A „kommunikáció és együttműködés” kompetenciaterület eredményei

A „kommunikáció és együttműködés” kompetenciaterület hat kompetenciát foglal magába, a techno-lógia segítségével végrehajtott interakciót, az információ és a tartalom megosztását, az online állam-polgárság gyakorlását, a digitális csatornákon folytatott együttműködést, az online és virtuális interak-ciók során alkalmazott viselkedési normákat és a digitális személyazonosság kezelését.

A „kommunikáció és együttműködés” kompetenciaterület valamennyi kompetenciáját haladó szinten birtokló személy az online kommunikációt szolgáló eszközök széles skáláját használja. A munkatársa-inak és a használóknak is tud segíteni abban, hogy az adott helyzethez leginkább illeszkedő digitális kommunikációt szolgáló eszközt, technológiát válasszák az interakciókhoz. Akár többféle megoldást is tud javasolni.

Képes másokat is segíteni abban, hogy elsajátítsák az információk és tartalmak digitális környezetben történő megosztásának számos módját, és eszközét az egyszerűbbektől a legkorszerűbbekig. Képes értékelni, hogy adott helyzetben mi lehet a legmegfelelőbb digitális technológia. A hivatkozási és for-rásmegjelölési gyakorlatok közül a legmegfelelőbbet alkalmazza.

Az igényekhez igazodva sokféle online felületet, szolgáltatást tud javasolni és alkalmazni. Tájékoztatni tudja a munkatársait is ezekről a technológiai lehetőségekről, és meg tudja nekik mutatni, hogyan hasz-nálják valamelyiket az állampolgárok társadalmi részvételének elősegítésére.

Munkahelyén a legmegfelelőbb digitális alkalmazásokat használja (pl. Dropbox, Google Drive) ahhoz, hogy együttműködjön a kollégákkal, és gyakran segíti a munkájukat tanácsaival. Különbséget tud tenni az együttműködésre alkalmas és alkalmatlan digitális eszközök között.

A munkatársait és a használókat is tudja segíteni abban, hogy milyen viselkedési normákat kövessenek a digitális technológiák használatakor és digitális környezetben történő interakciók során, akár a leg-komplexebb helyzetekben is, maximálisan figyelembe véve a célközönség összetételét.

Akár másoknak is képes segíteni többféle digitális személyazonosság létrehozásában, és jóhírük meg-védésében. Meg tudja változtatni azokat az adatokat, amelyeket digitális környezetben hoz létre.

A mester jártassági szinten álló személy kompetenciája abban múlja felül a haladó szinten állóét vala-mennyi kompetencia esetében, hogy az már magába foglalja a meglévő tudás- és készségelemeknek a szakmai gyakorlat fejlesztésébe, innovatív megoldások kidolgozásába való integrálását is.

Napjaink könyvtári gyakorlatában alapvető elvárás, hogy a könyvtárosok a digitális kommunikáció leg-különbözőbb csatornáit használva tartsanak kapcsolatot a használókkal. Az egyre összetettebb projek-tek, a digitális tartalmak iránti növekvő igény megkövetelik, hogy a könyvtárosok ismerjék és képesek legyenek használni az együttműködésre alkalmas eszközöket, alkalmazásokat. Fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy a munka világa és a magánélet merőben eltérő kommunikációs környezetet je-lentenek és más online viselkedési szabályokat igényelnek. A könyvtárosnak felkészültnek kell lennie arra is, hogy menedzselni tudja a saját és intézménye digitális identitását is, valamint segítséget tudjon nyújtani a használók ezirányú problémáinak megoldásában is.

A „kommunikáció és együttműködés” kompetenciaterület eredményei könyvtártípusok, életkori cso-portok és végzettség szerinti bontásban kerülnek tárgyalásra, minden egyes kompetencia és a teljes kompetenciaterület tekintetében is.

A kompetenciaterület egészét tekintve alapszinten a válaszadók 21 százaléka, közepes jártassági szin-ten 38 százaléka, haladón 33 és mesteren pedig 8 százaléka áll. A kommunikáció kompeszin-tenciaterület egyes kompetenciáihoz kapcsolódó eredményeket a 17. ábra tartalmazza.

17. ábra. A kommunikáció és együttműködés kompetenciaterület

A haladó és mesterszintet együtt kezelve az állapítható meg, hogy ezen a szinten a könyvtárosok közül legtöbben, 51 százalékban, a digitális technológia használata kompetenciát birtokolják, és az alapszin-ten lévők aránya is ezen a terülealapszin-ten a legkisebb. 2017-ben is ez volt a legerősebb kommunikációs kom-petencia, gyakorlatilag a jelenlegivel megegyező közepes jártassági szint feletti aránnyal. Az alapszinten állók táborának kiterjedtsége 2017-ben 7 százalékkal nagyobb volt.

44 százalékos közepes jártassági szint feletti aránnyal a könyvtárosok körében a második legerősebb kommunikációs kompetenciának az internetes etikettben való jártasság bizonyult. Két év alatt sokat fejlődött a könyvtárosok jártassága a netikett világában, mivel 2017-ben mindössze 31 százaléknyi volt a haladók aránya, és a 2019-ben mértnél lényegesen nagyobb, 22 százaléknyi az alapszinten állóké.

A digitális környezetben történő együttműködés területén is lényegesen jobbak lettek a mutatók, mint 2017-ben voltak. 23-ról 42 százalékra nőtt a közepes szint felettiek aránya, és 39-ről 17 százalékra csök-kent az alapszintű készségekkel rendelkezőké. Ezzel ez lett a harmadik legerősebb kommunikációs kom-petencia. Nagy valószínűséggel a könyvtárosok közül az elmúlt két év során sokan megismerkedtek a Dropbox, Google Drive stb. használatával, és a pozitív változás ezzel magyarázható.

Az állampolgárság digitális technológiák segítségével történő gyakorlásában némi visszaesés tapasz-talható az előző felméréshez képest. A haladó és/vagy mesterszinten 39 százalékos az arány, korábban 40 volt, alapszintű jártassága pedig minden ötödik könyvtárosnak van, és ez korábban csak minden hatodikra, hetedikre volt jellemző.

2019-ben a digitális személyazonosságuk menedzselésében 36 százalékos a közepes jártasságot meg-haladók aránya és 30 az alapszinten állóké. Lényeges elmozdulás történt a 2017-ben mért 21 és 52 szá-zalékról. Az alapszint drasztikus csökkenésének az az oka, hogy a DigComp2.1-ben a közepes jártasság még nem feltételezi több digitális személyazonosság meglétét, így sokan felkerültek erre a szintre a korábban alapszinten lévők közül.

A tartalommegosztás mutatói lényegesen gyengébbek lettek az előző felmérés eredményeihez mér-ten. Az alapszintű jártassággal rendelkezők aránya 19-ről 33 százalékra nőtt, a közepes szint aránya gyakorlatilag változatlan maradt (33 és 36 százalék), és a haladó tábor aránya pedig 48-ról 31 százalékra csökkent. A felmérés módszertanában történt változás állhat a jelenség hátterében, ugyanis korábban a közepes szint leírásban nem szerepeltek azok az elvárás, miszerint annak birtokosa másoknak is ké-pes legyen elmagyarázni, hogy hogyan kell tartalmat megosztani a digitális adattároló rendszerben,

A tartalommegosztás és az állampolgárság online gyakorlásának kompetenciákon kívül mindegyik kommunikációs készséget legtöbben közepes jártassági szint felett birtokolják. Ennek ellenére szakmai innovációra csak nagyon kis arányban érzik képesnek magukat a könyvtárosok. Az online etikett vilá-gában gondolják a legtöbben azt, (14 százalék) hogy képesek lennének javaslatokat és útmutatást is megfogalmazni.

6.1. A „kommunikáció és együttműködés” kompetenciaterület eredményei könyvtártípusok szerinti részletezésben

A 18. ábra mutatja az egyes könyvtártípusokban dolgozó könyvtárosok kommunikációs kompetenci-ájának eredményeit az egyes szintek arányainak feltüntetésével. Az „információs és adatműveltség”

kompetenciaterülethez hasonlóan ezen a területen is a megyei könyvtárak dolgozói állnak a legna-gyobb arányban a közepes jártasságot meghaladó szinten, de ebben az esetben ez már csak a dolgozók 44 százalékát jelenti. 2017-ben 40 százalék volt a haladó szintet elért szakemberek aránya. Alapszintű kommunikációs és együttműködési kompetencia a megyei könyvtárakban minden ötödik könyvtárost jellemez, ami javulást jelent a korábbi vizsgálat eredményeihez viszonyítva, mert akkor minden negye-dik könyvtáros tartozott ebbe a csoportba.

A városi könyvtárban dolgozók mutatói hasonlóak a megyei könyvtárosokéhoz, esetükben a közepes jártasságot meghaladó szinteken állnak érezhetően kevesebben. A községi könyvtárakban dolgozó könyvtárosok mutatói gyengébbek, ami a haladó és/vagy mesterszint birtoklásának kisebb, az alapszint birtoklásának pedig nagyobb arányában mutatkozik meg.

Az innovatív cselekvésekre ösztönző mesterszintű jártasság aránya a megyei könyvtárakban dolgozók körében a legnagyobb, de ebben nincs jelentős különbség a három intézményi csoport közt. (9, 7 és 6 százalék)

18. ábra. Kommunikáció és együttműködés kompetenciaterület. Könyvtártípusok

Könyvtártípusok szerint erőteljesebb eltérések a haladó és az alapszinten figyelhetők meg. Fontos hangsúlyozni, hogy haladó szint birtokában képes a könyvtáros másoknak is érdemben segíteni a digi-tális kommunikáció területén.

Kompetenciánként és könyvtártípusonként vizsgálva a „kommunikáció és együttműködés” kompeten-ciaterületet a 19. ábrán látható eredményeket tapasztaljuk. Az m a megyei, a v a városi, a k pedig a községi könyvtárakhoz tartozó adatokat jelöli.

19. ábra. A kommunikáció és együttműködés kompetenciák. Könyvtártípusok

Ahogyan az már a korábbiakban is említésre került, a kommunikáció legerősebb területe a könyvtá-rak összességét tekintve a digitális technológiák használata. Ebben a jártasságban a megyei és városi könyvtárakban dolgozók nem különböznek egymástól. A községi könyvtárak dolgozói között viszont már körülbelül 6 százalékkal nagyobb arányban fordulnak elő az alapszinten állók, és ugyanilyen arány-ban vannak kevesebben a haladó és/vagy mesterszinten kompetensek.

Az előbbiekhez hasonló jelenség figyelhető meg az egyes könyvtártípusokhoz tartozó könyvtárosok netikettjében is. Figyelmet érdemel, hogy a mesterszinten állók aránya szerint egyértelműen ez a leg-erősebb kommunikációs kompetencia mindegyik könyvtári körben. A községi könyvtárakban dolgozók közül minden negyedik könyvtáros csak alapszintű készséggel rendelkezik ezen a téren.

A tartalommegosztás területén a megyei könyvtárak munkatársainak a legjobbak a mutatóik. Ők 72 százalékkal állnak az alapszint felett. A városi könyvtárakban dolgozók körében 67 százalékos ez az arány. Alapszinten nincs nagy különbség az előbbi két csoport között, 28 és 33 százalék a szint kiter-jedtsége. A községi könyvtárak könyvtárosai közül viszont minden második csak alapszinten képes tar-talmat megosztani, és ez azt jelenti, hogy csak egyszerű digitális technológiát használva osztanak meg másokkal fájlokat és tartalmakat, és ez jellemző módon egy e-mailben küldött, csatolt fájl.

Már a 2017-es vizsgálat is megállapította, hogy a könyvtárosok aktív használói az online térnek, és ugyanezt erősítette meg a jelen felmérés is. Nem lehet lényeges különbséget tenni ebben a vonat-kozásban a könyvtárosok között aszerint, hogy milyen könyvtárban dolgoznak. A megyei és városi könyvtárak dolgozói gyakorlatilag ugyanolyan arányban állnak az egyes szinteken. A községi könyvtá-rak könyvtárosai között nagyobb a kevésbé aktívak aránya, közülük minden negyediknek alapszintűek a készségei. Ők önállóan vagy megfelelő segítséggel képesek azonosítani azokat az egyszerű digitális szolgáltatásokat, amelyek megkönnyítik számukra a társadalomban való részvételt, és használnak is néhányat közülük.

A digitális eszközök és technológiák használata együttműködésre, adatok, források és ismeretek közös létrehozására a 2019-es vizsgálat szerint lényegesen erősebb kompetenciája a könyvtárosoknak va-lamennyi könyvtártípusban, mint ahogyan azt a 2017-es felmérés mutatta. A megyei könyvtárakban

a községi könyvtárakban is csak 24 százalék. 2017-ben a községi könyvtárosok majdnem fele tartozott az alapszintűek táborához.

Digitális személyazonosságuk menedzselésében a megyei és a városi könyvtárakban is a közepes jár-tasságot meghaladó szinten lévők vannak többségben. A községi könyvtárakban csak minden negyedik könyvtárosnak van magasszintű jártassága. Ugyanakkor 41 százalékuk alapszinten áll, ami azt jelenti, hogy vagy nem rendelkeznek digitális identitással, vagy pedig nem képesek a saját digitális lábnyomu-kat követni, és módosítani azolábnyomu-kat az adatolábnyomu-kat, amelyeket digitális környezetben hoznak létre.

6.2. A „kommunikáció és együttműködés” kompetenciaterület eredményei életkor szerinti részletezésben

A 2017-es vizsgálat során már beigazolódott, hogy a digitális világban szükséges és szokásos kommu-nikáció gyakorlásában kifejezett helyzeti előnnyel rendelkeznek azok, akik már ebbe a technológiai környezetbe születtek, vagy nagyon fiatalon bekapcsolódtak a digitális világba. Beigazolódott, hogy a legfiatalabb korcsoportban a legmagasabb a haladók aránya és a legalacsonyabb az alapszinten állóké a kommunikáció kompetenciaterületen, és az életkori csoportok szerint előre haladva egyenletesen csökken a haladók, és hasonlóan egyenletes mértékben nő az alapszinten állók aránya. A 2019-es vizs-gálat is hasonló jelenségeket tárt fel, de egyértelműen javultak az eredmények valamennyi korcso-portban. Az alapszinten állók aránya jelen vizsgálat szerint is megháromszorozódott a legfiatalabb és a legidősebb korosztályi csoportot tekintve, de míg 2017-ben 14 százalékról nőtt 43 százalékra, addig 2019-ben 11-ről mindössze 29 százalékra emelkedett. A haladó jártassági szint 2017-ben 54 százalékról 22-re csökkent a legfiatalabbaktól a legidősebbekig haladva, 2019-ben pedig a haladó és/vagy mester-szint huszonévesek körében mért 56 százalékos aránya csak 29 százalékra csökkent a hatvan pluszos korosztályban. A két idősebb életkori csoport kompetenciaképe közel azonos, a hatvanasok közül alig kisebb arányban állnak haladó szinten, és gyakorlatilag azonos nagyságú az alapszintű csoport aránya az ötvenesekével. A mesterszintű jártassággal rendelkezők arányában is egyenletes a csökkenés az élet-kori csoportokban előre haladva,16 százalékról indulva, de még a hatvan pluszosok 4 százalékának is mesterszintű jártassága van.

20. ábra. Kommunikáció és együttműködés. Életkor

A „kommunikáció és együttműködés” kompetenciaterület egyes kompetenciáit életkori csoportok sze-rint elemezve a 21-26. ábrák tartalmazzák.

Az online kommunikációt szolgáló eszközök széles skálájának használata egyértelműen életkorfüggő jelenség, de a korábbi vizsgálattal összehasonlítva a 2019-es eredményeket, ezen a területen is az

ta-pasztalható, hogy mérséklődött az egyes korosztályok között meglévő kompetenciakülönbség. A kom-munikációs technológia használatában minden egyes életkori csoportnak más a kompetenciaprofilja, tehát ezen a területen tíz évnyi korkülönbségnek komoly hatása van.

A legmagasabb jártassági szintek (haladó és mester) aránya a húszas és harmincas korcsoportban csök-kent a 2017-es felméréshez képest, 77-ről 68, és 67-ről 61 százalékra. A negyvenesek és ötvenesek körében a korábbival megegyezően, 53 és 41 százalék a haladó és/vagy mesterszint kiterjedtsége, a hatvanasok közül pedig 4 százalékkal többen állnak ezeken a szinteken, mint korábban. A két fiatal kor-csoport esetében a haladó szint visszaesésének magyarázata valószínűleg a felmérésekhez használt, némileg eltérő DigComp verziókban keresendő. A 2019-ben alkalmazott keretrendszerben a haladó szint alapfeltétele volt a mások segítésének képessége és szándéka. Feltételezhető, hogy ez a fiatalok egy része számára még nehéz szakmai feladatot jelent, és talán emiatt választották a korábbinál sokkal többen a közepes jártassági szinthez tartozó kompetencia-meghatározást.

A mesterszint alakulását, az innovációs hajlandóságot ezen a területen erőteljesen befolyásolja az élet-kor. A húszas korosztályban háromszor annyian gondolják azt magukról, hogy a digitális kommunikációs eszközökről és technológiákról megszerzett ismereteik lehetővé teszik, hogy új ötletekkel járuljanak hozzá az adott helyzetben legjobb megoldáshoz, mint az ötvenes kollégáik.

A kommunikációs technológia használatában csak alapszintű készségekkel rendelkezők aránya nagy-mértékben lecsökkent az előző felméréshez viszonyítva. Két éve 4-től 41 százalékig emelkedett a legfia-talabbaktól indulva és az idősekkel bezárva a sort, jelen felmérés szerint pedig 2 százalékról mindössze 19 százalékig nőtt az alapszinten állók aránya.

21. ábra. A technológia használata. Életkor

A tartalommegosztás életkorok szerinti jártassági szintjei módosultak a korábbi felmérés során tapasz-taltakhoz viszonyítva. 2017-ben úgy tűnt, hogy hogy a tartalommegosztásra csak minimális befolyás-sal van az életkor. Akkor kizárólag a 20-as éveikben járó könyvtárosok álltak kimagaslóan nagy arány-ban haladó szinten, de ezen kívül egyéb, kifejezetten életkorfüggő jelenség nem volt tapasztalható.

A 2019-es vizsgálat azt mutatja, hogy a legfiatalabbak csoportjában ugyan csökkent a haladó és/vagy mesterszinttel rendelkezők aránya, 61-ről 50 százalékra, valószínűleg a módszertannak a korábbiakban már említett változása miatt, de a nagyobb jártasságok szintjének aránya egyértelműen és fokozato-san csökken az idősebb korcsoportok felé haladva. Meglepő eredmény, hogy az ötvenes és a hatva-nas generáció tagjai azonos arányban (21-22 százalék) állnak magas jártassági szinteken. Az alapszintű jártasságra komoly hatása van az életkornak. A legfiatalabbak közül is sokan (14 százalék) gondolták

22. ábra. Tartalommegosztás. Életkor

A könyvtárosok online aktivitásáról már a 2017-es felmérés is megállapította, hogy viszonylag aktív résztvevői az online térnek. Alapvetően az a korábbi állítás is helytállónak bizonyult, miszerint a fiata-labbak nagyobb hajlandóságot mutatnak az ilyen jellegű tevékenységekre. 2019-ben az látható, hogy az életkor a haladó és mesterszintű jártasságra hat, a legfiatalabbaknak 66, a legidősebbeknek pedig 27 százaléka rendelkezik ilyen szintű jártassággal, és a csökkenés egyenletes mértékű a fiatalok-idősek idővonalon haladva. Az online állampolgárságot alapszinten gyakorlók arányában ugyanakkor az élet-kornak gyakorlatilag nincs jelentősége. Az alapszint aránya 13 és 26 százalék között mozog, de nem a legfiatalabb állnak a legkisebb, és nem a legidősebbek a legnagyobb arányban ezen a szinten.

23. ábra. Online állampolgárság

Eszerint az összes életkori csoportban 20 százalék körüli azoknak az aránya, akik önállóan vagy megfele-lő segítséggel képesek azonosítani azokat az egyszerű digitális szolgáltatásokat, amelyek megkönnyítik számukra a társadalomban való részvételt, és használnak is néhányat ezek közül. (online közösségek, közigazgatás, kórház vagy egészségügyi központok, bankok)

A kollaboráció céljára készült alkalmazások ismerete és használata napjainkban elengedhetetlenül fon-tos része a könyvtárosok kompetenciakészletének is. A 2017-es vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy ebben a tekintetben a fiatalok között is nagy az alapszinten állók aránya, 27 százalék, az idősebb

életkori csoportokban pedig már körülbelül 50 százalék. Az eredmények világossá tették, hogy a kolla-boráció területén a könyvtárosok háromnegyedének képzésre, továbbképzésre van szüksége, életkorra való tekintet nélkül.

A 2019-es vizsgálat valamennyi korcsoportban lényegesen jobb helyzetet mutat annál, mint amilyen a két évvel korábbi volt. Az alapjártasság aránya a huszonévesek körében csak 11 százalék, és egyen-letes mértékben emelkedve, a hatvanasok körében 25 százalékot ér el. Gyakorlatilag az elmúlt két évben minimum felére csökkent az alapszint kiterjedtsége valamennyi csoportban. Magyarázatként szolgálhatna a módszertanbéli változás, de ha összehasonlítjuk a 2017-es és a 2019-es felmérésben az együttműködés alapszintjét leíró meghatározást, akkor azokban nem találunk lényeges különbséget.

2017-ben azt állította magáról az alapszinten álló személy, hogy a hagyományos technológiákat hasz-nálva képes együttműködni másokkal, 2019-ben pedig azt, hogy alapvetően önállóan vagy megfelelő segítséggel egyszerű digitális eszközöket és technológiákat használva képes együttműködni másokkal.

A haladó jártassággal kapcsolatban is hasonló jelenség figyelhető meg. 2019-ben a huszonévesek 56 százaléka rendelkezik ilyen vagy ezt meghaladó szintű kompetenciával, míg 2017-ben az arány már 46 százalék volt. Az ötvenesek, hatvanasok esetében a két évvel ezelőtti 15-17 százalékról 31-29 százalék-ra változott a haladók aránya. A két különböző vizsgálat során használt szintleírások ebben az esetben sem okozhatták ezt az erőteljes változást. 2017-ben azt tekintettük haladó jártassággal rendelkező-nek, aki gyakran és magabiztosan használ számos kollaborációra alkalmas eszközt, abból a célból, hogy együttműködjön másokkal a források, a tudás és a tartalom előállításában és megosztásában. A 2019-es meghatározás szerint az ilyen személy kép2019-es nagyon bonyolult, sok tényező által befolyásolt digitális eszközök és technológiák segítségével végzett együttműködés részleteinek a kidolgozására.

Az előbbiek alapján joggal feltételezhető, hogy a két felmérés között eltelt időben a szakmai továbbkép-zéseknek köszönhetően csökkent radikálisan az alapszinten állók aránya és hasonlóan nőtt a haladó és mesterszint kiterjedtsége.

24. ábra. Együttműködés. Életkor

A digitális világ illemtanát és viselkedési szokásait illetően az előző felmérés során feltártakhoz hasonló eredmények születtek. 2019-ben kiegyensúlyozottabb lett az alapszint aránya, mindössze 11 százalék a két szélsőérték közötti különbség. Jelen felmérés igazolta azt a korábbi megállapítást, amely szerint, az ötvenesek, hatvanasok nagyon homogén csoportot alkotnak a netikett szempontjából, valamennyi

A digitális világ illemtanát és viselkedési szokásait illetően az előző felmérés során feltártakhoz hasonló eredmények születtek. 2019-ben kiegyensúlyozottabb lett az alapszint aránya, mindössze 11 százalék a két szélsőérték közötti különbség. Jelen felmérés igazolta azt a korábbi megállapítást, amely szerint, az ötvenesek, hatvanasok nagyon homogén csoportot alkotnak a netikett szempontjából, valamennyi