2. Követelések 3. Értékpapírok
11.2. A forgóeszköz gazdálkodás hatékonyságának elemzése
Az egyes forgóeszközökre jellemző tendenciák mögött – a termelési folyamat sajátosságai mellett – mindig ott kell, hogy legyenek azok az okok is, amelyek a velük való gazdálkodás színvonalával vannak összefüggésben. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy elfordulnak olyan esetek is, amikor a jelentkező tendenciák nem minden esetben igazolják pontosan az elméleti összefüggéseket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a feltárt ok-okozati összefüggések nem érvényesülnek. Vajon hogyan keresnénk meg a kedvezőtlen tendencia okait, ha nem tudjuk, hogy mit kell keresnünk? Ami fontos, hogy a gazdálkodás gyakorlatában – érthető módon – az elmelétei összefüggések a legtöbb esetben nem jelennek meg olyan tisztán, hogy azok egyértelműen felismerhetők lennének. Az okok feltárásában segítenek a különböző hatékonysági mutatók.
A mutatók egyik csoportja azt méri, hogy a vállalat milyen hatékonyan használja a birtokában lévő eszközöket, hogy forgótőke menedzsmentje megfelel-e az elvárásoknak (Lásd:
részletesen a 14. fejezetet). Ezeket a mutatókat a vállalat aktivitási, tevékenységi rátáinak is nevezik.
Eszközarányos forgalom =
ÖE NÁB
ahol NÁB: Nettó árbevétel ÖE: Összes eszközérték
116 A lekötött tőke hatékonysága =
LT NÁB
ahol LT: Lekötött tőke
A hatékonysági ráták közül a forgótőke-gazdálkodáshoz kapcsolódóan a készletekkel és a követelésekkel való gazdálkodás hatékonysági mutatóit kell megemlíteni.
A készletekkel való gazdálkodás hatékonyságának javítására több elvi lehetőség is kínálkozik.
Egyfelől csökkenthetjük azt az időt, amely idő alatt a beszerzett eszközökből eladott áru lesz, azaz gyorsíthatjuk a forgalmi és termelési folyamatot. Röviden: a készletek forgási sebességét növeljük.
Másfelől csökkenthetjük a készletekben lekötött tőkerészt, illetve készletszintet a teljes forgalomhoz viszonyítva. Az előző esetben javítjuk az anyagigényességet, a másodikban relatív anyagmegtakarítást érünk el.
A készletek fontos mérőszáma egy adott időszak átlagos készletállománya. Az átlagos készállomány számszerűsítéséhez kronologikus átlagkészletet kell számítani. A készletek forgási sebességét kifejezhetjük: a fordulatok számával és a forgási idővel.
A forgási idő: a készletek teljes körforgásához (egy körforgás: amennyi idő alatt a készletekre fordított pénzösszegből újra pénz lesz a késztermék eladása révén) szükséges napok számának megadása révén.
A fordulatok száma: annak megadásával, hogy az adott időszakban hány teljes körforgásra kerül sor.
A fenti két mutató értelmezése a szakirodalomban általánosan elfogadott, de véleményem szerint nem helyes. A forgási idő nem a körforgás – működési ciklus – időszükségletét számszerűsíti. Arról van ugyanis szó, hogy a termelés adott feltételei között, a vállalat hány nap forgalmának állományértékével megegyező készletérték mellett realizálta az időtáv forgalmát. A fordulatok száma nem abszolút mutatószám, nem a teljes körforgás számát adja, pontosabban így nem lehet értelmezni. Relatív mutató, ennek segítésével tudjuk számszerűsíteni a forgási időt és arra alkalmas, hogy az időbeni változásokat, a tendenciák alakulását jellemezzük.
A forgási időt (napokban) megkaphatjuk:
- Az adott időszak átlagos készlet-állományát elosztjuk az egy napra eső forgalommal.
- Az időegység (negyedév, év) napjainak számát elosztjuk a fordulatok számával.
A fordulatok számát (dimenzió nélküli számként) megkapjuk:
- Az adott időszak forgalmát elosztjuk az időszak átlagos készlet-állományával.
- Az adott időszak napjainak számát elosztjuk egy körforgás napokban mért időtartamával (azaz a forgási idővel).
A készletgazdálkodás akkor javul, ha a fordulatok száma nő és a forgási idő csökken, és akkor romlik, ha a fordulatok száma csökken és a forgási idő nő.
117
ék készletért Átlagos
Forgalom
Amennyiben a forgási idő vagy a fordulatok száma ismert, az átlagos forgóeszköz-állomány is meghatározható a forgalom és a forgási idő szorzataként, vagy a forgalom és a fordulatok számának hányadosaként.
Forgások száma =
Forgalom lehet: Anyagfelhasználás, árbevétel, értékesítés közvetlen költsége
Forgási idő =
száma Forgások
száma napjainak
k sza Id ő
vagy
Forgási idő =
Forgalom
száma napjainak
szak Id ő
* ék készletért Átlagos
A vevőállomány hatékonysági mutatói:
Vevői követelések forgási sebessége =
KÖV NÁB
ahol KÖV. Átlagos vevői követelésállomány Vevői követelések behajtásának ideje =
nap / NÁB
KÖV
Szállítói tartozás rendezésének ideje =
ENJB SZT ahol SZT: Szállítói tartozás
ENJB: Egy napi beszerzés
A mutatók a vállalat kintlévőségeit illetően azt fejezi ki, hogy a vállalt mennyire eredményes követelésállományának pénzügyi realizálásában. Az iparvállalatra vonatkozóan a kapcsolódó fontosabb értékeket a 11.6. ábra szemlélteti. A követelésállomány átfutási ideje, a havi állományadatok alapján számított átlaggal számolva 51 nap, csak a mérlegben szereplő adatok alapján viszont 61,6 nap. Az eltérés szintén felhívja a figyelmet, a csak mérlegadatok alapján számított mutatószámok hiányosságaira.
Összefoglalás
A forgóeszközökkel való gazdálkádás a vállalat hozamára nagymértékben hat. Fontos kérdés tehát, a forgóeszközökkel való gazdálkodás színvonalának alakulása. Meg kell határozni tehát a forgóeszközök optimális szintjét (Fszint ). Az optimális szint a termelési sajátosságok függvénye is lesz. Mivel az optimális Fszint a forgóeszközök teljes állományát méri, annak aggregált mutatója, szükséges külö-külön az egyes forgóeszközelemk szintjének az
118 11.6. ábra: Egy iparvállalat értékesítésének és követelésállományának alakulása
Forrás: Pupos, 2011.
optimalizálása is. E szintek meghatározásához, a kedvező vagy kedvezőtlen tendenciák feltárásházo nyújtanak segíytséget a forgóeszköz gazdálkodás hatékonyságát számszerűsítő mutatók is. az optimális szint az elemek szintjén is számszerűsíteni.
Ellenőrző kérdések:
1) Sorolja fel a forgóeszközök csoportajit megjelenési formájuk alapján!
2) Értelmezze az Fszint –et?
3) Milyen szempontokat venne figyelembe az optimális F szint meghatározásánál.
4) Sorolja fel a készletgazdálkodás hatékonysági mutatóit.
5) Sorolja fel a vevőállomány hatékonysági mutatóit?
Kompetenciát fejlesztő kérdések:
1) Hozzon példát a forgóeszközök összetételére, és magyarázza meg az összetétel struktúráját (Csak növénytermesztéssel foglalkozó vállalat).
2) Hozzon példát a forgóeszközök összetételére, és magyarázza meg az összetétel struktúráját (Csak állattenyésztéssel – tehnészettel - foglalkozó vállalat).
3) Magyarázza meg egy brojler hizlalással és egy tejtermelő tehenészettel foglalkozó vállalt forgóeszközállomány struktúrájában fennálló különsgéket?
Forrásmunkák jegyzéke
Pupos T.(2001): Forgótőke-gazdálkodás.Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Pupos T. (A forgóeszközök. In.: Nábrádi A.-Pupos T.-Takácsné György K. szerk.
Mezőgazdasági üzemtan I. Szaktudás Kiadó ház, Budapest. 60-80.pp.
119 Terminológiai szótár
Forgóeszközök
A forgóeszközök optimális szintje (F szint ) A forgóeszközök hatékonysági mutatói Eszközarányos forgalom
A lekötött tőke hatékonysága A forgások száma
A forgási idő
Vevői követelések forgási sebessége Vevői követelések behajtásának ideje Szállítói tartozás rendezésének ideje
120 12. Vállalati innovációs tevékenység elemzése
A fejezetben röviden ismertetésre kerül az innováció fogalma, az innovációnak a szerepe a vállalati működésben, valamint bemutatásra kerülnek az innováció elemzési lehetőségei. Az innovációs tevékenységgel szoros kapcsolatban van az intellektuális tőke, ezért röviden bemutatásra kerülnek az intellektuális tőkeértékelési lehetőségei is.