A kapacitás az üzemgazdaságtanban egy elméleti teljesítőképességet jelent. Azt a teljesítményt, amelyet optimális feltételek megléte esetén maximálisan létre lehet hozni az adott eszközzel. Az elméleti teljesítőképesség nem a valóságos, hanem az ideális körülmények mellett elérhető teljesítményt fejezi ki. Az elméleti teljesítőképességet általában nem használják ki teljes mértékben a vállalkozások, de jelentős előnyökkel jár, ha a kihasználtság megközelíti a 100%-ot.
A vállalkozásokat számos tényező ösztönzi a lehető legjobb kapacitás kihasználására:
A lekötött tőkének jelentős része testesül meg a tárgyi eszközökben.
A kapacitáskihasználás közvetlen kapcsolatban áll a jövedelmezőséggel.
A gyors technikai fejlődéssel együtt jár a nagymérvű erkölcsi elavulás.
Általában korlátozott az új beruházásokra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet.
A kihasználatlan kapacitások ún. „passzív költségeket” okoznak.
A kapacitáskihasználás elemzése során a következő területeket vizsgálhatjuk:
Kapacitáskihasználás vizsgálata értékmutatók alapján
Műszaki kapacitáskihasználás vizsgálata
Gazdasági kapacitáskihasználás vizsgálata Kapacitáskihasználás vizsgálata értékmutatók alapján
A gazdálkodás valamennyi területén alkalmazhatóak az ún. ezer Ft tárgyi eszköz értékre jutó termelési érték mutatók, melyek elemzése során a mutatók változását vizsgáljuk, ezért a termelési érték mutatók (6. fejezet) megállapítása során változatlan árakat kell
106
Szokás e mutatókat hatékonyságmutatóknak is nevezni.
Szintén az értékadatok alapján számíthatjuk a tárgyi eszközök rugalmassági mutatóját
a
A mutatóból megállapítható, hogy egy százalékos termelésnövekedés hány százalékos tárgyi eszközérték növekedéssel jár együtt. A mutató csak egyedileg és nem vállalkozási szinten számítható valamennyi aktivált eszközfajtára, sőt beruházásokra is. A rugalmassági mutató mellett számítható a tárgyi eszközök forgási sebessége, ami megmutatja, hogy a tárgyi eszközök értéke hányszor térül meg az árbevételben a vizsgált időtartam alatt. Ennek a mutatónak az alkalmazásából hasznos információkhoz juthatunk a vállalkozások tárgyi eszköz hasznosításával kapcsolatban.
Műszaki kapacitáskihasználás vizsgálata
A vállalkozásoknál a rendelkezésre álló gépek, berendezések általában nem vesznek részt teljes számban a tevékenység folytatásában, lehetnek olyan gépek, berendezések, amelyek pl.
nem működőképesek, illetve a működőképes gépek sem vesznek részt a termelésben minden esetben (valamilyen ok miatt nem üzemelnek. Ez alapján beszélhetünk rendelkezésre álló, üzemképes és üzemelő gépekről. A következő mutatószámok fontos információkat szolgáltathatnak a kapacitás kihasználásról.
száma
A kapacitáskihasználás során alkalmazott mutatókat tárgyi eszköz csoportonként állapítjuk meg, az adatokat pedig analitikus nyilvántartásból nyerhetjük. Ezek az eszközök viszonylag nagy értékűek, tőkelekötésük jelentős pénzügyi terhet jelent, ezért fontos a gépenkénti vizsgálat is. A változás vizsgálatán kívül a változáshoz vezető okok vizsgálata, feltárása is szükséges. A kapacitás kihasználást meghatározza a rendelkezésre álló eszközállomány és az
107 egységnyi eszközre jutó naptári időalap. A kapacitáskihasználás általánosan a termelés és a kapacitás viszonyát mutatja be.
Kapacitás időalapját a következő összefüggés segítségével számíthatunk ki:
(365 nap x 3 műszak x 8 óra/műszak) - 1 gépre jutó karbantartási, javítási óra.
Az időszak naptári időalapjából a termelés szempontjából hasznos időalapot kell figyelembe venni – javítási, karbantartási időt nem –. Ennek nagysága függ a vállalkozás tevékenységének sajátosságaitól.
Tehát a kapacitáskihasználás két részre bontható az időalap (extenzív) és a kapacitásnorma – optimális feltételek esetén egy óra alatt elérhető teljesítmény- (intenzív) kihasználásra.
Hasznos időalap kihasználás vizsgálata, az extenzív kihasználás. Ezt a maximális időalapot a gépek, eszközök által ténylegesen teljesített munkaórával, gépórával elemezhetjük, az alábbi összefüggés alapján.
A mutató alakulását befolyásoló tényezők többek között a munkarend, az átlagos műszakszám, a karbantartáshoz szükséges idő, az állásidő stb. A tényezők kedvező változása javítja a kapacitáskihasználást.
A kapacitásnorma kihasználása (intenzív kihasználás), azokon a területeken, teljesítménykövetelményeket írnak elő. A jellemző mutatók emelkedését tekintjük kedvezőnek, ami elérhető pl. műszaki fejlesztéssel, jobb munkaszervezéssel, szaktudás növeléssel.
Ha a mutatók javulnak kedvezően befolyásolják a kapacitáskihasználást. Az előzőekben tárgyalt mutatószámokat és összefüggéseiket a 10.1. ábra szemlélteti.
id ődőal
108 .
10.1. ábra: A kapacitáskihasználás mutatószámai Forrás: Birher et al. (2006), 461. o.
Gazdasági kapacitáskihasználás vizsgálata
A vállalkozásoknál a műszaki kapacitáskihasználás növelése nem lehet öncél, abban az esetben tekinthetjük azt kedvezőnek, ha a műszaki kapacitáskihasználás növekedésével a gazdasági kapacitáskihasználás is növekszik. A gazdasági kapacitás kihasználás során a meglévő kapacitás kihasználás jövedelemtermelő képességre gyakorolt hatását vizsgáljuk.
Kiszámítható, hogy mennyi volt a költsége a kihasználatlan kapacitásnak (passzív költség).
Összefoglalás
A vállalkozásoknak tevékenységeik folytatásához különböző erőforrásokra (munkaerő, tárgyi eszközök, készletek stb.) van szükségük. A vállalkozások mindennapi tevékenységeik megvalósításához tárgyi eszközökre van szükségük, hiszen ezen eszközök nélkül nem lehet termelni. A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás, a tárgyi eszközök hasznosítási módja, kihasználása, hatékonysága jelentősen befolyásolja a gazdálkodás eredményességét, jövedelmezőségét. Ezért elemzésével fontos információkat szolgáltathatunk a vállalkozások döntéshozó számára. A fejezetben összefoglalásra kerültek a tárgyi eszközök elemzésével kapcsolatos ismeretek, elemzési módszerek.
Ellenőrző kérdések:
1. A tárgyi eszközök szerepe a vállalkozások életében.
2. A tárgyi eszközök elemzési lehetőségei, alkalmazott módszerei Kompetenciát fejlesztő kérdések:
1. Milyen módszerekkel végezhető el a tárgyi eszközgazdálkodás elemzése?
2. Milyen területei vannak a tárgyi eszközök elemzésének?
3. Hogyan elemezhető a tárgyi eszközök kapacitáskihasználása?
Terminológiai szótár Tárgyi eszközök Használhatósági fog
109 Elhasználódottsági fok
Műszaki kapacitás kihasználás Extenzív kihasználás
Intenzív kihasználás
Gazdasági kapacitás kihasználás
110 11. Vállalati erőforrások elemzése: Forgóeszköz gazdálkodás elemzése
Ismert, hogy a vállalatba beáramló inputokat abból a szempontból, hogy a termelés folyamatában milyen szerepet töltenek be, kettő nagy csoportra oszthatjuk; befektetett eszközökre és forgóeszközökre. A forgóeszközök, a vállalat azon eszközei, amelyek a vállalkozási tevékenységben (a termelési folyamatban) egy évnél rövidebb ideig (nem tartósan), eredeti megjelenési formájukat elvesztve, vagy megtartva azt, vesznek részt. A termelési folyamat során értékük teljes egészében átmegy az új termék értékébe.
A hatályos Számviteli törvény forgóeszközöket megjelenési formájuk szerint csoportosítja.
Ennek megfelelően a vagyon mérlegben az alábbi csoportosítás szerepel:
1. Készletek