Ez a kérdésblokk nyolc pedagógiai feladatot nevezett meg. Az átlagot tekintve a pedagógu-sok az összes tartalmi területen 50%-nál nagyobb arányban állították, hogy saját intézmé-nyükben magas vagy nagyon magas színvonalon valósulnak meg a felsorolt feladatok.
Leginkább az érzelmi biztonság megteremtésének sikerességét emelték ki (75%). Valamivel kisebb, 62% és 64% közötti elégedettségi értékekkel jellemezték az identitás és az önbiza-lom, a kommunikációs készségek, valamint az önállóság, illetve az akarati tulajdonságok fejlesztését. A többi tartalmi területen pedig 55-60% között volt a saját intézményük teljesít-ményével elégedett pedagógusok aránya.
Csakúgy, mint a kognitív területeken, ebben az esetben is lényeges (31-42 százalékpontnyi) eltérés van a különböző intézménytípusban dolgozók elégedettsége között. Minden kategó-riában toronymagasan a leginkább elégedettek az óvodapedagógusok, a legkevésbé pedig most is a szakiskolai tanárok voltak saját intézményük szakmai munkájával.
Az adatok olyan trendet rajzolnak ki, mintha a személyiség és a szociális készségek fejleszté-sét célzó munka eredményessége 3 és 14 éves kor között egyenletesen csökkenne. Ugyan-akkor a számok megjelenítik a három középfokú intézménytípus közötti különbségeket is.
A magyar oktatási rendszer szelektivitása szinte természetes módon jár együtt a kognitív fejlesztés sikeressége terén érzékelt markáns eltérésekkel. Az viszont már korántsem ilyen magától értetődő, hogy miért jelennek meg ugyanezek az eltérések a személyiség és a szo-ciális készségek fejlesztésének eredményességében.
35. ábra. A személyiség és a társas készségek néhány területének a saját intézményen belüli fejlesztésével való elégedettség a pedagógusok
teljes mintájában (%)
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90100
Magas színvonalon valósul meg
Nagyon magas színvonalon valósul meg Közepes színvonalon valósul meg
Egyáltalán nem valósul meg Nem tudja Alacsony színvonalon valósul meg
Az érzelmi biztonság megteremtése
A kommunikációs készségek fejlesztése A rendre és fegyelemre szoktatás Az énkép, az identitás és az önbizalom fejlesztése A közösségért való felelősségérzet és cselekvés megalapozása Az önállóság, az akarati fejlődés támogatása Az együttműködési és konfliktuskezelési képesség fejlesztése Az empátia, a tolerancia, a szociális érzékenység fejlesztése
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a felsorolt nyolc terület közül melyik az a három, aminek a fejlesztését a legfontosabbnak tartják a pedagógusok, az érzelmi biztonság megteremtése kapta a legtöbb szavazatot (53%). Hat százalékponttal maradt le ettől az együttműködési és konfliktuskezelési képesség (47%), és további öttel az empátia, a tolerancia és a szociális érzékenység fejlesztése (42%).
A két diagram összevetéséből látható, hogy az érzelmi biztonság megteremtésének feladata mindkét lista első helyére került. Ez jónak tekinthető, hiszen az érzelmi biztonság minden élet-szakaszban fontos feltétele az iskolai teljesítőképességnek. Érdekes azonban, hogy az érzel-mi biztonságot fontosnak tartók aránya – tanítványaik életkorának előrehaladtával – egyen-letesen csökken a válaszadók körében. Az óvodapedagógusok esetében még a válaszadók 82%-ánál szerepelt a legfontosabb három feladat között, az alsó tagozatos tanítók körében viszont már csak 51%, a felsős tanárok között 44%, a középfokú intézményekben dolgo-zók körében pedig már csupán 39-36% között mozgott ez az arány – s a legalacsonyabb a szakiskolai tanárok körében volt. Ott, ahol a korosztályon belül talán a leginkább szükség lenne rá a sokféle tanulási és egyéni nehézséggel való sikeres megküzdés, valamint a korai iskolaelhagyás veszélyének elkerülése érdekében.
A rangsorokat összevetve, szembetűnő az együttműködési és konfliktuskezelési képesség eltérő pozíciója a két listában. A különbség valószínűleg azt jelzi, hogy e téren maguk a peda-gógusok is fontosnak tartanák hétköznapi sikerességük javítását.
36. ábra. A személyiség és a szociális készségek fejlesztésének egyes feladatait a legfontosabb három feladat közé soroló pedagógusok aránya (%)
0 10 20 30 40 50 60
Az érzelmi biztonság megteremtése
Az empátia, a tolerancia, a szociális érzékenység fejlesztése Az énkép, az identitás és az önbizalom fejlesztése A közösségért való felelősségérzet és cselekvés megalapozása A kommunikációs készségek fejlesztése Az önállóság, az akarati fejlődés támogatása A rendre és fegyelemre szoktatás Az együttműködési és konfliktuskezelési képesség fejlesztése
kitekintés
21. szÁzadI készséGek Fejlesztése kanadÁban
Kanada Alberta tartományában 2010-ben jelentős szemléletváltás kezdődött a kötelező okta-tás tartalmának szabályozásában. Stratégiai tantervi céljaikat a 21. századi globális környezet elvárásai alapján kezdték megfogalmazni. A középpontba néhány alapvető viszonyulási mód kialakítása és képességcsoport kiművelése került. S ezek szolgálatába állították a szaktárgyi is-meretekhez kapcsolódó tanulási folyamatot. Dokumentumaikból jól látható, hogy a rendszerről egyre inkább a tanulóra, az ismeretekről a kompetenciákra, a kész információk átadásáról pedig a kérdezésre, a felfedezésre és a tudás gyakorlati hasznosítására helyeződött át a hangsúly.
A nevelés-oktatás legfontosabb feladatait szemléltető alábbi ábra szerint a kötelező oktatásból kikerülő kanadai fiataloktól azt várja a társadalom, hogy – konkrét foglalkozásuktól függetle-nül – mindannyian vállalkozó szellemű, etikus és elkötelezett gondolkodók legyenek.
Alberta oktatáspolitikája szerint ehhez arra van szükség, hogy az iskolában kialakuljon bennük az önálló tanuláshoz, önkifejezéshez, gondolkodáshoz és a gyakorlati problémák megoldásá-hoz szükséges szövegértési, szövegalkotási és matematikai kompetencia. S emellett a munka világában és a közösségi életben való sikerességhez szükséges mértékű készségekre tegye-nek szert a következő területeken: kommunikáció; digitális írástudás; élethosszig tartó tanulás, önirányítás és önmenedzselés; együttműködés és irányítás, kritikus gondolkodás és probléma-megoldás, kreativitás és innováció, társadalmi felelősségvállalás, kulturális, globális és környe-zeti tudatosság.
37. ábra. Alberta tantervfejlesztési keretrendszerének sémája
kitekintés
OnlIne OlvasÁsI PrOGraM naGy-brItannIÁban
Az „Accelerated Reader” nevű, olvasást támogató számítógépes program komoly népszerűség-nek örvend Nagy-Britanniában, s hármas funkciót tölt be:
• Online tesztek és visszajelző rendszer segítségével méri a tanulók olvasási képességének indulási szintjét, illetve az olvasás és szövegértés terén elért haladásukat.
• Olvasási szintjüknek és érdeklődési területeiknek megfelelő szépirodalmi vagy egyéb könyve-ket ajánl nekik, amelyekönyve-ket kikölcsönözhetnek az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtárból.
• játékos teszteket kínál fel számukra minden elolvasott könyvhöz kapcsolódóan, amelyekkel az olvasás révén megszerzett tudásukat tehetik próbára.
A tanulók saját igényeik szerint, egyéni ritmusban, önállóan olvasnak. A tesztek kitöltésével pedig pontokat gyűjtenek, amelyekre számos iskolában versenyek épülnek – ösztönözve ezzel a tanulói munkát.
Eredményeiket az iskolák sokszor nyilvánosságra is hozzák.
A programot a gyerekek mellett sok pedagógus és szülő is használja a szövegértési képesség felmérésére, fejlesztésének támogatására és a készségfejlődés nyomon követésére.
2014-ben a rendszer – a szintezett képességmérő tesztek mellett – mintegy 25 000 könyvet és azokhoz tartozó tudásellenőrző tesztet kezelt. Saját tempójú haladást tett lehetővé minden felhasználó számára. Egyaránt ki tudta szolgálni a kiváló és a gyenge olvasókat, s hatékony segítséget kínált a nyelvi és/vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatásához.