmélyebb tisztelettel szeretném Önt megszólítani, de arra nem találok kellő szavakat.
Bocsásson meg, ha soraimmal egy pár percre lekötöm idejét, s hogy így ismeretlenül bontom magányát.
Végtelenül boldoggá tenne, ha alázatos kérésem teljesítené és adna egy autogramot. Ha frázisnak tartja ezen kijelentésem, úgy tiltakoznom kell ellene, mert igazi örömöm és vágyam teljesedne, ha könyvemben látnám legdrágább költöm nevét.
Nem tudja Ön elgondolni, mily aggódva vártam az érte-sitéseket, mikor nagybeteg volt. S hogy örültem annak, hogy felépül. Szerettem volna üdvözlő táviratot küldeni, de az elve-szett volna a többi között. Személyesen nem kereshetem fel,
hogy ne fáradjon a levéllel, mert más országban vagyok s bé-lyegünk is egészen más, ezért nem küldhetek.
Nagyon szépen kérem, ne dobja levelem papirkosárba.
Őszinte hálával s a legmelegebb üdvözlettel köszönti Kiss Pipi Maria Nagyvárad, 922. III 14.
Cím: Lacatos ucca 21.
3028. BABITS – TORMAY Cécile-nek
[Budapest, 1922. márc. 16. előtt]
[Hiányzik]
3029. TORMAY Cécile – BABITSNAK
[Budapest, 1922. márc. 16.]
Kedves Babits, – ha neheztel rám, – fájdalom, – igaza van. De ha nem engesztelödik meg akkor – nincs igaza. „Laodameiá”-ja gyönyörü! – Külsejében is a legszebb magyar könyvek egyike. Elragadtatással olvastam és szomorú voltam, mikor a végére értem, pedig lassan olvastam, hogy soká tartson. Ezért van oka neheztelni és ezért van oka megengesztelődni. Köny-vében az a Hellás éled meg, mely ma már csak amphorák karcsú, égetett testén folytatja magát a számunkra és törött márványok darabjain és görög sirok kis tanagra-figuráiban és tragédiák szavai alatt és Lukianos meséiben.
Őszintén és nagyon köszönöm, hogy classicus szépségü al-kotásával megajándékozott melyet a kezeirásával ékesitett fel.
Kérem köszöntse nevemben kedves feleségét, szives üdvözlettel a viszontlátásig Tormay Cécile Budapest 1922 III/16.
3030. BABITS Mihályné KELEMEN Auróra – BABITSNAK
[Szekszárd, 1922. márc. 27.]
III/27 1922.
Édes Misim!
Már irtam neked, de választ nem kapok, pedig tudhatod meny-nyit gondolok reád, már attól félek hogy Ilonka betegedett meg, mert ő talán inkább irna a hogy meg is igérte nekem, – Pista is irt a testvér bátyjának, hisz mennyire szüksége volna egy jó akaratu tanács adóra mikor ő szegény nem részesülhe-tett soha az édes atyai szeretetben, a mit nekünk kellene nála pótolni; én mint öreg özvegy, már nem tudok összeköttetése-ket szerezni az ő érdekében.
Pista annyira kétségbe esett hogy igazán mondom édes Misim neked kell rajtunk segiteni hisz nincs senkim a kihez folyamodhas-sam, irj nekem hogy remélhessek ne hagyj a végsőig kinlódnom!
A mikor Pista legutobb nálad volt, és veled a Fenyő Urnál, akkor arról volt szó hogy te édes Misim szólsz az egyik Korn-feld Urnak a Fenyő Ur pedig szól a másik KornKorn-feld Urnak Pistánk érdekében, és a mint Fenyő Ur megjegyezte elég ha protekció van akkor lesz állás is, most már Pista megszerezte itt a takaréktárnál a szükséges gyakorlatot, (hisz a takaréktárnál elismerték hogy „kitünően”) azért édes Misim ne restelld az édes jó apátok helyett az egyetlen kis öcsédért mindent elkö-vetni hogy Fenyő Ur igérete szerint Pista a ki ugy megérdemli állásba juthasson, –. Szegény Pistánk itt is próbálkozik addig is a törvényszékhez de akkor még sokat kell neki tanulni a mihez
szegénynek már nincs is ideje, hisz annyi időt szenvedett a fog-ságban hogy most már megérdemli hogy biztos révbe juthasson, és csak emlékezz reá mig oda volt hányszor nyugtattad meg édes anyádat sok aggodalmaim közepette szegény kis fiamért hogy te gondoskodsz róla, – most hogy haza utaztam Leopold Urral ő is mindjárt mondotta hogy Fenyő neki is megigérte gondoskodását Pistánkról tehát evvel is bebizonyitotta hogy nem csak nekünk mondta, Pista irt Fenyőnek is mostanában, most csak kérlek szépen csak ezért beszélj vele, mond meg neki még egyszer Pistánknak évekig tartó sanyaruságát és az én öreg özvegységem, hisz Fenyő a ki olyan ember baráti jó szivet árult el veled szemben édes Misim bizonyára természetesnek találja ha te kis öcsédről óhajtsz gondoskodni. – még egyszer kérlek tedd meg ezt csakhamar és irj nekem, hisz méltányol-hatod Pistánk és az én nyugtalanságom. Örömmel olvastam hogy elő adást tarthattál igy remélem hogy egészséges vagy, vigyazzatok magatokra és irj Ilonka hogylétéről, a kit ezerszer csokolom Veled eggyütt és várom soraid
szerető Anyátok
3031. BABITS – az AUTORENHAUSNAK
[Budapest, 1922. márc. 31. előtt]
[Hiányzik]
3032. HORVÁT Henrik – BABITSNAK
[Budapest, 1922. márc. 31. előtt]
Kedves Barátom,
Rendkívül sajnálom, hogy már olyan rég nem mutathattam
magam nálad, – különböző okok miatt. Ma akartam elmenni, de tegnap hirtelen egy gyomor és hasgörcsökkel járó beteg-ség szakadt rám, mely folyton kínoz – úgy hogy meg kell várnom míg egy kicsit rendbe jövök. A munkát okvetlenül csi-náljuk meg, mert a már meglévő rész jó és biztos eredményre számithatunk! Nálam már sürgették és egyébként is jók az.
Ajánlatos volna a novellairóval (melyről a multkor beszéltünk) illetve apjával jó lábra helyezkedni, hogy minél több irányban legyenek a csápok kibocsátva. –
Mihelyt gyomrom és hasam engedi telefonálok. < és >
hogy megbeszéljük a legközelebbi találkozást.
Addig szívből üdvözöl Ilona asszony kezét csókolja barátod Horvát
3033. Az AUTORENHAUS – BABITSNAK
[Berlin, 1922. márc. 31.]
Berlin, 1922. III. 31.
Igen Tisztelt Uram,
köszönettel vettük levelét, amelyben hajlandósagának ad kife-jezést, hogy munkáinak filmesitési jogat a „Geschäftstelle des Verbandes Deutscher Filmautoren”-ra bizza.
A szerzödésben foglalt I. §-ra vonatkozólag a következöket van szerencsénk közölni Önnel:
Amidön mi levelünkkel felkerestük, akkor elsösorban re-gényeinek és novelláinak filmesitésére gondoltunk. Ezeknek a munkáknak feldolgozása a következö módon történik:
a) Regényeknél, lehetöleg a szerzö által készitett rövid (4-5-10 oldalas) kivonatra van szükségünk. Amennyiben ez< t >
német nyelven készült, ugy ez különösen kellemes nekünk, különben mi fordittatjuk ezt. Ha ennek a kivonatnak az alapján
egy filmgyar megveszi a sujet-t, akkor a regény is fordittasra kerül, és ennek az alapjan a filmgyár készitteti a filmkéziratot.
b) Novelláknál, a novella |: képezi :| az egész sujet-|: t :|, különösebb nehézség nem forog fenn.
c) Kétségtelen, hogy eredeti filmsujet-i is érdekelnek <...>
bennünket és ezǀ:e:ǀknél különösen szükségünk van egy tarta-lomkivonatra.
Itt közöljük Önnel, hogy Bartok ur megbizásunkból Pes-ten járt, az ö tavolléte al[a]tt érkezett meg az Ön levele ame-lyet mi utána küldöttünk, hogy ö személyesen intézhesse azt el, de sajnos nem volt már rá ideje. Bartók úr |: nak :| Pesten, Horváth ur emlitést tett az er[e]deti filmtémajokrol, amidön arravonatkozoan Bartok ur ennek a levélnek értelmében nyi-latkozott.
Az egyfelvonásosokra vonatkozólag közöljük Önnel, hogy azokat „Bühnenvertrieb”-ünk részére kivanjuk megszerezni és reméljük ennek sincsen semmi akadalya.
Ezek utan arra kérjük Önt, küldje be nekünk az anyagot az aláirott szerzödés kiséretében, hogy a munkával minél elöbb megindulhassuk. Megjegyezzük, hogy amennyiben a nyom-tatásban megjelent könyveknek beszerzése, vagy a kivonatok készitése anyagi áldozatot kivánnak <...> ugy az természete-sen a mi szamlánkat terheli meg.
A nyomtatott könyvek külföldre expedialasára a legalkal-masabb egy könyvkereskedést megbizni.
Szives válaszat mielöbb varva,
maradunk megkülönböztetett tisztelettel AUTORENHAUS i/a. Bartok Vilmos [Címzés:]
Nagys. Babits Mihály úrnak Budapest.
3034. SZABÓ Lőrinc – BABITSNAK
[Budapest, 1922. ápr. 8.]
1922. IV. 8.
Kedves Ilonka és Mihály,
Kláritól függetlenűl és véletlenűl <...> egy jó ismerősünknek
<...> (Dr Halmos orvosnak) ma estére <...> én is találkát ad-tam. 9.re jön hozzánk. Igen derék és beszédes ember, de mégse merem tudtotok nélkül elhozni, mert nélküle – sajnos – nem jöhetnénk. Igy aztán azt kérjük, hogy jőjjetek ti hozzánk, még egyszer, és nem fogjátok magatokat miatta rosszúl érezni.
Személyesen jöttem ezt megbeszélni, de hát a fene tudja, hol jártok ilyenkor! Pedig egy fontos levél van nálam, amit nagyon jó volna, ha Mihály még <...> Szóval: muszáj eljönni vagy pedig küldjétek le az öreget, hogy mi jöjjünk 3-an.
Kézcsók és stb Lőrinc
3035. KLEIN, Stefan I. – BABITSNAK
[Frankfurt am Main, 1922. ápr. 12.]
Frankfurt a. M. Eschersheimer Landstr. 38/I den 12 April 1922 Igen tisztelt Uram, –
nagyon kérem, irja meg azonnal, megkapom-e most rövidesen a regényt. Néhány nap mulva befejezem egy hosszu regény fordítását, és mi < helyt > előtt egy másik regény átültetésé-hez látok, szeretném tudni, küldi-e hamarosan a regényt, mert akkor azonnal ezt kezdeném fordítani. Más okból is szeretném mielobb erre a kérdésemre feleletét megkapni. – < Egy > Van egy kiadó, aki szintén érdeklődik a regény iránt és hajlandó lenne a kiadást elvállalni. Mivel kedvezőbbnek tartanám, ha
Kurt Wolff összegyüjtött művei kiadását elvállalná, – nem akarok a másik kiadóval komolyabb tárgyalásokba < bocsáta-ni > bocsátkozbocsáta-ni, mielött feleletét megkaptam? Nagyon kérem tehát, feleljen póstafordultával!
Sok üdvözlettel igaz tisztelöje Stefan I. Klein
3036. KLEIN, Stefan I. – BABITSNAK
[Frankfurt am Main, 1922. ápr. 22.]
Frankfurt a. M. Eschersheimer Landstr. 38/I den 22. April 1922 Igen tisztelt Uram,
– néhány nappal ezelött értesítettem, hogy egy müncheni ki-adó (Musarion-Verlag) hajlandó a „Timár Virgil fiát” kiadni. – Ma a kiadó megreklamálta feleletemet. Nagyon kérem, le-gyen kegyes azonnal felelni, – hogy mit csináljak? Tárgyal-jak-e <ezzel a kia > ezen kiadóval, vagy varjam be, míg uj regényét < be > elküldi, és folytassam-e azután Kurt Wolff-val a tárgyalást? –
Kérem, feleljen póstafordultával!
Sok üdvözlettel és jókivánsággal igaz tisztelöje Stefan I. Klein
3037. BABITS
– BÉKÁSSY Istvánné BEZERÉDJ Emmának [Budapest, 1922. ápr. 26. előtt]
[Hiányzik]
3038. BÉKÁSSY Istvánné BEZERÉDJ Emma – BABITSNAK
[Sennye, 1922. ápr. 26.]
Kis Sennye apr. 26án 1922.
Kedves Babits
Igazán nem jutott eszembe hogy komolyan nehezteljek a hall-gatásáért – hogy is gondolhatta? Azaz sejtem miért gondolja, de sok beszéd van amelyből le kell vonni először a túláradást – hogy igaz magvára akadjunk. S csak ismételhetem hogy ha-ragvásról nem volt és nincsen szó. Egészen meg tudom érteni mennyire teli van ugyis az élete, és magam is azok közé tarto-zom akiknek egy-egy levél megirása: nagy elhatározás. Hány levél – meg nem irt felelet – miatt rosz a lelkiismeretem, de mégis élek. Mindenki tudja ezt rólam.
Most azután köszönöm a verseimről irt sorait, olyan is van bennük amit ugyis gondoltam, olyan is ami meglepett. Az első a „hosszú versek” kritikája. Mindenesetre örülök hogy olvasta őket és ismeri őket egészen. Ami a Nyugatban való megjelenésüket illeti – de nem tudom tudja e annak eddigi történetét? Röviden: a télen három versemet megmutattam Rupprecht Tibornak aki nagyon biztatott hogy ki kellene adni stb. Azután Pestről újra irta hogy roszul teszem ha nem küldöm azokat most a Nyugatnak ahol ő „mindent előkészített méltó fogadtatásukra” s küldjem azonnal. Miután ekkor már régeb-ben Magánál voltak a versek, az igazat megvallva elfelejtet-tem levonni a levonandókat és azt gondoltam hogy ez a levél közös megbeszélés eredménye lehetett. Mert hisz igazán nem tételezhettem fel sem azt hogy Rupprecht egyszeri hallomás-ra könyvnélkül tudja a verseket, sem hogy a Nyugat olvasat-lanul „fogadna méltón” – igy elküldtem egy pár verset amit aztán nem fogadtak el. Ennyi bajt okozott nekem a hallgatása – de igazán csak ennyi baj legyen máskor is, akkor jó
bará-tok maradhatunk. Nem mondom hogy ezek után nem esnék jól ha mégis megjelenne egyszer nehány versem a Nyugatban.
De a Magának küldöttek között talán egy sincs amelyet azóta meg nem változtattam volna vagy nem javitottam volna rajt valamit – amint hogy egyáltalán kevés van melynek formáját egész véglegesnek érezném – a Nyugatnak küldöttek közt is csak kettő volt ilyen – s javitatlan formában nem szeretném nyomtatásban látni. Igy okvetlen újra kellene leirnom ha arra kerülne a sor. Nem nagyon fontos az egész.
Ha néha hallok valamit a Maga életéről – boldog házassá-gáról, most utolján megint betegségéről, s egyről-másról – ha örömmel ha részvéttel de mindíg egy fok több érzéssel hallom mint másról. Mert ami Magát Feri emlékéhez fűzi nem múló összeköttetés, és mulhatatlan mindaz is amit saját magam ér-zek a költészete iránt. Ez az össér-zeköttetés az időtlen dolgok mesgyéjét érinti, s azért mindegy néhány hónap vagy akár év is, közvetlen érintkezés vagy nem.
Sokszor és szivből üdvözli kedves nejével együtt Békássy Emma
3039. KIRÁLY Györgyné – BABITSNAK
[Budapest, 1922. ápr. 26.]
Özv. Király Györgyné szül. Szretkovits Etelka mint az elhunyt édesanyja, Etelka, Eckl Ferenczné szül. Király Gizella mint testvérei, Eckl Ferencz mint sógora, Dr. Szretkovics György, Szretkovits Ferencz mint nagybátyjai ugy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalmas szivvel tudatják, hogy az egyetlen fiu, testvér, sógor, unokaöccs és rokon
Dr. KIRÁLY GYÖRGY iró
folyó évi április hó 25-én este 8 órakor, hosszu szenvedés után, életének 35-ik évében az Urban csendesen elhunyt.
Drága halottunk földi maradványait folyó hó 28-án délután 3 órakor fogjuk a kerepesi ut melletti temető halottasházában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és ugyan-azon temetőben örök nyugalomra helyeztetni.
Az engesztelő szent miseáldozat az elhunyt lelki üdvéért május hó 17-én reggel 9 órakor fog a Szegényház-téri plébá-niatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni.
Budapest, 1922. április hó 26-án.
Nyugodjék békével!
Lakás: VII., Nefelejts-utcza 32., II. em 17.
[Címzés:]
Nagys.
Babits Mihály úrnak
Helyben
< VI. Vilmos Császár-út 51. >
Reviczky u 7 III. < em. >
3040. BRÜNAUER Endre – BABITSNAK
[Jászberény, 1922. ápr. 26.]
Igen tisztelt Tanár Úr,
az első megdöbbenés hatása alatt írok. Úgy érzem hogy el kell valakinek mondanom, hogy nekem is fáj, nagyon fáj, hogy Ki-rály György meghalt. Édes anyjának nem írhatok. Őt nem is-merem szegényt, csak látásból. Igen sokszor nyitott ajtót, szin-te megszoktam szelid mosolyát, a mivel jelenszin-tetszin-te, hogy a fia nincs otthon. Majdnem minden alkalommal kisérletet tettem,
és ritkán volt, sajnos, más az eredmény. Őt, a tudóst, bátrabban kerestem fel. Nem kellett attól tartanom, hogy ha dolgozik is, végzetesen kizökkenthetem munkája vágányából. Igy több-ször találkoztunk még is és közelebb jutottunk egymáshoz.
A télen Szabó Lőrinc figyelmeztetett a betegségére. Az-után nyomban felkerestem; kértem, hogy a nyarat töltse nálam a szőllőben. Azt mondta, nagyon sok a dolga; előző nyáron in-gyen utazhatott volna Németországba, ha nem lett volna annyi-ra elfoglalva. Végre megigérte, hogy májusban 5 napot nálam tölt. Gondoltam, ha egy kicsit javul az idő, azonnal figyelmez-tetem igéretére. Szóval vártam, azt hittem, egészen rövid idő mulva itt lesz, és helyette megérkezett a halálának híre.
Kedves Tanár Úr, ha a megboldogult barátai szükségesnek látják és valami actiot indítanak Király György édesanyjának támogatására, ebben én is nagyon szivesen veszek részt, bár sok szegény rokonomat kell támogatnom.
Igaz tisztelettel Jászberény, 1922 április 26 Dr. Brünauer Endre
3041. KLEIN, Stefan I. – BABITSNAK
[Frankfurt am Main, 1922. ápr. 27.]
április 27ikén Igen tisztelt Uram, –
várva várt levelét még mindig meg nem kaptam. Nagyon ké-rem, irjon postafordultával nehány sort, hogy tudjam, mi-hez tartsam magam. Irtam Önnek, hogy nem kezdek uj na-gyobb munka fordításába, mert szeretném regényet azonnal leforditani, mihelyt megkapom. Ha a regényt május végeig
|: vagy :| junius közepéig a kiadónak elküldeni nem tudom, alig van kilátás arra, hogy a konyvek még ebben az évben
ki-jöhessenek. Pedig a konyvsiker érdekében felette fontos len-ne, hogy a müvek a karácsonyi könyvvásárra kint legyenek.
– Mivel számomra financialis szempontból nagy kárt jelent, ha nem fordítok regényt, kérem, irja meg azonnal, mikor küldi a regényt? Gondolhatja, hogy a Musarion-Verlaggal is teljesen elrontom a dolgomat, ha nem felelek leveleire.
Kérem tehát, vegye mindezt figyelembe, és irjon néhány sort. –
Szivélyesen üdvözli igaz tisztelője Stefan I. Klein
3042. KOHN Jolán – BABITSNAK
[Budapest, 1922. ápr. 27.]
Bpest.-22. IV/27.
Igen tisztelt Mester!
Pár évvel ezelőtt olvastam a „Gólyakalifát” és azóta is több-ször volt a kezemben, főleg pedig sokat gondolkodtam rajta, de a végét, Tábory Elemér rejtélyes halálát, nem tudtam meg-magyarázni. Kérdezősködtem mindenfelé, de sehol sem kap-tam kielégítő választ; mindenütt csak tapogatódzás, találgatás;
talán, ... lehet, ... és így tovább.
Természetem, hogy mindent pontosan szeretnék érteni, – (mathematikus leszek, hozzászoktam, hogy mindennek az okát keressem,) – s meg is kérdezek mindent. Furcsa, pedig így van, hogy a kérdés megnyugtat, még akkor is, ha feleletet nem kapok. Ez a megnyugvás a felelet nélkül hagyott kérdés-ben azonban csak később jön. A gólyakalifa még mindig fog-lalkoztat s most arra gondoltam, – talán nagyon merész va-gyok, – hogy Mesterhez fordulok magyarázatért. Igaz, a könyv végén megírta, hogy mi történhetett? azt semmiféle nyomozás
sem világította meg, de gondolom, hogy Mester mégis csak tud róla valamit, a legtöbbet, amit valaki tudhat. Kérem na-gyon, nagyon szépen, ha lehet, ha van egy kis szabad ideje, adjon nekem magyarázatot erre vonatkozólag, talán meg fo-gom érteni.
Kérem, legyen elnézéssel, ha ez vakmerő követelőzés, – ná-lam a legtermészetesebb, hogy felvilágosítást kérjek afelől, amit nem értek és hogy azt ott kérjem, ahol leginkább hiszem, hogy tudják.
S kérem arra is, higyje el, hogy ez nem bakfis szeszély, hanem igaz érdeklődés. Talán furcsa, hogy ezt én mondom, mert úgy mondják, aki mentegetőzik, az önmagát vádolja; én az
S kérem arra is, higyje el, hogy ez nem bakfis szeszély, hanem igaz érdeklődés. Talán furcsa, hogy ezt én mondom, mert úgy mondják, aki mentegetőzik, az önmagát vádolja; én az