A SZERZŐDÉSKÖTÉS

A) A szerződéskötés folyamata

A szerződés létrejötte egy folyamat, amely a gazdasági szükséglet felismerésével és a szükségletkielégítés lehetséges módozatainak a felkutatásával (tudakozódás,

A szerződések általános szabályai

▪

▪

árajánlatok kérése, összehasonlítása) kezdődik, a potenciális konkrét szerződő partner(ek) kiválasztásával és a gazdasági optimumot jelentő szerződési feltételek kölcsönös kialakításával folytatódik, és a szerződés megkötésével zárul le.

A felek mindeközben jognyilatkozatokat tesznek: kifejezik szerződéskötésre irányuló szándékukat, a másik fél tudomására hozzák az általuk elfogadható feltételeket. A nyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is tehető:

ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtéte-lének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. A hallgatás vagy valamilyen ma-gatartástól tartózkodás azonban kizárólag a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.

Jelen lévők között – azaz ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez – a jognyilatkozat nyomban hatályos-sá válik, távollévők között azonban a hatályoshatályos-sá válás a címzetthez való meg-érkezéskor következik be. Ha a felek ugyan fizikai értelemben távol vannak, de valamely infokommunikációs eszköz révén valós idejű kapcsolatban állnak egymással, az egyidejűség szabályai érvényesülnek. A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével, a nem címzett jognyilatkozat pe-dig annak megtételével válik hatályossá.

Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott ala-kot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. Ám nem csak maga a jognyilatkozat: annak módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszünte-tése is ebben a meghatározott alakban lesz érvényes. Az alakszerűségi megkötés minősített esete az írásbeli alakhoz rendelt jognyilatkozat, amely akkor lesz érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha a Ptk. eltérően nem ren-delkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. Az írásbeliség követelményének nemcsak papíralapú, de elektronikus dokumentummal is eleget lehet tenni: ahhoz azonban, hogy a törvény a nyilatkozattevő és a nyilatkozattétel idejének azonosításra vonatkozó követelményeinek is megfeleljen, minősített elektronikus aláírással kell azt el-látni (Ptk. 6:4–6:7. §).

Vannak jognyilatkozatok, amelyek csak személyesen tehetők meg, ám a gaz-dasági életben, különösen az ügyleti forgalomban fő szabályszerűen minden jognyilatkozat megtehető képviselő útján is. A nyilatkozat joghatásai a képviseltnél jelentkeznek: a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági hatá-rozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

Ha a képviseleti jog meghatalmazáson alapul, ügyleti képviseletről beszélünk.

(Mint láttuk, van törvényes, illetve szervezeti képviselet is.) A meghatalma-zás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, a bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

Meghatalmazás az ügyek egyedileg meg nem határozott körére is adható. Ez az általános meghatalmazás, amely akkor érvényes, ha – az általános alakszerűségi követelményeknél szigorúbb megoldással – teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták (Ptk. 6:11–6:17. §).

A szerződés a felek akaratának önkéntes, kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek mi-nősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A szerződés tartalmát, az ellenszolgáltatás mértékét a felek szabadon határozzák meg. Nem kell megálla-podni olyan kérdésben, amit jogszabály rendez. A szerződés tartalmává válnak a felek korábbi üzleti kapcsolatai során kialakított feltételek és gyakorlatok, sőt az adott üzletágban kötött szerződések jogalanyai által széles körben alkalmazott (és az adott jogviszony szempontjából is jelentőséggel bíró) szokások is. A felek-nek az ellenszolgáltatás mértékében is meg kell állapodniuk; ha pedig ezt nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni (Ptk. 6:63. §).

A szerződés megkötésére irányuló, egyértelműen kifejezett és a lényeges kér-désekre kiterjedő jognyilatkozat az ajánlat. Aki ajánlatot tesz, nyilatkozatához kötve marad: az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával kezdődik.

Az ajánlati kötöttség idejét meghatározhatja az ajánlattevő: ha ezzel a lehetőség-gel nem élt, úgy az ajánlati kötöttség a jelenlévők között azonnal megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül nem fogadja el, távollévők között pedig akkor, amikor az ajánlattevő a választ a szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel várhatta. Az ajánlatot megszünteti a másik fél általi visszautasítás és az elfogadó jognyilatkozatnak az ajánlattevő részére való elküldését megelőzően tett visszavonás is. Lényeges, hogy az írásban tett ajánlat csak írásban vonható vissza (Ptk. 6:64–6:65. §).

Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell te-kinteni. Késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén fő szabályként a szerződés nem jön létre, kivéve, ha azt az ajánlattevő mégis figyelembe kívánja venni (és erről a nyilatkozatot tevő felet haladéktalanul tájékoztatja), vagy ha

A szerződések általános szabályai

▪

▪

a késedelem oka a továbbítás valamely, a rendes körülményektől eltérő sajátos-ságára volt vissza vezethető (Ptk. 6:66–6:68. §).

A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá vá-lik. Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye, egyebekben pedig az ajánlattevő székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányá-ban szokásos tartózkodási helye. A jognyilatkozat alakisági feltételei között már találkoztunk az írásbeliség követelményének az érintett jogviszony összefüg-gésében tett valamennyi nyilatkozatra való kihatásával. Így van ez a szerződés esetében is: írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni (Ptk. 6:66–6:70. §).

B) Szerződéskötési kötelezettség, előszerződés

Szerződéskötési kötelezettség a jogszabály erejénél fogva, illetve a felek akarata alapján (előszerződés) keletkezik. Törvény a szerződéskötési kötelezettséget általában a közszolgáltatások igénybe vételi lehetőségének érdekében, a szolgáltató irányá-ban ír elő. Ha a szerződést a felek nem kötik meg, a bíróság a szerződést létre-hozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja. A szerződés megkötését a jogosult kezdeményezi: ajánlattételre hívja fel azt, akit a szerződéskötési kötelezettség ter-hel, és akinek a felhívástól számított 30 napon belül kell az ajánlatát megtennie.

A közszolgáltatásra irányuló szerződés a szolgáltatás igénybevételével is létre-jöhet. A szerződéskötés csak két, igen kivételes esetben tagadható meg: egyrészt, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ha a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Ugyancsak a bíróság lehetősége a szerződés létrehozása azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik a szerződéskötéstől.

A felek szerződési autonómiájából következik, hogy egy szerződés jövőbeni létrehozásáról, annak fő tartalmi elemeiről is megállapodjanak: ez az előszerző-dés. Az így létrejött kötelemből a felekre jogok és kötelezettségek háramlanak. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják a szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek sze-rint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja. Amennyiben a megkötni kívánt szerződésre meghatározott alakiságok érvényesek, az előszerződésre is ezek a szabályok lesznek megfelelően irányadók.

A szerződéskötési kötelezettség azonban az előszerződés esetében nem feltétlen. Bármelyik fél megtagadhatja a szerződés megkötését, ha az előszerződés

megkötését követően előállt körülmény következtében az előszerződés válto-zatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, feltéve, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, a körülmények megváltozását nem ő idéz-te elő, és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe (Ptk. 6:71–6:73. §).

A versenyeztetési eljárás során való szerződéskötés új, a Ptk.-ba most bekerült sza-bályai szerint ilyen értelmű felhívás esetén a – meghatározott követelményeknek megfelelő – legkedvezőbb ajánlat tevőjével szemben a felhívást tevő felet szerző-déskötési kötelezettség terheli, és a szerződés megkötését csak akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte. A felhívás visszavonható, de csak a felhívásban megjelölt határidő lejártáig. Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik, és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot (árra vonatkozó versenyeztetési eljárás), a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön (Ptk. 6:73–6:76. §).

C) Általános szerződési feltételek

Az üzleti forgalomban igen széles körben elterjedt az általános szerződési feltételek útján való szerződéskötés. A hétköznapok tömegügyleteiben, különösen a kereske-delmi szolgáltatások körében általában nem lehetséges, de nem is szükséges a szerződési feltételek egyedi kialkudása: a szerződéseket olyan általános szer ző dési feltételek alapján kötik, amelyeket alkalmazójuk több szerződés megkötésére egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határozott meg, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Miután a másik szerződő partnernek – aki a tömegügyletekben legtöbbször a fogyasztónak minősülő magánszemély – a szerződési feltételek kialakításába érdemi beleszólása nincs, a kódex számos garanciális rendelkezéssel védi a helyzetét.

Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.

Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Ha azonban általános szerződési feltételek üt-köznek, a konfliktust fel kell oldani. Ha az általános szerződési feltételekre uta-lással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el,

A szerződések általános szabályai

▪

▪

és ezek a feltételek egymással nem ellentétesek, mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés részévé válnak. Ha az általános szerződési feltételek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól, a szerződés létrejön, és az egymással ellent nem mondó általános szerződési feltételek válnak a szerződés részévé. Ha pedig az általános szerződési feltételek között a szerződés lényeges kérdésében van eltérés, a szerződés nem jön létre (Ptk. 6:77–6:81. §).

D) Elektronikus szerződéskötés

Az internet megjelenésével új, a technikai eszközök széles körű alkalmazására épülő szerződéskötési formák alakultak ki. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító felet a szerződéskötésre vonatkozó jognyilat-kozatának megtételét megelőzően széles körű tájékoztatási kötelezettség terheli, a szerződési feltételeket meghatározott, azok elmentését biztosító módon kell köz-zétennie, az adatbeviteli hibák kijavítására pedig a megfelelő eszközöket biztosí-tania kell.

Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, ami-kor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik. Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton, késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól, és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül (Ptk. 6:82–6:85. §).