A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE

A teljesítés legáltalánosabb fő szabálya, hogy a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni (Ptk. 6:34. §). A teljesítéssel – ha az a legalapvetőbb követelménynek megfelel – a kötelem megszűnik.

A teljesítés ideje a Ptk. szerint határnap vagy határidő tűzésével határozható meg. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor tel-jesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult vá-laszthatja meg a teljesítés időpontját. Az olyan szolgáltatásokat, amelyeknek a tel-jesítési ideje azok rendeltetési idejéből állapítható meg, e szerint az idő szerint kell

teljesíteni. Ha mindezek alapján a teljesítés ideje nem állapítható meg, kisegítő szabályként a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. A kötelezett idő előtt is teljesíthet, amit jogosult – ha ez lényeges jogi érdekét nem sérti – köteles elfogadni; a kötelezettnek azonban az ezzel járó költségeket viselnie kell (Ptk. 6:34–6:35. §).

A teljesítés helye fő szabályként (a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában) a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Több kötelezetti telephely esetén a teljesítés helye a kötelemmel legszorosabban kapcsolatban álló lesz. A kötelem keletkezését kö-vetően a teljesítés helye változhat is: ha erről kötelezett a jogosultat értesíti, már az új hely szerint teljesíthet – változásból eredő többletköltségeket azonban neki kell előlegeznie és viselnie.

A pénz a kötelmi jogviszonyokban általában a szolgáltatás ellenértékeként je-lenik meg – a szerződési jogviszonyokban azonban a szerződés tárgya is lehet (pl. kölcsön). Pénz megfizetésére vagy a pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása (fizikai értelemben vett átadása), vagy valamilyen banki fizetési művelet (a jogosult fizetési számlájára való befizetés, átutalás) útján kerülhet sor.

A kötelem szempontjából lényeges, hogy ténylegesen mikor történt meg a fizetés:

erre a Ptk. szerint készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben pedig abban az időpontban kerül sor, amikor a pénzt a jogosult fize tési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna ír-nia. A pénztartozás esetében általános szabály az idő előtti teljesítés megenge-dettsége: a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni.

A pénztartozás teljesítésének helye a fizetési módtól függ. Készpénzfizetés esetén a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hi-ányában székhelye, természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiá-nyában szokásos tartózkodási helye. Több telephely esetén a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll. Ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti, a pénztarto-zás teljesítésének helye a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerin-ti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában pedig a székhelye.

Több fizetési számla esetén a kötelezettet a teljesítési hely tekintetében választási jog illeti meg (Ptk. 6:44. §).

Az ellenérdekű fél jogi érdekének kielégítésére, a teljesítésre a kötelem sze-rinti kötelezett köteles. A jogosult azonban a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, a szolgáltatás nincs

A szerződések általános szabályai

▪

▪

személyhez kötve, és nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik (Ptk. 6:57. §).

A teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé vált szolgáltatásának a teljesítését, saját szolgáltatása egyidejű teljesítését azon-ban egyidejűleg neki is fel kell ajánlania (Ptk. 6:128. §). A kötelem tartalma sze-rinti teljesítéssel – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a kárveszély átszáll a másik félre.

A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendel-tetése szerinti célra, rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat. Ha a felek a szerződés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának minőségét nem határozták meg, a kötelezettnek a forgalomban szoká-sos jó minőségben kell teljesítenie.

A szerződés teljesítése során a feleket együttműködési kötelezettség terheli, ennek egyes eseteit azonban a kódex külön nevesíti is. Ilyen a szolgáltatásról szóló tájékoztató leírások és egyéb dokumentumok átadása vagy a felek köl-csönös akadályközlési kötelezettsége. A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett:

az ebbéli kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződés-szegésért való felelősség szabályai szerint felelős.

A kötelem tartalmának megfelelő teljesítés általános követelményéből adó-dóan a szerződés alapján a kikötött mennyiség szerint kell teljesíteni: a jogosult a több-letszolgáltatást visszautasíthatja, ám ha elfogadja, úgy az azzal arányosan meg-növelt ellenszolgáltatás teljesítésére lesz köteles.

A jogosult nevesített, saját költségére elvégzendő kötelezettsége a szolgáltatás megvizsgálása: késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e. A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azonban azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, vagy ame-lyekre jótállás vonatkozik. A felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gya-korlásához más személy közreműködését is igénybe vehetik (Ptk. 6:123–6:129. §).

A pénztartozás teljesítésével kapcsolatos alapvető szabályokat (fizetés, idő előtti telje-sítés, teljesítés helye, módja, elszámolás több tartozás esetén, kamat és késedelmi kamat) a Ptk. a kötelem teljesítésének összefüggésében külön fejezetben szabályozza (Ptk. 6:42–6:48. §): ezeket a rendelkezéseket a szerződés teljesítésének vonatko-zásában továbbiak egészítik ki. A pénztartozás teljesítésének idejét (is) alapve-tően a felek a szerződésben határozzák meg: ennek hiányában a pénztartozást

a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A fizetésre nézve azonban a teljesítéstől számított 30 napos kötelezettség az irányadó, ha a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, ha nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételé-nek időpontja, vagy ha a kötelezettkézhezvételé-nek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. A kamatra és késedelmi kamatra vonatkozó általános kötelmi jogi szabályok (Ptk. 6:47–6:48. §) a szerződésekre is irányadók, a túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére a bíróság azonban mérsékelheti (Ptk. 6:132. §).

Az új Ptk. a teljesítés különös eseteiként a vagylagos szolgáltatás teljesítésére, il-letőleg az osztható szolgáltatás teljesítésére vonatkozó speciális szabályokat és a harmadik személy javára történő teljesítés szabályait nevesíti. Ha a kötelezettség több szolgáltatás közül bármelyikkel teljesíthető (vagylagosan kikötött szolgál-tatás), a választás joga a kötelezettet illeti, ha pedig ha a jogosultat illeti meg a választás joga, és a választással késedelembe esik, a választás joga a kötelezettre száll át. Osztható szolgáltatás esetén a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni.

Vannak olyan megállapodások, amelyek tartalmuknál fogva a szerződéskö-tésben részt nem vett harmadik személy javára keletkeztetnek egyébként a pol-gári jog szabályai szerint kikényszeríthető követelést. Ha a felek harmadik sze-mély részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik szesze-mély – értesítésétől – akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték, vagy ez a szerződés céljából, illetőleg az eset körülményeiből egyértelműen következik. Le is mondhat a követelésről: ilyen-kor a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti. A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.