A lakossági közvélemény-kutatás keretében a válaszadók ötfokozatú skála segítségével ér-tékelték a kérdőív által felkínált jellemzőket abból a szempontból, hogy szerintük melyikre milyen mértékben van szükség ahhoz, hogy valaki jó pedagógus legyen. Az eredményeket korábbi kutatási adatokkal összevetve az látható, hogy az elvárások nem változtak lényege-sen az elmúlt 15 év folyamán.
53. ábra. A lakossági vélemények megoszlása a jó pedagógussal szembeni elvárások terén (a fontos és nagyon fontos említések együttes aránya) (%)
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Magas szintű szaktudása legyen Szeresse a gyerekeket Szeresse a munkáját Legyen jó konfliktuskezelő Tudjon fegyelmet tartani Széles körű műveltséggel rendelkezzen Folyamatosan képezze magát
Legyen humorérzéke
Legyen jó megjelenésű Neki is legyenek gyermekei Ne legyenek előítéletei Társadalmilag megbecsüljék a munkáját jó légkörű tantestületben tanítson Érdeklődjön a fiatalok élete, szokásai, kultúrája iránt Legyen érzékeny az egyéni és társadalmi problémákra
Érdeklődjön tanítványai otthoni körülményei iránt Rendezett anyagi körülmények között éljen
a dIÁkOk elvÁrÁsaI
A 9. és 11. évfolyamos diákok ugyancsak megadott lista elemeit pontozták. Az elég fontos és a nagyon fontos válaszokat együtt kezelve az látszik, hogy az ő listájukat a tanítási stílus és a magas színvonalú szaktárgyi tudás elvárása vezeti.
Hasonlóan magas pontszámot kapott az értékelés igazságossága, s ugyancsak nagyon fontosnak látszik számukra, hogy tanulmányi kérdésekkel bármikor fordulhassanak a taná-raikhoz, illetve az, hogy a tanár tudjon fegyelmet tartani.
A személyes, emberi kapcsolatok oldalán az látszik, hogy a diákok 10%-a számára nem lé-nyeges, hogy tanáraik kedveljék őket. 20%-uk nem tartja fontosnak, hogy felnézzen rájuk és 34%-uk nem tart igény arra, hogy személyes problémáival is megkereshesse őket.
a közéPIskOlÁsOk véleMénye tanÁraIkról
A kutatók – az elvárások azonosításakor használt lista segítségével – arra is megkérték a diá-kokat, hogy értékeljék, mennyire jellemzőek az egyes állítások jelenlegi tanáraikra. A tanulók szerint két ismérv kivételével – amelyek említése elmaradt az 50%-os szinttől – tanáraik több-ségére igazak a felsorolt pozitív állítások. Véleményük tehát összességében pozitív. Ugyan-akkor azonban minden szempont esetében látható, hogy azok csak a tanárok nagyobb ré-szére és nem a legtöbb tanárra jellemzőnek ítélt tulajdonságok.
54. ábra. A jó pedagógus ismérvei a diákok véleménye szerint (%) és az egyes elvárásoknak megfelelő tanárok aránya (%)
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
A tanárok nagyobb része, illetve a legtöbb tanár ilyen Elég, illetve nagyon fontos
Tud fegyelmet tartani jól tanít, élvezetes tanórákat tart,
érdekesen magyaráz Magas szinten ismeri a saját tantárgyát Az értékelésnél igazságos Bármikor fordulhatok hozzá tanulmányi problémával
Kedveli a tanulókat Nemcsak osztályoz, hanem szóban is értékeli a tanulók teljesítményét
Olyan ember, akire fel lehet nézni Bármikor fordulhatok hozzá személyes problémával
Az elvárásokat és a valóságról észlelt képet összevetve látható, hogy minden területen kü-lönbség van a preferenciaskála és a tapasztalat értékei között. A két vonal a jó és élvezetes tanítás kivételével trendszerűen követi egymást. A legkisebb, alig 9 százalékpontnyi eltérés a szaktárgyi tudás terén mutatkozik az elvárt és az érzékelt szint között. Ennél nagyobb, több
56. ábra. A tanárok általános jellemzői és a jó tanárok legfontosabb sajátosságai közötti eltérések a középiskolás diákok véleménye szerint (%)
Elég, illetve nagyon fontos A tanárok nagyobb része, illetve a legtöbb tanár ilyen
100%
55. ábra. A tanárok jellemző vonásai a középiskolások véleménye szerint (%)
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
A legtöbb tanár ilyen A tanárok nagyobb része ilyen
Magas szinten ismeri a saját tantárgyát Bármikor fordulhatok hozzá tanulmányi problémával
Tud fegyelmet tartani
Olyan ember, akire fel lehet nézni jól tanít, élvezetes tanórákat tart,
érdekesen magyaráz
Bármikor fordulhatok hozzá személyes problémával Kedveli a tanulókat Nemcsak osztályoz, hanem szóban is értékeli a tanulók teljesítményét Az értékelésnél igazságos
mint 19 százalékpontos különbség látszik a tanárok tanulmányi problémákkal kapcsolatos rendelkezésre állása, valamint az érdemjegy melletti szóbeli értékelés területén. S 25 szá-zalékpont körüli a különbség értéke a személyes problémák, az igazságos értékelés, illetve a tanulók kedvelése esetében. Bár a diákok 80%-a tartaná fontosnak, hogy fel tudjon nézni tanáraira, a valóságban csak 47%-uk érzi ezt. A tanulók kiemelt fontosságúnak (94%) tartják, hogy tanáraik tudjanak fegyelmet tartani, de a valóságban alig 60%-uk érzékeli így. A legna-gyobb – 44 százalékpontos – távolság pedig az élvezetes, figyelemfelkeltő és megragadó tanítás terén rajzolódott ki a az elvárt és a valósnak érzett minőség között.
eltérések az életkori csoportok véleméNyei között
Évfolyamok szerint vizsgálva az adatokat, nem érzékelhető alapvető különbség a jó tanárral kapcsolatos elvárások terén. A fontosság és az érzékelt valóság távolsága azonban már markáns eltéréseket mutat a két korcsoport között. Úgy tűnik, az idősebbek kritikusabban szemlélik tanáraikat, mint a fiatalabbak. Nagyobb távolságot érzékelnek az egyes jellem-zők fontossága és megvalósulása között. Kritikájuk leginkább a fegyelmezés, valamint az érdekes, élvezetes tanórák tartásának témakörét érinti, bár a többi területen is érzékelhető.
A két korosztály közötti eltérést magyarázhatja, hogy a 9. évfolyamosok még lojálisabbak a tanárokhoz, jobban „elnézik” kisebb hiányosságaikat. A 11. évfolyamosok viszont, akik már régebben ismerik őket, jobban látják, hogy „ki milyen”. Lehet, hogy a minőséggel szembeni igények is nőnek a korral együtt, s ugyanaz a tanári teljesítmény már kevésbé felel meg az el-várásaiknak. De a jelenség összefüggésben állhat azzal is, hogy a továbbtanulási szándékok és a felvételi pontok megszerzésére irányuló törekvés növeli a hatékony oktatás iránti igényt.
véleméNykülöNbségek a képzés típusa szeriNt
A jó tanárral szembeni elvárások terén alig mutatkozik különbség a különböző intézménytí-pusba járó diákok között. Talán csak annyi, hogy a szakiskolába járó fiatalok számára a vizs-gált szempontok nagy része egy árnyalatnyival kevésbé tűnik fontosnak, mint a többieknek.
Szembetűnő eltérés ugyanakkor, hogy a szakiskolások a többieknél jóval nagyobb mér-tékben igénylik, hogy személyes problémáikkal is fordulhassanak a pedagógusokhoz. Ez bizonyára azzal magyarázható, hogy közöttük az átlagosnál nagyobb a nehéz családi kö-rülmények között élők aránya. Így ők kortársaikhoz képest erősebben rá vannak szorulva a pedagógusoktól remélt személyes támogatásra.
a PedaGóGusOk elvÁrÁsaI önMaGukkal szeMben
A fenti eredményeket az OECD 2008. évi tanárkutatásának (TALIS) eredményeivel is össze-vetették a kutatók. A 23 országra kiterjedő akkori kérdőíves felmérés középpontjában a pe-dagógusok munkájának értékelése, szakmai továbbfejlődése, továbbképzése, az iskolával és a tanítással kapcsolatos attitűdjei, valamint az iskolavezetés sajátosságai álltak. E kutatás részeként megkérdezték a tanároktól, hogy munkájuk értékelésekor mennyire tartanak fon-tosnak különféle szempontokat.
A kutatásban résztvevő magyar pedagógusok véleménye lényegben nem tért el a nemzetközi átlagtól. A tanárok egybehangzóan a tanulókkal való jó viszonyt tartották a legfontosabbnak.
Ez ugyan nem definiálható pontosan a kérdés alapján, de még alapvetően pedagógiai jellegű kompetenciának tekinthető. A sorban következő két dimenzió, a szaktárgyi felkészültség és az óravezetési gyakorlat – szemben az elsővel – a diákok válaszaiban is vezető helyen szere-pelt. S ugyancsak a lista első felében kapott helyet a módszertani felkészültség, valamint a kol-légákkal és az iskola vezetőjével való jó kommunikáció, illetve az együttműködési készség.
az IntézMényvezetők elvÁrÁsaI
A vezetői elvárások vizsgálata során a kutatók arra kérték az igazgatókat, hogy – az előzőek-hez hasonló, de azokkal nem teljesen azonos –szempontok közül válasszák ki azt a hármat, amely számukra leginkább meghatározza a náluk dolgozó pedagógusok munkájának minő-ségét. Választásaikból az alábbi sorrend rajzolódott ki. Az iskolavezetők esetében lehetőség volt egy korábbi időszak válaszaival való összevetésre, aminek alapján megállapítható, hogy az elégedettségi kritériumok skáláján nem történt jelentősebb változás az elmúlt időben.
57. ábra. 23 OECD-ország tanárainak véleménye a tanári munka értékelési szempontjairól (A fontos és nagyon fontos minősítések együttes aránya) (%)
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
jó viszony a tanulókkal Szaktárgyi felkészültség Az óravezetési gyakorlat A tanulók fegyelmezettsége és viselkedése Szakmódszertani felkészültség Mennyire jól tud az igazgatóval és a kollégákkal együttműködni
A tanulók bukási és továbbhaladási aránya Multikulturális környezetben való tanítás A diákok egyéb, tanulással kapcsolatos eredményei Tantárgyi követelményeken kívüli tevékenységek diákokkal Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása
kérdések, aMelyekről érdeMes lenne közösen GOndOlkOdnI:
✔ Mi segíti, és mi akadályozza az eredményes tanuláshoz szükséges fegyelem kialakulását? Mik a fegyelem sajátosságai különféle munkaformák esetén?
részletek a dIÁkOkkal készÜlt Interjúkból
„Nem tudnak velük mit csinálni, mert ugye köti őket a törvény. De, ha még a régi időkben lennénk, […] ha akkor még elcsattanhatott egy pofon, akkor most csattanna, az biztos.”
„Hát egyessel (fegyelmeznek), megbuktatnak. Hát, nem nagyon tudnak mással. Hogy, ha ordít, akkor a gyerek kineveti. Az egyes az, ami megfogható. Az, hogy, ha sok egye-se van, akkor megbukik.”
58. ábra. A vezetők pedagógusokkal való elégedettségének szempontjai.
A három legfontosabb között megjelölt választások aránya (%)
0 10 20 30 40 50 60
jó kapcsolatot tart a kollegákkal Gondot fordít a gyerekek személyiségének formálására Képes az egyénre szabott differenciált tanításra Kész a szakmai megújulásra Azonosul az intézmény célkitűzéseivel Az általa nevelt/tanított gyerekek/tanulók jól teljesítenek Odafigyel a gyerekek egyéni problémáira Fegyelmet tud tartani
Pontosan megtartja a foglalkozásait/óráit Sikeresen megold nehéz helyzeteket
jó kapcsolatot tart a szülőkkel Szívesen vállal pluszfeladatokat