A magyar könyvtárosok digitális kompetenciájának mérése 2019
2. A mintavételi eljárás és a minta összetétele
Az adatfelvétel a Google Forms alkalmazással készült kérdőívvel, online formában történt. Az adatfel-vételhez a minta nagyságát és összetételét az EFOP Projektiroda határozta meg, a projekt célkitűzése-ihez igazodva, a Könyvtári Intézet statisztikai adataira alapozva, megyénként és könyvtártípusonként megadva a kívánt egyedszámot. A vizsgálatban kizárólag a nyilvános könyvtárakban dolgozó szakembe-rek vettek részt, így a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben dolgozók kikérdezésére nem került sor.
A 30 kérdésből álló kérdőívet a Google összegző adatai szerint 1868 fő töltötte ki. A mintavételi eljárást alapvetően rétegzett mintavételnek tekinthetjük. A közkönyvtárosok alapsokaságából kiala-kultak a megyék könyvtáros létszámának arányában, majd ezen belül pedig a könyvtártípusonként a mintába szükséges elemszámok. Az így létrejött homogén csoportokba már véletlenszerűen kerültek be a válaszadók. A megyei hatókörű városi könyvtárak esetében a teljes szakemberállomány felmé-rése volt a cél.
A kitöltők számának nagysága és a mintavételi eljárás, valamint a minta reprezentativitása együttesen azt eredményezték, hogy a felmérés eredményei a teljes magyar közkönyvtári körre nézve általános érvényűnek tekinthetők. A felmérésben résztvevők számszerű megoszlását megyék és könyvtártípusok szerinti részletezésben az 1. táblázat tartalmazza.
Megyék és Budapest Megyei hatókörű városi
könyvtár Városi
könyvtár Községi
könyvtár Egyéb
Bács-Kiskun megye 45 31 25 4
Baranya megye 29 11 10 2
Békés megye 20 25 4 0
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 71 40 6 3
Csongrád megye 67 41 23 1
Fejér megye 55 10 3 4
Győr-Moson-Sopron megye 49 20 2 0
Hajdú-Bihar megye 57 51 12 5
Heves megye 35 20 9 2
Jász-Nagykun-Szolnok megye 34 35 30 2
Pest megye 25 97 49 4
Somogy megye 19 23 57 4
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 38 32 14 1
Tolna megye 23 15 3 2
A mintavétel során nem volt biztosítható, hogy egyéb jellemzők tekintetében, például életkor, iskolai végzettség, nemek szerint is reprezentatív legyen a minta. Ennek az az objektív oka, hogy nem áll ren-delkezésre érvényes országos kimutatás arról, hogy milyen a könyvtárosok életkori, végzettség szerinti és nemek szerinti megoszlása megyénként és könyvtártípusonként. A felmérés ezen a helyzeten is javít némileg, mivel a nagy kitöltési aránynak köszönhetően ezekről az attribútumokról is viszonylag világos képet alkothatunk.
Azt a megállapítást, miszerint a felmérés reálisan tárta fel a közkönyvtárakban dolgozó szakemberek életkori megoszlását az is alátámasztja, hogy az ugyanezen projekt keretében végzett 2017-es repre-zentatív vizsgálat során a jelenlegihez nagyon hasonló eredmények születtek. A két vizsgálati minta életkori összetételét a 2. táblázat tartalmazza.
Könyvtárak Életkori csoportok
2017 2019 2017 2019 2017 2019 2017 2019 2017 2019 2017 2019 20+ 20+ 30+ 30+ 40+ 40+ 50+ 50+ 60+ 60+ összesen
Megyei 56 47 104 136 190 258 185 233 24 51 388 725
Városi 51 46 148 137 238 237 210 246 31 26 463 692
Községi 24 18 35 76 56 76 82 83 26 24 223 277
Összes (fő) 131 111 287 349 484 571 477 562 81 101 1460 1694
Összes % 9 6 20 21 33 34 33 33 5 6
2. táblázat. Életkori csoportok a felmérésekben
Ma a közkönyvtárakban, és vélelmezhetően a többi könyvtárban is a negyvenes és ötvenes éveikben járó könyvtárosok vannak a legnagyobb arányban jelen. A két korosztályi csoport aránya 2017-ben 66, 2019-ben pedig 67 százalék volt. Mindkét felmérés alapján megállapítható, hogy napjainkban minden ötödik könyvtáros a harmincas éveiben jár. Sajnos a pályakezdő huszonévesek aránya rendkívül ala-csony, 2019-ben mindössze 6 százaléknyi. Ez megegyezik a nyugdíj előtt álló vagy már nyugdíj mellett a közkönyvtárakban dolgozó hatvanas korosztály arányával.
A három vizsgált közkönyvtári körhöz tartozó könyvtárakban hasonló arányban vannak jelen az egyes életkori csoportok, így az életkorból adódó sajátosságok nem okozhattak torzulást a különböző könyv-tártípusokban dolgozók eredményeiben. A 2019-es vizsgálatban résztvevők életkori megoszlását az egyes könyvtártípusok szerinti részletezésben az 1. ábra mutatja.
1. ábra. A válaszadók életkori csoportok szerinti megoszlása 2019
A 2017-es felmérésnek egyik tanulsága az volt, hogy a közkönyvtárakban nem elhanyagolható azoknak a dolgozóknak a létszáma, akik nem rendelkeznek szakirányú felsőfokú végzettséggel, és bármilyen szintű könyvtáros szakképzettséggel sem. Ezért a 2019-es kérdőíven a végzettségek között már szerepel a nem szakirányú egyetemi végzettség és a nem szakirányú főiskolai végzettség is mint választható op-ció. A 3. táblázat a munkavállalók végzettség szerinti létszámadatait és arányszámait tartalmazza. A fel-mérésben részt vevő könyvtári szakemberek 59 százalékának van szakirányú felsőfokú végzettsége.
Segédkönyvtáros szakképesítéssel a megkérdezettek 19 százaléka, asszisztens szakképesítéssel pedig 9 százaléka rendelkezik. 13 százalékuknak semmiféle könyvtáros végzettsége vagy szakképzettsége sincs.
Végzettség Létszám Arány %
egyéb 41 2
érettségi 114 6
érettségi +asszisztens 90 5
érettségi +segédkönyvtáros 166 9
könyvtáros egyetemi (új rendszerben MA, könyvtárpedagógia tanár) 241 13 könyvtáros főiskolai (új rendszerben BA, ide értendő a tanítóképzők könyvtár
szakkollégiuma is) 654 35
nem szakos egyetemi végzettség 34 2
nem szakos egyetemi végzettség +asszisztens 12 1
nem szakos egyetemi végzettség +könyvtáros egyetemi 24 1
nem szakos egyetemi végzettség +könyvtáros főiskolai 47 3
nem szakos egyetemi végzettség +segédkönyvtáros 76 4
nem szakos főiskolai végzettség 71 4
nem szakos főiskolai végzettség + asszisztens 51 3
nem szakos főiskolai végzettség + könyvtáros főiskolai 93 5
nem szakos főiskolai végzettség + segédkönyvtáros 119 6
nem szakos főiskolai végzettség +könyvtáros egyetemi 28 2
A három vizsgált közkönyvtári csoportban eltérő arányban vannak jelen a különböző végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező dolgozók. A 2. ábrán a megyei könyvtárak, a 3. ábrán a városi, a 4. ábrán pedig a községi könyvtárak munkavállalóinak végzettség szerinti megoszlása látható. Az ábrák csak az 5 százalékot elérő vagy azt meghaladó arányban előforduló végzettségeket tartalmazzák.
2. ábra. Megyei könyvtári dolgozók végzettség szerinti összetétele
A megyei és a városi könyvtárakban is a főiskolai könyvtáros végzettséggel rendelkezők aránya a leg-magasabb. A megyei könyvtárakban a dolgozók 44 százaléka rendelkezik ezzel a végzettséggel, a városi könyvtárakban pedig a dolgozók 48 százaléka. A községi könyvtárakban dolgozók körében 26 százalékos a főiskolai könyvtáros diplomát szerzett munkavállalók aránya.
3. ábra. Városi könyvtári dolgozók végzettség szerinti összetétele
Egyetemi könyvtáros diplomát a megyei könyvtárakban dolgozó szakemberek 21 százaléka, a városi könyvtárakban dolgozók 15 százaléka, a községi könyvtárakban dolgozóknak pedig 2 százaléka szerzett.
Mindhárom könyvtári csoportban magas a segédkönyvtáros szakképesítéssel rendelkezők aránya: a megyei könyvtárakban 18, a városi könyvtárakban 19, a községi könyvtárakban pedig 22 százalék.
4. ábra. Községi könyvtári dolgozók végzettség szerinti összetétele
Könyvtáros szakképesítéssel egyáltalán nem rendelkezik a megyei könyvtárakban a dolgozók 8, a vá-rosi könyvtárakban pedig 7 százaléka. Ők jellemzően egyéb felsőfokú végzettséget szereztek. A községi könyvtárakban dolgozók 33 százalékának nincs könyvtáros képesítése. Magas, 22 százalék körükben a kizárólag csak érettségivel rendelkezők aránya, ugyanakkor viszonylag magas, 10 százaléknyi az egyéb felsőfokú végzettséget szerzett dolgozóké.
A mintát a felsőfokú végzettség megszerzésének időpontja alapján vizsgálva megállapítható, hogy a nem könyvtáros diplomások 37 százaléka 2010-ben vagy azt követően szerezte meg a felsőfokú vég-zettségét, míg a könyvtáros diplomásoknak mindössze 20 százaléka végzett ebben az időszakban. A to-vábbi négy időintervallum egyikében sincs jelentős eltérés a két csoport között a végzettek arányában.
A részletes adatokat a 3. táblázat tartalmazza.
végzettség megszerzésének ideje könyvtáros
A 2017-es felméréshez hasonlóan 2019-ben sem volt lehetőség befolyásolni a férfi-nő arányt a mintá-ban. Meglepő módon a nemek aránya pontosan ugyanúgy alakult, mint a korábbi vizsgálat során. A vá-laszadók 85 százaléka volt nő és 15 százaléka férfi. Ezek alapján nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a közkönyvtárakban ez az arány jellemezi a nemi eloszlást. Az 5. táblázat nemek és végzettség szerint bontásban tartalmazza a válaszadók számát.
Végzettség Férfi Nő
nem szakos egyetemi végzettség 7 26
nem szakos egyetemi végzettség +asszisztens 4 8
nem szakos egyetemi végzettség +könyvtáros egyetemi 7 17
nem szakos egyetemi végzettség +könyvtáros főiskolai 11 36
nem szakos egyetemi végzettség +segédkönyvtáros 21 54
nem szakos főiskolai végzettség 11 60
nem szakos főiskolai végzettség+ asszisztens 10 41
nem szakos főiskolai végzettség+ könyvtáros főiskolai 13 79
nem szakos főiskolai végzettség+ segédkönyvtáros 10 109
nem szakos főiskolai végzettség +könyvtáros egyetemi 4 24
összesen 268 1578
4. táblázat. Nemek és végzettség szerinti megoszlás