• Nem Talált Eredményt

Az elégedettség fogalma a fesztiválok esetén

3. Az énképilleszkedés és az elégedettség értelmezése zenei fesztiválok esetén

3.2. Elégedettség a fesztiválok esetén

3.2.2. Az elégedettség fogalma a fesztiválok esetén

Zenei fesztiválokkal foglalkozó tanulmányok körében az elégedettség viszonylag kevés kutatásban jelent meg, bár e tanulmányok esetén is felfedezhetők különbségek az elégedettség megközelítésének tekintetében. Az elégedettséget az előző fejezet-ben ismertetett elemzési struktúra mentén vizsgálom: a fogalom esetén a válasz tí-pusát, fókuszát és időzítését járom körbe. A mérés esetén a minőségként való értel-mezés, a fontossági skálák és egy- vagy kéttényezős megközelítés megjelenését vizsgálom. Továbbá fontosnak tartom az elégedettséget befolyásoló tényezők vizs-gálatát is.

Elégedettség fogalmak a zenei fesztiválok esetén

A válasz típusát tekintve a zenei fesztivál modellekben megjelenő elégedettség meg-közelítésekben megjelennek érzelmi és kognitív elemek is. Számos tanulmányban (például Minor et al. 2004; Grappi–Montanari 2011; Drengner et al. 2012) a feszti-vállal való elégedettség fogalma csupán operacionális definícióként kerül meghatá-rozásra, a válasz típusa azonban e meghatározásokból is körvonalazható. Minor és szerzőtársai (2004) a fesztivállal való elégedettséget különböző szempontok szerinti értékelléssel azonosítják. Bár az értékelő jelleg hangsúlyos, a szempontok között azonban megjelennek érzelmi elemek (például a résztvevő közönség lelkessége).

Grappi és Montanari (2011) is hangsúlyozza az értékelés szerepét, azonban tanul-mányukban az elégedettség az értékelésre adott érzelmi válaszként értelmezhető.

Drengner és szerzőtársai (2012) modelljében is megjelenik az értékelő valamint az érzelmi jelleg is.

A válasz fókuszaként leginkább önmaga a termék, a fesztivál jelenik meg.

Yoon és szerzőtársai (2010), Grappi és Montanari (2011), Drengner és szerzőtársai (2012) valamint Lee és szerzőtársai (2008) tanulmányában is azt kellett értékelniük a válaszadóknak, hogy összességében mennyire elégedettek az adott fesztivállal.

Minor és szerzőtársai (2004) írásában az elégedettség keretében az előadók, a zenei hangzás, a háttér elemek, a színpadi elemek, a környezet valamint a közönség is megjelent.

A válasz időzítését tekintve pedig az értékelés többnyire az adott fesztiválon történik meg, bár egy adott fesztivál értékelhető utólag is. A fesztivál alatt történő megkérdezés (Lee et al. 2008; Yoon et al. 2010; Grappi–Montanari 2011; Drengner et al. 2012) a válasz időzítése szempontjából a fogyasztás folyamatában történő elé-gedettség értékelést jelenti, míg egy adott fesztivál utólagos értékelése (Minor et al.

2004) a vásárlás/fogyasztás után való elégedettség értékelést mutat.

Elégedettségmérés zenei fesztiválok esetén

A zenei fesztiválok esetén is megjelenik a minőség és az elégedettség fogalmának a keveredése. Minor és szerzőtársai (2004) az elégedettség fogalmáról beszélnek, a mérés esetén azonban már a SERVQUAL és a SERVPERF megközelítések közötti választást taglalják, ahol az utóbbi alkalmazása mellett érvelnek. A zenei fesztivál minőség-elégedettség modelljükben a mérési dimenziók között a már említett elő-adók, zenei hangzás, háttér elemek, színpadi elemek, környezet valamint közönség tényezők jelentek meg. Leenders (2010) modelljében a termék által nyújtott értékről ír, a mérés aspektusából nézve az termék által nyújtott érték különböző elemek (program, fellépők minősége, fesztivál témája, ár) elégedettségi értékeléséből tevő-dik össze. Grappi és Montanari (2011) modelljében is megjelenik egyfajta fogyasz-tási érték, ez azonban az elégedettségtől elkülönül. A fogyaszfogyasz-tási értéket pedig az érzelmek valamint a fesztivál környezeti elemeire (program, személyzet, hangulat, létesítmények, szálláslehetőségek és étkezési lehetőségek, ajándékok) vonatkozó

ér-tékelések határozzák meg. Yoon és szerzőtársai (2010) tanulmányában is megjele-nik a fesztivál érték és az elégedettség, ahol az utóbbit határozza meg a fesztivál értéke. A fesztivál értékét pedig az információs szolgáltatások, a program, az aján-dékok, az étkezési lehetőségek és a létesítmények határozzák meg. A fesztiválelé-gedettséghez kapcsolódó írásokban (Minor et al. 2004; Grappi–Montanari 2011;

Leenders 2010; Yoon et al. 2010) tehát megjelenik az elégedettség, a fesztivál értéke és a minőség fogalma is. Bár észlelt érték vagy a minőség akár általánosságban véve önálló konstrukcióként is érelmezhető lenne (Ryan et al. 1995; Grönholdt et al.

2000), azonban a fogalmakat zenei fesztiválokkal kapcsolatos írások alapján nem lehet élesen elválasztani.

A mérés esetén (akár a minőségről, fesztivál értékről vagy elégedettségről van szó) nem jellemző a dupla skálák alkalmazása, tehát a fontosság és elégedettség elkülönült mérése nem jellemző a zenei fesztivál modellekben (Lee et al. 2008;

Yoon et al. 2010; Leenders 2010; Grappi–Montanari 2011; Drengner et al. 2012).

Minor és szerzőtársai (2004) bár említették a SERVQUAL modell alkalmazásának lehetőségét, azonban a szerzők is (Minor et al. 2004) Cronin és Taylor (1994) tanul-mányára hivatkozva az elégedettségek értékelése (fontosságok nélkül) mellett tették le voksukat.

Az elégedettség egy- vagy kéttényezős mérése tekintetében a zenei feszti-válok esetében is az egytényezős megközelítés a jellemező. A tanulmányokban (Lee et al. 2008; Yoon et al. 2010; Leenders 2010; Grappi–Montanari 2011; Drengner et al. 2012) tehát egy skálán értékelték az elégedettséget (minőséget vagy fesztivál ér-téket), melynek két pólusa az elégedettséget vagy az elégedetlenséget fejezi ki.

Az elégedettség megközelítéséhez azonban a fogalom és mérésének bemutatásán túl fontos azt is bemutatni egy komplex elégedettség megközelítés leírása érdekében, hogy mely tényezők gyakorolnak hatást az elégedettségre.

Fesztivállal való elégedettséget befolyásoló tényezők

A könyv előző egységéből kiderült, hogy a zenei fesztiválok esetén is a minőség, érték és elégedettség fogalmak szoros kapcsolata, vagy azonos jelentése jelenik meg, így a befolyásoló tényezők köre is a minőségre és a fesztivál értékre kiter-jesztve kerül bemutatásra.

Lee és szerzőtársai (2008) modelljében az elégedettséget a pozitív és negatív érzelmek mellett környezeti elemek befolyásolják. A pozitív érzelmek között a bol-dog, energikus, izgatott és relaxált elemek találhatók meg, míg a negatív érzelmek az unalmas, feszült, álmos és bosszús kifejezések szerepelnek. A környezeti elemek pedig magában foglalják a kényelmet, a személyzetet, a tájékoztató elemeket, a programot, a létesítményeket, az ajándékokat és az étkezési lehetőségeket. Minor és szerzőtársai (2004) modelljében az elégedettséget az előadók, a zenei hangzás, a háttér elemek, a színpadi elemek, a környezet valamint a közönség határozza meg.

Drengner és szerzőtársai (2012) tanulmányában az általános elégedettségre csupán az érzelmi tapasztalatok és a fellépőkkel való elégedettség hat.

Yoon és szerzőtársai (2010) szerint az elégedettséget a fesztivál értéke, azt pedig az információs szolgáltatások, a program, az ajándékok, az étkezési lehetőségek és a létesítmények határozzák meg. Grappi és Montanari (2011) vizsgálatában is a korábbi modellekhez hasonlóan környezeti elemek (program, személyzet, atmoszféra, létesítmények, szállás és étkezési lehetőségek, ajándékok) továbbá pozitív és negatív érzelmek jelennek meg, az ismertetett tényezők elsősorban a fesztivál értékére fejtik ki a hatásukat. A fesztivál értéke az érzelmekkel együtt pedig az elégedettségre, a társas azonosulás érzetére valamint az újralátogatási szándékra fejt ki hatást.

A befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban érdemes egy olyan tanulmányt is megemlíteni, amely a zene fogyasztásával foglalkozik. Larsen és szerzőtársai (2009) szerint, ha az egyén aktuális énképe és a preferált zenéről kialakított kép illeszkedik, akkor az egyéniség kifejezése valósulhat meg a zene fogyasztása által.

Meglátásom szerint ez a fesztiválokra is értelmezhető: a zenei fesztiválok esetén is a látogatók igyekeznek az énképükhöz leginkább illeszkedő imázsú fesztivált láto-gatni, amely alapján az is feltételezhető, hogy nagyobb fokú illeszkedés nagyobb fokú elégedettséget válthat ki az adott fesztivállal kapcsolatban.

Ercsey (2014) bár a tanulmányában a kulturális szektor értékteremtésére fó-kuszál, azonban említi, hogy a kulturális fogyasztásban a szabadtéri fesztiválok is megjelennek, amelyek különösen a fiatalok körében kedveltek. A tanulmányban meg-jelenő (Ercsey 2014) észlelt érték fogalom az elvárt és észlelt teljesítmény összeha-sonlítására épül, amely a korábban ismertetett (Oliver 1980; Westbrook–Reilly 1983;

Hofmeister-Tóth et al. 2003) elégedettségfogalmak központi elemeként jelenik meg.

Mindezek alapján a tanulmány (Ercsey 2014) következtései a zenei fesztiválok elége-dettség értelmezésére is interpretálhatók. Az írás (Ercsey 2014) egyik fő következte-tése, hogy a kulturális szolgáltatás értékében (avagy másként értelmezve az általános elégedettségben) azonosítható a funkcionális, az emocionális és a társadalmi dimenzió is, amelyek közül a társadalmi dimenzió kivételével mindegyik dimenzió szignifikáns hatást fejt ki az általános észlelt értékre.

A zenei fesztiválok esetén az elégedettség befolyásoló tényező között tehát számos elem felsorakoztatható. A tanulmányokban közös, hogy valamilyen aspek-tusból környezeti elemeket és érzelmi elemeket is tartalmaznak az elégedettség be-folyásoló tényezői között. A különbség a környezeti és az érzelmi elemek tartalma és terjedelme tekintetében fedezhető fel. Egy adott zenei fesztivál elégedettségének a felmérésénél a vizsgált fesztivál sajátosságait figyelembe véve határozható meg a környezeti és érzelmi elemek köre. Az ismertetett általános és zenei fesztivál elége-dettség fogalmak, mérések és modellek bemutatása után a könyvben megjelenő elé-gedettség fogalom ismertetése következik.