A problémamegoldás kompetenciaterület nagyon összetett. Egyrészt tartalmazza azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik a digitális technológia alkalmazása során a technikai eszközök meghibásodá-sának kezelését. A kompetenciaterület egy másik kompetenciája azt fedi le, hogy mennyire képes az adott személy az aktuális feladatához igazodva a leginkább megfelelő technológiai eszközt, alkalmazást kiválasztani. Nagyon fontos területe a problémamegoldásnak az a kompetencia, amely alkalmassá teszi a birtokosát arra, hogy kreatív és innovatív módon használja a technológiát új tudás és tartalmak létre-hozására, elméleti problémák megoldására. A DIGCOMP ehhez a kompetenciaterülethez sorolja annak a képességét is, ki mennyire tudja és akarja érzékelni és azonosítani saját digitális kompetenciahiányát, és mennyire hajlandó tenni annak érdekében, hogy frissüljön a digitális kompetenciája. A kompeten-ciaterület egészét tekintve a könyvtárosok 38%-a alapszinten, 44%-a közepes, 18%-a pedig haladó jár-tassági szinten áll. A digitális kompetencia valamennyi kompetenciaterülete közöl a problémamegoldás kompetenciaterületen állnak legkisebb mértékben haladó szinten a könyvtárosok.
A haladó szint elérése a következő készségek meglétét feltételezi. A haladó szinten álló személy a tech-nika használata során keletkező problémák széles körét meg tudja oldani.
Tájékozottan tud dönteni arról, hogy milyen eszközt, alkalmazást, szoftvert vagy szolgáltatást használ-jon a számára ismeretlen, nem szokványos feladat megoldásához. Tisztában van az új technológiai fejlesztésekkel. Érti, hogyan dolgoznak és működnek az új eszközök, alkalmazások. Képes kritikusan értékelni, hogy melyik eszköz szolgálja legjobban a céljai elérését.
A technológiákat és a digitális eszközöket kihasználva képes elméleti problémák megoldására, hozzá tud járulni tudás előállításhoz technológiai eszközökön keresztül. A technológiát használva részt tud venni innovatív cselekvésekben. Proaktívan együttműködik másokkal kreatív és innovatív tartalmak előállításában. Gyakran frissíti saját digitális kompetencia szükségletét.
62. ábra. Problémamegoldás kompetenciaterület
A problémamegoldás egyes kompetenciáit a szinten állók arányában, és a felmérésben résztvevőknek az egyes szintekhez tartozó létszámadatait a 62. ábra és a 7. táblázat tartalmazzák.
A kompetenciákat megvizsgálva világosan látszik, hogy a problémamegoldás kompetenciaterület na-gyon rossz eredményét kifejezetten egy kompetencia okozza, a technológia innovatív és kreatív fel-használásának képessége. 57%-os a csak alapszinten állók aránya, és a haladó szinten állóké pedig mindösszesen 15%. Az alapszinten állók kompetenciája azt fedi le, hogy tisztában vannak azzal, hogy a technológiák és a digitális eszközök kreatív célokra is használhatók, és ők is képesek néhány kreatív
alkalmazásra. Kívánatos lenne, hogy a hatalmas arányban alapszinten állók közül minél többen közepes jártassági szintre kerüljenek, amelynek eléréséhez már a másokkal való együttműködés készségére is szükség van az innovatív és kreatív kimenetek előállítása során.
Ez előbbiekben leírtak természetesen nem azt jelentik, hogy a többi kompetenciával ne lennének prob-lémák. A digitális kompetencia hiány felismerése a második leggyengébb kompetenciája a könyvtáro-soknak ezen a területen. 40%-uk úgy gondolja, hogy alapvető ismeretekkel rendelkezik, de tisztában van a technológia használata során meglévő korlátaival, de még nem tudja, hogy hogyan tanuljon meg új dolgokat csinálni a technológiával. Tehát még nem áll közepes jártassági szinten.
A technikai probléma megoldása és a feladathoz illeszkedő technológia kiválasztása alapvetően átlagos kompetenciák. A technikai problémák kezelésében alapszinten állók célzott támogatást és segítséget tudnak kérni, ha nem működik a technika, vagy új eszközt, programot vagy alkalmazást használnak.
A közepes jártasságot birtokló már egyszerű problémákat is meg tudnak oldani, ha nem működik a technika megfelelően.
Az aktuális feladathoz leginkább illeszkedő digitális technológiai eszköz, alkalmazás kiválasztásának ké-pessége véleményem szerint napjaink egyik nagyon fontos könyvtáros kompetenciája. Nem maradhat-nak le a könyvtárosok például a kommunikációs eszközhasználatban sem a használóiktól, mert akkor nem tudják elérni és megszólítani őket. A könyvtárosok kb. negyede alapszinten, és kb. fele közepes jártassági szinten áll. Az előbbiek képesek néhány technológia alkalmazására a rutin feladatok megol-dásához. El tudják dönteni, hogy mikor válasszanak digitális eszközt egy rutin művelet elvégzéséhez.
Az utóbbiak pedig már tudják, hogy miben lehet a technológia a segítségükre, és miben nem. Nem rutin jellegű feladatokat is meg tudnak oldani az ismert technológiai lehetőségekkel. Céljuknak megfe-lelően képesek kiválasztani a megfelelő eszközt, és meg tudják ítélni az eszköz hatékonyságát.
alap közepes haladó
9.1. A problémamegoldás kompetenciaterület eredményei könyvtártípusok szerinti részlete-zésben
A problémamegoldás kompetenciaterület egyes kompetenciáinak alakulása, ha nem is minden kom-petencia vonatkozásában jelentős mértékben, de érzékelhetően eltérő az egyes könyvtári munkahe-lyeken. Összességében a munkahely típusa erre a kompetenciaterületre nem gyakorol nagy hatást.
Az összefüggéseket a 8. táblázat és a 63-66. ábrák részletezik.
A technikai problémák megoldásának kompetenciájára gyakorlatilag semmilyen hatással sincs a mun-kahely típusa, az mindenhol átlagosnak tekinthető. Körülbelül a könyvtárosok ötöde haladó szinten, egynegyedük pedig alapszinten áll.
A feladathoz illeszkedő technológia kiválasztása területén a megyei és városi könyvtárakban dolgo-zók között lényegesen magasabb a haladó szinten állók aránya, mint a községi könyvtárakban és a KSZR-ekben. Az utóbbiakban közel ötven százalékos arányban csak alapszinten állnak a könyvtárosok, de ugyanez érvényes a kompetenciahiány mutatóira is.
A feladathoz illeszkedő technológia kiválasztásában a megyei könyvtárban dolgozók a városi könyvtá-rakban dolgozó kollégáikhoz mérten is nagy fölénnyel birtokolják a kompetenciát haladó szinten.
Könyvtárak technikai technológia választás kreatív használat kompetenciahiány
A K H A K H A K H A K H
városi 187 388 121 155 387 150 389 202 97 256 315 124
megyei 174 296 109 121 283 171 295 168 109 210 260 107
KSZR 47 49 21 56 48 13 84 27 7 67 42 9
községi 73 114 46 83 123 27 136 63 29 105 90 35
8. táblázat. Problémamegoldás kompetenciaterület. Könyvtárak létszámadatokkal
63. ábra. Problémamegoldás. Technikai - könyvtárak
64. ábra. Problémamegoldás. Technológia választása - könyvtárak
65. ábra. Problémamegoldás. Kreativitás- könyvtárak
66. ábra. Problémamegoldás. Kompetenciahiány - könyvtárak
9.2. A problémamegoldás kompetenciaterület eredményei életkor szerinti részletezésben Az életkor a problémamegoldás kompetenciaterület egészére egyértelműen hatással van, de bizonyos kompetenciák esetében ez a hatás egyáltalán nem tekinthető jelentősnek. A kompetenciaterület ered-ményeinek jobb megértését a 67-71. ábrák segítik.
A problémamegoldás területén a technika problémák megoldásának haladó és alap jártassági szintjére erőteljesen hat az életkor. A haladó szinten állók aránya kb. 7%-kal csökken, az alapszinten állók aránya pedig kb. 10%-kal nő életkori csoportonként előre haladva, az ötvenesekkel bezárólag. A technikai problémák megoldása az a kompetencia, amely birtoklásában a húszas éveikben járók a legjobban teljesítenek. 38%-uk áll haladó, és a csak 12%-uk alapszinten. Nagyon érdekes megfigyelni a 68. ábrán, hogy a technikai problémák megoldását közepes jártassági szinten bírok, akik egyszerű problémákat meg tudnak oldani, szinte minden életkori csoportban ugyanolyan arányban (kb. 50%) fordulnak elő.
67. ábra. Problémamegoldás kompetenciaterület. Életkor
A technikai problémamegoldásnál tapasztaltakhoz nagyon hasonló a digitális technológia innovatív és kreatív módon történő felhasználásának kompetenciája. Majdnem megegyező arányban csökken a haladó szint és nő az alapszinten állók aránya az életkor előrehaladásával. A lényeges különbség az, hogy ezt a kompetenciát már a legfiatalabbak, a huszonévesek is 30%-os arányban csak alapszinten birtokolják, és a negyvenesek körében az alapszinten állók aránya már 54%-os, a haladó szinten állóké pedig mindössze 9%. Ez azt jelenti, hogy közülük is csak alig minden tízedik könyvtáros képes proaktí-van együttműködni másokkal kreatív és innovatív tartalmak előállításában.
68. ábra. Problémamegoldás – technikai. Életkor
A feladathoz illeszkedő technológia megválasztásában szinte nincs is érdemi különbség az egyes élet-kori csoportok kompetenciaszintjei között. A húszas éveikben járók leginkább abban térnek el a töb-biektől, hogy esetükben csak 14, 5%-os az alapszinten állók aránya, és minden más korcsoportban ez 20% feletti, a hatvanasok esetében 47%.
69. ábra. Problémamegoldás – kreativitás. Életkor
70. ábra. Problémamegoldás – feladat. Életkor
A digitális kompetenciahiányuk azonosítására, és digitális kompetencia szükségletük frissítésére ugyan-csak a legfiatalabbak hajlandóak a legnagyobb arányban. Elgondolkodtató, hogy a negyvenes, ötvenes éveikben járó, tehát alapvetően aktív munkavállalók között már 40 és 50%-os arányban vannak, akik úgy gondolják, hogy alapvető ismeretekkel rendelkeznek, de tisztában vannak a technológia haszná-lata során meglévő korlátaikkal. Ugyanakkor azt még nem tudják, hogy hogyan tanulják meg azt, hogy valami újat tudjanak csinálni a technológiával.
71. ábra. Problémamegoldás – kompetenciahiány. Életkor
9.3. A problémamegoldás kompetenciaterület eredményei végzettség szerinti részletezésben A problémamegoldás kompetenciaterületen a felsőfokú szakirányú könyvtáros végzettség nem jelent jelentős előnyt a többi végzettséggel szemben, ahogyan azt a terület összefoglaló eredményeit tartal-mazó 72. ábrán láthatjuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a könyvtáros diplomával rendelkezők ne állnának minden egyes probléma-megoldási kompetencia esetében a legnagyobb arányban haladó, és a legkisebb arányban alapszinten. A nem könyvtáros felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül ará-nyaiban ugyanannyian állnak alapszinten a digitális környezetben történő problémamegoldás terén, mint az érettségivel rendelkezők.
72. ábra. Problémamegoldás kompetenciaterület. Végzettség
73. ábra. Problémamegoldás – feladat. Végzettség
A könyvtáros diplomával rendelkezők kifejezetten erősebben birtokolják a feladathoz illeszkedő tech-nológia megválasztásának kompetenciáját. (lásd. 73. ábra) Közel egyharmaduk azt állítja, hogy tájé-kozottan tud dönteni arról, hogy milyen eszközt, alkalmazást, szoftvert vagy szolgáltatást használjon, ha ismeretlen, nem szokványos feladatot kell megoldania, és tisztában van az új technológiai fejlesz-tésekkel. Az egyéb diplomával rendelkezők és az érettségizettek körében csak minden tízedik képes az előbbiekben leírtakra.
A technikai problémák megoldásában a leggyengébb a felsőfokú könyvtáros végzettség kompetenciára gyakorolt hatása. Minden jártassági szint birtoklásában jobbak az eredményeik, a másik két csoporthoz mérten, de nincsenek kiugró értékek. (lásd. 74. ábra)
74. ábra. Problémamegoldás technikai. Végzettség
A technológia kreatív és innovatív felhasználása proaktívan együttműködve másokkal, sajnos a könyv-táros felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében is gyenge, mindössze 18%-an birtokolják haladó szinten ezt a kompetenciát, ahogyan azt a 75. ábra mutatja. Alapszinten viszont 51%-uk áll, ami ugyan már azt jelenti, hogy képesek a technológiát kreatív módon használni, de ezen a kompetenciaszinten még nyoma sincs az innovatív tartalmak előállításának, proaktív módon együttműködve másokkal.
75. ábra. Problémamegoldás – kreativitás. Végzettség
A digitális kompetenciahiányukra is kritikusabban tekintenek azok, akiknek felsőfokú könyvtáros vég-zettségük van. Minden ötödik közülük rendszeresen frissíti digitális kompetenciaszükségleteit, és tudja, hogy hogyan tanuljon meg új dolgokat. A felsőfokú könyvtáros képzés egyértelműen nyitottabbá teszi a hallgatókat a digitális világ újdonságainak befogadására és a befogadás iránti igényre.
76. ábra. Problémamegoldás – kompetenciahiány. Végzettség