Az erdészeti járulékrendszer pénzügyi m ő ködése

Az erdıfenntartási járulék vetítési alapjának meghatározására korábban az egyes termıhelyek és fafajok jövedelemtermelı képessége alapján került sor. Ez azt is jelentette, hogy azonos térmértékő területre vetítve a nagyobb jövedelemtermelı képességő faállományok kitermelése esetén magasabb, a kisebb jövedelemtermelı képességő faállományoknál pedig alacsonyabb járulékbefizetési kötelezettség került megállapításra. A járulékrendszer mőködésébıl származó adatokat évente elemezték, szükség esetén módosításokat kezdeményeztek. Az éves járulékbefizetések mértékét a kiadások függvényében állapították meg. Amennyiben a gazdálkodó saját tevékenysége után megállapított járulék összege nagyobb volt, mint az igényelhetı támogatás, akkor a gazdálkodó befizetıvé vált, fordított esetben pedig a különbözetet visszaigényelhette.

Az éves elszámolásokban és a bankszámlán csak a tényleges pénzmozgás jelent meg,

„nettó elszámolás”.

1994/1995-ig az erdıfelújítás számviteli megítélése az adott év jövedelmezıségét alapvetıen befolyásolta. Az erdıfelújítás aktiválásával növelni lehetett a befektetett eszközök állományát, tehát javítani lehetett a jövedelmezıséget. A felújítás ráfordításainak elszámolásával pedig az erdıgazdálkodó költség szintjét lehetett növelni. Több évig tartó szakmai vita után a számviteli törvény a továbbiakban az EU-ban is általánosan használt elvet, az erdıfelújítás költségként való elszámolását tette lehetıvé. Az állami erdıgazdaságok a korábban aktivált állományok kivezetését az 1995. évben tehették meg, amikor is a befektetett eszközértékkel szemben a saját tıkét csökkentették. Ezek a kérdések is bizonyították, hogy a vagyon és a jövedelem megítélésében a számvitel szerepe egyáltalán nem elhanyagolható.

A járulék- és támogatási rendszer 1996. évi fejezeti költségvetésbe integrálását követıen az államháztartás szempontjából az erdészeti befizetések is központosított bevételt képeznek, továbbá megszőnt a költségvetési elıirányzatok kiadási oldalának a bevételek teljesüléstıl függı évközbeni módosításának lehetısége is. Az ezredfordulón a gazdálkodó jövedelmezıségétıl független fakitermelések után befizetendı forint/köbméter fajlagos járulék összeget már törvényben szabályozták, és erıteljesen megemelték. Az erdıfelújítás normatív támogatása lényegesen lemaradt az inflációval is növekvı költségektıl és sok fafajpolitikai eltérítést tartalmaz. A bevételek és a kiadások a számviteli elıírásoknak megfelelıen, „bruttó módon” kerülnek elszámolásra, tehát az erdészeti hatóság által tárgyévre határozatban megállapított befizetési kötelezettség teljesítését követıen van arra lehetıség, hogy a központi költségvetés által tárgyévre megítélt támogatási keret terhére folyósításra kerüljön az egyes gazdálkodónak megítélt támogatás. Fenti változások eredményeképpen a befizetések és a támogatások gyakorlatilag teljesen független rendszert alkotnak, így a több éven át befizetı erdıgazdálkodó nem remélheti, hogy befizetései valaha is visszatérülnek. Az ezredfordulón a gazdálkodók az erdészeti járulékelvonás mértékét magasnak, a támogatást elégtelennek ítélik. További problémát jelent, hogy a FVM erdészeti

feladatok elıirányzat bevételi oldalának elvonási, és kiadási oldalának támogatási jogcímeinek bemutatott mőködtetésével alapvetıen módosul az erdı kalkulálható jövedelme, csökken a jó hozamú erdı nyeresége, ezáltal a vagyon leértékelıdik. Az ezredfordulót követı elszámolásokban költségvetési kapcsolatként jelenik meg a járulék és a támogatás ráfordításokat és a hozamokat érintı hatása. Az erdıfenntartási járulék, a termıhelyi és fafaj rendszerek természeti adottságaiból eredı különbségek kiegyenlítését, az egyes szektorok és a szektorok gazdálkodói közötti jövedelmek átcsoportosításával tette és teszi lehetıvé. Mindemellett a természetvédelmi hatósági korlátozások okozta gazdálkodói veszteségeket külsı források bevonása nélkül már nem tudja kezelni. Alkalmazása a versenygazdaságban a "valós tulajdonosok” esetében idejétmúlt.

Az erdıfenntartási járulék beszedése és az ebbıl juttatott támogatások gyakorlata nem ütközik EU irányelvekkel, azonban ilyen jellegő adókötelezettség az EU többi államában nem mőködik. 2007. évtıl mindenképp az EU ajánlásainak is megfelelıen alkalmazott, illetve az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program adta lehetıségekhez kell igazítani az erdészeti támogatásokat. Ezzel együtt az erdıfenntartás fogalmát is át kell értékelni, mivel az erdıfelújításnál, valamint a kapcsolódó fatermékek elıállításában meg nem térülı tisztítási, gyérítési beavatkozásoknál ökonómiailag szélesebben értelmezendı. Továbbá az erdıvagyon kezelése, az erdı ırzése, védelme,… sem zárható ki az erdıfenntartás keretébıl, ami nem elhanyagolható nagyságú, folyamatosan jelentkezı ráfordítással jár. A változtatások átvezetéséhez elsısorban az 1996. évi LIV. törvény és végrehajtási rendeletei jelentıs módosítása szükséges. Az EU-hoz való csatlakozást követıen tulajdonképpen az erdészeti támogatások fejlıdési iránya vissza fog mutatni az eredeti 1879. évi, és a késıbbi polgári társadalom által alkalmazott megoldásokhoz.

Az ezredfordulón a járulék beszedés és támogatásként történı felhasználás felelısei a FVM Erdészeti Fıosztály (18 fı), valamint az ÁESz mintegy 550 fıs állományából közel 150 fı. A járulékhoz kapcsolódó adminisztratív feladatok dologi- és személyi költségei járulékokkal együtt elérik a 600-700 millió forintot.

Az erdıfenntartási járulék költségvetési soron éves szinten rendszeresen 5 600-6 250 millió forint elıirányzat került megtervezésre. Az évenkénti 3 900-4 000 millió forint, erdıgazdálkodók által befizetett járulék bevételt, az 1996. évi LIV. törvény 102-103. § alapján kiszabott 200-350 millió forint bírság, és a 2005. évet megelızı idıszakban 1 500-1 900 millió forint költségvetési támogatás egészített ki. A 2005.

évben a költségvetési támogatás mindössze 500 millió forint, így a tárgyévi elıirányzat is 4 750 millió forintra csökkent. Az erdıfenntartási járulék felhasználásának céljai a 2005. évben:

• a kitermelt erdıterületek 5-20 évig tartó felújítási költségeihez mintegy 60-70%-os mértékő támogatás biztosítása (5 300 millió forint/év);

• a jóléti és parkerdı fenntartás költségeihez hozzájárulás (300 millió forint/év);

• az erdei vasutak fenntartásához hozzájárulás (100-150 millió forint/év);

• a magán-erdıgazdálkodás mőködıképességének elısegítése (300 millió forint/év);

• az ÁESz állami feladatainak részbeni finanszírozása (350-400 millió forint/év).

• erdészeti közmunka program támogatása (100 millió forint);

• erdıkárok mérséklése (200-300 millió forint).

21. ábra: Az erdıfenntartási alap tárgyévi bevételei és kiadásai 1990-2006.

Adatok forrása: FVM. – Szerzı saját munkája

A 2005. évi jogszabályokban megfogalmazott támogatási célok és mértékek, a korábbi évek áthúzódó kötelezettségvállalásai, valamint az éves szinten 1 400 millió forinttal csökkentett költségvetési támogatás mellett, az erdészeti támogatási rendszer egyenlege a 2005. év végére 3 000-3 4000 millió forint deficitet fog mutatni. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az erdészeti ágazatban 2005. évben új kötelezettségek vállalására nem kerülne sor, a 2006. évi költségvetést akkor is mintegy 3 500 millió forint áthúzódó kifizetési kötelezettség terheli azzal, hogy a Kormány a FVM számára kizárólag az

„oktatás, kutatási elıirányzat” esetében engedélyezett éven túli kötelezettségvállalást. A 2006. évi költségvetés keretszámai még nem ismertek, de a tárcák által elnyerhetı támogatások pályázatos rendszerének folytatása esetén valószínősíthetı, hogy a 2005.

évi támogatási szint emelésére nem lesz lehetıség. Ebben az esetben azzal kell számolni, hogy a 2006. évre várhatóan rendelkezésre álló mintegy 4 300 millió forint erdészeti támogatás összegébıl, az elızı évek kötelezettségvállalásaira kifizetendı támogatásokon túl, csupán mintegy 800 millió forint szabad forrás áll majd rendelkezésre. Ez a szabad forrás a meghirdetett rövid és középtávú erdészeti tervek tárgyévet érintı erdıfelújítási-, erdınevelési- és közjóléti funkcióinak költségeire sem fog fedezetet nyújtani. Az erdészeti támogatási rendszer jelenlegi jogszabályi feltételrendszerének megfelelı mőködtetéséhez, a 2006. évben közel 7 500 millió forintra, ebbıl 3 000 millió forint költségvetési támogatásra lenne szükség.

Fentiekbıl, valamint a 2007. évtıl hatályba lépı új uniós költségvetés már ismert feltételrendszerébıl következik, hogy a jelenlegi erdészeti támogatási rendszer, jogszabálykövetı módon már 2006. évben sem lesz mőködtethetı. Ezért az erdészeti támogatások teljesen új alapokra helyezését, jogszabályi hátterének módosítását és az EU-ban mőködı rendszerekhez történı igazításának munkálatait már korábban a 2004.

évben meg kellett volna kezdeni.

0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* 2006*

év millió Ft

költségvetési támogatás

"saját" bevétel összes bevétel

összes kifizetés (adott évben kifizetésre nem került kötelezettség-vállalással együtt)