A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA

A KLIK létrejötte alapvetően konzerválta a korábbi intézményi struktúrákat és folya-matokat. Semmilyen változást nem hozott az egyes tanulói csoportok összetételében, továbbá az átjárási irányok sem változtak. Ugyanazok maradtak a jó nevű és a kevés-bé népszerű iskolák. Az intézmények közötti (sokszor etnikai) szegregáció tovább él.

Nem érintette a KLIK megalakulása a pedagógiai programokat sem.

Az oktatási koncepciók területén egyetlen módosulást hozott/hozhat a KLIK. Ahol az iskola megmentése motiválta az oktatási koncepció ki- vagy átalakítását, ott a koráb-bi, csak a túlélést szolgáló elemeket fokozatosan kivezetik. Ilyen Kisjárom esete, amely roma nemzetiségi iskolára utaló tantárgyait lassan kiveszi a kötelező tárgyak köréből.

Konzerválódott a tantestületek összetétele is. A tankerület felállítása óta sehol nem volt elbocsátás, és új pedagógusokat sem vettek fel. Mindegyik iskola ugyanannyi státusszal rendelkezik, mint az átadás-átvétel idején.

Részben a kisiskolák szakos ellátása érdekében, korábban is volt utazótanári rend-szer. Ennek elterjedtsége döntően a kistérség településstruktúrájából adódik. Kisebb módosulás a szakos tanárok átjárásában figyelhető meg. A tankerület ösztönzi, hogy a szakos tanárok, ha az óraszámuk engedi, több iskolában is tanítsanak. Ez legtöbbször valamelyik kéthalmi iskolából jelent áttanítást kisebb iskolába. Példa erre Rugony, ahol korábban nem volt ének-zene szakos tanár, ám a közös fenntartásnak köszönhe-tően, jelenleg Kéthalomról jár át szakos pedagógus. A tankerület több kisis kolájában is javult a szakos ellátottság annak következtében, hogy az iskolák közös fenntartás-ban vannak. Volt azonfenntartás-ban olyan eset is, hogy az iskola épp az átalakulás következté-ben veszítette el áttanító szakos tanárát, aki a jelenlegi tankerületen kívülről járt az addigi önkormányzati iskolába tanítani.

„… a nyárteleki művészeti iskolával van nekünk szerződésünk, és akkor onnan járt a zongoratanárunk is, és utána ezt a zongoratanárt felvették a palkai tankerülethez tanítani állandóra, és nem engedte a tankerület utána, hogy ide járjon hozzánk. Tehát itt két tankerületen belül már nehezebb a mozgás.”

(Kisjárom, iskolaigazgató)

A kisjáromi iskola két szakos tanárát is elveszítette/elveszítheti, mert ők a tanke-rületen kívülről jártak át tanítani. Ezzel együtt, tankerületi szinten nézve, valamivel javult a szakos ellátottság a közös fenntartóhoz kerülés következtében.

A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK PÉNZÜGYI HÁTTERE, HATÁSA

Ahogy ezt már a korábbi fejezetekben említettük, a bérjellegű kiadásokra a jelenle-gi helyzetben egyértelműen több forrás van, amelyek biztonságosan, időben meg is érkeznek. Bérfeszültséget okoz azonban a tankerületen belül, hogy nem közeledtek egymáshoz a juttatások annak ellenére sem, hogy már majdnem mindegyik iskola a KLIK fenntartásába tartozik. A KLIK célja az volt, hogy az egyes iskolák pedagógusai anyagi szempontból ne járjanak rosszabbul, mint az önkormányzati fenntartás idején,

így a korábban nagyobb anyagi megbecsülésnek örvendők most is több pénzt kapnak, ahonnan pedig különböző bérkiegészítéseket megvontak, most sem rendelkeznek vele. Amely iskola tehát jobb helyzetből startolt, előnyét megőrizte. Más oldalról néz-ve a KLIK a relatív néz-veszteseknek azzal segített a legtöbbet saját helyzetükhöz mérten, hogy pótolta azokat a személyi juttatásokat, amelyeket az önkormányzat elmulasztott kifizetni.

Dologi kiadásokra és karbantartásra viszont egyrészt kevesebb pénz jut az álla-mi fenntartás óta, másrészt sokkal bonyolultabb és bürokratikusabb az eszközbe-szerzés. Tovább nehezíti az intézmények helyzetét, hogy nem látják saját költségve-tésüket, ezért nehezen tudnak tervezni. Ha valamilyen dologi kiadás fedezetére van szükségük, írniuk kell a tankerületnek, amit vagy megkapnak, vagy nem. Ha ismernék a költségvetésüket, akkor tudnának rangsorolni a dologi kiadási igények között, így a legfontosabbakra mindig megtalálnák a forrást.

„Ráadásul nem is tudjuk, hogy meddig terjed a lehetőségünk, mert akkor kéne tájékoztatni bennünket, hogy ennyi a költségvetésetek. Mint ahogy nincs ilyen. … Hát honnan tudnám, hogy hol tartok, se azt nem tudjuk, hogy mennyi a keret, se azt, hogy mennyit használtunk fel. A másik meg az, hogy minden döntési jogkört elvettek tőlünk. Nem azért, mert én olyan nagyhatalmú igazgató akarok lenni, de nem dönthetek semmiben, viszont minden felelősség megmaradt. Mindenért én vagyok a felelős, de sem-miben nem dönthetek.” (gimnáziumigazgató)

A gimnáziumi vezető véleménye nem egyedi, hanem általános az intézményve-zetők körében. A tankerület azonban a jelenlegi személyi állományával nem képes minden iskola dologi kiadásaira éves költségvetési tervet készíteni, az iskolák tájékoz-tatása céljából.

Az átállás időszakában az iskolák többször fordultak az önkormányzatokhoz – részben a tankerület forráshiánnyal indokolt elutasítása, részben a túl bonyolult

bürok-ratikus út miatt – kisebb-nagyobb kiadások, főleg karbantartási szolgáltatások miatt.

„Beszáll ilyen szempontból. Nyilván az épület az övé. Most kint a kerítést csinálják, nem volt kerítés, csak egy ilyen jelképes valami. […] Meg a távolugró gödröt csináltatom meg velük, úgyhogy ilyen együttműködés megvan. Nyilván hosszadalmasabb lenne, ha most bemennék a KLIK-hez, és mondom, hogy kellene most egy távolugrógödör, mert az építkezés során tönkrement, akkor most van rá kerete, vagy nincs kerete. Még egyszerűbben meg tudjuk oldani. Hoznak egy kocsi homokot, a gödör részét megcsinálják, deszkát elhelyezik. Tehát ilyen dolgok.” (Darály, iskolaigazgató)

Ahol harmonikus volt korábban is az iskolavezetés és az önkormányzat viszonya, ott nem jelent problémát kisebb karbantartási ügyek miatt egymáshoz fordulni. Ott azonban, ahol korábban konfliktusos volt az iskola- és a településvezetés viszonya, sokkal nehezebb az iskolaigazgatónak az önkormányzattól szívességet kérni. E helye-ken fennáll a veszélye, hogy ha az iskolaigazgató rendszeresen kénytelen szívességet kérni az önkormányzattól, akkor egy idő után az önkormányzat is felhatalmazva érzi

magát, hogy kérjen az iskolától. Így az iskola lassan visszacsúszik azon helyi hatalmi konfliktusok mocsarába, ahonnan a KLIK létrejötte kiemelte.

Ez a veszély annál is inkább fennáll a következő években, mivel a karbantartási és dologi költségek egy része jelenleg mind a KLIK, mind az önkormányzatok költség-vetéséből hiányzik. Hogy miért, azt a volt kéthalmi önkormányzati vezető a követke-zőképpen világította meg.

„A másik probléma, ami a mai napig is probléma – és erre jó lesz, ha rávilágít –, hogy az önkormányzat rengeteg olyan feladatot ellátott az intézmények területén, amely nem az intézményi költségvetés terhére történt. … Se karbantartója, se fűtője, se fűnyírója, se benzinköltsége nem volt az iskolának, mert ezt a településen egyben látták el minden intézményre. Most, hogy megtörtént a szétválás, ott-maradtak az intézmények a fűtő, karbantartó, fűnyíró és a gázolaj költségének a fedezete nélkül. Mert a költségvetésbe mit írt be? Tavalyi költségvetésben az iskolának nem volt fűnyírásra elkülönített ösz-szege.” (volt kéthalmi oktatási referens, jelenleg a szomszédos tankerület vezetője)

Ez az első évben még nem okozott áthidalhatatlan problémát két okból: az egyik, hogy időben közel az átadás-átvételhez megértőbbek voltak az önkormányzatok, a szívességek kérését kezdeti nehézségként kezelték. A másik ok, hogy sok dologi ki-adást az iskolák a raktárakból tudtak fedezni. A karbantartás szempontjából csak az jelenthet hosszabb távon megoldást, ha a karbantartási munkálatokat is teljes egészé-ben a KLIK végzi, mert csak így tarthat igényt teljes egészéegészé-ben az iskolák irányítására.

A karbantartások fedezésének több módja lehet. Egyrészt megoldás lehet, ha a tanke-rületnek van annyi elkülönített forrása, amelyből az ilyen szolgáltatásokat meg tudja vásárolni. A másik – egy nagyobb tankerületnél olcsóbb megoldás – ha a KLIK-nek van egy saját karbantartó csapata és eszközparkja, így összes intézménye karbantar-tását központilag meg tudja oldani. A szomszédos tankerület megpróbálkozott egy ilyen karbantartó csapat és eszközpark felállításával, de ez részben pénzhiány, rész-ben a társ hatóságok rugalmatlansága miatt nem járt sikerrel. Az első évrész-ben raktárból fedezett dologi szükségletek csak átmeneti megoldást jelentettek. A következő évek-ben mindenképpen jelentkezni fognak az ilyen jellegű kiadások is, amelyekre szintén nincs pénz sem a KLIK, sem pedig az önkormányzatok költségvetésében.

Van még egy terület, ahol a KLIK forráshiányos, ez pedig a pályázatok finanszí-rozása. Említettük korábban, hogy a (kényszerű) elutasítás nyomán több iskola veszí-tette el motivációját, hogy a jövőben pályázatokat nyújtson be. Ezen finanszírozási probléma megoldása sem tankerületi szinten várható.

„A pályázatok finanszírozása is nagy nehézséget okoz a tankerületeknek. Tehát az, hogy van egy el-nyert pályázat, aminek az előlegét megkapjuk, az ugye csak 25 százalék, de a kifizetés meg kell, hogy történjen. A tankerületi számlán pedig nem mindig van fedezete a kifizetéseknek. Gyakorlatilag erre is külön egy rendszert kellene létrehozni. De hát biztos tudják már a központban is, hogy erre megoldást kell találniuk.” (volt kéthalmi oktatási referens, jelenleg a szomszédos tankerület vezetője)

ÖSSZEGZÉS

A tankerület iskolahálózata minden szempontból lefele csúszott az elmúlt évtizedben.

Úgy tűnik, a demográfiai, gazdasági folyamatok következtében belátható időn belül újabb intézmény-összevonásokra kerül sor a kistérségben. Egyes tantestületek kife-jezetten tartanak ettől. Az általános lecsúszás mellett az intézmények között nagyok a relatív különbségek, melyek részben a fenntartó önkormányzat anyagi helyzetéből és az iskolájához kapcsolódó viszonyból fakadnak.

A KLIK létrejötte egyelőre megállította ezt az általános lecsúszási folyamatot, és konzerválta a tankerület oktatási infrastruktúráját. Nem történt semmilyen szerkezeti változás, nem volt iskola-összevonás, és – bár lakossági igény van rá – intézményala-pítás sem. Az intézmények egymás közötti relatív viszonya sem változott, mint ahogy a települések egymás közötti helyzete sem. Az államosítás egyelőre érdemben nem érintette sem az egyes tanulócsoportok összetételét, sem az átjárási irányokat, sem a pedagógiai programokat.

Helyi, tankerületi szintű oktatáspolitika, oktatási elképzelések nincsenek, kizáró-lag pénzügyi és helyi, hatalmi személyi szempontok merültek fel a fenntartóváltások kapcsán.

A KLIK létrejöttével a bérjellegű kiadásokra több pénz van, folyósításuk bizton-ságossá, kiszámíthatóvá vált. Ez sok tankerületi iskola pedagóguskara számára óriási javulást jelent a korábbi viszonyokhoz képest. További egyértelmű pozitívum, hogy a fenntartóváltással a KLIK az iskolákat kiemelte a helyi hatalmi harcokból, így azzal, hogy az iskoláknak nem kell a sok helyi érdek között egyensúlyozniuk, egyértelműen megerősödött a szakmai irányítás. A szakmai színvonal további emelkedését hozhatja, hogy az iskolák közös fenntartója ösztönzi az áttanítást, így javul a kisiskolák szakos ellátottsága.

A bérjellegű kiadások megbízhatóvá, kiszámíthatóvá válása mellett megmaradtak a bérezés területén jelentkező korábbi különbségek, ami hosszabb távon is bérfeszült-séget okozhat. Egyre több pedagógus teheti fel a kérdést: ha ugyanaz a fenntartó és ugyanazok az elvárások, miért nem egységesek a juttatások? A bérjellegű kiadások rendezése mindezzel együtt is egyértelmű sikertörténet, ellentétben a dologi kiadá-sokkal és karbantartási költségekkel.

Több helyen bizonyos tételek – mivel nem kifejezetten iskolai karbantartási költ-ségként kezelte az önkormányzat – egyszerűen nem kerültek át az önkormányzattól a KLIK-hez. Eddig csak átmeneti megoldások fordultak elő. Nem látni, hogy lesz-e a tankerületnek saját karbantartó csapata és eszközparkja, vagy lesz-e elkülönített forrás, ahonnan ezen szolgáltatásokat meg lehet vásárolni, vagy lesz-e valamilyen más megoldás. Ha a karbantartás és dologi kiadások finanszírozása továbbra is meg-oldatlan marad, az alááshatja a KLIK létrejöttének egyik legnagyobb eredményét is:

azt, hogy kiemelte a kisiskolákat a helyi hatalmi és érdekharcokból. Ha az iskolák fo-lyamatosan arra kényszerülnek, hogy az elégtelen karbantartás miatt szívességeket kérjenek az önkormányzatoktól, akkor egy idő után az önkormányzatok is kérhetnek az iskoláktól, például beleszólhatnak a személyi döntésekbe, így a szakmai irányítást megint háttérbe szoríthatják a helyi hatalmi érdekek.

Amennyiben a tankerület a jelenleg meglévő problémáit – elégtelen létszámú és képzettségű alkalmazott, megfelelő infrastruktúra hiánya, a karbantartás és a

dolo-gi kiadások alulfinanszírozottsága, a dolodolo-gi igények lassú, túlbürokratizált módú tel-jesítése, a dologi kiadásokra fordítandó keretek láthatóvá tétele az iskolák számára, a pályázati önrészek biztosításának megoldatlansága – nem orvosolják, akkor a tanke-rület legjobb iskolái új fenntartó után nézhetnek. A térségben egyetlen komoly „kérő”

van, a református egyház. Ha az iskolák úgy látják, hogy a problémákra vagy azok egy részére megoldást nyújthat az egyházi fenntartás, akkor kérni fogják azt. Amennyiben beindul egy ilyen folyamat, akkor annak könnyen az lehet a vége, hogy a tankerü-let legjobb iskolái egyházi fenntartásba kerülnek, megkapva a legjobbak „lehalászási”

lehetőségét, aminek következtében a tankerület gyengébb, főleg halmozottan hátrá-nyos helyzetű iskolái maradnak a KLIK fenntartásában.

BOCSI VERONIKA: „ÉN NEM SZERETEK MINDIG SZEMBEN SZALADNI A SZÉLLEL”

Az érligeti kistérség tipikus belső perifériának tekinthető. Megtalálható benne a regio-nális egyenlőtlenségek minden jellemzője: a stagnáló vagy romló gazdasági mutatók, az alacsony foglalkoztatottság, az elvándorlás (ami a helyi értelmiség kialakulását ne-hezíti meg), az elöregedés, illetve a cigány lakosság arányának növekedése (s néhány esetben a szegregációra utaló elemek) is. A terület infrastrukturális helyzete sem ked-vező: 2010-es kutatásunk¹ alkalmával az interjúalanyokat a vasúti szárnyvonalak be-zárása érintette hátrányosan. Az alsóbb rendű utak minősége néhol kirívóan rossz, al-kalmanként szinte járhatatlan. A buszközlekedés minden települést elér, ugyanakkor a járatok nem alkalmazkodnak az iskolakezdéshez, ami mind az áttanító pedagógusok, mind pedig a diákok ingázását megnehezíti. A helyközi mozgások ugyanakkor szer-vesen kapcsolódnak a helyi intézményhálózathoz, hiszen több településen nincsen iskola, néhány helyen pedig a felső tagozat hiányzik. Az utazó pedagógusok mozgása személyautó vagy bizonyos esetekben az iskolabusz igénybevételét teszi szükségessé.

Bizonyos területeken ugyanakkor pozitív változások érezhetők. A volt kistérség második legnagyobb városában (Besenyőszög), amely most járási székhely, a város-kép javulása szemmel látható (új díszburkolatot kaptak a belső részek, szökőkutat épí-tettek és szobrokat helyeztek el, s most is komoly csatornázási munkálatok folynak).

A városvezetés sikeresen hívott le uniós forrásokat, jelenleg egy kisebb ipari park kiala-kításán dolgoznak. Nagyobb volumenű pozitív változásoknak azonban nem lehetünk tanúi, a kistérség két járása még ma is az ország legkedvezőtlenebb helyzetű területei közé tartozik. Több települést csődeljárás alá vontak 2010-ben, más önkormányzatok pedig kisebb-nagyobb tartozásokat halmoztak fel az. E problémák mostanra rende-ződni látszanak, a települések kikerültek a csődeljárás alól.

A 2010 ELŐTTI OKTATÁSI HELYZETKÉP

Az előbbi tények hatással voltak az iskolahálózatra is, például volt olyan eset, hogy a fűtés hiánya miatt a gyermekeket az önkormányzat más, fűtött épületeiben oktatták (polgármesteri hivatal, tornacsarnok), más alkalommal pedig a pedagógusok kifizeté-seivel adódtak gondok. Az ekkor induló perek lefolytatását és befejezését (éppen úgy, mint a felhalmozott számlákat) a tankerületek örökölték meg.

A kisebb településekben a falvak képe rendezett, ugyanakkor e mögött sok eset-ben a közmunkások nagymértékű alkalmazása áll. Munkavégzésük helyszínét sok esetben az iskolák jelentik. Erre azért is szükség van, mert bizonyos tanulólétszám alatt a pedagógiai asszisztensek foglalkoztatása nem megoldható, s a kistelepülések zömében az iskolák ezt a limitet nem érik el. A gyermekek jelentős része hátrányos helyzetű, sokszor magatartási és tanulási zavarokkal is küzdenek, tehát az

assziszten-1 Bocsi Veronika: „Nem azzal a pecséttel pecsételünk”. (Érliget térsége). In: Györgyi Zoltán (Szerk.)(20assziszten-1assziszten-1):

Korlátok között szabadon. Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

sek alkalmazása jelentősen megkönnyítené a pedagógusok munkáját. A foglalkozta-tottság mutatói – még a gazdaságilag talán leginkább prosperáló településen, ahol a turizmus komoly mértékben fellendült – is az országos átlag alattiak.

„Az itt élő embereknek nehéz közmunkából az életszínvonalat emelniük. […] A település, azt gondo-lom, most már elmondhatja magáról, hogy teljesen önellátóvá fejlesztette magát. Ezek a közmunkások nem az utcát söprik, hanem virágos a település. A földterületeket az elhagyott házak mellett kibérel-jük, a lakosok hozzájárulásával megművelik, és állattenyésztéssel is foglalkoznak.” (Mónos, tagintéz-mény-vezető)