A „biztonság” kompetenciaterület eredményei

A „biztonság” kompetenciaterület az eszközvédelem, adatvédelem, egészségvédelem és a környezet-védelem kompetenciákat tartalmazza. A terület eredményeit a 47. ábra tartalmazza.

Ezek alapján megállapítható, hogy a könyvtárosok a digitális technológia és a környezetvédelem, vala-mint az egészségvédelem összefüggéseivel vannak leginkább tisztában. Ezeken a területeken rendel-keznek a legtöbben haladó és a legkevesebben alapszintű jártassággal. 2019-ben a környezetvédelmi kompetencia, 2017-ben pedig az egészségvédelem bizonyult a legerősebbnek. A környezetvédelem területén 10 százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik a digitális technológiáknak csak az egyszerű környezeti hatásait ismerik, és alapvető energiatakarékossági intézkedésekre képesek, tehát alapszin-ten állnak.

Az eszközvédelem területén a 2019-es felmérés megerősítette a két évvel korábban tapasztaltakat, mi-szerint továbbra is sokan rendelkeznek csak alapszintű készségekkel ezen a területen, és nem változott a legalább haladó szinten állók aránya sem. Az adatvédelem területén a legalább haladó szinten állók köre 7 százalékkal bővült az elmúlt két évben, viszont az alapszinten állók aránya még nagyobb arány-ban, 39-ről 51 százalékra nőtt. Alapvetően nem változott a két felmérés során az adatvédelmi jártasság alapszintjére vonatkozó kérdés, így az a valószínűbb, hogy a közepes jártassági szinten jelent meg olyan attribútum, amely sokak számára nem volt még vállalható. Ez a kompetenciaelem valószínűleg az lehet, hogy a közepes szinten álló személytől már elvárható, hogy másoknak is el tudja magyarázni, hogyan lehet felhasználni és megosztani személyazonosításra alkalmas adatokat úgy, hogy közben megvédjék magukat és másokat a nem megfelelő adatkezeléssel kapcsolatos, lehetséges károktól.

47. ábra. Biztonság kompetenciaterület

A 2019-es felmérés egy sokkal kiegyensúlyozottabb belső szerkezetű „biztonság” kompetenciaterü-letet tárt fel, mint a 2017-es. Mind a négy kompetencia jártassági szintjei közelítettek egymáshoz, de ennek ellenére az eszközvédelem és az adatvédelem még komoly kihívások elé állítja a könyvtáros szakemberek nagy tömegét.

Természetesen, ahogyan az a korábbi felmérés elemzésekor is megfogalmazódott, nem az a cél, hogy a könyvtárosok biztonsági szakemberekké váljanak, de a DigComp által definiált szintek sem a profesz-szionalistákra íródtak, hanem az átlag online állampolgárokra. Így joggal elvárható, hogy a „biztonság”

kompetenciaterületet is legalább haladó kompetenciaszinten nagyobb számban birtokolják a könyvtá-rosok.

Akik ilyen szintű jártassággal rendelkeznek, tájékozottak a technológiának a mindennapi életre, az on-line fogyasztásra és a környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos álláspontokról. Másoknak is tudnak segíteni a legmegfelelőbb megoldásokat kiválasztani, hogy megóvják a környezetet a digitális techno-lógiák és használatuk hatásaitól.

Másoknak is képesek különböző módszereket bemutatni, amelyekkel elkerülhetők a digitális technoló-giák használata során felmerülő, az egészségre, illetve a fizikai és pszichológiai jóllétre veszélyt jelentő kockázatok.

A legmegfelelőbb módszereket kiválasztva és alkalmazva képesek megvédeni saját és kollégáik szemé-lyes adatait és megóvni a magánéletet digitális környezetben.

Kezelni tudják a személyes adatok használatával kapcsolatos komplex helyzeteket is a munkahelyen és magánemberként egyaránt. Képesek az európai adatvédelmi szabályoknak megfelelően értékelni a különböző adatvédelmi nyilatkozatokat.

8.1. A „biztonság” kompetenciaterület eredményei könyvtártípusok szerinti részletezésben A kompetenciaterület egészét tekintve a legjobb mutatókkal a megyei könyvtárban dolgozó szakembe-rek rendelkeznek. Körükben 28 százalék a legalább haladó biztonsági kompetenciával rendelkezők, és 36 százalék az alapszintűvel rendelkező aránya. A városi könyvtárak szakemberei kismértékben gyen-gébb kompetenciaképet mutatnak, a községi könyvtárakban viszont már az alapszintű biztonsági jártas-ság a legelterjedtebb. A „biztonjártas-ság” kompetenciaterület könyvtártípusok szerinti átfogó eredményeit a

48. ábra. Biztonság kompetenciaterület. Könyvtártípusok

49. ábra. Biztonság kompetenciák. Könyvtártípusok

A megyei és városi könyvtárakban dolgozó szakemberek adatvédelmi és eszközvédelmi kompetenciái között a felmérés csak minimális eltéréseket mutat. A községi könyvtárakban dolgozó könyvtári szak-emberek kompetenciaképe egyértelműen gyengébb állapotot ír le, mintegy 10 százalékkal többen vannak közöttük a csak alapjártassággal rendelkezők, mint a másik két könyvtártípusban. A legalább haladó szinten állók arányában nincs az alapszinten tapasztaltakhoz hasonló nagyságú eltérés.

A megyei és városi könyvtárakban dolgozók egészségvédelmi és környezetvédelmi jártasságát össze-hasonlítva a községi könyvtárakban dolgozókéval, az előbbiekben leírtak ismételhetők meg. Különbség mindössze abban van, hogy kisebbek az alapjártasság és nagyobbak a haladó és mesterszintű jártasság arányszámai.

Ugyanakkor figyelmet érdemel az a tény, hogy a megyei könyvtárakban dolgozók mind az egészség-védelem, mind pedig a környezetvédelem területén kifejezetten nagyobb arányban állnak legalább haladó szinten, mint a városi könyvtárak könyvtárosai.

8.2. A „biztonság” kompetenciaterület eredményei életkor szerinti részletezésben

A „biztonság” kompetenciaterületre az életkor egyértelműen hatással van, az életkor előrehaladtá-val csökken a haladó szinten állók aránya, és emelkedik az alapszinten állóké. A közepes jártassági szint aránya egyenletesen 35 százalék körül mozog valamennyi életkori csoportban, és csak a hatva-nasok körében marad kevéssel 30 százalék alatt. A „biztonság” kompetenciaterület egészének életkori csoportok szerinti eredményeit az 50. ábra tartalmazza. Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy ezek az eredmények teljes mértékben tükrözik a valós állapotokat, mivel a 2017-es vizsgálat is a jelenlegivel gyakorlatilag megegyező arányokat mutatott ki az egyes életkori csoportokban.

A „biztonság” kompetenciaterület egyes kompetenciáit életkori csoportok szerint részletezve az 51-54.

ábrák tartalmazzák.

50. ábra. Biztonság kompetenciaterület. Életkor

Az eszközvédelem meglepő módon a fiatalok körében is gyenge kompetencia, magas, 30 százalék körü-li az alapszinten álló huszonévesek és a harmincasok aránya is életkori csoportjukon belül. Az ötvenes és hatvanasok eszközvédelmi kompetencia-állapota rendkívül gyenge, mivel 53 és 61 százalékos az alapszinten állók aránya, de a negyvenesek esetében is 40 százalék. Ezen a területen a 2019-es vizsgálat megerősítette a 2017-es felmérés során feltárt kompetenciaszinteket. Minimális előrelépést mindösz-sze az alapjártasság arányának 1-6 százalékos csökkenése jelent valamennyi életkori csoportban.

Az adatvédelem területén a 2019-es felmérés nagyon meglepő eredményekkel szolgált. Valamennyi életkori csoportban nőtt az alapszinten állók tábora is, és a legalább haladó jártassággal rendelkezőké is. Ebből logikusan az következik, hogy a korábbi felmérésben mért 50 százalékról 30 százalék körülire zsugorodott a közepes jártassággal rendelkezők aránya. A hatvanasok kivételek ez alól, mert körükben 66 százalékos az alapjártasság aránya, és kifejezetten magas, 21 százalék a haladó jártassággal rendel-kezőké. Az ötvenesek között mindössze 14 százalékos a legalább haladó szintű adatvédelmi kompeten-ciával bírók aránya.

Az eszközvédelem és az adatvédelem területén tapasztalt anomáliák ellenére is kijelenthető, hogy az életkornak erőteljes eszközvédelmi és adatvédelmi jártasságot befolyásoló hatása van.

52. ábra. Adatvédelem. Életkor

A 2017-es felmérés azt állapította meg, hogy az egészségvédelemi kompetenciák alakulására minimá-lisan hat az életkor, és ezen a területen csak a hatvanas korosztályhoz tartozók esetében csökkent a haladó szinten állók aránya 50 százalék alá. A 2019-es vizsgálat alapján azonban egy sokkal kevésbé po-zitív kompetenciakép körvonalazódik. Az életkor körülbelül hasonló mértékben van hatással az egyes szintek alakulására, mint két évvel ezelőtt volt, az alapszint aránya kétszeresére nő, a legalább haladó jártasságé pedig felére csökken a legfiatalabbaktól a legidősebbekig haladva. Az alapjártasság azonban a huszonévesek körében 2017-ben 16 százalék volt, 2019-ben pedig 21 százalék, a haladó szintű jártas-ság pedig 60 százalékról indult két évvel ezelőtt és csak a hatvanasok körében esett 50 százalék alá, 36 százalékra. Ezek a jelenségek a közepes jártasság arányának növekedését idézték elő.

A felmérés általános eredményeinek ismertetésekor már szó volt arról, hogy a „biztonság” kompe-tenciaterületen nőtt a közepes jártassági szint kiterjedtsége, és ennek a növekedésének az lehet a magyarázata, hogy a könyvtárosok jelentős hányada nem tudott azonosulni a haladó szinttel, mert a biztonsági kompetenciáikat vélhetően nem érzik elég erősnek ahhoz, hogy képesek legyenek másokat is segíteni. Némileg meglepő, hogy leginkább az egészségvédelem kompetencia felelős azért, hogy megnőtt a „biztonság” kompetenciaterületen a közepes jártassággal rendelkezők aránya. Az életkori csoportok elemzése egyértelművé tette, hogy minden korcsoportban sokkal többen tartják magukat közepes szinten jártasnak, mint két évvel ezelőtt. Sokan visszacsúsztak a haladó szintről vélelmezhe-tően azért, mert úgy gondolják, hogy nem képesek másokat segíteni a digitális technológia egészségi hatásainak kezelésében.

53. ábra. Egészségvédelem. Életkor

A környezetvédelem kompetencia jártassági szintjei az egyes életkori csoportokban kis mértékben mó-dosultak a két évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva. Alapszinten mérséklődött az életkornak a kompe-tenciára gyakorolt hatása, mert a huszonévesek kivételével minden korosztályban csökkent az alapjár-tasság aránya. Ennek eredményeként a környezetvédelem terén is nőtt a közepes szinten állók aránya, a haladóké viszont megmaradt a korábbi szinten. Ez alól csak a hatvanas korosztály képez kivételt, mert ebben a körben 6 százalékkal nagyobb a haladó szinten állók aránya, mint 2017-ben.

54. ábra. Környezetvédelem. Életkor

8.3. A „biztonság” kompetenciaterület eredményei végzettség szerinti részletezésben

A „biztonság” kompetenciaterület egészére és az egyes kompetenciákra is hatással van a végzettség szintje és jellege is. A kompetenciaterület összefoglalását az 55. ábra, az egyes kompetenciák részle-teit pedig az 56-59. ábrák tartalmazzák. A 2019-es felmérés eredményei csak nagyon kis mértékben térnek el a két évvel korábbiaktól. A könyvtáros diploma alapvetően az alapszint vonatkozásában érez-teti pozitív hatását. Az egyéb diplomások 4 százalékkal, az érettségizettek pedig 14 százalékkal többen

55. ábra. Biztonság kompetenciaterület. Végzettségek

Az eszközvédelem ugyan egyik végzettség szerinti csoportban sem kimagaslóan erős kompetencia, de a 2017-es felmérés eredményeihez mérten mindegyikben egyértelmű csökkenés tapasztalható a csak alapszintű jártassággal rendelkezők arányát tekintve. A legalább haladó eszközvédelmi kompetenciával rendelkezők arányában viszont nem történt lényeges változás.

56. ábra. Eszközvédelem. Végzettségek

Az adatvédelem területén érdekes átrendeződés történt a 2017-es felmérés óta. Mindhárom végzett-ség szerinti csoportban megnőtt a csak alapjártassággal rendelkezők és a legalább haladó jártassággal rendelkezők aránya is, és következésképp lecsökkent a közepes jártassági szint aránya. A két diplomás csoport között ezen a területen tapasztalható a legnagyobb különbség. A könyvtáros felsőfokú végzett-ségűek közül figyelemreméltóan kisebb arányban állnak alapszinten, mint az egyéb diplomával rendel-kezők közül. Ugyanakkor az adatvédelem kompetencia az, melyet az egyéb diplomások legalább haladó szinten 1 százalékkal többen birtokolnak, mint a könyvtáros végzettségűek.

57. ábra. Adatvédelem. Végzettségek

A digitális technológia egészségkárosító hatásainak kezelésében a 2017-es felmérés rendkívül nagy kompetencia-különbségeket tárt fel az egyes végzettség szerinti csoportok között. 2019-re ez a kép jelentősen átalakult. A két diplomás csoportban 10 és 6 százalékkal nőtt az alapszinten lévők aránya, az érettségizettek körében pedig 6 százalékkal csökkent. A legnagyobb változást a legalább haladó jár-tassággal rendelkezők arányában idézte elő a 2019-es felmérés. Drasztikusan lecsökkent a legkompe-tensebbek aránya minden végzettségi csoportban. A könyvtáros diplomások körében 33 százalékos, az egyéb diplomások és az érettségizettek körében egyaránt 24-24 százalékos a csökkenés.

58. ábra. Egészségvédelem. Végzettségek

A 2019-es állapot szerint tehát minden végzettségi csoportban a közepes jártassággal rendelkezők van-nak jelen a legnagyobb arányban. A könyvtáros végzettség kompetenciaszint-növelő hatása az egész-ségvédelem területén 2019-ben is egyértelműen kimutatható, még ha annak mértéke el is marad a két évvel korábban tapasztalttól.

A 2019-es felmérés némileg átrajzolta a környezetvédelem végzettségek szerinti kompetenciaképét is.

Az egyes csoportok között nem változtak a jártassági szintek arányaiban meglévő különbségek. Ennek az a magyarázata, hogy minden végzettségi körben hasonló mértékben módosultak az egyes jártassági

59. ábra. Környezetvédelem. Végzettségek