V.1 LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK
V.1.1.6 Az ozmotikus potenciál (szárazságstressz) vizsgálata a kaszatok csírázásában
csírázási %
6. ábra: A NaCl (sóstressz) koncentráció hatása a Taraxacum officinale kaszatok csírázására
Az elvégzett statisztikai elemzésből megállapítottuk, hogy a NaCl koncentráció és a csírázási % között szoros negatív (r=-0,74322) korreláció van. A kezelések között szignifikáns (p<0,01; SzD5%=2,36) különbséget tapasztaltunk
Hasonló eredményre jutott BÉRES (1993) is a Galium aparine és Matricaria inodora fajok sóstressz vizsgálata során.
Eredményeink alapján továbbá elmondható, hogy a Taraxacum officinale csíranövények közepesen sótűrő növények, azaz nem kedvelik a túlzott mértékű sós talajokat. Ez a tulajdonsága korlátozó tényező lehet az elterjedésében.
V.1.1.6 Az ozmotikus potenciál (szárazságstressz) vizsgálata a kaszatok csírázásában
Kísérletünk eredményei alapján megállapítottuk (7. ábra), hogy a Taraxacum officinale kaszatok az ozmotikus potenciál növekedésével egyre kisebb mértékben csíráznak. A -1 bar ozmotikus potenciál hatására a kaszatok 57,25%-ban csíráztak, mely a kontrollkezeléshez képest 13,58%-os csírázás csökkenésben mutatkozott meg. -3 bar ozmotikus potenciál szinten a kaszatok 25,50%-ban csíráztak, közel a fele mértékben, mint -1 baros szinten.
Ez a csírázási érték a kontrollkezeléshez képest már 61,50%-os csökkenést jelentett. További ozmotikus potenciál kezelések hatására, vagyis -5 és -10 bar-on a kaszatok alig, vagy egyáltalán nem csíráznak. A csírázás csökkenés mértéke 99,25 és 100% volt.
Hasonló eredményre jutott BÉRES -CSORBA (1992) a Cirsium arvense kaszatok csíráztatása során. BOYD AND VAN ACKER (2003) hasonló módon megállapították, hogy a kaszatok legnagyobb mértékben nedves környezetben csíráznak.VON HOFSTEN (1954) leírta, hogy kemény szerkezetű és száradásra hajlamos talajok korlátozó tényezőként játszanak szerepet egy adott területre való betörésnél.
66,25
57,25
0,50 0,00
25,50
0 10 20 30 40 50 60 70 80
kontroll -1 -3 -5 -10
PEG-6000 kezelés [bar]
[%]
csírázási %
7. ábra: Ozmotikus potenciál (szárazságstressz) hatása a Taraxacum officinale kaszatok csírázására
A statisztikai elemzések során megállapítottuk, hogy az ozmotikus potenciál és a csírázási % között szoros pozitív (r=0,82691) korreláció van. A kontrollkezeléshez képest a különböző ozmotikus potenciál szintek szignifikánsan (p<0,01; SzD5%=2,62) eltértek. Megállapítható, hogy a kaszatok tömeges csírázása nedves környezetben várható, közepesen száraz körülmények között még csíráznak. A nehezen hozzáférhető vízkészlet hatására csírázásuk csökken, vagy nem csíráznak ki.
V.1.1.7 Allelopátiás vizsgálatok
Kísérleteink során kapott adatok alapján megállapítottuk (6-15. táblázat), hogy a pongyola pitypang gyökerének és levelének acetonos, etanolos kivonata jelentősen csökkentette több fűfaj (angolperje, francia perje, vörös csenkesz, csomós ebír, réti perje, magyar rozsnok, sudár rozsnok) és pillangós (fehérhere, szarvas kerep, eperhere) faj csírázását. Gyökerének és levelének vizes kivonatának alkalmazása nem eredményezett oly mértékben jelentős csírázás csökkenést, mint a fent említett kezelések bármelyike.
Jól látható, hogy az angolperje csírázását (6. táblázat, 8. ábra) a 100 g gyökér etanolos és acetonos kivonata gátolta a legjobban. A kezelt fűfaj csírázása 66,25–68,25 % volt. A csírázása 28,91 és 30,99 %-ban csökkent. Az 50 g levél etanolos kivonata csökkentette még jelentős mértékben a fűfaj csírázását, 10,16%-ban.
6. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér és hajtás kivonatának hatása
LoliumLoliumLoliumLolium perenneperenneperenneperenne (Angolperje)
100 g gyökér 200 ml
etanolban 4 66,25 30,99 5,619 8,481
P < 0,01 SzD5% = 5,97
A pongyola pitypang hajtásának acetonos kivonata 7,82%-ban csökkentette az angolperje csírázását.
Ezen kezelés során a fűfaj 88,25%-os csírázási értéket mutatott, hasonlóan magasat, mint a gyökér vizes és acetonos kezeléseinek során tapasztaltunk.
8. ábra: A Lolium perenne csírázási erélye és csírázási %-a
Eredményeinkből megállapítottuk, hogy az eltérő kezelések között szignifikáns (p<0,01; SzD5%=5,47) különbség tapasztalható. A csírázási erély és a csírázási % között szoros pozitív (r=0,87191) korrelációt figyeltünk meg.
A francia perje csírázását hasonló módon befolyásolta a 100 g gyökér acetonos és etanolos kivonata, mint az angolperjéét. Az eredményeket a 7. táblázat és 9. ábra szemlélteti részletesen.
7. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér és hajtás kivonatának hatása francia perje csírázására
ArrhenatherumArrhenatherumArrhenatherumArrhenatherum elatiuselatiuselatiuselatius (Francia perje)
100 g gyökér 200 ml etanolban 4 5 92,91 2,081 41,62
P < 0,01 SzD5% = 4,206
0
9. ábra: Az Arrhenatherum elatius csírázási erélye és csírázási %-a
100 g gyökér acetonos kivonatának hatására 13,5 %-os, etanolos kivonatának hatására pedig 5 %-os csírázási %-ot mutatott a fűfaj szemtermése. A 100 g gyökér acetonos kivonatának hatására 80,86 %-os, míg ugyanazon bemért mennyiség etanolos kivonatának hatására pedig 92,9 %-os csökkenés mutatkozott. A másik 3 kezelés során tapasztalt csírázás csökkenés mértéke egymáshoz nagyon hasonlóan alakult. Az 50 g levél mind acetonos és etanolos kivonata a fűfajok csírázásának mértékében 48,23 és 51,78%-os csökkenést eredményezett. Az 50 g gyökér acetonban oldott kivonata szintén közeli mértékben csökkentette a csírázást, 47,52%-ban.
Minden kezelés eredményei szignifikánsan (p<0,01; SzD5%=4,206) eltérnek a kontroll kezelés eredményeitől. A csírázási erély és a csírázási % között szoros pozitív (r=0,98346) korrelációt tapasztaltunk.
Kísérleteinkből továbbá megállapítottuk, hogy a vörös csenkesz csírázását (8. táblázat, 10. ábra) mind az öt kezelés jelentősen befolyásolta, és a kontrollhoz képest szignifikáns (p<0,01; SzD5%=4,203) különbséget mutattak.
Az 50 g gyökér acetonos és 100 g gyökér etanolos kivonata hatására a vörös csenkesz magvai 8,25 és 9%-ban csíráztak. Ezen eredmények alapján 78,85 és 76,93 %-os csírázás csökkenést tapasztaltunk.
8. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér és hajtás kivonatának hatása vörös csenkesz csírázására
FestucaFestucaFestucaFestuca rubrarubrarubrarubra (Vörös csenkesz)
kontroll 4 39 - 2,160 5,538
P < 0,01 SzD5% = 4,203
0
10. ábra: A Festuca rubra csírázási erélye és csírázási %-a
A pongyola pitypang levelének acetonos kivonata is nagyon jelentősen (9,25% csírázás és 76,29%-os csírázási csökkenés), az előző kezelésekhez hasonlóan csökkentette a fűfaj csírázásának mértékét. A levél etanolos kivonata csökkentette a legkisebb mértékben a vörös csenkesz csírázását. Természetesen a legkisebb értékek a többi kezeléshez viszonyítva igazak, azonban a kontrollkezeléshez mérten szignifikánsan eltérnek. A vörös csenkesz csírázási erélye és csírázási %-a között szoros pozitív (r=0,99266) korrelációt tapasztaltunk.
A csomós ebír csírázására a 100 g gyökér acetonos és etanolos kivonata voltak a legnagyobb hatással (9.
táblázat, 11. ábra). A vizsgált tesztnövény 14,75 valamint 14%-ban csírázott. Egyenként vizsgálva 79,23 és 80,29%-os csírázás csökkenést eredményeztek. Az 50 g gyökér acetonos kivonata esetében a fűfaj 51,5%-ban csírázott, ami a kontrollkezeléshez képest 27,47%-os csírázás csökkenésben mutatkozott meg.
A pongyola pitypang leveléből készített acetonos és etanolos kivonat is hasonló mértékben csökkentette a csírázóképességet.
9. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér és hajtás kivonatának hatása csomós ebír csírázására
DactylisDactylisDactylisDactylis glomerataglomerataglomerataglomerata (Csomós ebír)
100 g gyökér 200 ml
etanolban 4 14 80,29 4,242 30,300
P < 0,01 SzD5% = 8,153
0
11. ábra: A Dactylis glomerata csírázási erélye és csírázási %-a
Az eltérő gyökér és levélkivonatok kezelései valamint a kontrollkezelés között szignifikáns különbséget (p<0,01; SzD5%=8,153) tapasztaltunk. Az 50 g gyökér vizes kivonata és a kontroll között a különbség nem volt szignifikáns, azonban a többi kezelés esetében igen. A csírázási erély és csírázási % között közepes pozitív (r=0,53679) korrelációt figyeltünk meg.
A réti perje fűfaj csírázására vonatkozó változásokat a 10. táblázat és 12. ábra szemléltetik.
Megállapítottuk, hogy az 50 g gyökér vizes kivonatából készített kezelést kivéve egyöntetűen és szignifikánsan (p<0,01; SzD5%=5,85) csökkentették a csírázás mértékét.
10. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér és hajtás kivonatának hatása réti perje csírázására
PoaPoaPoaPoa pratensispratensispratensispratensis (Réti perje)
100 g gyökér 200 ml
etanolban 4 2,5 95,69 2,081 83,24
P < 0,01 SzD5% = 5,85
0 10 20 30 40 50 60 70
kontroll 50 g levél 200 ml 96 %-os etanolban 100 g gyökér 200 ml acetonban 100 g gyökér 200 ml 96 %-os etanolban
kezelések
[%]
csírázási erély csírázási %
12. ábra: A Poa pratensis csírázási erélye és csírázási %-a
A 100 g gyökér acetonos és etanolos kivonat hatására a réti perje csírázása nagyon alacsony értékeket mutatott, 2-2,5%-t. Ezek külön-külön 96,56 és 95,69%-os csírázás csökkenéshez vezettek. 3,75%-ban csíráztak csupán az 50 g gyökér acetonos kivonatának hatására a szemek. A pongyola pitypang leveléből készült kivonat is jelentősen csökkentette a fűfaj csírázásának mértékét. 50 g levél etanolos kivonata hatására a réti perje 10,25%-ban csírázott, mely 82,33%-os csökkenésnek felel meg.
A vizes kivonat hatására a fűfaj a kontrollhoz közeli mértékben csírázott, pontosan 57%-ban. E kettő kezelés között nincs szignifikáns eltérés, ellenben a többi kezelést figyelembe véve. Csírázási erély és csírázási % között közepes pozitív (r=0,63818) korrelációt tapasztaltunk.
Vizsgálatainkat további 2 rozsnok fajra is kiszélesítettük. A magyar rozsnok és a sudár rozsnok fűfajok csírázásában bekövetkezett változásokat a 11-12. táblázat és a 13. ábra szemlélteti.
11. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér acetonos kivonatának hatása magyar rozsnok csírázására
Fűfaj Kezelések n Átlag csírázás
[%] Cs % csökkenés
[%] s CV%
kontroll 4 81,3 - 3,403 4,185
BromusBromusBromusBromus inermisinermisinermisinermis (Magyar rozsnok)
50 g gyökér 200 ml
acetonban 4 80,5 0,99 3,109 3,862
P > 0,05 SzD5% = -
12. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér acetonos kivonatának hatása sudár rozsnok csírázására
Fűfaj Kezelések n Átlag csírázás
[%] Cs % csökkenés
[%] s CV%
kontroll 4 86,3 - 2,754 3,191
BromusBromusBromusBromus erectuserectuserectuserectus (Sudár rozsnok)
50 g gyökér 200 ml
acetonban 4 71 17,73 2,582 3,636
P > 0,01 SzD5% = 4,62
80,5
Kontroll 50 g gyökér 200 ml acetonban kezelések
[%]
Magyar rozsnok (Bromus inermis L.) Sudár rozsnok (Bromus erectus L.)
13. ábra: A Bromus inermis és Bromus erectus csírázási %-nak változása
A két fűfaj során csak az 50 g gyökér acetonos kivonatának csírázás csökkentő hatását vizsgáltuk.
Eredményeink alapján elmondható, hogy a gyökér acetonos kivonat hatására a magyar rozsnok 80,5%-ban csírázott, ami 0,99%-os csírázás csökkenést mutatott. Elmondható, hogy a két kezelés között nincs szignifikáns (p>0,05) különbség.
A sudár rozsnok esetében ugyanezt a kezelést alkalmazva jelentős csírázásbeli különbséget tapasztaltunk. Az 50 g gyökér acetonos kivonata hatására a fűfaj szemterméseinek csírázása 17,73%-os csökkenést mutatott a kontrollkezeléshez képest, vagyis a magok 71%-ban csíráztak. A két kezelés között szignifikáns (p<0,01; SzD5%=4,62) különbséget találtunk.
További 3 pillangós virágú faj csírázására gyakorolt hatását (13-15. táblázat, 14. ábra) is vizsgálat alá vontuk, melyek a szarvaskerep, fehér here és eperhere fajok voltak. A fajok vizsgálata során 50 g levél valamint 100 g gyökér etanolos kivonatát alkalmaztuk kezelésként, és ezek, a pillangós fajok csírázására vonatkozó hatását vizsgáltuk hasonló módon, mint a fűfajok esetében tettük.
Az 50 g levél etanolos kivonata hatására a szarvaskerep 70,5%-ban csírázott, mely jelentős mértékben nem tért el a kontrollhoz képest. Azonban a 100 g gyökér ugyanezen oldószerben történő kivonata hatására csupán 57,5%-ban csíráztak, jelentős (p<0,01; SzD5%=4,82) csírázás csökkenést (22,3%) figyeltünk meg.
13. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér és hajtás kivonatának hatása szarvaskerep csírázására
LotusLotusLotusLotus corniculatuscorniculatuscorniculatuscorniculatus (Szarvaskerep)
100 g gyökér 200 ml
etanolban 4 57,5 22,3 3,109 5,406
P < 0,01 SzD5% = 4,82
A levél és gyökér etanolos kivonatának, a fehér here magvainak csírázására gyakorolt hatását a szignifikáns különbségek (p<0,01; SzD5%=4,82) jól szemléltetik. Az 50 g levél etanolos kivonata hatására a magvak 70,5%-ban csíráztak, 4,87%-os csökkenést okozva ezzel a kontrollhoz képest. A 100 g gyökér etanolos kivonata azonban jelentősebb csírázás csökkenést eredményezett a pillangós faj csírázása során.
A kezelés hatására a magvak 57,5%-ban csíráztak, ami 22,3%-os csökkenésben realizálódott.
14. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér és hajtás kivonatának hatása fehérhere csírázására
Pillangós faj Kezelések n Átlag csírázás
[%] Cs % csökkenés
[%] s CV%
kontroll 4 57,5 - 2,646 4,601
50 g levél 200 ml etanolban 4 52,5 8,69 2,646 6,318
TrifoliumTrifoliumTrifoliumTrifolium repensrepensrepensrepens (Fehér here)
100 g gyökér 200 ml
etanolban 4 41,5 28,83 3,317 6,375
P < 0,01 SzD5% = 4,82
Az eperhere vizsgálata során sem a levélnek, sem pedig a gyökérnek az etanolos oldata során nem tapasztaltunk szignifikáns (p>0,05) különbséget. Az 50 g levél és a 100 g gyökér etanolos kivonatának hatására a magvak 23-23%-ban csíráztak, mely a kontrollhoz képest csupán 5,35%-os csökkenésnek felel meg.
15. táblázat: A Taraxacum officinale gyökér és hajtás kivonatának hatása eperhere csírázására
Pillangós faj Kezelések n Átlag csírázás
[%] Cs % csökkenés
[%] s CV%
kontroll 4 24,3 - 1,633 5,176
50 g levél 200 ml
etanolban 4 23 5,35 1,258 7,1
TrifoliumTrifoliumTrifoliumTrifolium fragiferumfragiferumfragiferumfragiferum (Eperhere)
100 g gyökér 200 ml
etanolban 4 23 5,35 5,477 23,813
P > 0,05 SzD5% = -
57,5
Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.) Fehér here (Trifolium repens L.) Eper here (Trifolium fragiferum L.)
14. ábra: A Lotus corniculatus, Trifolium repens és Trifolium fragiferum csírázási %-nak változása Kísérleteink eredményei alapján megállapítottuk, hogy a pongyola pitypang gyökeréből, leveléből készített vizes, acetonos és etanolos kivonatok csökkentik a fent említett fűfajok és pillangósok csírázását.
Az acetonos és etanolos kivonatok csírázás csökkentő hatása nagyobb volt, mint a vizes kivonatoké.
Hasonló eredményre jutott BENDALL (1975), BÉRES (1992), akik a Cirsium arvense allelopatikus hatását vizsgálták.
Számos allelopátiával foglalkozó cikk született hazai szerzők tollából, akik szintén hasonló eredményekről számolhatnak be. KAZINCZI (2004), aki a Cirsium arvense és Asclepias syriaca gyomnövények allelopatikus hatását vonta vizsgálat alá bioassay körülmények között. Eredményeiben beszámolt a gyökér és hajtás kivonatok csírázás csökkentő hatásáról és hasonló eredményekre jutott. KAZINCZI (2004) az Ambrosia artemisiifolia, Abutilon theophrasti, Datura stramonium, Cirsium arvense és Asclepias syriaca allelopatikus hatásáról számolt be ismételten laboratóriumi körülmények között beállított kísérlete során. Napraforgó növényt alkalmazott tesztnövényként. A gyomnövények gyökér és hajtás kivonatát vizsgálta, értékelést a tesztnövény csírázási %-ban fejezte ki. A gyökér kivonat gátolta legnagyobb mértékben a napraforgót csírázásában, csakúgy, mint kísérletünkben.
SOLYMOSI (2004) a tarka cirok gyökérkivonatának hatását vizsgálta tesztnövényeinek csírázási %-ban kifejezve. Arra az eredményre jutott, hogy a tarka cirok csapvizes kivonatának hatékonysága kissé elmaradt az etanolos kivonaté mögött. Eredményeink hasonlóak az ő által elért eredményekhez.
Számos hasonló jellegű cikk született neves szerzők tollából, fontosságát éreztük a kísérlet elvégzésének. Az a tény, hogy a gyomnövény allelopatikus hatással rendelkezik, megvilágítja, mekkora jelentőséggel bír. Erős tőlevélrózsáival nagy kárt tud okozni gyepekben. Telepített gyepesítések rettegett ellensége, mert tavasszal együtt kel a fűmagvakkal. Gyors fejlődése következtében esélyt sem ad a fiatal, hajszálvékony, gyenge növekedésű és fejlődésű gyepalkotóknak. Gyökereiből kimosódó vegyületek - taraxacin, taraxerin, taraxerol, taraxaszterol (SIMON 1984) – gátolják csírázásukat és azt követően, pedig növekedésüket.
V.1.1.8 Hőmérséklet hatása a kaszatok csírázására
Kísérletünk eredményei alapján megállapítottuk (15. ábra), hogy a kaszatok csírázása a kontrolhoz (20°C) képest alacsonyabb és magasabb hőmérsékleti tartományokban jelentős mértékben csökken.
25°C-on a kaszatok csírázásában növekedést figyeltünk meg, a többi esetben csökkenést.
Kontrol kezelés esetében 35% volt a csírázás mértéke. 15°C-on a kaszatok 21%-ban csíráztak, ami a kontrollkezeléshez képest 40%-os csökkenést jelentett. 10°C-on a csírázás mértéke alacsonyabb volt, 13%. Ez az érték 62,80%-os csökkenéshez vezetett. 5°C-os hőmérsékleti tartományban csírázást nem tapasztaltunk.
A 25°C-on csíráztatott kaszatok a kontrollkezeléshez képest magasabb %-ban csíráztak, pontosan 46,5%-ban. Ez a mértékű csírázás 32,86%-os növekedést jelentett. A magasabb hőmérsékleten történő csíráztatás minden esetben csökkenő értékeket mutatott. 30°C-on 19%-os csírázást tapasztaltunk, 35°C-on már csak 4%-os volt a csírázás mértéke, míg a 40°C-35°C-on nem tapasztaltunk csírázást. Ezek az eredmények külön-külön 45,71-88,57-100%-os csírázás csökkenést jelentettek.
0,0
15. ábra: A Taraxacum officinale kaszatok csírázásának alakulása eltérő hőmérsékleten
16. ábra: A Taraxacum officinale csírák megjelenésének alakulása eltérő hőmérsékleten
A csírázási % vizsgálata mellett figyelemmel kísértük az első csíra megjelenésének napját (16. ábra) is.
Mint azt már korábbi eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az 5°C alatti, valamint 40°C feletti tartományokban a kaszatok nem csíráztak, így ott értelemszerűen nem jelentek meg csíranövények.
Leghamarabb a 25°C és 30°C-os hőmérsékleten végzett kezelések esetében jelentek meg a csírák.
Annak ellenére, hogy 30°C-on a kaszatok 19%-ban csíráztak, mégis hamarabb jelentek meg az első csírák, mint a 20°C-on, ahol a kaszatok csírázóképessége 35% volt. 25°C és 30°C-on az első csírák már a 3-ik napon megjelentek. A 35°C-os hőmérsékleti tartomány jelentős mértékben csökkentette a csírázás mértékét, azonban itt azonos napon (6-ik napon) jelentek meg az első csírák a kontrollkezeléssel egyben, ahol a kaszatok 35%-ban csíráztak. 10°C-on a kaszatok csírázása nagyon lassan ment végbe, ezt bizonyítja az első csíra megjelenésének napja is, mely a 15. volt.
A kezelések között szignifikáns (p<0,01; SzD5%=4,212) eltérést tapasztaltunk. A hőmérséklet és a csírázás mértéke között nagyon gyenge negatív (r=-0,06855) korrelációt tapasztaltunk. A hőmérséklet valamint az első csíra megjelenésének napja közötti korreláció mértéke szintén gyenge (r=0,33988) volt, csak úgy, mint az első csíra megjelenése és a csírázási % között (r=0,11632).
MEZYNSKI AND COLE (1974) és WASHITANI (1984) vizsgálataikban hasonlóan megállapították, hogy a kaszatok széles hőmérsékleti tartományban (5-35°C) csíráznak. MARTINKOVA AND HONEK (1997) eredményeinkhez hasonlóan megállapították, hogy magas hőmérsékleten csökken a kaszatok csírázóképessége.
V.1.1.9 Növekedési hormonok hatása a kaszatok csírázásában
Eredményeinkből megállapítottuk, hogy a különböző növényi hormonokból készült eltérő koncentrációjú kivonatok nagyon kis mennyiségben növelik a Taraxacum officinale kaszatok csírázását, nagy mennyiségben pedig csökkentik azt.
Az indolil-vajsav 10-1 és10-2 mMolos koncentrációban gátolta a kaszatok csírázását (17. ábra). Mindkét esetben a csírázás csökkenés mértéke 100% volt. Alacsonyabb koncentrációban, 10-3 mMol már csírázás növelő hatása kezdett megmutatkozni, és eredményeinkben 3%-os csírázást tapasztaltunk. Ez az érték is jelentősen elmaradt a kontrollkezeléshez (desztillált vizes) képest. A kontrolhoz képest még alacsonyabb a csírázás mértéke, 87,5%-ban. A 10-4 koncentrációjú kezelés eredményként 11%-os csírázást tapasztaltunk.
A kontrollkezelés 24%-os csírázás mértékéhez képest 54,2%-ban maradt el. A kezelések során alkalmazott koncentráció mértéke és a csírázási értékek között igen szoros negatív (r=-0,89443) korrelációt figyeltünk meg. A kontrolhoz képest az indolil-vajsavas kezelések jelentősen (p<0,01;
SzD5%=1,065) eltértek.
24,00
11,00
3,00 0,00 0,00 0 5 10 15 20 25 30
-1 -2 -3 -4 kontroll
dózis [10-xg]
[%]
cs%
17. ábra: A Taraxacum officinale kaszatok csírázásának alakulása eltérő koncentrációjú indolil-vajsav hatására
0,50
18. ábra: A Taraxacum officinale kaszatok csírázásának alakulása eltérő koncentrációjú incit-2 (0,2%-os α-NES) hatására
Az incit-2 (0,2%-os α-NES) növényi hormon fokozatosan növekvő koncentrációban alkalmazva csírázáscsökkentő hatást (18. ábra) eredményezett. Adott töménységű növényi hormon port eltérő adagokban (grammban meghatározva a felhasználandó mennyiséget) felhasználva megállapítottuk, hogy a töménység növekedésével csökken a kaszatok csírázóképessége. 0,1 g esetében a csírázás mértéke 12,50%
volt, ami a kontrolkezeléshez képest 47,92%-os csírázás csökkenést jelentett. 0,5 g töménységű kezelés hatására a kaszatok 12%-ban csíráztak, 1 g esetében a csírázás mértéke pedig 10,50% volt. 10 g-os koncentrációjú kezelés hatására a kaszatok csupán 0,50%-os csírázási értékeket produkáltak. Külön-külön 50-56,25-97,92%-os csökkenést jelentettek.
Az eltérő töménységű incit-2 (0,2%-os α-NES) kezelések és a kontrollkezelés között szignifikáns (p<0,01; SzD5%=2,067) különbséget tapasztaltunk. A csírázás mértéke, valamint a növényi hormon kezelések különböző szintjei között igen szoros negatív (r=-0,99703) korrelációs értéket mutattunk ki. A dózisok emelkedésével csökken a csírázás mértéke.
Az incit-5 (0,5%-os α-NES) fitohormon eltérő dózisait alkalmazva megállapítottuk (19. ábra), hogy a kaszatok csírázása az emelkedő szintek következtében jelentősen csökken a kontrolhoz képest. Nagyon kis mennyiségben alkalmazva a kaszatok csírázása növekszik.
5,50
19. ábra: A Taraxacum officinale kaszatok csírázásának alakulása eltérő koncentrációjú incit-5 (0,5%-os α-NES) hatására
5,00
0,00
24,00
8,00 18,00
0 5 10 15 20 25 30
0,1 0,5 1,0 10,0 kontroll
dózis [g]
[%]
cs%
20. ábra: A Taraxacum officinale kaszatok csírázásának alakulása eltérő koncentrációjú incit-8 (0,8%-os α-NES) hatására
0,1 g során a kaszatok 13,50%-ban csíráztak, mely a kontroll desztillált vizes kezeléshez képest 43,75%-os csírázás csökkenést eredményezett. 0,5 g következtében a csírázás mértéke már csak 7,50%, 1 g-os kezelés hatására pedig a kaszatok 5,50%-a csírázott. Ezek külön-külön 68,75 és 77,08%-os csírázás csökkenést produkáltak.
A 10 g töménységben beállított fitohormonos kezelés hatására a kaszatok csupán 0,50%-ban csíráztak, jelentős mértékű csírázás csökkenésben megnyilvánulva a kontrollhoz képest, melynek értéke 97,92% volt.
A különböző töménységben beállított kezelések és a kontrollkezelés közötti eltérések szignifikánsak (p<0,01; SzD5%=2,609) voltak. A két mennyiségi tulajdonság (eltérő dózis szintek és csírázási %) közötti korreláció mértéke negatívan szoros (r=-0,81864) volt. Vagyis a kezelések szintjének növelésével párhuzamosan csökken a kaszatok csírázóképessége.
Incit-8 (0,8%-os α-NES) kezelés eredményeiből (20. ábra) hasonló megállapításokat tettünk, mint a fent alkalmazott kezelésekkor. A dózisok növelésével itt is csökkentek a kaszatok csírázóképességei. 0,1 g-os kezelés hatására a kaszatok csírázási értéke 18% volt, ami a kontrollkezelés értékeihez képest 25%-g-os csökkenésnek bizonyult. Következő koncentráció alkalmazásakor eredményül kapott 8%-os csírázás 66,67%-os csökkenésként jelentkezett. További dózis növekedésével tovább csökkent a kaszatok csírázásának a mértéke. 1 g-os töménység esetében a kaszatoknak csupán 5%-a csírázott ki, mag a 10 g-os töménység során nem is csíráztak. Ezek 79,17 valamint 100%-os csökkenésben mutatkoztak meg.
Eltérő töménységű kezelések és a kontrolkezelés között szignifikáns (p<0,01; SzD5%=2,192) eredményeket kaptunk. Megvizsgálva a két tulajdonság közötti korreláció mértékét elmondható, hogy közepes negatív (r=-0,73186) volt.