vonatkozó eljárásról szintén nem volt tájékoztatás, nem volt egyeztetés.
A környezeti értékeléssel összefüggésben a törvény kifejezett jogokat biztosít a civil szervezet számára. A Kvt. 43. (6) bekezdése alapján a környezeti vizsgálat kiterjed a környezeti értékelés készítésére, és az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, ezek eredményeinek a terv kidolgozása során történő figyelembevételére, a terv elfogadásáról való tájékoztatásra, amiért a terv kidolgozója, illetve program elfogadója felelős. A környezeti értékelést – a településrendezési eszköz tervezetéhez hasonlóan – véleményezésére meg kell küldeni az érintett környezetvédelmi szervezeteknek, az eltérő véleményeket pedig – az érdekképviseleti és társadalmi szervezetek bevonásával – megbeszélés keretében egyeztetni kell.
A településrendezési eljárás környezetvédelmi követelményeivel foglalkozó ombudsmani jelentés1 úgy érvel, hogy bár az Étv. külön nem szabályozza, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
SKV rendelet) 4. § (1) bekezdése2 szerint a környezeti vizsgálati kötelezettség megállapításáról minden esetben egyedi képviselő-testületi döntést kell hozni, amelyről, valamint indokairól
1 Az AJB-845/2012. számú jelentés, Budapest, 2012. augusztus 23.
2 SKV rendelet „4. § (1) Az 1. § (3) bekezdés szerinti terv, illetve program megvalósítása várható környezeti hatásának jelentőségét a 2. számú mellékletben foglalt szempontok és a (2) bekezdés, valamint az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell eldönteni.”
139
tájékoztatni kell a nyilvánosságot, beleértve az érintett környezetvédelmi szerveket.
Formailag a terv kidolgozója az elfogadott tematikát, a környezeti vizsgálat ütemezését, a környezetvédelmi szervekkel kapcsolatos esetleges konzultációkra, a véleményezési eljárás menetére vonatkozó javaslatát megküldi a környezetvédelmi szerveknek, és egyidejűleg azokat nyilvánosságra is hozza. Arról, hogy ilyen döntés született volna – az esettanulmányban szereplő civil szervezetnek – nem volt tudomása, a tájékoztatást az önkormányzat mellőzte.
A településrendezési eszköz tervezetéhez hasonlóan a környezeti értékelést véleményezésre meg kell küldeni az érintett környezetvédelmi szervezeteknek, az eltérő véleményeket pedig – az érdekképviseleti és társadalmi szervezetek bevonásával – megbeszélés keretében egyeztetni kell. A településrendezési eljárást szabályozó Étv. 9. § (3) és (4) bekezdésében rögzített közbenső véleményezési eljárásra figyelemmel, e vonatkozásban nincs szükség kiegészítő lépésre az önkormányzatok részéről.
Az SKV rendelet világos iránymutatást ad a tekintetben, hogy a tervezettel együtt a környezeti értékelést is nyilvánosságra kell hozni, és a nyilvánosság számára véleményezési lehetőséget kell biztosítani.3 A környezeti értékelés nem jóváhagyásra kerülő, hanem alátámasztó szakági munkarész.
Az SKV rendeletnek a környezeti értékelésről szóló fejezetébe foglalt 8. § (3) bekezdése alapján a környezeti értékelésnek és a terv, illetve program tervezetének a Kvt. 43. § (6) bekezdés a) pontja szerinti véleményezéséhez a kidolgozó megküldi a környezet védelméért felelős szervnek, és nyilvánosságra a következőket hozza:
a) a terv, illetve program célja,
b) a terv, illetve program környezeti értékelést is tartalmazó egyeztetési dokumentációja hol és mikor tekinthető meg,
c) milyen módon és időpontig lehet észrevételeket tenni,
3 SKV rendelet „7. § (5) A kidolgozó a környezeti értékelés (4) bekezdés szerint elkészített tematikáját, ütemezését, valamint a környezet védelméért felelős szervekkel való esetleges további konzultációkra vonatkozó javaslatát és a nyilvánosság tájékoztatásának, észrevételei kérésének tervezett módját a környezet védelméért felelős érintett szerveknek megküldi, és nyilvánosságra is hozza.”
140
d) a terv, illetve program szempontjából releváns és rendelkezésre álló környezeti információk, valamint azok megismerhetősége.
A környezeti értékelés véleményezési eljárásának tehát meg kell előznie a HÉSZ rendelet-tervezetének lakossági véleményezését. Ez az egyeztetés a tanulmányban górcső alá vett eljárásban azonban egyértelműen a HÉSZ, tehát a kész rendelet-tervezet véleményezésére korlátozódott.
Az SKV rendelet 8. § (5) bekezdése a nyilvánosságra hozatallal összefüggésben úgy rendelkezik, hogy ha az érintett nyilvánosság csak egy településrészre korlátozódik, ott elégséges a helyben szokásos nyilvánosságra hozatal is, de ha a kidolgozónak van honlapja, a tájékoztatást azon is nyilvánosságra kell hozni.
A jogszabály kógens rendelkezése alapján a környezeti értékeléssel kapcsolatos információkat tehát nyilvánosságra kell hozni.
A tanulmányban szereplő önkormányzatnak volt hivatalos honlapja. Ezen a Társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletek között szerepeltek a HÉSZ rendelet-tervezetének a véleményezésére vonatkozó tájékoztatások, a rendelet tervezete, valamint a településszerkezeti terv és a szabályozási tervek, azonban nem szerepelt a környezeti értékelés, a környezeti értékelés jogszabály szerint közzétenni szükséges tematikája, ütemezése, a környezet védelméért felelős szervekkel való esetleges további konzultációkra vonatkozó javaslat, amint a nyilvánosság tájékoztatásának, észrevételei kérésének tervezett módja sem.
A helyi lakosság és a civil szervezetek számára a jogszabály külön eljárásban biztosít lehetőséget arra, hogy a település tervezett szabályozásának környezetre gyakorolt hatásait elemezzék, megvitassák, észrevételezzék. A környezeti értékeléssel összefüggő tájékoztatás hiánya, a nyilvánosság mellőzése a településtervezés várható környezeti hatásait illetően korlátozza a helyben élők – magánszemélyek és civil szervezetek – mozgásterét, hogy hatást gyakorolhassanak a környezetüket, és ezen keresztül egészségüket hosszú távon befolyásoló települési tervekre, hogy tisztában lehessenek a jövőben várható környezeti hatásokkal. A környezeti vizsgálat jogszerű lefolytatásának kereteit éppen ezért külön jogszabály állapítja meg, és a törvény azt is kimondja, hogy
141
környezeti értékelés nélkül a terv, illetve program nem terjeszthető elő.
Mindezek alapján, figyelemmel arra, hogy jogszabály szerint a település egészére készülő rendezési terveknél a környezeti vizsgálat lefolytatása minden esetben kötelező, az egyesület véleményének benyújtásakor kérte a környezeti vizsgálat és a tervet alátámasztó dokumentumok megküldését.
Természetesen az egyesület – szem előtt tartva azt a célt, hogy a településtervezés egyeztetési eljárásból ne záródjon ki – határidőben juttatta el véleményét az önkormányzathoz. Ez a vélemény azonban nyilvánvalóan nem lehetett teljeskörű, mivel a környezeti értékelés és a kapcsolódó, tervet alátámasztó dokumentumok ehhez nem álltak rendelkezésükre. Az egyesület ezért elektronikus úton a környezeti értékelést, a kulturális örökségvédelmi hatástanulmányt, a biológiai aktivitásérték számítást, a területfelhasználási módosítások térképi ábrázolását és szöveges magyarázatát tartalmazó dokumentumokat kérte pótlólag megküldeni.
Az egyeztetés – bár az esettanulmány által felölelt időszakban több is volt – a kész HÉSZ rendelet-tervezet véleményezésére korlátozódott. A helyieket, civileket, a településen élőket ezzel kizárta az önkormányzat abból, hogy a településterv környezetre és a település hosszabb távú jövőjére gyakorolt hatásait elemezzék, közösen vitassák meg, illetve észrevételezzék az eljárásban, annak ellenére, hogy számukra törvény biztosítja ennek lehetőségét. Az ezekben a dokumentumokban rögzített adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a helyben lakók, a civil szervezet is informálódjon, és közösen véleményt formáljanak.
A kulturális örökségvédelmi hatástanulmány ismerete a település további fejlesztését tekintve különösen azért fontos a helyiek számára, mert a tervezett HÉSZ-ben a korábbi régészeti területek nem szerepeltek, a térképi részen a történeti településrész nem került lehatárolásra, mindezzel együtt viszont a helyi építészeti örökség pusztult. A tervezés időszakában a civil társadalom rendelkezésére álló dokumentumok nem tükrözték azt, hogy ezeket az értékeket a jövőben miként kívánják védeni.
A biológiai aktivitásérték számítás ismerete a degradálódó természeti élőhelyek, illetve a drasztikusan csökkenő erdőborítottság miatt vált kiemelt jelentőségűvé.
142
A HÉSZ tervezet ekkor a változások térképi ábrázolását és szöveges magyarázatát sem tartalmazta, ennek hiányában értelmezhetetlenné vált a terv helybéli környezetre hosszú távon kifejtett hatása.
(Bár az önkormányzat honlapján ebben az időben szerepelt egy környezeti értékelés, de ez a jogszabály szerint évente elkészítendő értékelés, és nem azonos a külön jogszabály által elkészítendő, településtervhez kapcsolódó, csak megfelelő végzettségű szakértő által elkészíthető környezeti értékeléssel.)
Az önkormányzat a 14 oldalas egyesületi vélemény benyújtását követően egy megbeszélést hívott össze. Az úgynevezett informatív megbeszélésen az önkormányzat településfejlesztési bizottságának elnöke, egy független szakértő, egy korábbi önkormányzati képviselő, az egyesület, és annak meghívására azoknak a szervezeteknek a képviselői voltak jelen, amelyekkel az elmúlt években – környezetvédelmi, természetvédelmi területen – az egyesület együttműködött.
A civilek a kért dokumentumokat ezen a találkozón sem kapták meg, annak ellenére, hogy a megbeszélés jelentős része a környezeti értékelés körül folyt. Az egyesületnek nem maradt más lehetősége, 2015 márciusában az Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság elnökéhez fordult segítségért, hogy a településtervezési eljárás dokumentumait a helybéliek közössége megkaphassa és megismerhesse.
A legutolsó, az összehívó önkormányzat által informálisnak nevezett egyeztetésen az egyesület azt az álláspontot képviselte, hogy az önkormányzat folytassa le jogszerűen a környezeti értékelés eljárását, és azt követően indítsa el újra a településtervezési eljárást, a környezeti értékelés nyilvános véleményezési eljárása hiányában ugyanis jogszerűen nem fogadhatók el a településrendezési eszközök.