A börtönügy szakértőinek és tudósainak célja az volt, hogy ösztönözzék a büntetés-végre-hajtás jogi szabályozását, összegezzék a börtönügyi praxis tapasztalatait, s azok tanulmá-nyozásával korszerű megoldási javaslatokkal segítsék a büntetés-végrehajtás sikerességét.58 Ekkor még az új tudomány kifejezetten a szabadságvesztés-büntetésre, illetve annak köz-ponti intézményére, a börtönre koncentrált 59 A század első felében Európában már meg-nevezhető büntetés-végrehajtással kapcsolatos iskolák voltak. Ezeknek az irányzatoknak a képviselői elsősorban a börtönberendezést vették célba, s annak megújításában
gondol-51 MoriTz, Werner – sChroeder, Klaus-Peter (Hrsg.): Carl Joseph Anton Mittermaier (1787–1867).
Heidelberg, 2009.
52 Marquardsen, Heinrich: Mittermaier, Karl Josef Anton. In Allgemeine Deutsche Biographie.
Band 22. Leipzig, 1885. 25–33. o.
53 MiTTerMaier, Carl Joseph Anton (Hrsg.): Mittermaier, Sundelin, Berner und Barth über die Neue bayerische Strafgesetzgebung. Augsburg,1862.
54 Die Todesstrafe: Nach Den Ergebnissen Der Wissenschaftlichen Forschungen, Der Fortschritte Der Gesetzgebung Und Der Erfahrungen. Heidelberg, 1862.
55 Der neueste Zustand der Gefängniseinrichtungen in England und englische Erfahrungen über Einzelhaft. Heidelberg, 1850.
56 eBerT, Ina – Fijal, Andreas: Mittermaier, Karl Joseph Anton. In Neue Deutsche Biographie. Mün-chen, 1994. 584–585. o.
57 FeuerBaCh, Paul Johann Anselm Ritter von: Lehrbuch des gemeinen in Deutschland gültigen peinlichen Rechts. Gießen, 1836.
58 Balogh László – horVáTh Tibor: Büntetés-végrehajtási jog. I. Budapest, 1983. 27. o.
59 horVáTh TiBor (szerk.): Büntetés-végrehajtási jog. Budapest, 2007. 29. o.
Mezey Barna
kodtak 60 A 19. század első felében a börtönügy az európai érdeklődés homlokterébe került, népszerű törvényhozási és társadalmi vitakérdéssé vált.61 1846-ban Frankfurtban a börtön-ügy európai szakemberei már az első nemzetközi kongresszusukat is megszervezték.62
A 19. század elején szinte valamennyi büntetőjoggal foglalkozó gondolkodó egyetértett azzal, hogy a szabadságvesztés a legtökéletesebb büntetési nem. A szabadságtól megfosztás visszatartó hatást gyakorol mind az elítéltre, mind pedig a társadalom egészére. Ugyanakkor a szabadságvesztés-büntetés osztható, egyéniesíthető, közvetlen jellegű, végrehajtási mód-jában igazodhat a mindenkori társadalom gazdasági, kulturális és erkölcsi szintjéhez. Az elméleti elvárásokra azonban nagyon is gyakorlati választ kellett adni A szabadság elvoná-sára szolgáló és fennálló intézmények alkalmatlanok voltak az új és nemes eszmék valóra váltásához. Az újat alkotás reménye rendkívüli módon megmozgatta a kor büntetéssel foglal-kozó gondolkodóinak fantáziáját. Ez a magával ragadó lehetőség kora: mindenki teljességre törekvő rendszert kívánt felvázolni, így nemcsak a szabadságelvonás elveinek rögzítésében akarták meghaladni elődeiket; de a végrehajtás módjának – az ezzel összefüggő börtönépíté-szet, börtönegészségügy, rabellátás, rabmunkáltatás és rabnevelés szabályozásának – újrafo-galmazásában is. Így azután a rendszerbe foglalás igényével fellépő utókor nehezen tudja szisztematikus rendszerbe erőltetni a különféle börtönelképzeléseket.
Ami a vitákba mégis rendszerszerűséget hozott, az egy történelmi fordulat volt, hogy ti.
a századfordulón és a 19. század első évtizedeiben a börtönügy fejlődésének hangsúlyai az amerikai kontinensre koncentrálódtak. Európában a polgári átalakulások és forradalmak (legalább is átmenetileg) elterelték a figyelmet a büntetőjogi, büntetés-végrehajtási reformfo-lyamatokról. Az új alkotmányos pozíciókat felvevő államok közjogi problémái mellett kevésbé tűnt jelentősnek a börtönök állapota, különösképp azok megújításának költségigé-nyére figyelemmel. Ezidőtájt az Amerikai Egyesült Államok számos tekintetben alkalma-sabb tereppé vált a büntetés-végrehajtás reformjait illetően.
Az amerikai börtönügyi gondolkodást nem terhelték oly módon a tömlöchagyományok (s ezzel együtt a bűnelkövetőkről kialakult tradicionális felfogás), mint Európában. Az Álla-moknak nem voltak középkori eredetű, öröklött börtönépületei (sőt egyéb, a börtönfunkció-kat befogadni képes építményei sem nagyon), azaz nem az átalakításról kellett terveket kiala-kítani, hanem újat alkotni. Európából folyamatosan érkeztek a szakmai tudományosság legfrissebb, gyakorlati tapasztalatokból érlelt ideái, az amerikai alapítóknak rendelkezésükre állt az öreg kontinens valamennyi jó és rossz tapasztalata, kísérleti eredménye A következe-tesen végigvitt polgári átalakulás nagyobb fogékonyságra adott alapot a felvilágosodás esz-méi és a polgári forradalmak hozta emberi jogok iránt, mint az Óhazában. A függetlenségi háborút követő gazdasági fellendülés szélesebb financiális lehetőségeket biztosított az építé-szeknek, börtönügyi szakembereknek egyaránt.
60 kaiser, Günther: Strafvollzug in europäischen Vergleich. Eine Einführung in die Grundlagen.
Darmstadt, 1983. 14. o.
61 Finkey: A magyar büntetőjog tankönyve. 365. o.
62 horVáTh: Büntetés-végrehajtási jog. 27. o.
Az európai börtönügyi tudományosság a 19. század kezdetén
Az Egyesült Államokban zajló börtönügyi reformfolyamatok legnagyobb jelentőségű változtatása a korábbiakhoz képest azonban az, hogy a szakemberek és politikusok egyaránt szisztematikus büntetés-végrehajtásban kezdtek el gondolkodni. Elfogadva a teljes vagy részleges elkülönítés elvét, kiegészítve a javító munka gondolatával, egy formailag rendezett és szabályozott büntetés-végrehajtást terveztek meg.63 A 19. században az amerikai rendszer volt az, amelyik befogadva az európai előzményeket és kijelölt célokat, hatalmas méretű bör-tönépítkezési programot realizált. 1816 és 1840 között nem kevesebb mint 28 új büntető-intézetet létesítettek a hatóságok.64 A tudományos munkák és a nemzetközi tanácskozások gyorsan nyilvánossá tették az amerikai kísérleteket, a pennsylvaniai vagy philadelphiai ma -gányrendszer (solitary-system) és az auburni ún. hallgatórendszer (silence-system) körüli elméleti és gyakorlati argumentációt. Ezek a nagyszabású vállalkozások komoly eredménye-ket hoztak, amieredménye-ket világszerte tudományos fórumokon, szakfolyóiratokban és könyvekben, egyetemeken és szakmai egyletekben vitattak meg
És ezek a tudományos polémiák a börtönügyi tudományosság visszavonhatatlan meg-erősödését és helyfoglalását eredményezték a büntető tudományok rendszerében.
63 kaiser: Strafvollzug in europäischen Vergleich. 14. o.
64 landauer, Theodor v. – sChMiTT, Eduard: Gefangenhäuser. In durM, J. – ende, H. – sChMiTT, Ed.:
Handbuch der Architektur. Stuttgart, 1900. 341. o.