A serdülőkori dohányzás egyéni és társas befolyásoló tényezőinek

A 28. táblázatban láthatjuk a dohányzás, valamint a befolyásoló tényezők leíró statisztikáit.

28. táblázat. A dohányzás és egyéb változók leíró statisztikája az egyes mintákban (N = 2387) Magyar minta

A dohányzás gyakorisága a magyar mintában bizonyult a legnagyobbnak (58,7%), őket követték a lengyel fiatalok (57,6%), míg a török fiatalok körében ez az arány 23,6% volt, és legkevésbé az amerikai fiatalok dohányoztak (22,1%). Az absztinensek aránya így a kelet-európai fiatalok esetében kb. 40%, a másik két mintában majdnem 80% körüli értéket jelentett. Az amerikai fiatalok voltak életükkel a legelégedettebbek, és ők számoltak be a legjobb iskolai teljesítményről, és ők voltak a legkevésbé ellenségesek. A török fiatalok voltak a leginkább jövőorientáltak (míg a magyar fiatalok a legkevésbé), és rájuk volt a legjellemzőbb a szociális összehasonlítás.

A következőkben maximális valószínűségű útelemzéssel (path analysis with maximum likelihood) teszteltük a dohányzással összefüggésbe hozható egyéni és társas változókat.

Ehhez egy négy-csoportos modellt alkalmaztunk, ahol a négy minta (kulturális csoport) külön-külön szerepelt. Az elemzéshez AMOS 4.0. programot alkalmaztunk (Arbuckle és Wothke, 1999). A teljes információ maximum valószínűségi módszerrel kezeltük a hiányzó adatokat. A hipotézisben szereplő modell hat változót tartalmazott (6. ábra): élettel való elégedettség, jövőorientáltság, iskolai teljesítmény, szociális összehasonlítás, a barátok dohányzásának becslése és az ellenséges beállítódás (hosztilitás); ezek szerepeltek a dohányzás lehetséges prediktoraiként. Az iskolai teljesítmény szintén szerepelt, mint a jövőorientáltság és a barátok dohányzásának prediktora, az ellenségesség, mint az élettel való elégedettség prediktora, a társas összehasonlítás pedig, mint az ellenségesség és a barátok dohányzásának prediktora.

Az útelemzés célja annak ellenőrzése volt, hogy a hipotézisben megfogalmazott négy-csoportos modell mennyiben felel meg az adatoknak. Annak érdekében, hogy az egyes utak különböznek-e a csoportok (minták) szerint, ún. rejtett modelleket (nested models) terveztünk.

Valamennyi ilyen modell egyetlen tekintetben volt eltérő a hipotetikus modelltől: egyetlen útvonalat valamennyi kulturális csoportban egyenlőnek vettünk (pl. az út a társas összehasonlítástól a dohányzásig). Ezt követően a hipotetikus modellek illeszkedési indexei és a rejtett modellek indexei összehasonlításra kerültek. Ha a két modell közötti eltérés nem volt szignifikáns, a rejtett modellt elfogadtuk (azaz ez azt jelentette, hogy nem volt jelentős eltérés a kulturális csoportok szerint). A modell és az adatok illeszkedését a javasolt indexek alapján értékeltük: CFI (comparative fit index), TLI (Tucker-Lewis index), RMSEA (root mean square error of approximation). A TLI és az CFI értékei 0,90 és 1 között változhatnak, ami jónak felel meg (Hu és Bentler, 1995). Az RMSEA értéke pedig 0,05 vagy ennél kevesebb érték esetén jelzett szoros illeszkedést (Browne és Cudeck, 1993).

Az útelemzés eredményei azt mutatják, hogy a hipotetikus modell és az adatok illeszkedése elfogadhatónak tekinthető (χ² = 221,74, df = 32, p <0,001, NFI = 0,99, CFI = 0,99, TLI = 98, RMSEA = 0,05). A legtöbb útvonal a modellben szignifikáns maradt (6.

ábra). A hipotetikus modell összes prediktorának magyarázóereje a következőképpen alakult:

37% (amerikai minta), 22% (magyar minta), 22% (lengyel minta) és 23% (török minta).

29. táblázat. A hipotetikus modell és a rejtett modellek összehasonlítása és a végső modellbeli prediktorok kapcsolata a dohányzással

Az élettel való elégedettségtől a dohányzásig^b

2,97 0,40 -0,05** -0,05** -0,08** -0,09**

A jövőorientáltságtól a dohányzásig^b 4,42 0,22 -0,04** -0,04** -0,07** -0,07**

Az iskolai teljesítménytől a dohányzásig 9,99 0,02 -0,14*** -0,18** -0,14*** -0,10*

Az ellenségességtől a dohányzásig^b 0,49 0,92 -0,01 -0,01 -0,01 -0,01 A társas összehasonlítástól a dohányzásig^b 5,70 0,13 -0,03* -0,04* -0,04* -0,05*

A barátok dohányzásától a dohányzásig 11,13 0,01 0,41*** 0,38*** 0,41** 0,54***

Az élettel való elégedettségtől a jövőorientáltságig^b

3,20 0,36 0,13*** 0,11*** 0,12*** 0,12***

Az iskolai teljesítménytől a jövőorientáltságig^b

4,08 0,25 0,23*** 0,21*** 0,25*** 0,22***

Az iskolai teljesítménytől a barátok dohányzásáig

23,42 0,00 -0,13** -0,14*** -0,13*** -0,36***

Az ellenségességtől az élettől való elégedettségig

34,50 0,00 -0,25*** -0,18*** -0,22*** -0,48***

A társas összehasonlítástól az ellenségességig

20,66 0,00 0,40*** 0,39*** 0,12** 0,30***

A társas összehasonlítástól a barátok dohányzásáig^b

3,50 0,32 0,01 0,01 0,01 0,01

Végső modell 27,15 0,17

Valamennyi rejtett modellre, df = 3; a végső modellre, df = 21

aa hipotetikus modell és a rejtett modellek összehasonlításának eredményei; ^brejtett modellek elfogadva

* p < 0,05, ** p < 0,01, *** p < 0,001

A dohányzás és a hipotetikus modell prediktorainak értékei a 6. ábrán láthatók. A barátok becsült dohányzása és az iskolai teljesítmény valamennyi kulturális csoport esetében meghatározó volt a serdülők dohányzásában. Az élettel való elégedettség közvetlenül vagy közvetett módon kihatott a dohányzásra az amerikai fiatalokat kivéve. Habár a dohányzás és a prediktorok közötti kapcsolatok a csoportok szerint különböztek egymástól, a szignifikanciák ellenőrzéséhez a rejtett modelleket kellett alkalmazni. Ennek során az egyes prediktortól kiinduló útvonalat a kulturális csoportokban egyenlőnek tekintettük. A hipotetikus és a rejtett modell összehasonlításának eredményeként a 12 útvonalból hét bizonyult egyenlőnek (29.

táblázat). Ez a végső modell jól illeszkedett az adatokhoz: χ² = 248,88, df = 53, p < 0,001, NFI = 0,99, CFI = 0,99, TLI = 0,99 RMSEA = 0,04; azaz, nem különbözött jelentősen a hipotetikus modelltől (29. táblázat).

A végső modellben az élettel való elégedettségtől a jövőorientáltságig és a dohányzásig az útvonalak függetlenek voltak a kulturális csoportbeli hovatartozástól (29.

táblázat). A kapcsolat a jövőorientáltság és a dohányzás között szintén nem függ a csoportoktól, csakúgy, mint a társas összehasonlítástól a dohányzásig és a barátok becsült dohányzásáig. Az ellenségességtől a dohányzásig és az iskolai teljesítménytől a jövőorientáltságig hasonló volt az út minden minta esetében. A közvetlen kapcsolatok szintjén egyedül az iskolai teljesítménytől és a barátok becsült dohányzásától a serdülők dohányzásáig haladó útban volt eltérés a kulturális csoportok szerint.

A végső modell szerint az élettel való elégedettség, a jövőorientáltság és a társas összehasonlítás alacsonyabb dohányzással függ össze valamennyi kulturális csoportban. A jó iskolai teljesítmény alacsonyabb dohányzással jár együtt, azonban voltak eltérések: ez az összefüggés leginkább a lengyel, és legkevésbé az amerikai fiatalokra volt jellemző. Azok a fiatalok, akiknek barátaik kevésbé dohányoznak, maguk is kevesebbet dohányoznak.

Eltérések az összefüggések erősségében itt is megmutatkoztak: ez az amerikai fiatalokra volt leginkább érvényes, és legkevésbé a lengyelekre. Mindössze két útvonal nem volt szignifikáns: az ellenségesség közvetlen módon nem függ össze a dohányzással, illetve a társas összehasonlítás a barátok becsült dohányzásával.

A serdülők dohányzására a legerősebb hatást az iskolai teljesítmény és a barátok dohányzása jelentette. Az élettel való elégedettség, a jövőorientáltság és a társas összehasonlítás közvetlen hatást gyakoroltak ugyan, de az összefüggések lényegesen gyengébbek voltak. A végső modellben az összes prediktor a variancia 36%-át (amerikai minta), 22%-át (török minta) és 21-21%-át (magyar és lengyel minta) magyarázta meg.

Összegzés:

A serdülőkorúak dohányzásával kapcsolatban sokféle tényező befolyását igazolták korábbi kutatások (Tyas és Pederson, 1998). Leginkább a kortárshatást találták meghatározónak (vö.

Pikó, 2000; Milam és mtsai, 2000; Simons-Morton és mtsai, 2001). Jelen eredményeink is megerősítik, hogy a barátok (becsült) dohányzása kultúrától függetlenül összefügg a serdülők dohányzásával. Bár meg kell jegyezni, hogy az amerikai diákok körében mutatkozott meg leginkább ez a hatás. Ami a társas összehasonlítást illeti, a vártnál kisebb mértékben, bár szignifikánsan függ össze a dohányzással. Korábbi tanulmányok leginkább a dohányzástól

való tartózkodásban látták ennek szerepét, azaz a nemdohányzás motivációjának erősítésében (Hussong, 2002). Ráadásul eredményeink nem erősítik meg a társas összehasonlítás és a barátok dohányzása közötti összefüggést. Mindez utalhat az ún. túlbecslés jelenségére is, ami gyakori ebben az életkorban (Tyas és Pederson, 1998).

Szintén nem játszott közvetlen szerepet az ellenséges beállítódás, a hosztilitás, amit korábbi kutatások igazoltak, azonban főként felnőttek részvételével (Whiteman és mtsai, 1997). Ugyanakkor közvetetten mégis megmutatkozott némi összefüggés, mégpedig az alacsonyabb élettel való elégedettségen keresztül. Meg kell azt is jegyezni, hogy a hosztilitás és a társas összehasonlítás között pozitív kapcsolatot mértünk, ez főként a magyar fiatalokra volt jellemző, és legkevésbé a törökökre. Az ellenségesség talán bizonyos csoportnormáktól és magatartásoktól való tartózkodást is előidézhet. További vizsgálatok szükségesek az ellenséges beállítódás serdülőkori jelenségének elemzésére.

Az iskolai teljesítmény egyértelműen erős kapcsolatot mutatott a serdülőkori dohányzással: a jól tanuló fiatalok kevésbé hajlamosak dohányzásra, kultúrától függetlenül.

Ez a változó a barátok dohányzásával is negatívan függ össze, ami a barátszelekciós elméletet erősíti. Mindez korábbi kutatási eredményekkel is szinkronban van (Tyas és Pederson, 1998).

Az amerikai fiatalok mintájában volt a legerősebb a barátszelekciós hatás az európai fiatalokhoz képest. A dohányzó fiatalok nemcsak rosszabbul tanulnak, hanem olyan barátokkal is hajlamosabbak körülvenni magukat, akik maguk is dohányoznak. Ez saját viselkedésüket tovább erősíti.

Az élettel elégedett és jövőorientált fiatalok kevésbé fordulnak a dohányzás felé.

Ráadásul a két változó között is igazolható a kapcsolat, azaz a jelen élettel való elégedettség a jövő irányába is pozitív elvárásokat hordoz, amit pedig szintén befolyásol a jó iskolai teljesítmény. Ezek a változók tehát elősegítik az énkoncepciók és értékek pozitív alakulását és a preventív egészségmagatartást, mint például a dohányzástól való tartózkodás (Strathman és mtsai, 1994). Az egyéni és a társas faktorok közötti összefüggés megnyilvánul abban is, hogy az ellenségesség alacsonyabb élettel való elégedettséggel jár együtt. Ez a kapcsot legerősebbnek az amerikai fiatalok körében jelent meg.

Bár a kultúra hatása kevésbé jelentkezett az elemzés során, pár eltérést érdemes kiemelni. Az iskolai teljesítmény hatása a dohányzásra az amerikai fiatalok körében volt legkevésbé jellemző, ami az alacsony dohányzási gyakorisággal is magyarázható, és azzal, hogy itt az európai országokhoz képest jóval kevésbé elfogadott a cigaretta. Figyelembe kell venni az eltérő osztályozási szokásokat is, ami abban mutatkozik meg, hogy az amerikai

iskolákban általában kevésbé szigorúbb az osztályozás (Fitzpatrick, 1997). Szintén az amerikaiak körében volt a legerősebb negatív hatás az ellenségesség és az élettel való elégedettség között. Mindezek a hatások azonban nem vezettek az útelemzés eredményeinek jelentős különbségeihez, igazolva a kultúrától független, univerzális serdülőkori összefüggéseket. Eredményeink megerősítik, hogy mind a társas hatások, mind pedig az egyéni szintű változók szerepe fontos, ráadásul ezek egymással is összefüggnek, ezért érdemes komplex modellekben gondolkodni.

Adataink felhívják a figyelmet a serdülőkori dohányzás egyéni és társas befolyásoló tényezőinek összefüggéseire és a jelenség kultúraközi elemzésének hasznosságára. A keresztmetszeti vizsgálati módszertan ellenére az összefüggések fontos adalékul szolgálnak a serülőkori dohányzás motivációinak megértéséhez, és felhívják a figyelmet a készségfejlesztésre az egészségfejlesztési programokban.

6. ábra. A serdülők dohányzásának hipotetikus modellje: négy kulturális csoport útelemzésének koefficiensei