A felmérés eredményei egyértelműen igazolják, hogy a végzettség és az életkor is befolyással bír az egyes személyek digitális kompetenciájának szintjére. Az életkor elsősorban a technológia intenzívebb használatát feltételező kompetenciák esetében játszott fontos szerepet. A végzettségbeli különbségek minden kompetenciaterület és gyakorlatilag minden kompetencia esetében is komoly hatást gyakorol-tak a jártassági szintekre. A végzettségek közül kifejezetten a felsőfokú könyvtáros szakirányú végzett-ség, tehát a könyvtáros diploma megléte egyértelműen pozitív hatással volt valamennyi kompetenci-ára.
Ezek után joggal merül fel annak az igénye, hogy áttekintsük, hogy mi a helyzet a frissdiplomás könyv-tárosokkal. Frissdiplomás könyvtárosoknak az elemzés során azokat a könyvtáros alap vagy mesterfokú végzettséggel rendelkezőket tekintjük, akik 20-29 évesek, és diplomájukat 2015-2017 között szerezték.
Összesen 29, ilyen paraméterekkel rendelkező könyvtáros vett részt a felmérésben. Arányuk reprezen-tatívnak tekinthető a következő okok miatt. Évek óta kb. 40-60 fiatal szerez felsőfokú könyvtáros vég-zettséget ma Magyarországon. A teljes könyvtári terület, valamennyi könyvtár ebből a körből toborozza friss szakembereit. Reális, hogy ebből a merítésből a közkönyvtárak, kb. ilyen arányban részesülnek pályakezdő diplomásokból.
11.1. A frissen végzett könyvtárosok digitális kompetenciája. Az információ kompetenciaterület A frissen végzettek kompetencia eredményeinek feltárása azért is fontos, hogy a felsőfokú könyvtáros-képzés számára is kimutathatók legyenek azok a hiányterületek, amelyeken a képző intézményeknek javító intézkedéseket kellene hozniuk. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat eredményei azt támasztják alá, hogy a mindenkori könyvtáros felsőoktatás a digitális kompetenciák fejlesztése terén jelentősen eredményesebb, mint az egyéb felsőoktatási területek. Természetesen itt csak azokról a kép-zésekről van szó, amelyeken a könyvtárakban dolgozó szakemberek szereztek felsőfokú végzettséget.
A fiatal könyvtárosok kompetenciaterületenkénti eredményeit a 12. és a 13. táblázatok és a 78-82.
ábrák tartalmazzák.
A fiatalok körében egyértelműen a legerősebb kompetencia a tartalom-előállítás kompetenciaterület-hez tartozó tartalomfejlesztés. Ezen a területen állnak közülük a legtöbben haladó szinten, 66%-uk, és a legkevesebben alapszinten, 6%. (Még a kompetenciahiány azonosításban ennyi az alapszinten állók aránya.) Ez azt jelenti, hogy a fiatal diplomás könyvtárosok nagy többsége különböző formátumban,
platformon és környezetben képes digitális tartalmat és sokféle digitális eszköz használatával eredeti multimédiás produktumot előállítani.
A fiatal könyvtárosok második legerősebben birtokolt kompetenciája a kommunikáció kompetenciate-rületen belül a digitális eszközök használata. 62%-uk a haladó szintnek megfelelően él a digitális esz-közök széles kínálatával a digitális térben történő kommunikációja során. Ők azok, akik az online kom-munikációt szolgáló eszközök széles skáláját tudják használni. (email, chat, SMS, azonnali üzenetküldés, blogok, mikroblogok, közösségi háló) Képesek arra, hogy a digitális kommunikációnak a céljaikhoz leg-inkább illeszkedő módjait és útjait alkalmazzák. A célközönségükhöz tudják igazítani kommunikációjuk módját és formáját. Képesek menedzselni, fogadni a kommunikáció különböző típusait.
Meglepő, hogy ezt a széles körben erős kompetenciát egytizednyien csak alapszinten bírják. Az ő kom-munikációjuk viszonylag egysíkú, ők csak a kommunikációs eszközök alapvető funkcióit használják az online kommunikáció során.
A fiatal könyvtáros nemzedék harmadik legerősebb kompetenciája az információ értékelése az infor-máció kompetenciaterületen belül. Ezt a kompetenciát 59%-uk birtokolja haladó szinten, és az alap-szinten lévők aránya 10%. Tehát azt mondhatjuk, hogy alapvetően kritikusak a megtalált információval kapcsolatban, és képesek ellenőrizni és felmérni az információ érvényességét és hitelességét. Ugyan-akkor az egytizednyi alapszint azt jelenti, hogy vannak még teendők ezen a területen, hiszen az alap-szinten állók bevallásuk szerint csak annyit tudnak, hogy nem minden online információ megbízható.
78. ábra. Információ kompetenciaterület
Azt látjuk, hogy a három legerősebb kompetencia három kompetenciaterülethez tartozik, ezek az in-formáció, a kommunikáció és a tartalom-előállítás. A kompetenciaterületek egészét tekintve az infor-máció kompetenciaterület a fiatalok legerősebb területe, 54%-uk áll haladó szinten (lásd. 78. ábra.) Ehhez hasonlóan a teljes könyvtáros körben is ez a kompetenciaterület a legerősebb, de az utóbbi csoportban csak 45%-os arányban állnak haladó szinten.
79. ábra Kommunikáció kompetenciaterület
A kommunikáció kompetenciaterület egésze vonatkozásában is elmondható, hogy ez a pályakezdő könyvtárosok második erős kompetenciaterülete, 47%-uk haladó szinten áll. A teles könyvtáros kör esetében is a kommunikáció volt a második leginkább birtokolt kompetenciaterület azzal a lényeges különbséggel, hogy valamennyi válaszadót tekintve 36%-os volt a haladó szinten állók aránya és 28%
az alapszinten állóké. A fiatalok közül mindösszesen 18%-ban állnak a teljes kompetenciaterület vonat-kozásában alapszinten.
A harmadik kompetenciaterület, amelyhez a fiatalok körében a harmadik legsikeresebb kompetencia, a tartalom fejlesztése tartozik, csak a negyedik a teljes kompetenciaterületek sorrendjében. A tarta-lom-előállítás kompetenciaterületen a fiatalok 37%-a áll haladó és 20%-uk alapszinten. A felmérésben megkérdezettek teljes körét tekintve ez kiugróan jó teljesítmény, mert összességében a tartalom-elő-állítás a leggyengébb kompetenciaterülete a könyvtárosoknak, 23%-os haladó és 41%-os alapszinttel.
80. ábra. Tartalom-előállítás kompetenciaterület
Visszatérve a fiatalok kompetenciaállapotához azt láthatjuk a 12. és 13. táblázatokat áttekintve, hogy az egyértelműen leggyengébb kompetenciák a biztonság kompetenciaterületen belül az eszközvéde-lem, és a tartalom-előállítás kompetenciaterületen belül a szerzői jog és a kommunikáció kompetenci-aterületen belül pedig a kollaborációs eszközök felhasználása közös munkavégzésre.
A biztonság kompetenciaterület összességében nem gyenge területe a fiataloknak, hiszen 39%-uk ha-ladó és 34%-uk közepes jártassággal rendelkezik. A teljes vizsgálati körben ezek az arányok 30% és 37%.
Az eszközvédelem fiatalok körében tapasztalt rendkívül alacsony szintjére nehéz más magyarázatot találni, mint az életkorukból adódó könnyelműség. 52%-uk áll alapszinten és 31%-uk haladó szinten.
A válaszadók teljes körében ezek az arányok 45% alapszint és 22% haladó szint. Az eszközvédelem haladó szintjén állók csak alapvető lépéseket tudnak tenni az eszközeik védelme érdekében, például ví-ruskereső szoftvereket és jelszavakat használnak. Nem elfogadható, hogy ilyen nagy arányban álljanak a fiatalok ezen a jártassági szinten, különösen annak fényében, hogy a haladó jártasság sem követel extrém dolgokat. A haladó szinten álló személy frissíti a védelmi stratégiáját és képes cselekedni, ha a gépe veszélyben van.
A második leggyengébb kompetencia a szerzői jog. A fiatalok 38%-ának csak alapszintű jártassága van és haladó szinten csak 10%-uk áll. Valamennyi könyvtárost tekintve 57%-uknak van alapszintű és 20%-uknak haladó szintű jártassága. A szerzői jog kifejezetten egy olyan terület, amelyet a könyvtáros-képzésben és a továbbképzéseken is sokkal kiemeltebben kell kezelni.
Sajnálatos tény, hogy a kommunikáció kompetenciaterületen belül a kollaborációs eszközök használa-tával a fiataloknak is vannak problémáik, alapszinten 35%-uk áll. (lásd 12. táblázat) Úgy vélem, hogy ennek az az egyik alapvető oka, hogy a felsőoktatásban, így a könyvtárosképzésben is nagyon kevés a projektmunka. Már pedig érdemi kollaborációhoz szükség van közösen elvégzendő feladatokra. Ugyan-akkor a helyzet nem annyira aggasztó, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a fiatalok 45%-a már haladó szinten képes együttműködni másokkal. Ők már gyakran és magabiztosan használnak számos kollabo-rációra alkalmas eszközt, hogy együttműködjenek másokkal a források, a tudás és a tartalom előállítá-sában és megosztáelőállítá-sában.
A teljes könyvtáros kört vizsgálva a fiatalok eredményei sokkal pozitívabb színben tűnnek fel, mivel a teljes kör 39%-a áll alapszinten és csak 23%-a haladó szinten a digitális eszközökkel végzett együttmű-ködés területén.
81. ábra. Biztonság kompetenciaterület
82. ábra. Problémamegoldás kompetenciaterület
A fiatalok körében a digitális kompetenciaterületek sorrendje (lásd. 83. ábra) a következőképpen ala-kul, ha azt vesszük alapul, hogy melyik kompetenciaterületen állnak a legkisebb arányban alapszinten:
információ, kommunikáció, problémamegoldás, tartalom-előállítás, biztonság. Úgy is mondhatnánk, hogy az előbbiekben ismertetett kompetencia eredmények mentén kellene átgondolni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a képzéssel látványos javulást lehetne felmutatni.
Nagy valószínűséggel az információ kompetenciaterülethez hasonló eredményeket lehetne prognosz-tizálni, ha az egyes kompetenciaterületek leggyengébb kompetenciáit érdemben sikerülne fejleszteni.
Ezek a következők: a kommunikáció kompetenciaterületen belül a kollaborációs eszközök és alkalma-zások használata, a tartalom-előállítás kompetenciaterületen a szerzői jog, a biztonság kompetenciate-rületen az eszközvédelem, és a problémamegoldás kompetenciatekompetenciate-rületen belül pedig a digitális tech-nológia innovatív és kreatív módon történő használatának képessége.
83. ábra. Digitális kompetenciaterületek_fiatalok
A felmérésbe bevontak teljes körében az alapszinten állók arányait tekintve a kompetenciaterületek sorrendje némileg eltér a fiatal könyvtárosokétól. A legerősebb kompetenciaterület a vizsgálatban résztvevők egészét nézve is az információ kompetenciaterület, a legkisebb arányban alapszinten, és a legnagyobb arányban haladó szinten állókkal. Körükben is a második a kommunikáció kompetenciate-rület, de ezt követően változik a helyzet. A harmadik a biztonság, a negyedik a problémamegoldás és az ötödik pedig a tartalom-előállítás.