A magyar társasági jog közös szabályai
4. A TAGOK ÉRDEKVÉDELME, KISEBBSÉGVÉDELEM, HITELEZŐVÉDELEM
A társasági jogi szabályozás alapvetően abból indul ki, hogy a társaság és a tag-jai közt érdekazonosság áll fenn, a tagok a társaságot közös gazdasági érdekeik előmozdítására alapítják. Természetesen a társaság működése során a társasá-gon belül (a tagok közt, illetve egyes tagok – például kisebbségi tulajdonosok – és a társaság közt) érdekellentétek keletkezhetnek, melyeknek a társasági jog alapvető rendszerében is meg kell jelenniük. A társasági jogi szabályozás tehát korlátozott körben biztosítja a tagok individuális, illetve kollektív érdekeinek a védelmét.
A magyar társasági jog közös szabályai
▪
143▪
A) Tagok individuális érdekvédelme
A Ptk. lehetőséget ad a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatára, és en-nek körében kifejezetten a társaság tagjainak is ad perindítási jogot. A Ptk. 3:35–
3:36. §-a szerint a gazdasági társaság bármely tagja (egyébként a vezető tiszt-ségviselő és a felügyelőbizottság tagja is) keresettel megtámadhatja a bíróságnál (nem a cégbíróságnál!) a gazdasági társaság bármely szervének jogszabálysértő határozatát. Jogszabálysértőnek minősül a Ptk. szabályaiba ütköző határozaton kívül a létesítő okiratba ütköző határozat is. A megtámadásra a Gt. szigorú ha-táridőket állapít meg: a pert meg kell indítani a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül (elévülési határidő), de a határozat meghozatalától számított 1 év elteltével a per már semmilyen kimentési körülmény fennállta esetén sem indít-ható meg. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg, de ha jogszabálysértő, hatályon kívül helyezi, szükség esetén utasíthatja a társaságot új határozat meg-hozatalára, illetve a határozat hatályon kívül helyezésének mellőzésével megál-lapíthatja a jogsértés megtörténtét.
Individuális tagi érdekvédelem jelenik meg a társasági jog kizárási szabálya-iban is. Tagot a társaságból ugyanis ki lehet zárni, de csak akkor, ha a társaság-ban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné (Ptk.
3:107. §). Nyilvánosan működő részvénytársaságból részvényest, illetve a szava-zatok háromnegyedével rendelkező tagot nem lehet kizárni. Mivel kétszemélyes társaságból az egyik tag a saját ügyében szavazati joggal nem rendelkező másik tagot zárná ki, a Ptk. 3:107. § (2) bekezdése a kizárás intézményét kétszemélyes társaságnál sem teszi lehetővé.
A kizárásról a társaság taggyűlése legalább az összes tag háromnegyedes többségével határoz (az érintett tag nem szavazhat). A határozat alapján 15 na-pos jogvesztő határidővel a társaságnak kizárási pert kell indítania a bíróságnál.
A kizárásról érdemben a bíróság dönt: vagy elutasítja a társaság keresetét, vagy kizárja a tagot, akinek ezzel a tagsági jogviszonya megszűnik.
B) Kollektív kisebbségvédelem
A modern társasági jogok nemcsak individuális, hanem kollektív, azaz kö-zös kisebbségvédelmi jogokat is adnak a tagoknak A Ptk. ennek a kérdésnek önálló fejezetet szentel a társaságok közös szabályain belül (Ptk. 3:103–106. §,
„Kisebbségvédelem”). A Ptk. 3:103. § (1) bekezdése alapján a kollektív kisebbség-védelem általában a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező tagokat illeti meg,
de a törvény néhány esetben (pl. a konszernjogban) ennél alacsonyabban is meg-határozza a kollektív kisebbségvédelem határát.
Az alapvető kollektív kisebbségvédelmi jogok a következők:
a) Indítványozható, hogy a társaság legfőbb szervét hívják össze. Ha az ügy-vezetés 8 napon belül nem tesz eleget a kérésnek, a rendkívüli taggyűlést a cégbíróság tűzi ki a lehető legkorábbi időpontra.
b) Külön könyvvizsgálói vizsgálat kérése. Ezt a kisebbség indítványára a cég-bíróság rendeli el, és a cégcég-bíróság jelöli ki az eljáró könyvvizsgálót is.
c) Perindítás tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, illetve könyv-vizsgáló ellen, ha a társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy a pert a társaság indítsa meg.
Természetesen ha a kisebbség indokolatlanul élt a fenti jogokkal, a bíróság a kérést elutasítja, illetve az okozott költségeket a jogait visszaélésszerűen gya-korló tagnak meg kell térítenie. A fenti kisebbségi jogok gyakorlásával keletkező költségek egyébként a társaságot terhelik.
C) Hitelezővédelem
A modern társasági jog védeni kívánja a hitelezőket (ideértve a beszállítókat, az alvállalkozókat, más közreműködőket is) a tagok korlátolt felelősségével való visz-szaélések ellen, az ún. csalárd csőd, illetve vállalatkiürítés lehetőségével szemben.
A Ptk. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közt kimondja ugyan a jogi személy elkülönült, önálló helytállási kötelezettségét, és azt, hogy a korlátolt felelős tagok a társaság tagjaiért nem felelnek (Ptk. 3:2. § [1] bek.). Ezzel összefüg-gésben ugyanakkor – elvi éllel – azt is rögzíti, hogy – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén – korlátolt felelősségre a hitelezőkkel szemben nem hivatkozhat az a tag (bt. kültagja, kft. tagja, részvényes), aki a társaság elkülö-nült jogi személyiségével (azaz saját korlátolt felelősségével) a hitelezők rová sára visszaélt. A korlátolt felelősségével visszaélő tag helytállni tartozik a hitelezők kielégítetlen követelései erejéig, annak ellenére, hogy korlátolt felelősséggel vett részt a társaságban. Ez a felelősség elsősorban csak akkor áll fenn, ha a társaság vagyonával a tagok sajátjukként rendelkeztek, illetve ha a vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsí-tása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harma-dik személyekkel szemben nem tudja teljesíteni.
A magyar társasági jog közös szabályai
▪
145▪
Az intézmény lényege tehát, hogy áttöri a bt. kültagjánál, a kft.-nél, illetve az rt.-nél a tagok korlátolt felelősségét a joggal visszaélő tagra nézve (felelősség-átvitel). A társaság kiürítéséről nyilvánvalóan csak meghatározó részesedésű tag tud dönteni; ha több ilyen tag van, a felelősségük korlátlan és egyetemleges.
A tagok korlátolt felelősségével működő társaságokban emellett külön figyel-met kell fordítani a törzs(alap)tőke védelmére. Ezért a Ptk. 3:133. §-a kimondja, hogy ha a kft., illetve az rt. egymást követő két évben nem rendelkezik az adott társasági formára megállapított törvényes minimáltőkével (saját tőkéje „negatív”, azaz nem éri el a kft.-nél a 3 millió, zrt.-nél az 5 millió, illetve nyrt.-nél a 20 mil-lió Ft-ot), úgy a második beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül a minimáltőkét biztosítani kell. Ha ez nem történik meg, az azt követő 60 napon belül határoznia kell olyan társasággá való átalakulásáról (kényszerátalakulás), ahol nincs ilyen minimáltőke megállapítva (pl. az rt. kft.-vé vagy a kft. bt-vé).
A kényszerátalakulás helyett a társaság azt is elhatározhatja, hogy egyesül más jogi személlyel. Kényszerátalakulási vagy egyesülési döntés hiányában a társa-ságot meg kell szüntetni.
Emellett a társasági jog a kft.-nél, illetve az rt.-nél a társasági szerződésben meghatározott vagyon jelentős elvesztésére nézve is hitelezővédelmi szabályokat állapít meg.