A Magyar Gyermeksebész Társaság 1979-ben alakult, a felnőttsebészetből vált le, és lett önál-ló diszciplína a gyermeksebészet Magyarországon is. A betegek ellátása 20 dedikált osztályon, ebből 10 III-as szintű ellátóhelyen, kb. 340 kórházi ágyon kb. 100 aktív szakorvossal történik.
A gyermeksebészeti osztályok a gyermekellátás szerves részét képezik, az egyetemi közpon-tok (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) a gyermekgyógyászati klinikákon belül (gazdaságilag nem önállóan) működnek. Évente átlagosan kb. 20 000 gyermeksebészeti műtétet végzünk.
Ebbe a tevékenységbe a 0–18 év közötti, azaz az újszülöttkori, hasi, mellkasi, urológiai, on-kológiai, plasztikai és traumatológiai, kisebb ortopédiai, kézsebészeti műtétek sorolhatók.
Meg kell azonban jegyezni, hogy hazánkban a gyermekkori traumatológiai és az ortopédiai esetek ellátása kétharmad részben a felnőtt ellátórendszerben történik. A progresszív ellátás leginkább az újszülöttsebészetben érvényesül. A legritkább betegségek (pl. epeút-atrézia és hólyagextrófia) centralizáltan (Budapest, illetve Pécs) kerülnek ellátásra.
DR. VAJDA PÉTER PHD, DR. HABIL.
gyermeksebész, tanszékvezető egyetemi docens (PTE Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Manuális Tanszék)
GYERMEKSEBÉSZET
A diszciplína tudományos tevékenysége természetszerűleg az egyetemi központokban zajlik.
Az egyetemi osztályokat PhD-fokozattal rendelkező szakorvosok irányítják. Az országban két aktív, habilitált gyermeksebész dolgozik, egyikük benyújtotta MTA-doktori pályázatát. Meg-hirdetett, gyermeksebészeti témájú PhD-képzés Pécsett zajlik. Tudományos közleményeink magyar és nemzetközi folyóiratokban jelennek meg, melyek döntően újszülött-, általános gyermeksebészeti, urológiai és traumatológiai témájúak. A születő könyvfejezetek jórészt magyar gyermekgyógyászati, felnőttsebészeti és traumatológiai tankönyvek fejezetei. Önálló magyar gyermeksebészeti tankönyv megjelentetése a könnyen elérhető angol szakirodalom miatt nem szükséges.
Szakmánk szoros és jó nemzetközi kapcsolatokat ápol hagyományosán az angol és német nyelvű országok gyermeksebészeivel. Évente két alkalommal rendezünk tudományos ülé-seket, melyek minden negyedik évben nemzetközi kongresszusok. Évente előadásokkal veszünk részt nemzetközi (főleg európai) gyermeksebészeti, gyermekurológiai és trauma-tológiai kongresszusokon. Társaságunk 24 tagja európai gyermeksebészeti, 2 tagja európai gyermekurológiai szakvizsgával is rendelkezik.
A gyermeksebészeti szakképzés 6 éves időtartamot ölel fel. A képzés curriculuma – Magyar-országon talán egyedülállóan strukturált – az európai normát követi, magas színvonalú és egységes. A képzésben részt vevőknek igen szigorú szabályoknak kell megfelelniük, az után-pótlás (ennek ellenére) a gyermeksebészetben megfelelő. Sajnos a gyermeksebészetben dol-gozó szakasszisztensek és szakápolók esetében ezt már nem mondhatjuk el. A budapesti I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és a PTE Gyermek-gyógyászati Klinika sebészeti osztályai konzorciumként akkreditációval rendelkező Európai Gyermeksebészeti Képzőközpontot alkotnak.
A gyermeksebészet (mivel gazdaságilag nem önálló) finanszírozása is a gyermekgyógyászat-hoz kötődik. A gyermekellátás finanszírozása az utóbbi időben javult (pl. 1,1-es szorzó), de továbbra sem fedezi az amortizációs (műszerek és épület) költségeket. Miközben az eredmé-nyeink az európai normákkal összevethetők, egy adott betegség finanszírozása továbbra is az európai finanszírozás kb. harmada (a járóbeteg-ellátásban ez még alacsonyabb). A gyermek- ellátás a legtöbb helyen – de legalábbis minden egyetemi központban – több mint 100 éves épületekben zajlik! A szülők gyermekükkel való együttlétének joga, a „gyermekbarát ellá-tás” az épületek fizikai adottságai miatt a legtöbbször nem valósítható meg. Figyelembe kell venni, hogy szakmánk a betegek életkorának, testsúlyának (500 gr – 120 kg) megoszlása és számos szubspecialitás következtében igen eszközigényes. Sokféle eszközre van szükségünk, és minden méretben. A megfelelő műszerek beszerzését sok esetben csak alapítványok segít-ségével vagy országos pályázatok útján tudjuk biztosítani.
A vidéki gyermeksebészeti centrumok Debrecen-Miskolc, Szeged, valamint Pécs az ország adott régiói számára megfelelő regionális, centralizálható ellátást biztosítanak. A budapesti gyermeksebészeti ellátás azonban – továbbra is – rendkívül széttagolt.
Országos problémát jelent a serdülőkorú, speciális igényű, 14–18 éves korosztály ellátása, fő-leg a „gyermekbaleseti” oldalról nézve. Ez a korosztály bár jogilag még gyermek, biológiailag és szociálisan sokszor már nem tekinthető gyermeknek.
GYERMEKSEBÉSZET
Intézkedési javaslatok
1. A gyermekgyógyászatban, gyermeksebészetben dolgozó szakasszisztensek és szakápolók életpályamodelljének és képzésének újragondolása igen sürgető. Egy szakmaspecifikus bérkiegészítés csak átmenetileg jelenthet megoldást.
2. A finanszírozás (amortizációs és bérköltség) növelése a gyermekellátásban elodázhatat-lan. Sajnos a „gyermeksebészeti keret” az általános gyermekgyógyászati és a felnőttellá-tás finanszírozásával az intézetekben, különösen az egyetemek esetén „összemosódik”.
Minden gyermekellátási szakterületet a végső elosztásnál is külön kellene kezelni, önál-ló alrendszerben finanszírozni.
3. A gyermeksebészeti, gyermektraumatológiai eszköz- és műszerbeszerzést külön kellene finanszírozni, különös tekintettel a videoasszisztált műtétek eszközigényére, mely műté-ti technika a gyermeksebészetben is előretör. Az utóbbi öt évben a minimálisan invazív technikával végzett gyermeksebészeti műtétek száma megduplázódott Magyarországon.
4. A 2017-ben életre kelt országos gyermektraumatológiai és gyermeksürgősségi program (EFOP-2.2.1 pályázat) minden bizonnyal enyhíteni fogja szakmánk (osztályok, ambu-lanciák és műtők) katasztrófaközeli infrastrukturális helyzetét. Azonban már most ter-vezni kellene a régiók teljesen új, „zöldmezős beruházásban” épülő kórházi központja-it. E központok része lehet a gyermeksebészeti, gyermektraumatológiai ellátást is adó épületrész, a 21. századi új műtői rendszerek. Európában ezt mindenhol így csinálják.
Nemzetközi összehasonlításban 1–2,5 milliós populációt egy gyermeksebészeti és/vagy gyermektraumatológiai centrum megfelelően kiszolgál. Ez a gyermeksebészeti szakma vezetőinek egyöntetű véleménye alapján különösen Budapest (és a központi régió) tekin-tetében igaz, ahol elég lenne 1–3 gyermeksebészeti, -traumatológiai központ létrehozása.
Ezeknek a gyermeksebészeti, -traumatológiai ellátás csaknem teljes spektrumát lefedő centrumoknak a gyermekgyógyászati központba ágyazva, de független szakmai és gaz-dálkodási irányítással kellene működniük.
5. Külön kell választani és kezelni a gyermeksebészeti és a gyermekbaleseti ellátást, mely utóbbi feltételei az ország letöbb helyén mind a mai napig nem adottak. A „hagyományo-san” gyermektraumatológiai ellátást végző gyermeksebészeti osztályoknak a nagyobb járó- és fekvőbeteg-ellátás miatt külön megítélés alá kell esniük. Annak ellenére, hogy a 18 év alatti lakosság száma az elmúlt 20 évben csaknem félmillióval csökkent, hosszabb távon nagy valószínűséggel Európában az elsők között a gyermektraumatológia is önálló szubdiszciplínává válhat. Külföldön már bevett szokás adoleszcens traumatológiáról is beszélni.
6. A gyermekellátás jövőbeli megszervezésében, áttervezésében a gyermeksebészeti szakma bevonásának, érdekképviseletének fokozottabban kellene érvényesülnie, mert a gyer-meksebészet mindig is a jövőnek dolgozott!
Bevezetés
Az elmúlt 30 évben történt jelentős változások ellenére a lakossági gyógyszerellátás összessé-gében – felmérésekre alapozva – biztonságos, térben és időben elégséges, tehát az elvárások-nak megfelelően működik.
Az 1989-es rendszerváltást követő privatizáció és új gyógyszertár-alapítási jog megteremtette a közforgalmú gyógyszertárak számára a megújulás lehetőségét. A 2006-os gyógyszertár-li-beralizáció – többek között – a patikaszám megugrását és a gyógyszertárláncok megjelenését hozta magával. Az ezredforduló után, a nagy egészségügyi ellátórendszerek digitális fejleszté-se nyomán kezdődött meg a kb. 2600 gyógyszertár jelentős elektronikai fejlesztéfejleszté-se is. Először az online tajszám-ellenőrző rendszer, majd jött a NAV online bekötése, a nagykereskedői rak-tárak készletének megtekinthetősége, a közelmúltban – 2017 és 2019 – pedig az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) és a gyógyszerek dobozszintű nyomon követése (csat-lakozás az Európai Gyógyszer-verifikációs Rendszerhez [EMVO]) eredményezett újabb nagy változást a gyógyszertárak életében. A közeljövő feladata viszont egy szakmai megújulás lesz, mely a képzés és a szolgáltatások modernizálását jelenti.