A „tartalomfejlesztés” kompetenciaterület eredményei

A felmérés átfogó eredményeinek ismertetésekor már szó volt arról, hogy a tartalomfejlesztés terüle-tén az alapszintű jártassággal rendelkezők aránya mindkét vizsgálat szerint 40 százalék körüli, és 2019-ben legalább haladó készségszinten valamivel töb2019-ben állnak, mint 2017-2019-ben. Tekintettel arra, hogy a tartalomfejlesztés napjainkban a könyvtárosok egyik legfontosabb digitális kompetenciája, fontos, hogy a haladó és mesterszintet minél többen elérjék, és a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen az alapszinten lévők aránya. Ezeknek a célkitűzéseknek az elérése nem egyszerű, mivel a „tartalomfejlesz-tés” kompetenciaterülethez a tartalomelőállítás és átalakítás mellett két olyan további kompetencia is hozzátartozik, amelyekben jelenleg nagy hiányosságaik vannak a könyvtári szakembereknek. Ezek egyike a szerzői jog, a másik pedig a programozás.

A haladó szinten jártassággal rendelkező személy sokféle feladat megoldására képes és ebben másokat is segít, továbbá meglévő ismeretei alapján értékelni tudja, hogy az adott komplex helyzetben milyen megoldás alkalmazása a legcélravezetőbb.

A legkülönbözőbb digitális tartalmak létrehozásával is képes kifejezni magát. Másoknak is tud segíteni abban, hogy kiválasszák a legalkalmasabb módszereket tartalmak különböző formátumokban történő előállításához és szerkesztéséhez.

Fel tudja mérni, hogy melyek a legmegfelelőbb módszerek arra, hogy módosítsa, finomítsa, javítsa a már meglévő tartalmat és felhasználja azt új tartalmak létrehozásához. Ebben a munkatársainak és a használóknak is segítséget tud nyújtani.

Másokat is képes tanácsokkal ellátni annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy az adott helyzetben melyek a szerzői jog és a különböző licencek alkalmazható vagy alkalmazandó előírásai. Tudja, hogy a könyvtári munkára a szerzői jognak milyen speciális esetei vonatkoznak, és képes ezeket alkalmazni is.

Másoknak is segítve képes arra, hogy valamilyen programozási nyelv segítségével a legmegfelelőbb utasításokat adja a számítógépes rendszernek különböző problémák megoldásához vagy feladatok végrehajtásához.

A „tartalomfejlesztés” kompetenciaterület egyes kompetenciák szerinti jártassági szintjeit a 34. ábra tartalmazza. A jelen felmérés által feltárt jártassági szintek nagyon hasonlóak a 2017-ben megismer-tekhez, így biztonsággal kijelenthető, hogy a tartalomfejlesztés területén a közkönyvtárakban dolgozók kompetencia-állapotáról objektív kép áll rendelkezésre.

A kompetenciaterület két erős kompetenciája a korábbi felmérés óta tovább erősödött. A tartalomelő-állítás területén csökkent az alapszintű jártassággal rendelkezők aránya 28-ról 21 százalékra, és mind-két kompetenciát többen birtokolják legalább haladó szinten, a korábbi 33-34 százalékos arány 40 szá-zalékra emelkedett.

A „tartalomfejlesztés” kompetenciaterület másik két kompetenciájával kapcsolatban nem történt po-zitív elmozdulás a korábbi felméréshez viszonyítva, sőt a programozás területén növekedett a csak alapjártassággal rendelkezők aránya 60-ról 71 százalékra. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a lega-lább haladó szintű programozási kompetenciával jelen vizsgálat szerint 5 százalékkal nagyobb arányban rendelkeznek a könyvtári szakemberek, mint 2017-ben.

A szerzői jog területén nagyon kis mértékben csökkent a csak alapszintű jártasságú szakemberek ará-nya és nőtt a legalább haladó szintűeké. A változások ellenére nagyon komoly előrelépésre van szük-ség ezen a területen. A könyvtárosok több mint felének alapszintű a szerzői jogi jártassága. Tisztában vannak azzal, hogy az általuk megtalált tartalmak egy része szerzői jogvédelem alatt áll. Önállóan vagy megfelelő segítséggel képesek azonosítani az adatokra, információkra és digitális tartalmakra vonatko-zó szerzői jogok és licencek egyszerű szabályait, ugyanakkor már nem tartják magukat képesnek arra, hogy önállóan kezeljenek bizonyos szerzői jogi problémákat.

7.1. A „tartalomfejlesztés” kompetenciaterület eredményei könyvtártípusok szerinti részlete-zésben

A kompetenciaterület egyes kompetenciáinak helyzetét az egyes könyvtártípusok szerint vizsgálva a 35. és a 36. ábrák tartalmazzák.

35. ábra. Tartalomfejlesztés kompetenciaterület. Könyvtártípusok

A „tartalomfejlesztés” kompetenciaterület egészét vizsgálva az állapítható meg, hogy nincs nagy kom-petencia-különbség a könyvtárosok között aszerint, hogy milyen könyvtárban dolgoznak. A megyei és városi könyvtárakban dolgozók kompetenciaképe majdnem azonos, 40 százalék körüli az alapjártasság-gal, és 30 százalék körüli a legalább haladó jártassággal bírók aránya. A községi könyvtárak dolgozóinak fele áll alapszinten, és 22 százalékos a legalább haladó szinten lévők aránya.

36. ábra. Tartalomfejlesztés kompetenciák. Könyvtártípusok

A tartalomfejlesztés egyes kompetenciáit külön-külön elemezve is az látszik, hogy a könyvtártípusnak nincs nagy szerepe abban, hogy az ott dolgozó szakembereknek milyen tartalomfejlesztési készségeik vannak. Azonban néhány kisebb különbség kirajzolódik az eredményekből. Például a tartalom-előál-lítás területén a városi könyvtárakban dolgozók körében 4 százalékkal kevesebben gondolják magu-kat csak alapszinten jártasnak, mint a megyei könyvtárakban dolgozók. Erre ésszerű magyarázat lehet, hogy a megyei könyvtárakban a városi könyvtárakhoz viszonyítva sokkal differenciáltabb a munkameg-osztás, és emiatt többen lehetnek olyanok, akiknek munkájuk során csak egyszerű digitális tartalmat kell előállítaniuk.

7.2. A „tartalomfejlesztés” kompetenciaterület eredményei életkor szerinti részletezésben A 2017-es felmérés során az életkornak a tartalomfejlesztésre gyakorolt hatását vizsgálva az derült ki, hogy az lényegesen mérsékeltebb a vártnál. Annak ellenére, hogy a fiatalabb generációknak már a for-mális képzésben is alkalmuk volt megismerkedni a terület bizonyos elemeivel, nem éltek a helyzetük-ből fakadó előnnyel. Ugyanezen megállapítások helytállónak bizonyultak a 2019-es vizsgálat eredmé-nyeinek ismeretében is. Az életkor és a kompetenciaterület összefüggéseit a 37-41. ábrák szemléltetik.

A hatvanasok kivételével valamennyi életkori csoportban az egyes kompetenciaszinteken majdnem ugyanolyan arányokat tárt fel a 2019-es vizsgálat, mint a két évvel korábbi. A hatvanas korosztályban látványos fejlődés történt. Közülük 10 százalékkal kevesebben tartják jártasságukat csak alapszintűnek, és megduplázódott a legalább haladó szinten állók aránya, 25 százalék lett.

A huszonévesek körében az alapszinten állók arányában a 2019-es vizsgálat emelkedést mutat, a ko-rábbi 22 százalékról közel 29 százalékra. A többi életkori csoportban nem tapasztalható érdemi elmoz-dulás.

A tartalom előállítása és átalakítása azok a tartalomfejlesztési kompetenciák, amelyeket a fiatalok (20+, 30+) nemcsak a többi korosztályhoz mérten birtokolnak kiterjedten haladó szinten, hanem a korosz-tályukon belül is magas a legalább haladó szinten állók aránya. A húszas éveikben járók 59 és 50, a harmincas éveikben járóknak pedig 50 és 49 százaléka áll haladó szinten.

38. ábra. Tartalomelőállítás. Életkor

39. ábra. Átalakítás. Életkor

A szerzői jogi ismeretek életkortól függetlenül gyenge kompetenciája a könyvtárosoknak, de némi javu-lási tendencia figyelhető meg a 2017-es felmérés óta. Az egyes életkori csoportok között gyakorlatilag elmosódtak a korábban meglévő, de nem erős különbségek ezen a területen. Ez annak az eredménye, hogy a hatvanas korosztály felzárkózott, sőt a legalább haladó szintű jártassággal rendelkezők arányát tekintve, meg is előzte az összes fiatalabb korcsoportot. A hatvanasok kivételével valamennyi életkori kategóriában stagnál az alapjártassággal rendelkezők aránya, a hatvanasok körében ez visszaesett 70-ről 56 százalékra, és némi növekedést mutat a legalább haladó szintű jártasságé.

40. ábra. Szerzői jog. Életkor

A programozás területén a legalább haladó jártassággal rendelkezők aránya mutat némi javulást az előző felméréshez képest. A huszonévesek esetében ez 8, a harmincasok körében pedig 9 százalékos emelkedést jelent. 2019-ben a hatvanasok közül nagyobb arányban vannak olyanok, akik legalább ha-ladó szintűnek ítélik meg a programozói jártasságukat, mint az ötvenesek vagy a negyvenesek közül.

7.3. A „tartalomfejlesztés” kompetenciaterület eredményei végzettség szerinti részletezésben A tartalomfejlesztéssel kapcsolatban is megállapítható, hogy a szakirányú könyvtáros felsőfokú végzett-ség növeli a jártasságot ezen a területen is. Egyértelműen nagyobb a diplomás könyvtárosok körében a legalább haladó jártassággal rendelkezők aránya, és kisebb a csak alapjártassággal rendelkezőké. A két évvel ezelőtti felmérés óta mérsékelten csökkent az alapjártassággal és hasonló mértékben nőtt a lega-lább haladó jártassággal bírók aránya. A kompetenciaterület egészének végzettséggel való kapcsolatát a 42. ábra, az egyes kompetenciák részleteit pedig a 43-46. ábrák tartalmazzák.

42. ábra. Tartalomfejlesztés kompetenciaterület. Végzettségek

43. ábra. Előállítás. Végzettségek

A tartalom előállításához és átalakításához szükséges kompetenciák esetében mind az alapjártasság-gal, mind pedig a legalább haladó jártassággal rendelkezők aránya nagyon hasonló. Mindkét kompe-tenciára egyértelműen kedvező hatással van a felsőfokú könyvtáros végzettség, amely csökkenti az alapszinten állók táborát, és növeli a haladó vagy mesterszinten állókét. Erre a két kompetenciára ön-magában a felsőfokú végzettség is nagyon pozitívan hat. Az egyéb diplomás szakemberek lényegesen jobb kompetenciákkal rendelkeznek, mint az érettségizett dolgozók.

44. ábra. Tartalom-átalakítás. Végzettségek

A szerzői jogi ismeretekkel csak alapszinten rendelkezők aránya a könyvtáros diplomások körében is nagy, közel 50 százalék, de az egyéb diplomások körében 10 százalékkal nőtt az arányuk, és az érettségi-vel mint legmagasabb végzettséggel rendelkezők esetében ehhez még hozzáadódik újabb 10 százalék.

A legalább haladó jártasságot nem befolyásolja az alapszinthez hasonló mértékben a végzettség.

45. ábra. Szerzői jog. Végzettségek

A programozási jártasság nagyon gyenge mindegyik végzettség szerinti csoportban. Az alapszinten kompetensek aránya 67, 71 és 75 százalék. A legkevésbé rossz mutatók a 2019-es vizsgálat szerint az egyéb diplomásokat jellemzik. Körükben a legkevésbé magas az alapjártasság aránya, a legalább ha-ladó jártasságot pedig ugyanolyan arányban birtokolják, mint a könyvtáros felsőfokú végzettségűek.

46. ábra. Programozás. Végzettségek