A magyar könyvtárosok digitális kompetenciájának mérése 2019
9. A „problémamegoldás” kompetenciaterület eredményei
A „problémamegoldás” kompetenciaterület nagyon összetett. Egyrészt tartalmazza azokat a készsége-ket, amelyek lehetővé teszik a digitális technológia alkalmazása során a technikai eszközök meghibá-sodásának kezelését. A kompetenciaterület egy másik kompetenciája azt fedi le, hogy mennyire képes az adott személy az aktuális feladatához igazodva a leginkább megfelelő technológiai eszközt, alkalma-zást kiválasztani. Nagyon fontos területe a problémamegoldásnak az a kompetencia, amely alkalmassá teszi birtokosát arra, hogy kreatív és innovatív módon használja a technológiát új tudás és tartalmak létrehozására, elméleti problémák megoldására. A DigComp ehhez a kompetenciaterülethez sorolja annak a képességét is, hogy ki mennyire tudja és akarja érzékelni és azonosítani saját digitáliskompe-tencia-hiányát, és mennyire hajlandó tenni annak érdekében, hogy frissüljön digitális kompetenciája.
A kompetenciaterület egyes kompetenciáinak jártassági szintjeit a 60. ábra tartalmazza.
A felmérés átfogó eredményeit ismertető részben már volt szó róla, hogy alapszintű jártassággal vi-szonylag sok könyvtári szakember rendelkezik, 39 százalékuk, és ez így volt 2017-ben is. A kompetenci-aterület nagyon lényeges digitális kompetenciákat tartalmaz, és emiatt fontos lenne, hogy a könyvtáro-sok közül a lehető legtöbben érjék el a haladó vagy mester jártassági szinteket.
A haladó szinten álló személy már képes másoknak is segítséget nyújtani a digitális eszközök működte-tése során fellépő technikai problémák megoldásában, az igényeiknek és feladataiknak legmegfelelőbb digitális eszközök és technológia kiválasztásában. Ezen kívül képes a legmegfelelőbb módszereket alkal-mazni a digitális munkakörnyezete testre szabásához.
A technológiákat és digitális eszközöket használva innovatív folyamatok és termékek előállítására is képes, és másokat is tud ebben segíteni. A technológiát használva részt tud venni innovatív cselekvé-sekben. Digitális környezetben is proaktívan együttműködik másokkal kreatív és innovatív tartalmak, folyamatok előállításában.
Tudja, hogy mely területeken szorul saját digitális kompetenciája fejlesztésre vagy frissítésre, és fel tudja mérni mások digitális kompetenciájának fejlődését is. Képes az igényekhez igazodva kiválasztani a legmegfelelőbb lehetőségeket az önfejlesztésre és a digitális fejlődés nyomon követésére. Gyakran frissíti saját digitális kompetencia szükségletét.
A mesterszinten álló személy kompetenciája az előbbiekben leírtakon túl már azt is lehetővé teszi, hogy birtokosa tudásával hozzájáruljon az eddigi szakmai gyakorlat megújításához és mások fejlesztéséhez is.
A 2017-es felmérés azt mutatta, hogy a „problémamegoldás” kompetenciaterület gyenge eredményét kifejezetten egy kompetencia okozza, a technológia innovatív és kreatív felhasználásának képessége.
Akkor a könyvtári szakemberek 57 százaléka állt alapszinten, haladó jártassággal pedig mindössze 15 százalékuk rendelkezett. 2019-ben is ez a kompetencia bizonyult a leggyengébbnek, de a jelen felmérés már komoly javulást mutat a technológia használatában kreatív kimenetek előállításához. Az alapszint aránya 48 százalékra csökkent ezen a területen. Az ezen a kompetenciaszinten állók számára ismert, hogy a technológiák és a digitális eszközök kreatív célokra is használhatók, és egy kis segítséggel képe-sek néhány kreatív alkalmazásra. További pozitív változást jelez ezen a kompetenciaterületen, hogy két év alatt 4 százalékkal nőtt a legalább haladó szinten állók aránya.
A technikai problémák megoldása tekintetében 2019-ben 14 százalékkal többen gondolják azt, hogy csak alapszintűek a készségeik ezen a területen, mint 2017-ben. Ők azok, akik a legegyszerűbb, ismétlő-dő problémákat már önállóan is meg tudják oldani, de a bonyolultabb technikai problémákat már nem képesek felismerni és eldönteni, hogy milyen megoldással lehet azokat a legcélszerűbben orvosolni.
Ugyanakkor a technikai problémák megoldásában haladó és mesterszinten lévők aránya is nőtt 8 szá-zalékkal, így jelenleg minden negyedik könyvtáros akár másoknak is képes segítséget nyújtani.
A kompetenciahiány felszámolása, saját maguk és mások ezirányú fejlesztése a technikai problémák megoldásához hasonló erősségű kompetenciája a könyvtárosoknak. Előremutató változás a két évvel ezelőtti eredményekhez viszonyítva, hogy jelentős mértékben, 14 százalékkal nőtt a legalább haladó szinten állók aránya. Ez az átalakulás a közepes jártassággal rendelkezők arányában okozott jelentős csökkenést.
A feladathoz illeszkedő technológia kiválasztása alapvetően átlagos készség volt 2017-ben, azonban 2019-re ez lett a könyvtári szakemberek legerősebb problémamegoldási kompetenciája. Az aktuális feladathoz leginkább illeszkedő digitális technológiai eszköz, alkalmazás kiválasztásának képessége napjaink egyik nagyon fontos könyvtáros kompetenciája, így különösen örvendetes, hogy két év alatt jelentősen erősödött ez a terület. Tizenhárom százalékkal nőtt a legalább haladó jártassági szinten állók aránya, és 4 százalékkal mérséklődött a csak alapjártassággal rendelkezőké.
9.1. A „problémamegoldás” kompetenciaterület eredményei könyvtártípusok szerinti részle-tezésben
A „problémamegoldás” kompetenciaterület egyes kompetenciáinak alakulása, ha nem is minden kom-petencia vonatkozásában jelentős mértékben, de érzékelhetően eltérő az egyes könyvtári munkahe-lyeken. Az összefüggéseket a 61. és 62. ábrák részletezik. A megyei és városi könyvtárakban dolgozó
jártassággal rendelkező, és néhány százalékkal kisebb az alapjártassági szinten álló könyvtáros a me-gyei könyvtárakban, mint a városi könyvtárakban, valamennyi problémamegoldáshoz kötődő kompe-tencia esetében. Egyetlen kompekompe-tencia van, amely lényegesen erősebbnek tűnik a megyei könyvtárak dolgozóinak körében. Ez a kompetenciahiány felismerésének és felszámolásának képessége. Ezen a területen 7 százalékkal több legalább haladó szintű jártassággal rendelkező munkatársa van a megyei könyvtáraknak, mint a városiaknak.
61. ábra. Problémamegoldás kompetenciaterület. Könyvtártípusok
A községi könyvtárosoknak minden problémamegoldási kompetenciája gyengébb, mint a másik két könyvtártípusban dolgozóké. A 2017-es vizsgálat a technikai problémák megoldásának készségében nem mutatott különbséget a munkahely típusa szerint.
A jelen felmérés azonban azt jelzi, hogy a községi könyvtárakban sokkal nagyobb a mindössze alap-jártassággal rendelkező dolgozók aránya. A minden könyvtártípusban alapvetően gyenge, kreatív fel-használás és kompetenciahiány kezelése kompetenciák különösképpen gyenge készségeik a községi könyvtárak munkatársainak. Közülük 15-16 százalékkal többen állnak közülük csak alapszinten, mint a városokban dolgozó könyvtárosok közül. A kreatív felhasználás legalább haladó szintjét is csak nagyon kis arányban, 9 százalékban birtokolják.
9.2. A „problémamegoldás” kompetenciaterület eredményei életkor szerinti részletezésben Az életkor a „problémamegoldás” kompetenciaterület egészére egyértelműen hatással van. Az ötvene-sek és hatvanasok korcsoportjában minden második könyvtárosnak csak alapszintű a jártassága, míg a legfiatalabbak körében ez minden negyedik, a negyvenesek között pedig minden harmadik kollégára igaz. A kompetenciaterület eredményeinek jobb megértését a 63-67. ábrák segítik.
63. ábra. Problémamegoldás kompetenciaterület. Életkor
A 2017-es felméréssel összehasonlítva a 2019-es eredményeket az állapítható meg, hogy a problé-mamegoldás területén csökkent a korosztályok közötti szakadék. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a hatvanasok körében mintegy 6 százalékkal csökkent, a legfiatalabbak körében pedig ugyanilyen mértékben nőtt az alapjártassági szint aránya. A többi életkori csoportban a két évvel ezelőtti szinten maradt az alapjártasság mértéke. A legalább haladó kompetenciával rendelkezők aránya valamennyi korosztályban nőtt, mintegy 7-12 százalékkal.
64. ábra. Technikai problémák. Életkor
A problémamegoldás területén a technika problémák megoldásának haladó és alapszintű jártassági szintjére erőteljesen hat az életkor. A huszonévesektől a negyvenesekig haladva 5-7 százalékkal
csök-tassággal rendelkezők aránya az előző felmérés óta nőtt, a három idősebb korcsoport körében nagyobb mértékben, és ez különösen nagy, 11 százalékos növekedést jelent a negyvenesek körében. A technikai problémák megoldását közepes jártassági szinten birtoklók minden életkori csoportban közel azonos, 30 százalék körüli arányban fordulnak elő. 2017-ben is minden életkori csoportban azonos arányban voltak azok, akik közepes jártassággal rendelkeztek, de akkor 50 százalék volt az arányuk.
A technikai problémamegoldásnál tapasztaltakhoz nagyon hasonló a digitális technológia innovatív és kreatív módon történő felhasználásának kompetenciaképe. Az életkor erőteljesen hat a jártasságra, de ezen a területen is megfigyelhető a generációs különbségek mérséklődése. 2017-ben az alapszint kiterjedtsége a huszonévesek 30 százalékáról a hatvanasokig érve már 71 százalékra emelkedett. 2019-ben 25 százalékról indul, és az ötvenesnél tetőzik 62 százalékon. A technológia kreatív felhasználásának készsége a negyvenesek körében fejlődött a legtöbbet az elmúlt két évben. A korábbi 54 százalékról 46-ra csökkent az alapszintű jártasság aránya, és 14-ről 19-re emelkedett a legalább haladó szintű jár-tasságé.
65. ábra. Kreatív felhasználás. Életkor
A feladathoz illeszkedő technológia megválasztásában a 2017-es vizsgálat azt állapította meg, hogy a hatvanasoktól eltekintve szinte nincs érdemi különbség az egyes életkori csoportok kompetenciaszint-jei között. 2019-ben inkább az mondható el, hogy a két fiatalabb és a két idősebb korosztályi csoport kompetenciaképe nagyon hasonló lett, a negyvenesek viszont sajátságos képet mutatnak. Közöttük a fiatalabbakhoz mérten már érezhetően többen állnak csak alapszinten, de még jelentősen keveseb-ben, mint az idősebbek közül. A legalább haladó szintű jártasság arányában egyértelműen lemaradás-ban vannak a két fiatalabb csoporthoz képest, de sokkal jobbak az ötveneseknél és hatvanasoknál.
A harmincasok és hatvanasok körében a korábbi felméréshez képest 10 százalékkal csökkent az alap-szinten állók aránya. A legalább haladó szintű jártasság kiterjedtsége minden korcsoportban nőtt, a huszonévesek és a harmincasok körében nagyon jelentős mértékben, 20-20 százalékkal.
66. ábra. Technológia-választás. Életkor
A digitáliskompetencia-hiányuk azonosítására, és digitáliskompetencia-szükségletük frissítésére ugyan-csak a legfiatalabbak képesek a legnagyobb arányban haladó és mesterszinten. Figyelmet érdemel azonban, hogy a 2017-es felmérés során a huszonéveseknek csak 15 százaléka állt alapszinten, jelen vizsgálat szerint pedig már minden negyedik. Ezt a visszaesést ellensúlyozza az a tény, hogy míg koráb-ban 31 százalékuk állt haladó szinten, a jelenlegi állapot szerint már 49 százalékos a legalább haladó jártassággal rendelkező fiatalok aránya.
67. ábra. Kompetenciahiány. Életkor
A legidősebbek közül továbbra is 60 százalék körüli azoknak az aránya, akik alapszinten képesek kezelni saját digitális kompetencia-hiányukat, de a legalább haladó jártassággal rendelkezők ebben a körben is többen vannak, mint 2017-ben, 27 százalék az arányuk. Ezzel megelőzik az ötveneseket, akiknek csak 23 százaléka rendelkezik haladó vagy mesterszintű jártassággal.
Ahogyan az már két évvel ezelőtt is megfogalmazódott, továbbra is elgondolkodtató, hogy a negyvenes, ötvenes éveikben járó, tehát alapvetően aktív munkavállalók között miért vannak kifejezetten nagy, 43-52 százalékos arányban azok, akik úgy gondolják, hogy csak alapszinten képesek kompetenciahiányuk keze-lésére. Az alapszint és a közepes jártassági szintek tartalmi ismertetőjegyei között mindössze egy lényegi
9.3. A „problémamegoldás” kompetenciaterület eredményei végzettség szerinti részletezésben A digitális környezetben történő problémamegoldási készségekre is hatással van a végzettség szintje és jellege. A 68. ábra a kompetenciaterület végzettségi csoportok szerinti átfogó eredményeit, a 69-72.
ábrák pedig az egyes kompetenciákkal kapcsolatos adatokat tartalmazzák.
68. ábra. Problémamegoldás kompetenciaterület. Végzettségek
Az alapszintű jártasság aránya a 2017-es szinten maradt, minimális csökkenés az egyéb diplomás portban tapasztalható. A legalább haladó kompetenciával rendelkezők aránya minden végzettségi cso-portban nőtt, a legjelentősebben az egyéb diplomás szakemberek körében, 16 százalékkal. A két diplo-más csoport eredményei közelebb kerültek egydiplo-máshoz, az érettségizettek csoportja pedig valamennyi kompetencia esetében lényegesen gyengébb kompetencia-állapotot mutat. Közülük minden második dolgozónak csak alapszintű problémamegoldó kompetenciái vannak.
A könyvtáros diplomával rendelkezők egyértelműen erősebben birtokolják a feladathoz illeszkedő technológia megválasztásának kompetenciáját, mint az egyéb diplomával rendelkező könyvtári szak-emberek. Ez az egyetlen kompetencia a problémamegoldás területén, amelyet jelentős mértékben, 8 százalékkal nagyobb arányban birtokolnak legalább haladó szinten a diplomás könyvtárosok, mint az egyéb diplomások. Az elmúlt két évben minden végzettségi csoportban 12-21 százalékkal nőtt a haladó jártasság aránya. Legnagyobb mértékben az egyéb diplomások körében, de kompetencia-hátrányuk még így is jelentős a diplomás könyvtárosokéhoz viszonyítva.
69. ábra. Technológia választása. Végzettségek
A technikai problémák megoldásában vannak a legkisebb kompetencia-különbségek a diplomával rendelkező és az érettségizett szakemberek között. Alapszinten 12 százalékkal vannak többen közülük, mint az egyéb diplomások között, haladó és mesterszinten pedig 8 százalékkal kevesebben.
70. ábra. Technikai probléma. Végzettségek
A könyvtáros diploma itt is előnyt jelent az egyéb diplomával szemben, mivel a felsőfokú könyvtáros végzettségűek 5 százalékkal kisebb arányban állnak alapszinten, és 4 százalékkal többen haladón, mint egyéb felsőfokú végzettségű kollégáik.
Az a kompetencia, amely azt célozza, hogy a technológiát proaktívan, másokkal együttműködve, krea-tív és innovakrea-tív módon használjuk fel, sajnos a könyvtáros felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében is gyenge, mindössze 21 százalékuk birtokolja haladó szinten ezt a kompetenciát, alapszinten pedig 44 százalékuk áll. Mindazonáltal ezekkel a kompetencia-mutatókkal is jobbak az eredményeik, mint az egyéb diplomás könyvtári szakembereké.
Minden végzettségi csoportban jelentősen csökkent az alapszinten állók aránya a 2017-es vizsgálat óta. Akkor 51-62-76 százalék volt a jelenlegi 40-45-57 százalékkal szemben. A legalább haladó jártas-sági szinten nem történt érdemi változás végzettségi csoportok szerint vizsgálva a technológia kreatív használatának készségét.
A digitáliskompetencia-hiányukra is kritikusabban tekintenek azok, akiknek felsőfokú könyvtáros vég-zettségük van. Ők a legalább haladó szintű jártasság arányában 6 százalékkal múlják felül az egyéb diplomás könyvtárosokat, míg alapszinten 5 százalékkal kevesebben állnak közülük. Ez arra vall, hogy a felsőfokú könyvtárosképzés egyértelműen nyitottabbá teszi a hallgatókat a digitális világ újdonságainak befogadására és a befogadás iránti igényre.
A 2017-es felmérés óta az alapjártassági szint arányaiban egyik végzettségi csoportban sem történt változás, viszont a haladó jártassággal rendelkezők aránya mindegyikben megduplázódott.
72. ábra. Kompetenciahiány. Végzettségek
Irodalomjegyzék
Anusca Ferrari: DIGCOMP: A digitális kompetencia értelmezésének és fejlesztésének európai keret-rendszere. 2013.
http://emagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2013/10/DIGCOMP_brossura_HUN_151231.pdf Carretero, S.; Vuorikari, R. and Punie, Y. (2017). DigComp 2.1: Állampolgári digitáliskompetencia- keret
nyolc jártassági szinttel és gyakorlati példákkal, EUR 28558 EN, doi: 10.2760/38842
Carretero, Stephanie, RiinaVuorikari, and Yves Punie, DigComp 2.1: The Digital Competence Framework for Citizens with eight proficiency levels and examples of use, 2017, EUR 28558 EN, http://dx.doi .org/10.2760/38842
Eszenyiné Borbély Mária: A magyar települési könyvtárakban dolgozó könyvtárosok digitális kompe-tenciájának állapota: egy országos reprezentatív vizsgálat eredményei = Információs Társadalom.
18. évf. 2018. 3-4. sz. p. 46-81.
Eszenyiné Borbély Mária: Pedagógus digitális kompetencia-körkép 2018. 1. rész. = Tudományos és Mű-szaki Tájékoztatás. 65. évf. 2018. 12. sz. p. 627-652.
Vuorikari, Riina, Yves Punie, Stephanie Gomez Carretero and Lieve Van den Brande, DigComp 2.0: The Digital Competence Framework for Citizens. Update Phase 1: The Conceptual Reference Model.
Luxembourg Publication Office of the European Union, 2016, EUR 27948 EN. https://dx.doi.org/10 .2791/11517