A vizsgálat független változói

Még egy szociolingvisztikai jellegű mozzanatot kell megemlítenem. A kvan-titatív empirikus vizsgálatokban a függő változók (l. 1.2.2.2.) megoszlásának elemzése az ún. független változók szempontjából történik. A független változó a kutató által hipotézisben megfogalmazott, előre meghatározott tényező, amely a függő változó megoszlását feltételezhetően alapvetően befolyásolja. Az adatok feltárása és elemzése után lehet eldönteni, hogy a kiválasztott független változók közül melyek relevánsak, melyek hatnak valóban a vizsgált függő változó érté-keinek megoszlására.

A független változók kiválasztása az idiolektusok és egyéb nyelvváltozatok sajátosságait meghatározó tényezők alapján történt. Hipotézisem szerint a válto-zóértékek megoszlását alapvetően befolyásoló tényezők a következők: a szerző idiolektusa, amelyre hatottak a születési hely, illetőleg a nyelvi szocializáció különböző állomásainak dialektusai, a kiadás idején a (nyomtatott) írásbeliségre, a műfajra, adott esetben a fordításokra érvényes nyelvi normák, továbbá eseten-ként a kiadási hely dialektusa, illetőleg a nyomdász, a korrektor, a szedő (a to-vábbiakban összefoglalóan: nyomdász) idiolektusa(i). Ezek alapján minden vál-tozó esetében elemzem a megoszlást

– az egyes művekben, – az egyes szerzők műveiben,

– területileg a szerzők születési helye alapján, – az egyes nyomdák szerint⁸,

– az egyes időszakokban,

– az eredeti magyar és az idegen nyelvből fordított szövegekben, – az egyes műfajok szerint.

Ezeket a szempontokat azonban – az ún. többváltozós varianciaanalízisek esetében megszokott módon – körültekintően, a többit is mindig szem előtt tart-va kell érvényesíteni, hiszen az így megvizsgált tulajdonságok mindig egyszerre – és ilyen értelemben sosem egymástól függetlenül – jellemzőek egy-egy nyom-tatványra. Pl. a bibliafordítások változóit vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy a művek inkább a vizsgált időszak első felében jelentek meg, tehát az ada-tok nem csupán a műfajt reprezentálják, hanem egy időszakot is, vagy máskép-pen fogalmazva: a műfaj szempontja szerinti vizsgálat és a művek megjelenési ideje szerinti vizsgálat eredményei kölcsönösen torzítják egymást. Vagy pl. az eredeti magyar nyelvű művek között nagy számban szerepelnek prédikációgyűj-temények, amelyeknek sajátos nyelvhasználati jellegzetességeik torzítani fogják az eredeti magyar nyelvű művekről alkotott képet, másképpen szólva: a fordítá-sok és eredetik közti megoszlás vizsgálatának, illetőleg a műfaj szerinti

8 A területi szempontok érvényesítésével kapcsolatos fejtegetések az 1.2.3.-ban kaptak helyet.

latnak az eredményei kölcsönösen torzítják egymást. A különböző független változók szerinti megoszlások egymásra kifejtett torzító hatásán kívül még az alábbiakra kell tekintettel lennem.

Az egyes műveket vizsgálva fontos szempont, hogy az adatok egyenletesen oszlanak-e meg az adott műben, vagy a különböző részek esetleg más nyelv-használati jellegzetességeket mutatnak, azaz a szerzőre általában jellemző-e az adott változó, vagy esetleg a szöveg bizonyos részeinek (pl. a bevezetőnek, a függeléknek vagy más résznek) a sajátosságaként jelenik meg. Az utóbbi esetben feltételezhető, hogy a különböző részek más-más kódban, más-más normák sze-rint íródtak. Az egyes művek szesze-rinti megoszlást az alábbihoz hasonló ún. ke-reszttáblákban (az angol terminológia szerint cross table, binomial analysis) célszerű ábrázolni:

Függő változó

1. változóérték (2. változóérték) (…) 1. mű az adatok száma (…) (…)

(2. mű) (…) (…) (…)

(…) (…) (…) (…)

Egyes változók esetében elegendő lesz azon művek adatainak a kiemelése, amelyek a megoszlás illusztrálásához feltétlenül szükségesek (pl. ha egy változó két értéke a zárt és a középzárt forma, és a zárt alakok csak néhány műben jelen-nek meg, akkor elegendő azok adatait feltüntetni, a többiről pedig összefoglaló értékelést készíteni).

Ha egyes szerzők szerint vizsgáljuk a megoszlást, akkor figyelembe kell ven-nünk, hogy a művek egy vagy több nyomdában jelentek-e meg. A különböző helyeken megjelent művek ugyanis más-más nyelvhasználati jellegzetességeket mutathatnak a nyomdában történt esetleges beavatkozások miatt. Másrészt figye-lembe kell venni, hogy a vizsgált változóérték az adott szerzőnek – amennyiben több művel került a korpuszba – hány művében szerepel, azaz hogy a szerzőre, vagy talán csak bizonyos művére (műveire) jellemző-e. Az utóbbi esetben ugyanis műfajtól, fordítás vagy eredeti jellegtől (esetleg más tényezőtől) való függést is feltételezhetünk. A legegyszerűbb esetek nyilvánvalóan azok, amikor az adott változóérték a vizsgált szerzőnek mindegyik művében, vagy egyetlen művében sem szerepel. Az egyes szerzők szerinti megoszlást az alábbihoz ha-sonló kereszttáblában lehet ábrázolni:

Függő változó

1. változóérték (2. változóérték) (…) 1. szerző az adatok száma (…) (…)

(2. szerző) (…) (…) (…)

(…) (…) (…) (…)

A teljes táblázat közlése helyett azonban a legtöbb esetben csak azon szerzők adatait fogom kiemelni, amelyek a változóértékek megoszlásának vizsgálatához elengedhetetlenül szükségesek.

A változóértékek időbeli megoszlásának vizsgálatához az 1527 és 1576 kö-zötti ötven évet tíz, egymással nagyjából megegyező időszakra osztottam. A következő táblázatban feltüntettem, hogy a korpuszba válogatott művek hogyan oszlanak meg a megállapított kb. fél évtizedes periódusok között.

1527–1535 3 Mint a táblázatból is látható, a különböző időszakokban nem azonos számban szerepelnek magyar nyelvű művek. A kezdeti szakasz 1527 és 1560 közé tehető, amikor még kevés magyar nyomtatvány jelent meg (majd minden fél évtizedben kevesebb, mint tíz), jelentős, nagy példányszámot produkáló nyomdászati tevé-kenység ekkor még nyelvünkön nem zajlik, így ez a korszak a korpuszban is kevesebb szövegrészlettel van reprezentálva. A kolozsvári nyomda 1551 és 1555 közötti fellendülése Heltai Gáspárnak köszönhető, átmeneti távolmaradásakor ismét tíz alá csökken az öt év alatt kiadott magyar könyvek száma. A debreceni nyomda megalapítása után azonban a kolozsvári nyomdában megjelent művek-kel együtt már jelentősen megszaporodnak a megjelenő nyomtatványok, 1561–

1576 között jelenik meg a vizsgált időszak korpuszba került magyar nyelvű könyvtermésének több mint kétharmada (69 mű), és a továbbiakban már nem csökken a periódusonként megjelenő könyvek száma. Ezt a változóértékek meg-oszlásának vizsgálatakor figyelembe kell vennünk. Az időbeli megoszlást a kö-vetkezőhöz hasonló kereszttáblában célszerű ábrázolni:

Függő változó

Több esetben azonban a teljes táblázat közlése helyett elegendőnek bizonyul majd a fent említett két időszak – a kezdeti és a könyvnyomtatás fellendülése utáni szakaszok – közti megoszlás ismertetése.

Az eredeti magyar nyelvű művek és a fordítások közötti megoszlás vizsgála-tába be kellett iktatnom egy harmadik független változóértéket: a fordítás eredeti részekkel kategóriát. Vannak ugyanis a korpuszban olyan művek, amelyekben vagy kiegyensúlyozott arányban szerepelnek eredeti és fordított részek, vagy közülük valamelyik jelentősebb terjedelemben fordul elő (pl. ha egy bibliafordí-tás az eredeti magyar nyelvű előszó vagy ajánlás szövegén kívül még több ol-dalnyi terjedelemben, ám a főszöveghez képest mégis kisebb arányban tartalmaz eredeti részeket, pl. kommentárt). A korpuszban 67 eredeti magyar nyelvű mű, 29 fordítás és hét, eredeti részeket is tartalmazó fordítás szerepel. A változóérté-kek megoszlását a következőhöz hasonló kereszttáblában lehet ábrázolni:

Függő változó

1. változóérték (2. változóérték) (…) 1. eredeti mű az adatok száma (…) (…)

2. eredeti mű … (…) (…)

… … (…) (…)

1. fordítás az adatok száma (…) (…)

2. fordítás … (…) (…)

… … (…) (…)

1. fordítás eredeti részekkel az adatok száma (…) (…)

2. fordítás eredeti részekkel … (…) (…)

… … (…) (…)

A dolgozat terjedelmi korlátai miatt célszerűnek láttam azonban a teljes táb-lázat helyett csak a típusonkénti összegek és művenkénti átlagértékek közlését, amelyek a szükséges kiegészítésekkel, magyarázatokkal ugyanolyan beszédesen illusztrálhatják a megoszlást, mint a részletes táblázat.

A műfajonkénti megoszlás esetében ugyancsak egy kereszttábla adatait kell értékelnünk:

Függő változó(k)

1. változóérték (2. változóérték) (…) világi próza, 1. mű az adatok száma (…) (…)

világi próza, 2. mű … (…) (…)

… … (…) (…)

verses próza, 1. mű … (…) (…)

verses próza, 2. mű … (…) (…)

… … (…) (…)

vallásos próza, 1. mű … (…) (…)

vallásos próza, 2. mű … (…) (…)

Függő változó(k)

1. változóérték (2. változóérték) (…)

… … (…) (…)

dráma, 1. mű … (…) (…)

dráma, 2. mű … (…) (…)

… … (…) (…)

kalendárium, 1. mű … (…) (…)

kalendárium, 2. mű … (…) (…)

… … (…) (…)

bibliafordítás, 1. mű … (…) (…)

bibliafordítás, 2. mű … (…) (…)

… … (…) (…)

graduálé, 1. mű … (…) (…)

graduálé, 2. mű … (…) (…)

… … (…) (…)

prédikációk, 1. mű … (…) (…)

prédikációk, 2. mű … (…) (…)

… … (…) (…)

törvénykönyv, 1. mű … (…) (…)

törvénykönyv, 2. mű … (…) (…)

Ennek a táblázatnak az adatait is – gyakran grafikon formájában – összegez-ve, valamint – a szükséges kiegészítésekkel, magyarázatokkal – műfajonként átlagolva közlöm.

In document A névszóragozás egységesülése a XVI. századi magyar nyomtatványokban (Pldal 25-29)