A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK PÉNZÜGYI HÁTTERE, HATÁSA

A korábbi fenntartóváltások legfontosabb oka az anyagi feltételek hiánya volt. Most az oktatásban érintett kérdezettek úgy látják, az a legnagyobb probléma, hogy az intéz-ményeknek nincs saját költségvetése, és nem is ismerik, hogy a KLIK milyen módon szervezi a sajátját.

„Eddig legalább volt valami finanszírozás, most meg, ha van pénz, akkor van, ha nincs, akkor nincs.

Nem ismerjük, hogy hogyan zajlik a költségvetés. Nincs is költségvetése a KLIK-nek sem, ami szerintem nagyon nem jó helyzet. Ő maga sem tudja, hogy mennyi pénzzel gazdálkodik. Ez valahol rendszerhiba, mert valahol sokkal több pénzt használnak fel, valahol meg kevesebbet, ki, hogy áll.” (önkormányzati vezető)

Ez nagyon bizonytalan helyzetet eredményez az intézmények mindennapjaiban.

„Mi megkérjük az ittenieket, ők Pestről kérnek pénzt, ez nem egyperces munka, hogy jóváhagyják.

Tehát csiszolni kell nagyon, mert vannak itt problémák. Nem helyi szinten, hanem inkább az, hogy a fenti szinteken. Én bízom benne, én azt képviselem, hogy maradjon meg a fenti, de csak ellenőrzési

szereppel, és az ittenit helyezzük a járás alá, és itt legyen a vezető, meg adjanak nekünk költségvetést, hogy tudjuk, mivel gazdálkodjunk. Egyszerűen képtelenség, hogy nem tudjuk, hogy mennyit tudunk költeni. Úgy gondolom, ha itt maradna ez a 180 millió forint, akkor Pálkövét, meg mindent el tudnánk látni” (önkormányzati vezető, Újváros)

Az iskolai szintű költségvetés hiánya egyrészt megkönnyíti, másrészt megnehezíti az intézmények működését. Könnyebbség, hogy a vezetőknek nem kell ezzel foglal-kozni, hátránya viszont, hogy nem tudják, mennyi pénzt költhetnek. Emiatt képtelenek előre tervezni, az eszközök beszerzése is nehézkes, mivel mindent engedélyeztetni kell, s nem tudnak reagálni a váratlan helyzetekre. Ez a szakmai munkára is jelentősen rányomja a bélyegét, akárcsak az, hogy a kereteket minimálisra korlátozták.

„Bár elég hektikus az ilyen szakmai anyaggal való ellátásunk, mert hiába igényeljük, akkor írjuk le fél évre, leírjuk fél évre, akkor havi bontásban, akkor válaszuk szét a szakmai vizsgára való anyagot, és ak-kor ezzel elmegy egy hónap körülbelül. És akak-kor már itt vagyunk, március közepe, és a második félévre 1 forintot sem kaptunk még sajnos szakmai költségre. És akkor azt mondták, hogy vegyünk a főzéshez átutalási számlára, most egy gyakorlatra kell, mondjuk, másfél kiló hús, ki ad átutalásos számlával más-fél kiló húst Újvárosban?” (a Kossuth intézmény vezetője)

Vannak pénzügyi jellegű vitás pontok a KLIK és az újvárosi önkormányzat között is. A KLIK által használt legtöbb épület az önkormányzat tulajdonába tartozik, de nem tisztázott minden esetben, hogy azok gondozása kinek a feladata. Az iskolák közleke-dési eszközei, iskolabuszai – amiket korábban az iskolák használtak, s az önkormány-zatok biztosították ezek működését – a KLIK-hez kerültek, viszont fenntartásuk nem tartozik feladataik közé. Volt olyan busz, amelynek a többszöri átszervezések során (középiskolák esetében) „nyoma veszett”, s az érintett iskola nem tudja igénybe ven-ni. Más esetben a korábban az iskolához tartozó busz az önkormányzaté lett, amely a tankerülettel történő megállapodás keretében ellát bizonyos szállítási feladatokat, de a – a korábbiakkal ellentétben – már nem az iskola rendelkezik vele. Jelenleg a gyere-kek utaztatását az önkormányzatok végzik, a KLIK és az önkormányzatok együtt tud-nak ebben is működni, a folyamatosan felmerülő kérdéseket is meg tudják beszélni.

Az átadás-átvétel időszakában keretmegállapodások jöttek létre, amibe az akkor felmerülő minden kérdést megpróbáltunk belefogalmazni, rendezni, de az élet diktálja szinte napról napra, hogy mi mindet kell még pontosítani. Ilyen esetek például a közfoglalkoztatottak helyzete, …. vagy például felmerült már, hogy ki meddig sepri az utcát az intézmények előtt. Egyébként azt el kell, hogy mond-jam, hogy minden önkormányzat részéről maximális segítséget kaptunk eddig. Tehát szinte minden kérésünkre azonnal pozitívan reagáltak, de ugyanezt próbáljuk visszafelé is nyújtani. Ha onnan jön valamilyen jelzés, akkor mi is megpróbálunk minél gyorsabban reagálni.” (tankerületi vezető)

Némi problémát jelent – bár ez már nem a KLIK-et érinti, de még a KLIK-hez tar-tozás idején alakult ki¹ –, hogy a Mezőgazdasági Szakközépiskola tankertjeinek mű-velését külön cégek végzik, akik nem fordítanak kellő pénzt, energiát és munkát a gondozásra, illetve az itt gyakorlaton részt vevő diákok sem kapják meg a megfelelő eszközöket, így a termés is sokkal rosszabb, ami viszont az értékesítésnél okoz problé-mát: a rossz minőség miatt azonban, az iskolát és a diákokat okolják.

„És a szőlőt minden évben leadtuk a takarmánykereskedő háznak, és mit tudom én, tavalyelőtt is le-adták, de nyilván azt a diákok megművelték jól, de hát nem mi feleltünk érte, nem volt vegyszerezés stb., ami ilyenkor a munkálatoknál szükséges. […] És mondták, hogy milyen gáz szőlőt adtunk le, hiába mondtam, és ő ott egy igazgatóhelyettes, hogy mi egy Kft. voltunk, annyi, hogy a diákok odajártak gya-korlatozni. Ő nem tett bele vegyszert, az olyan munkálatokat, ami szükséges nem végezte el, nyilván az meglátszik a szőlőn. És akkor ők mai napig azt gondolják, hogy az az iskoláé volt. Ezek a változások azért elég jelentősek voltak.” (a Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója)

Annak ellenére, hogy 2013 augusztusában a Mezőgazdasági Szakközépiskolát átvette a Vidékfejlesztési Minisztérium, bizonyos költségeket (gáz- és áramszámla) továbbra is meg kell osztani a KLIK-kel, mivel az iskola területén van egy KLIK-hez tartozó kollégium. Nehezen, de sikerült megállapodni az érintett megyeközponti tan-kerülettel: fele-fele arányban járulnak hozzá e kiadásokhoz.

Az egyházi fenntartású iskolák ilyen jellegű anyagi problémákról nem számol-tak be: elmondásuk szerint, bár természetesen az egyházuktól függenek, de minden feltételt megkapnak a megfelelő szakmai munkához. A Református Általános Iskola esetében az épület teljes rekonstrukcióját vállalta az egyház, ezért is támogatta az ön-kormányzat az iskola alapítását.

„Tehát mi minden kérdéskört vita nélkül tudunk lezárni, és tulajdonképpen megkapunk a lehetősé-gekhez képest mindent. Mi speciális helyzetben vagyunk, mert ez az épület nagyon rossz állapotban volt. Tehát ezt valamilyen szinten fel kellett újítani. Mondhatnám azt is, hogy kiváló a fenntartó, mert a városnak erre az épületére már ráköltött 140 millió Ft-ot.” (a Református Általános Iskola vezetője)

Egyéb források is segítséget nyújtanak az intézményeknek a különböző költségek fedezésére. Ilyenek az uniós pályázati projektek, amelyek segítségével számos infra-strukturális fejlesztést tudtak megvalósítani az épületekben. A Mezőgazdasági Szak-középiskolának a tankertekből és a pék-cukrász tanboltból volt saját bevétele, ezek most az önkormányzat tulajdonában lévő Kft-khez kerültek. Az Erkel tagiskola bérbe adja tornatermét, korábban ebből származott némi saját bevétele. A fenntartóváltás után minden bevétel a KLIK-hez folyik be, s a tankerületnél dől el, mennyit kap ebből (vissza) egy intézmény. Az iskola igazgatója állítja, nem sokat lát belőle. A Karinthynak

1 Az iskola egy rövid ideig a megyeközponti tankerülethez tartozott.

saját alapítványa van, ami a szülők és a pedagógusok adományaira építve tud finan-szírozni bizonyos eszközbeszerzéseket, illetve programokat a tanulók számára, ha a KLIK nem tud segíteni.

ÖSSZEGZÉS

A KLIK megalakulása előtti összevonások, megszüntetések a költségtakarékosság je-gyében születtek. Az új állami fenntartó ehhez a szerkezethez nem nyúlt, nem is volt rá feltétlenül szükség, viszont ezzel változatlan maradt a már korábban is kialakult szegregáció. Az iskolák állami kézbe vétele és a KLIK létrejötte miatt nem tudjuk meg-mondani, hogy takarékosabb lett-e valójában az oktatás, mert az iskoláknak nincs saját költségvetésük. Emiatt azt sem lehet megmondani, hogy előnyösebb vagy hátrányo-sabb-e ha az állami iskolafenntartó vagy az önkormányzatok működtetik az iskolákat.

A tankerület igyekszik az intézmények érdekeit szem előtt tartani (főleg a legfon-tosabbat, hogy ne kelljen azokat bezárni), lehetőségeiknek megfelelően előteremteni azt, amire az iskoláknak szükségük van, támogatni őket a különböző fejlesztési pro-jektekben, s hatékonyan együttműködni velük, illetve az önkormányzatokkal.

A fenntartóváltás különösebb hatással nem volt az intézmények, a pedagógusok és a diákok életére. A tanulók összetételére, s így teljesítményére elsősorban az egy-házi fenntartású intézmények megjelenése gyakorol egyre erősödő hatást. A folya-mat már 2010 előtt elkezdődött, de a református iskola megjelenésével felerősödött.

Az egyházi iskolák, bár fontosnak tartják a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózá-sának biztosítását, intézményeikbe jellemezően magasabb státuszú családokban élő tanulók járnak, az alacsonyabb státuszú diákok aránya így értelemszerűen megnő az állami iskolákban. Ez komoly problémát vet fel, hosszabb távon városi közegben is szegregált iskolák létrejöttéhez vezethet.

SZABÓ ÁKOS: „AZÉRT LEGALÁBB NEM FÁZTUNK A TÉLEN”

A kéthalmi kistérség/járás településstruktúrája 2010 óta érdemben nem változott, az akkor készült esettanulmányban¹ leírtak ma is érvényesek. Egyetlen változás, hogy Nagyjárom, a korábbi viták folyományaként, kivált Kisjárom–Turda körjegyzőségből, és az Istókfalva körjegyzőséghez csatlakozott. Ugyanezt tervezték az iskolával kapcso-latosan is, de ez a szülők és a polgármester ellenállásán megbukott. A társadalmi-gaz-dasági folyamatok is állandósulni látszanak: a kistérségbe az utóbbi négy évben sem települtek jelentős számú szakképzett munkaerőt alkalmazni képes foglalkoztatók, így a képzett fiatalok továbbra is elvándorlásra kényszerülnek, ennek követeztében tovább csökkent a gyerekek száma. Érdemi változásnak egyedül az tekinthető, hogy a már 2010-ben is jelentős, az önkormányzatok által szervezett közmunkaprogramok kiterjedtebbé váltak. Egyes falvakban (például Malonya) ezen keresztül igyekeznek feltámasztani a helyi gazdaságot. A közfoglalkoztatás keretében működő önkor-mányzati vezetésű mezőgazdasági vállalkozások egyes helyeken – önkorönkor-mányzati tulajdonú földekkel, sertéshizlaldával, vágóponttal, már-már a termelőszövetkezetek feléledésének képét mutatják. Mindez 2014-ig – egy-egy eredményes modell ellenére – a főbb társadalmi tendenciákat nem volt képes érdemben befolyásolni, így pedig, ha továbbra is gyorsuló mértékű marad az elvándorlás és csökkenő a születésszám, akkor középtávon a jelenlegi oktatási intézményi infrastruktúra nem lesz fenntartható.

OKTATÁSI HELYZETKÉP: 2010–2014

A már hivatkozott, 2010-es esettanulmány megállapította, hogy a nagymértékű gye-rekszámcsökkenés miatt, egy-egy iskola-összevonási, bezárási hullám nagyjából egy évtizedig képes kezelni a problémát. Egyes oktatási intézmények vezetői 2007-ben azt jósolták, hogy a Kéthalom környéki kistelepülések iskolái valamely kéthalmi iskola tagiskoláivá válnak. Egyelőre azonban azok az intézmények, amelyek 2007-ben meg tudták őrizni önállóságukat, még ma is így működnek. Egyes vélemények (például a kisjáromi iskolaigazgató) szerint, az állami fenntartásba vétel nélkül egyes önkor-mányzatok már most nyomást gyakorolnának a kistérség kisiskoláira, hogy hozzanak létre további társulásokat, szerezzenek tagiskolákat vagy váljanak maguk is tagisko-lákká, hogy végső soron csökkenjen az iskolák száma. Más – elsősorban települési ve-zetők által képviselt – vélemények szerint éppen az önkormányzati fenntartás odázta el az iskola-összevonásokat, bezárásokat, hiszen minden település a végsőkig ragasz-kodik iskolája megtartásához.

Az utóbbi négy évben nemcsak az oktatási hálózat, hanem a jellegzetes átjárási irányok is változatlanok maradtak. A kistérség keleti felében továbbra sincs olyan is-kola, ahol a kifejezetten tehetséges gyerekeket lehetne taníttatni, ezért a szülők (Ru-gony kivételével) továbbra is a kéthalmi nyolc évfolyamos gimnáziumot választják.

A kéthalmi iskolák így kirakatiskolává válnak, miközben sok kisiskola húzóerő nélkül

1 Szabó Ákos (2011): „Ebbe a szép iskolába miért nem járhat az én gyerekem?” (Kéthalom és térsége).

In: Györgyi Zoltán (szerk.): Korlátok között szabadon. Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák.

Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

marad. Ez divattá és öngerjesztő folyamattá vált, ami olyan erős, hogy csak a szabad iskolaválasztás jogának korlátozásával lehetne megtörni. E folyamat nemcsak a kü-lönböző anyagi és kulturális tőkével rendelkező szülők gyermekei közötti intézményi szegregációt élteti, hanem sok esetben etnikai szegregációval is együtt jár.