A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE

Az érvénytelenségnek a polgári jogban két formájával találkozhatunk: az egyik az abszolút jellegű semmisség, amely a törvényben meghatározott okok fennállásá-nál és a törvény erejénél fogva érvénytelenséghez vezet, a másik a megtámadha-tóság, az érvénytelenség feltételes formája, ahol a szerződés megtámadható, ám csak a sikeres megtámadás következtében válik érvénytelenné.

A semmis szerződés megkötésének időpontjától a törvény erejénél fogva, ipso iure érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli, a semmisség jogkövetkezmé-nyeinek alkalmazását azonban az arra hivatkozó félnek kérnie kell. A Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában a szerződés semmisségére az hivatkozhat, és a szer-ződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi

érdeke fűződik, vagy akit erre a törvény feljogosít. Közérdekben okozott sérelem megszüntetésére és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szer-ződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Ha azonban a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándé-kával ellentétes.

A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésé-nek időpontjától érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható.

A megtámadási jog gyakorlása nincs írásbeli alakszerűség követelményé-hez kötve. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtá-madási ok ismeretében, a megtámegtá-madási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond: írásbeli formakényszer e jognyilatkozatok vonatkozásában sem áll fenn. A semmisség megállapításához nincs külön eljárásra szükség, azt a bíróság hivatalból észleli. Időbeli korlátját az elbirtoklás és az elévülés jelenti. A megtámadástól függő jogi helyzet áll be, és ha a megtámadás sikerrel jár, a szerződés érvénytelensége visszamenő hatályú lesz (Ptk. 6:88–6:89. §).

Az érvénytelenségtől különbözik a hatálytalanság, illetve a kikényszeríthe-tőség hiánya.

A hatálytalan szerződés érvényes, ám joghatás kiváltására még (függőben lévő feltétel, beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés) vagy már (hatályta-lan szerződés) nem alkalmas, illetőleg fedezetelvonó jellege miatt meghatározott személy, személyek vonatkozásában nem fejt ki joghatályt.

A szerződés kikényszeríthetetlensége azt jelenti, hogy az érvényes és hatályos szerződés önkéntes teljesítésének jogi akadálya nincs, a már teljesített szolgálta-tás jogalap nélküli gazdagodás címén nem követelhető vissza. Ennek alapvetően két esetköre van: az eredetileg érvényesíthető, de az időmúlás miatt érvényesít-hetőségét elvesztett, igény nélküli kötelmek (elévült szerződések) és az ún. na-turális kötelmek, amelyek alapvető jogpolitikai okoknál fogva államilag eleve nem érvényesíthetők. Ezek a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések (játékból, fogadásból eredő kötelmek, illetve ilyen célra adott kölcsönből eredő követelés).

Az időmúlásnak a polgári jogi jogviszonyok vonatkozásában is kiemelt jelen-tősége van. A követelések a kódex fő szabálya szerint öt év alatt évülnek el, ám

A szerződések általános szabályai

▪

▪

a Ptk. ennél rövidebb és hosszabb elévülési időt is megállapíthat, és természe-tesen a felek maguk is rendelkezhetnek így. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló meg-állapodást írásba kell foglalni. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ilyenkor az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra. Az akadály megszűntét követő egyéves, illetve három hónapos időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkal-mazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövi-debb elévülési idő esetén a három hónapos – határidő számítása újból kezdődik (Ptk. 6:21–6:25. §).

Az érvénytelenséget a Ptk.-ban meghatározott okok alapján állapíthatják meg: ezek vagy a szerződési akaratban, vagy a szerződési nyilatkozatban, vagy a célzott joghatásban jelentkezhetnek. Az érvénytelen szerződés joghatás kivál-tására nem alkalmas. Az érvénytelenségnek két faja van: az abszolút érvény-telenségnek minősülő semmisség és a sérelmet szenvedő féltől függő, feltételes érvénytelenséget jelentő megtámadás.

Az a) ponthoz: A szerződési akarat hibái a tévedés, a megtévesztés, a jogellenes fenyegetés. Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekin-tetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha téve-dését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötöt-te volna meg a szerződést. Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámad-hatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát – az ügylet sajátos, esetleg szerencseelemet is magában fog-laló természetének ismeretében – maga vállalta.

A megtévesztés és a kényszerítés eredménye a szerződési akarat jogellenes be-folyásolása. Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy téve-désben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát, akit a pedig másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, az e hatás alatt tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. Ezeket a jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy a jogellenes fenyegetés harma-dik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. A fél

titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényességét nem érinti, ám a színlelt – a külvilág felé hamis látszatot keltő, kétoldalú akarathibás – szerződés semmis, ha pedig az ilyen szerződés más szerződést leplez, a felek jogait és köte-lezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

Nyilván az akarathibák főleg az állampolgárok egymás közti jogvitájában fordulhatnak elő, kereskedelmi szerződéseknél szélső kivételt képeznek.

Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a tel-jesített rész erejéig érvényessé válik. Ha azonban jogszabály – azaz nem csak a Ptk. – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő (pl. a Ptk.-n kívüli szerződések esetében a mobiltelefon-előfizetési szerződés, a szellemi tulajdon felhasználási szerződései), vagy a szerződés ingatlan tulajdon-jogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja. A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésé-vel történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött – ez azonban nem vonatkozik a közokiratba, illetőleg teljes bizonyító erejű magánokiratba fogla-landó vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerző-désekre, ahol a semmisség az utólagos teljesítéssel nem orvosolható szabályként érvényesül (Ptk. 6:94. §).

A célzott joghatás hibája is semmisséghez vezet: ilyen okként a szerződés jog-szabály által tilalmazott, erkölcstelen vagy tisztességtelen volta, gazdasági tar-talma, irányultsága jelentkezhet.

Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek (tilos szerződés), kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jog-következményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.

Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A jó er-kölcs itt a társadalom alapvető értékítéletének, az általánosan elfogadott maga-tartás zsinórmértéke szerinti magamaga-tartás tanúsításának követelményét jelenti, amely minden ügy konkrét összefüggésében külön vizsgálandó. Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél – őt alapvetően kiszolgáltatottá tevő – helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki (uzsorás szer-ződés), a szerződés semmis.

A Ptk. a sérelmet szenvedett fél számára – a szerződésben egyébként kizár-ható – megtámadási jogot biztosít azonban abban az esetben, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között – anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás

A szerződések általános szabályai

▪

▪

szándéka vezetné – a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság (feltűnő értékaránytalanság). Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vál-lalta. A megtámadási jog fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azon-ban nem zárható ki.

Mint már utaltunk rá, a professzionális kereskedőként eljáró vállalkozással szemben a jogilag és gazdaságilag egyaránt hátrányosabb helyzetűnek tekintett vásárlót – a fogyasztót – külön eszközökkel védi a szerződési jog. Fogyasztónak a Ptk.

értelmező rendelkezései szerint a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé-kenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül (Ptk. 8:1. §). Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk.-nak a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér (fo-gyasztói jogot csorbító feltétel), és semmis a fogyasztónak a jogszabályban meg-állapított jogáról lemondó jognyilatkozata is (Ptk. 6:100–6:101. §).

Az általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötés tárgyalásakor már láttuk, hogy az ilyen feltételek visszaélésszerű alkalmazása komoly veszély, ami ellen azonban a polgári jog garanciális védelmi eszközöket igyekszik bizto-sítani. Ezek egyike a gazdasági szereplők kapcsolataiban a tisztességtelen szerző-dési feltétel megtámadásának lehetősége, a fogyasztóval kötött szerződésben pedig az ilyen kikötés semmissége.

A Ptk. szerint tisztességtelennek az az általános szerződési feltétel minősül, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisz-tesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul, a szerző-dési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. A tisztességte-lenség értékelésekor minden, a szerződés megkötésére, alapvető tulajdonságaira vonatkozó körülményt vizsgálni kell (Ptk. 6:102. §).

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetében a tisztességtelen ál-talános szerződési feltételek megítélése jóval szigorúbb: a tisztességtelenség jog-következményei minden, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel esetén alkalmazhatók, és a szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában már az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis: a semmisségre a fo-gyasztó érdekében lehet hivatkozni. A fofo-gyasztóval kötött szerződésben tisztes-ségtelennek minősülő feltételek egyfajta katalógusa – a korábbi kormányrende-leti szabályozásból – bekerült a Ptk.-ba. Ez természetesen nem jelent teljes körű felsorolást, csak a leggyakrabban előforduló esetek rögzítését, amelyek a feltétel jellegénél fogva vagy feltétlen semmisséget eredményeznek („fekete lista”), vagy

a feltételt alkalmazó fél a vélelmezetten tisztességtelen kikötéssel szemben bizonyítással élhet („szürke lista”, Ptk. 6:102–6:104. §).

A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés ugyancsak semmis. A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelke-zik a szolgáltatás tárgyával. A szerződéskötéskor fennálló lehetetlenség a teljesí-tési határidőig tehát – ha arra egyébként a szolgáltatás természeténél fogva lehe-tőség van – orvosolható. Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések azonban semmisek (Ptk. 6:107. §).

A semmisség megállapítása nincs időhöz kötve, és elvileg a szerződés sem-misségére bárki bármikor hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén a sérelmet szenvedett fél az érvénytelenséget vezető ok felismerésétől számított egy éven belül támadhatja meg bíróság előtt a szerződést – ha ezt nem teszi, a szerződés érvényessé válik.

Az érvénytelenség legalapvetőbb jogkövetkezménye a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása. Ha azonban a jogviszony megmentésére még lehetőség van, és a fe-leknek az érvénytelenségi ok kiküszöbölése érdekében áll, az érvénytelenség orvos-lására a Ptk. többféle eszközt kínál. Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kikü-szöbölhető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt: ilyenkor a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé nyilvánítást követő szerző-désszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés a megkötésétől fogva érvényes lett volna (bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal, Ptk. 6:110. §).

Az érvénytelenségi okot a felek maguk is orvosolhatják. A szerződés a megköté-sének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik. Ebben az esetben a szerződő felek úgy kö-telesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna. Ha a fe-lek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé, az addigi teljesítéseket az érvényte-lenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni.

Orvoslási lehetőség, illetőleg szándék hiányában érvénytelen szerződés ese-tén az eredeti állapot helyreállítására kerül sor: bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszaté-ríti a számára nyújtott szolgáltatást. Az ún. irreverzibilis szolgáltatások eseté-ben a szolgáltatást vagy jellegénél fogva nem lehet visszakövetelni (pl. a bérleti

A szerződések általános szabályai

▪

▪

szerződés alapján az ingatlan használatát), vagy mert közben a dolog felhaszná-lásra, esetleg jóhiszemű harmadik személynek továbbértékesítésre került, és már fizikai valójában sincs meg (Ptk. 6:111–6:112. §).

Ha a szerződés érvénytelensége nem orvosolható, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az el-lenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti. A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős. A visszatérítés fő szabálya alól kivételt képez az uzsorás szerződés, amelynek esetében a bíróság egészben vagy részben elenged-heti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná, a sérelmet okozó fél pedig a kapott szolgálta-tásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.

Amennyiben az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkal-mazni (részleges érvénytelenség). A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg, a fogyasztói szerződés pedig csak akkor, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. Érvénytelenség esetén az eredeti állapot helyreállítása után is fennmaradhatnak a másik féllel szemben támasztott járulékos igények, az érvénytelen szerződéssel másnak okozott károk, melyeket meg kell téríteni (Ptk. 6:113–6:115. §).