AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE

A legtöbb településen az oktatási koncepciók 2010 előtt is követő jellegűek voltak, azaz nem próbáltak elébe menni a folyamatoknak, hanem – kevés kivételtől eltekintve – csak a társadalmi/demográfiai folyamatokra, pénzügyi kényszerekre reagáltak. Az ön-kormányzatok elsődleges célja az iskolák megmentése volt. Az oktatási koncepciókat is ez alakította, még akkor is, ha ez szakmai szempontnak volt álcázva. Egyes önkor-mányzatoknál a pénzügyi mellett a helyi hatalmi szempontok is szerepet játszottak: rá-települve az iskolavezetésre, elsősorban a személyi döntésekbe igyekeztek beleszólni.

Az önkormányzatokkal kialakított korábbi viszony ma is meghatározza az egyes iskolák helyzetét. Az egyik típusba tartozó önkormányzatok saját kisiskoláikra fölös-leges pénznyelőkként tekintettek, ők az állami fenntartásba kerülés után is úgy látják, hogy iskolájuk léte pénzügyi okokból indokolatlan annak ellenére, hogy ott hasznos szakmai munka folyik. Amennyiben a költségvetés fenntarthatósága miatt elvonások-ra volt szükség, mindig az iskoláelvonások-ra fordított összegeket csökkentették. Ezen iskolákat az iskola- és a településvezető közötti presztízsharc számos egyéb területen is nehe-zebb helyzetbe hozta: az önkormányzatok rövid ideig sem voltak hajlandók iskolájuk érdekében pluszköltségeket viselni, inkább addig vártak, amíg az intézmény át nem került a KLIK fenntartásába.

Más önkormányzatok megpróbáltak mindent megtenni iskoláikért (például Ru-gonya, Malonya, Darály), és igyekeztek kigazdálkodni az iskola finanszírozásához, nor mális működéséhez szükséges összegeket. Emellett még számos módon segítették iskoláikat. Ezek nem mindig konkrét pénzügyi támogatást jelentettek, hanem a szemé-lyes jó kapcsolatokból adódóan, a szervezési feladatok gördülékenyebbé tételét, a be-szerzési útvonalak lerövidítését. Az efféle harmonikus kapcsolatoknál fontos volt az is, hogy az iskola a problémákkal közvetlenül a polgármesterhez fordulhatott, ő pedig igyekezett azokat megoldani, cserébe az iskolák minden önkormányzatot érintő eset-ben egyeztettek a polgármesteri hivatallal, illetve az iskola megpróbált ésszerűen gaz-dálkodni, takarékoskodni az önkormányzat pénzével.

Mindebből az is következik, hogy az állam nem egyforma helyzetben – például a személyi és dologi kiadásokat, a karbantartást és a pedagógusok létszámát tekint-ve – lévő iskolák fenntartását tekint-vette át, és ez befolyásolja a jelenlegi helyzetet is. A KLIK csak azokat a személyi juttatásokat, azt a pedagóguslétszámot garantálta, amelyek az önkormányzati fenntartás idején is adottak voltak. Ugyanakkor az egyes önkormány-zatok korábbi hozzáállásán túl fontos tényező, hogy mindegyikük forráshiánnyal küzdött, így a pénzügyi kényszerek döntőnek bizonyultak. A létszámgondokkal nem küzdő intézmények már korábban is igyekeztek a település helyett más fenntartót ta-lálni maguknak, így került még 2010 előtt két kéthalmi középfokú oktatási intézmény is megyei fenntartásba.

FENNTARTÓVÁLTÁS

A megyei önkormányzaton kívül 2010 után egy másik fenntartó, a református egy-ház is megjelent a kistérségben, amely egyrészt felekezeti dominanciával rendelkezik, másrészt olyan anyagi helyzetben van, amellyel képes iskolák finanszírozására. Ku-tatásunknak nem volt célja a református egyház oktatáspolitikájának vizsgálata, ám miután a kistérség oktatási szerkezetét a református egyház jelenléte hosszabb távon is meghatározhatja, röviden kitérünk rá.

Az egyház a jövőben viszonylag gyors ütemben szeretné bővíteni a helyi oktatás hálózatát. Első lépéseként a 2012/13-as tanévtől az egyház átvállalta a kéthalmi Kere-tes Vencel Általános Iskola működtetését. A döntési folyamatba a legfelsőbb egyházi és települési vezetőkön kívül senkit nem vontak be, a szakmai indoklás a szélesebb belső nyilvánosság felé elmaradt. Az alapvetően pénzügyi okok miatti lépésnek városi szinten, az oktatási rendszerben és az egyházon belül is több ellenzője volt. Az utóbbi-ak azt állították, ha egy iskolába a szülők nem azzal a tudattal íratták be a gyerekeiket, hogy az egyházi fenntartású, és annak szellemiségét követi, és ahol nem minden diák református, ott ellenérzést szülhet egy ilyen gyors váltás. A Bánáti László Általános Iskola igazgatónője, aki egyben e helyi református egyház presbitere volt, így nyilat-kozott.

„Én a református egyház presbitere voltam abban az időben. […] Mindamellett én észérvekkel próbál-tam mint képviselő is úgy érvelni, hogy én nem hiszem, hogy úgy jó, hogy egy az egyben átveszünk egy intézményt, és a nem vallásos, vallásos emberek szülők torkán úgy nyomjuk le, hogy ez most egyházi lesz, és holnaptól a csendes percekkel indítjuk a napokat. Én azt mondtam, hogy építkezzen. Alapítsa meg első osztállyal, építkezzen, a harmadik osztályát vinné ez az intézmény. És ezt láttam beigazolódni, mert a másik évben egy évet működött így, a Klebelsberg átvette az iskolákat, állami fenntartásúak lettek az iskolák, és tulajdonképpen nem nyert túl sokat az önkormányzat ezzel.”

További ellenszenv azért övezte ezt a fenntartóváltást a többi oktatási intézmény vezetője részéről, mert véleményük szerint azzal, hogy a település egyetlen napközije is a református egyház általános iskolájához tartozik, a többi oktatási intézmény hát-rányt szenved. Az iskolaigazgatók és a helyi oktatási szakemberek jelenleg is ellenér-zést táplálnak az egyházi fenntartású iskolákkal szemben, mert a beiratkozás során rájuk más szabályok vonatkoznak. A ma már állami (korábban önkormányzati) fenn-tartású intézmények úgy érzik, a nem egyenlő szabályozás következtében az egyházi iskolák a legnagyobb kulturális tőkével rendelkező gyerekeket veszik fel, miközben sok iskola húzóerő nélkül marad, és próbálja a halmozottan hátrányos helyzetű diá-kokat tanítani. Azaz a korábban is meglévő, a Kéthalom és a környező kistelepülések közötti szelekció egy újabb szinttel bővült, ezt nehezményezik e folyamat vesztesei.

Erről így beszél a Bánáti László Általános Iskola igazgatónője:

„Persze, hogy felmerült az, hogy ez egy igazságtalannak tartott válogatási lehetőség. A következő évi beiskolázást képzelje csak el, mikor ő azt vesz föl, akit akar, mi pedig önkormányzati iskolaként, kötele-ző felvétellel rendelkezünk. Tehát ő simán meg tudja szelektálni az embereket. Mindegy, hogy ő három percre lakik az iskolától, de ő nem akarja fölvenni. Érti?”

A tanulók szűrése ez esetben etnikai szegregációhoz is vezet(het), mivel a cigá-nyok általában nem reformátusok. Sok nem egyházi fenntartású intézmény vezetője érzi úgy, hogy látens módon az egyházi iskola az etnikai szegregáció lehetőségét kapta meg, ami hosszabb távon oda vezethet, hogy a református iskola (később esetleg isko-lák) lesznek a „fehér” iskolák.

A református egyház újabb intézmények megszerzési esélyeit növeli, hogy a leg-jobbnak tartott iskolák az állami fenntartás körülményei között sem érzik feltétlenül jól magukat, emiatt távlatilag új fenntartó után nézhetnek.

A tankerület iskolái fenntartói szempontból az állami fenntartás előtt a következő-képpen néztek ki: a Keretes Vencel Általános Iskola fenntartását a református egyház vette át, Kéthalom három középfokú oktatási intézményéből egy, a Mikszáth Kálmán Szakképző Iskola a kéthalmi önkormányzat fenntartásában, a másik kettő, a gimnázi-um és a közgazdasági szakközépiskola megyei fenntartásban működött, a többi alap-fokú iskola önkormányzati fenntartású volt.

Az iskolák fenntartásában a legjelentősebb változást a KLIK-hez kerülés jelentette.

Kezdetben a tankerület vezetési apparátusa egyetlen emberből állt, a vezetőjéből, aki-nek még irodája sem volt, saját lakásán dolgozott.

„Nem volt apparátus. Az átadás-átvételt gyakorlatilag önmagam bonyolítottam, iroda nélkül, otthon.

Ez nem sírás, csak mondom, hogy ilyen körülmények voltak. És februártól kezdett felállni. Január – feb-ruártól 2013-ban, és az is lassan. Az internet, a gerinchálózat, na, szóval sok problémánk volt, és ezt mindet munkával kellett pótolni, más nem volt.” (Kéthalom, tankerületi vezető)

Jelenleg már hatan dolgoznak – döntően a korábbi önkormányzati referensek –, a rendelkezésre álló infrastruktúra és e létszám azonban, egy ekkora tankerületben nem elegendő a feladatok ellátására.

„Nem mindenhol tudtak megfelelő munkakörülményeket teremteni. Például nincs egy olyan hely, ahol négyszemközt tudjunk beszélgetni, ha a tankerületi vezetővel beszélni akarok. Két helyiségük van, és akkor vannak ott hatan. Örülnek, ha ők le tudnak ülni. Nincs hol tárolni a dokumentumokat. Ezt meg kellett volna először teremteni, mert nyilván, hogy Kéthalmon is van egy olyan épület vagy épületrész, hogy egy ember egy kis irodában legyen és akkor […] Bár biztos, hogy megvolt ennek is az oka. Meg megoldják nyilván ezt a kérdést, csak ez nem sikerült ilyen gyorsan.” (Darály, iskolaigazgató)

A tankerület vezetőjének van kisiskolában szerzett tanítási és vezetői tapasztala- ta – Száladencsén és Jólakon tanított, 1997-től pedig az istókfalvai általános iskola igaz-gatója volt –, így megérti, átlátja a kisiskolák gondjait, a hozzá tartozó intézményveze-tők elismerik tevékenységét.

A tankerület határai egybeesnek a járáshatárokkal. Ennek célját sem a KLIK ve-zetői és dolgozói, sem az iskolaigazgatók, sem az önkormányzati vezetők nem értik.

Az iskolavezetők elmondása szerint, az iskoláknak semmiféle érdemi, napi kapcsolata nincs a járással.

„A járási hivatal tevékenységét én nem is látom át. Az önkormányzatok is, úgy látom, hogy a polgár-mesterek is, megyénél itt-ott jelennek meg, munkaügyi központnál. Olyat nem halottam, hogy most mennének. […] Azt vártuk, hogy úgy működik majd, ahogy régen volt. Hogy van egy művelődési osztály, van egy sportosztály – én a felállást se tudom – nyilván a feladatok ott meg vannak osztva. De én nem vettem még észre, hogy a mondjuk a darályi sportélet irányításába tanácsot kértek volna, be-leszóltak volna, felügyeletet gyakorolnának, semmit. Nem látom én, hogy mit csinálnak, az apparátust se ismerem.” (Darály, iskolaigazgató)

Oktatásirányítási szempontból egyelőre nem látható, mi értelme annak, hogy egy-beesik a tankerület és a járás határa, ez azonban két módon is gondot okoz a KLIK helyi apparátusa számára. Az egyik, hogy a tankerületek nem egyforma méretűek, nagy aránytalanságok vannak közöttük: a kéthalmihoz tizenhét iskola és öt tagintézmény tartozik, míg a szomszédos tankerülethez csak öt iskola, az előbbi apparátusa hat fő-ből áll, az utóbbiban öten dolgoznak.

„… egyébként semmi értelme nincs, hogy egybeesik. Nyugodtan lehetne úgy, hogy a tankerületek nagyjából egyformán legyenek elláthatóak. (…) egy tankerületben húsz iskola sok, személytelenné válik. A tankerület-igazgató nem ér el ide. Nem ér el oda. És ha szerintem olyan tíz-tizenöt intézmény közé beállítanánk az intézményszámot tankerületenként, akkor tökéletesen személyes, sokkal köny-nyebben lehetne az intézményi sajátosságokat kezelni, és sokkal emberközpontúbbá, emberségeseb-bé válna minden ügymenet. Nem olyan gépies, nem olyan e-mailes. Annyi intézménybe ki lehet menni látogatni, annyi pedagógussal föl lehet venni a kapcsolatot” (volt kéthalmi oktatási referens, jelenleg a szomszédos tankerület vezetője)

A másik probléma, hogy a járási hivatal elszívja a helyi tankerület elől a képzett munkaerőt, mert magasabb fizetést és kényelmesebb munkát kínál, így a tankerület a helyi egy-két jogásznak nem tud versenyképes ajánlatot tenni, pedig a közbeszerzé-sek miatt égetően szükség volna alkalmazásukra.

A tankerületben egyedül Káthalom létszáma haladja meg a háromezer főt, de a többi település közül azok, ahol az önkormányzat és az iskola együttműködése (pél-dául Malonya, Darály, Darázsi, Rugony, Istókfalva) kifejezetten jó volt, szerették volna megtartani iskolájukat. Darázsi erre kísérletet is tett, de rá kellett jönniük, hogy ezer fő alatti településként erre nincs esélyük.

Kéthalom iskoláival más volt a helyzet: elvileg az összes intézményét megtarthatta volna, de forráshiány miatt, iskolái egy részét már régebben más fenntartóra bízta, ám a Bánáti László Általános és Alapfokú Művészeti Iskola működtetését vállalta. A döntés meghozatalakor az önkormányzat kizárólag pénzügyi szempontokat mérlegelt. An-nak, hogy végül úgy döntött, hogy megtartja az iskola működtetését, az érintett iskola igazgatója szerint egy adminisztratív furcsaság is az oka.

• „Mondom, el is végezték ezt a vizsgálatot, csak valami – sose tudom már meg – számolási probléma is történt. …

• Tehát nem volt erről vita, hanem egy adminisztratív hiba eredménye, hogy az önkormányzatnál maradtak?

• Így van. … Na azért nem merem önnek azt mondani, hogy adminisztratív hiba… Nevezzük furcsa-ságnak.” (Bánáti László Általános Iskola, iskolaigazgató)

Ami a döntés-előkészítést illeti, Kéthalmon az iskolák vezetői nem láttak bele a döntési folyamatba, nem kérték ki véleményüket, nem is egyeztettek velük, csak kö-zölték az önkormányzati vezetés döntését.

Az akkori önkormányzati referens, aki ma a szomszédos tankerület vezetője, meg-erősítette, hogy pusztán pénzügyi szempontokat mérlegeltek azzal kapcsolatban, me-lyik iskola működtetését tartja meg az önkormányzat, és meme-lyiket adja át a KLIK-nek.

Biztos támpontjaik nem voltak, csak vaktában tudtak döntést hozni. A kéthalmi volt oktatási referens elmondása szerint nem azért nem tudtak pontos számítások alap-ján döntést hozni, mert hiányzott a szaktudásuk vagy a tapasztalatuk, hanem mert a minisztériumtól kapott információk alapján lehetetlen volt kiszámítani, pénzügyileg hogyan jár jobban az önkormányzat.

„Nem volt egy biztos pénzügyi modell, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni. Az a baj, hogy nem tudtak a városok mire igent, és mire nemet mondani. Ez itt is így volt, tehát biztos vagyok benne, hogy így volt, tehát gyakorlatilag, amikor utolsó előtti éjszaka kihozta az önkormányzat által beküldött anya-gokból, azt hiszem, a BM vagy nem tudom melyik minisztérium hozta ki azt, hogy melyiknek melyik hozzájárulást kell fizetni, és abból dönthette el, hogy tartja vagy nem tartja. Úgy gondolom, hogy az se biztos, hogy ez egy reális adat volt. (volt kéthalmi oktatási referens, jelenleg a szomszédos tankerület vezetője)

Azt, hogy mennyire kaotikus volt az átadás éve, az is mutatja, hogy például a két-halmi Mikszáth Kálmán Szakképző Iskolának egy tanítási év alatt három fenntartója is volt. A 2012/13-as tanévet önkormányzati fenntartásban kezdte, a 2013-as év elejétől 2013 áprilisáig néhány hónapot a helyi tankerülethez tartozott, majd, mint szakképző intézet a megyeközponti tankerülethez került. Közben a két, korábban megyei fenn-tartású középiskola a kéthalmi tankerület fenntartásába került.