– helyi rendeletek előkészítésekor. A társadalmi egyeztetés kereteinek kialakítása érdekében korábban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103/B. §-a
135
hatalmazta fel a helyi önkormányzat képviselőtestületét arra, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően, az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg. Az esettanulmányban szereplő önkormányzat esetében erre nem került sor. Ez végső soron azt eredményezte, hogy az önkormányzat a nyilvánosságot, lakosságot és a civil szerveződést egyaránt megfosztotta attól, hogy a helyi életviszonyokra legerősebb befolyással bíró önkormányzati rendeletek előkészítésében részt vegyen, véleményt nyilvánítson, illetve erre eseti jelleggel, külön érvelés felvezetésével kerülhetett csak sor, ami számtalan nézeteltérésre adott okot, végső soron el is mérgesítette a helyi önkormányzat és az adott helyi civil szervezet viszonyát.
Az önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzataikban (SZMSZ) jelölik ki azt a kört, amelynek tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt a testületi üléseken. Az esettanulmányban szereplő civil szervezetet a helyi önkormányzat SZMSZ-e szerint tanácskozási jog a településfejlesztési bizottság, illetve a képviselő-testület ülésén környezeti ügyekben sem illette meg. Az egyesületnek az üléseken jelen lévő képviselője a környezetet érintő témákban is csak közvetlenül a szavazás előtt kapott szót, akkor, amikor a polgármester a vitát már lezárta, tehát a lakossági vélemény a döntést érdemben már nem befolyásolta. Ez a gyakorlat a helyi civil érdekérvényesítést kiüresítette, formálissá tette, ezzel az önkormányzat a jogalkotó eredeti szándéka szerinti előírását megkerülte.
Részt venni a helyi döntések megformálásában abban az esetben lehet, ha az állampolgárok értesülnek róla. Az esettanulmányban szereplő helyi önkormányzat SZMSZ-e szerint 3 nappal az ülés előtt kellett kiküldeni a bizottsági meghívót, és a testületi ülést egy héttel később tartották. Nyilvánvalóan szűkös időkeret ez a lakossági vélemények összegyűjtésére és az egyesületi vélemény megfogalmazására. (Viszonyításként az esettanulmányban szereplő civil szervezet a környezetvédelmi koncepcióhoz például több mint 20 oldalas, részletes véleményt készített.)
Véleményt formálni csak arról lehet, amit a helyi lakosság ismer.
Az egyesület – ugyanúgy, ahogyan a helybéliek – az esettanulmányban áttekintett időszakban meghívóval kizárólag a bizottság és a képviselőtestület üléseinek a napirendjéről kapott tájékoztatást. Előterjesztést ebben az időszakban egyikhez sem
136
csatoltak. Az előterjesztésekkel kapcsolatosan a képviselőtestület ülésén a civil szervezet képviselőjének kérdésére a jegyző azt a választ adta, hogy az SZMSZ nem írja elő az előterjesztések, mint munkaanyagok nyilvánosságát. Pusztán az ülések meghívói alapján azonban nem lehet az érintett helybéliekkel egyeztetni, és megalapozott, érdemi véleményformálással felkészülni az önkormányzati ülések helyi környezetre hatást gyakorló döntéseire.
A meghívóhoz csatolt előterjesztés megküldésétől el lehetett volna tekinteni, ha az előterjesztéseket közzétették volna az önkormányzat honlapján. De ez sem történt meg. A jegyző ezzel kapcsolatos válasza – szintén az önkormányzat ülésén – az volt, hogy a honlapra az elkészült és hitelesített jegyzőkönyv, az elfogadott határozatok és rendeletek kerülnek fel, mint közérdekű adatok.
Volt példa arra is, hogy környezeti témájú koncepció tárgyalásakor az egyesület képviselője a jegyzőtől az adott ülésen kapta meg az éppen megvitatás alatt lévő program egy vaskos példányát. Azt is az ülésen sikerült „kialkudni,” hogy a koncepció kerüljön ki az önkormányzat hivatalos honlapjára, hogy azt a lakosság megismerhesse és véleményezhesse.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) az elektronikus közzétételi kötelezettségről világosan rendelkezik, amikor – az esettanulmány idején hatályos – 33. § (3) bekezdésében kimondja, hogy a (2) bekezdésben nem szereplő közfeladatot ellátó szervek a 37. § szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint eleget tehetnek saját, társulásuk, felügyeleti szervük, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel. A törvény 1. számú mellékletében közölt általános közzétételi lista II.
fejezetének 8., 9., és 10. pontjai tételesen felsorolták, hogy pontosan milyen adatokat kell az adatfelelősnek közzétennie. Ezek között szó szerint szerepelt, hogy a törvény alapján közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok; a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától közzéteendők.
Az Infotv. közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletes szabályait megállapító végrehajtási rendelete úgy rendelkezik, hogy a saját honlapon közzétevő közzétételi kötelezettsége teljesítésének szabályait közzétételi szabályzatban
137
állapítja meg. Az esettanulmány által felölelt időszakban az önkormányzatnak volt hivatalos honlapja, azonban megkerülve a jogszabályt az önkormányzat a saját honlapján a külön törvényben megszabott adatok közzétételét, és a közzététel rendjének közzétételi szabályzatban történő rögzítését is mellőzte.
Az esettanulmányban áttekintett időszakban az SZMSZ szerint az önkormányzat hirdetőtábláján kellett kifüggeszteni a közzéteendő anyagokat. Az önkormányzat hivatalos helyiségében elhelyezett hirdetőtáblát azonban csak munkaidőben lehet megtekinteni, ezért annak megismerhetősége a munkába járó helyi lakosság számára korlátozott volt.
Egy-egy előterjesztés tehát csak a polgármesteri hivatalban, a munkaidővel egybeeső ügyfélfogadási időben volt megtekinthető az adott időszakban. Az Infotv. rendelkezéseivel ellentétesen nem volt bárki számára biztosított a testületi előterjesztés megismerése, az adott jegyzőkönyvet és a hozzátartozó előterjesztést minden alkalommal személyesen kellett kikérni, melynek következtében nem érvényesült a jogszabály személyazonosítás nélküli kitétele sem.
A környezetet érintő adatok, önkormányzati dokumentumok hozzáférhetősége, pontosabban hozzáférhetetlensége emiatt már korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét is.
A honlapról hiányzó, kötelező közzétételi körbe tartozó anyagokat az egyesület az esettanulmányban szereplő időszakban rendszeresen közérdekű adatként kérte ki, így volt csak lehetséges a dokumentumok megismerése, és a környezetet érintő döntések tervezeteinek véleményezése. Az egyesület gyakori közérdekű adatkérései azonban fokozták a konfliktust.
A településrendezési eszközök felülvizsgálata során elmaradt egyeztetés okán az egyesület a kormányhivatalnál eljárást kezdeményezett a társadalmi egyeztetés mellőzése, a Partnerségi Szabályzat hiánya miatt.
Végül 2014-ben a képviselőtestület úgy döntött, hogy a HÉSZ módosítását és felülvizsgálati eljárását nem folytatja tovább, a megindult eljárást megszünteti.
Az újabb választások utáni első ülések egyikén az új összetételű képviselőtestület a településtervezési eljárást megszüntető határozatot visszavonta. Ezt követően került ki az önkormányzat honlapjára egy új szövegezésű HÉSZ rendelet, és egy új településszerkezeti terv tervezete. Tehát ezúttal a település teljes
138
területét érintő, új településrendezési eszközök alkotását határozta el az önkormányzat.
Az önkormányzat ebben a tervezési eljárásban 2015. februári határnapot jelölt meg a lakosság számára véleményének benyújtására.
Erről az eljárásról, a rendelet előkészítéséről a lakosság nem kapott tájékoztatást, abba az egyesületet sem vonták be. Csupán az előzetes tájékoztatást és a térképi részek aktuális változatát tette közzé honlapján az önkormányzat.
6. A környezeti értékelés eljárásának kiüresítése