3. A KOMMUNIÓ ÉS SZEMÉLYI STRUKTÚRÁK AZ EGYHÁZBAN
3.6. A SZEMÉLYI ORDINARIÁTUSOK
3.6.5. A keleti katolikusok rituális ordinariátusai
3.6.5.1. A rituális ordinariátusok történelmi fejlődése
A keleti keresztények jelenléte latin területeken nem modernkori jelenség. Mint már láttuk, a középkor legjelentősebb egyetemes zsinata, az 1215-ös IV. Lateráni Zsinat 9. konstitúciója előírta azoknak a püspököknek, akiknek a területén különböző nyelvű, rítusú és tradíciójú hívők élnek, hogy megfelelő papok kinevezéséről gondoskodjon róluk. XIII. Leó pápa 1894. november 30-án kelt Orientalium dignitas kezdetű908 pápai enciklikája egy analóg normát tartalmazott. XIII. Leóval kezdődött az a gondolat, hogy a patriárkátusokon kívül élő keletiekről a latin klérusnak kell gondoskodnia.909
A keleti hívek rituális ordinariátusai különböző országokban, zömében Európában és Amerikában alakultak. Ezt a fajta joghatóságot Szent X. Piusz pápa vezette be, az 1912. július 15-én kelt Officium supremi Apostolatus kezdetű apostoli levelével.910 A pápa a Kanadában élő ruténok lelkigondozását szabályozta, egy rutén püspökre bízva őket, aki teljes személyi joghatóságot nyert a kanadai rutének felett.911 Mint oly sokszor a személyi cirkumszkripcióknál, ez esetben is megfigyelhető a személyi és területi kritérium koegzisztálása (rutének és Kanada). A dokumentumből nem derült ki, hogy az új egyházi struktúra ordinariátus-e vagy eparchia. A Hitterjesztési Kongregáció
905 Vö. CIC 208- 223. kk. (különösen a 214. kán.); CCEO 12-26. kk. (különösen a 17. kán.).
906 BROGI, M., Il diritto all’osservanza del proprio rito, in Antonianum 68 (1993) 108- 119.
907 Annuario Pontificio per l’anno 2017, 1024-1027. 1786. KAPTIJN, A., Gli ordinariati per i fedeli cattolici orientali privi di gerarchia propria, in GEFAELL, P. (a cura di), Cristiani orientali e pastori latini, Milano 2012. 233–
269, különösen 234-247.
908 LEO PP. XIII, Litt. Enc. Orientalium dignitas, 30 novembris 1894, in ASS 27 (1894-1895) 257-264.
909 Orientalium dignitas IX.: „Anyone of an Eastern rite that resides outside the patriarchal territory will be under the administration of the Latin clergy; he shall, however, remain reckoned as belonging to his own rite. By means of this, neither length of time nor any other reason shall in any way alter his being subject to his Patriarch once he return to his territory.”
910 Vö. AAS 4 (1912) 555-556.
911 Vö. AAS 4 (1912) 555: „Episcopus Ruthenus plenam iurisdictionem personalem exerceat in omnes fideles Rutheni ritus in praedicta regione commorantes, sub dependentia dumtaxat venerabilis fratris Apostolici Delegati.”
171
egy 1913-ban kiadott dekrétumában912 pontosította a helyzetet, és a Kanadában élő rutének püspökének teljes, rendes és személyi joghatóságot biztosított. Közvetlenül alárendelte az Apostoli Szentszéknek és dependens maradt a kanadai apostoli delegátustól is.913 Ez a dekrétum használta először az ordinarius fogalmat a rutén püspök jelölésére.914
Néhány évvel korábban, 1907. július 18-án, Szent X. Piusz pápa az Ea semper kezdetű motu proprio-val915 rutén püspököt nevezett ki az USA területére, aki közvetlenül a Szentszéknek volt alárendelve, a washingtoni apostoli delegátus ellenőrzése alatt. Ez a püspök még nem birtokolt potestas iurisdictionis propria-t, hanem kérnie kellett a rutén hívők lakóhelye szerinti ordináriusok delegációját.916 Jogosultságai között szerepelt a rítus integritása feletti vigilancia és a szent olajok megszentelése. A Hitterjesztési Kongregáció, az egy évvel korábbi modellt felhasználva, 1914.
augusztus 17-én kelt dekrétumával917, 34 artikulusban szabályozta az USA-ban élő rutének lelkigondozását. Mindazonáltal az 1913-as kanadai modell nem lett általánosítva, ahogy ezt a Dél-Amerikában élő rutének helyzete is igazolja, akik továbbra is latin püspökök alárendeltjei maradtak:
„Fideles omnes graeco-rutheni, usque dum in regionibus Americae meridionalis degunt, a iurisdictione Episcopi loci unice pendeant.”918
Astrid Kaptijn említi, hogy a Szentszék effective elfogadta és alkalmazta az Ordinariatus fogalmat, amikor 1924-ben két ordinariátust hozott létre az USA-ban élő rutének részére. Ekkor említettek először egy egyházi cirkumszkripciót, s nem csak egy tituláris püspököt, aki, mint ordinárius vállalta a hívők bizonyos csoportjának a lelkigondozását.919
A II. világháború után a Szentszék új rendet vezetett be, és ettől kezdve jelentek meg a latin püspökre bízott keleti híveket tömörítő multirituális ordinariátusok. Egy új jogi figura vette kezdetét ezzel, amennyiben az ordinárius egy latin püspök volt, az ordinariátusok pedig zömében multirituálisak.920 Ugyanekkor a Szentszék egy másik fogalmat is kezdett használni az ordinariátus
912 SACRA CONGREGATIO DE PROPAGANDA FIDE PRO NEGOTIIS RITUS ORIENTALIS, Decr. Fidelibus ruthenis, 18 augusti 1913, in AAS 5 (1913) 393-399.
913 Fidelibus ruthenis, Art. 2.: „Episcopus rutheni ritus sub immediata huius Apostolicae Sedis iurisdictione ac potestate est. Plenam autem iurisdictionem ordinariam et personalem exercet in omnes fideles rutheni ritus in regione Canadensi commorantes, sub dependentia tantum R. P. D. Delegati Apostolici pro tempore.”
914 KAPTIJN, A., Gli ordinariati per i fedeli cattolici orientali privi di gerarchia propria, 241.
915 PIUS PP. X, MP. Ea semper, 18 iulii 1907, in ASS 41 (1908) 3-12.
916 Ea semper art. II.: „Episcopus rutheni ritus sub immediata huius Apostolicae Sedis iurisdictione ac potestate est, ac sub vigilantia Delegati Apostolici Washingtonensis. Iurisdictionem autem ordinaria nullam habet, sed tantummodo sibi delegandam a singulis Ordinariis in quorum dioecesi Rutheni commorantur.” Vö. MARTI, F., I rutheni negli Stati Uniti:
Santa Sede e mobilità umana tra Ottocento e Novecento, Milano 2009. 315-316.
917 SACRA CONGREGATIO DE PROPAGANDA FIDE PRO NEGOTIIS RITUS ORIENTALIS, Decr. Cum Episcopo Graeco-Rutheno, 17 augusti 1914, in AAS 6 (1914) 458-463.
918 SACRA CONGREGATIO DE PROPAGANDA FIDE PRO NEGOTIIS RITUS ORIENTALIS, Decr. Cum sat numerosiores, 27 martii 1916, in AAS 8 (1916) 105-107, különösen 105.
919 KAPTIJN, A., Gli ordinariati per i fedeli cattolici orientali privi di gerarchia propria, 242.
920 Uo.
172
megfelelőjeként, azon észak-amerikai struktúrák jelölésére, melyek élén egy saját rítusú püspök állt:
Exarchatus. Ettől kezdve az „Ordinariátus” elnevezést azoknak a struktúráknak tartották fenn, melyek élén egy latin püspök állt.921
Peter Stockmann szerint a latin ordinariátusok 13 hónappal korábbiak az 1912-es dátumnál, a Szentszék ugyanis 1911. június 11-én, az Auctus in aliqua kezdetű apostoli levelével922 létrehozta a török ordinariátust. Így ezt lehet tekinteni az első rituális ordinariátusnak.923 J. I. Arrieta924 és Astrid Kaptijn925 viszont azon a véleményen vannak, hogy a rituális ordinariátusok későbbiek, 1930-ig nyúlnak vissza, amikor a Szentszék a Romániában élő örmények számára létesített egy ordinariátust.
1925. december 21-én alakult a Görögországban élő örmények ordinariátusa (Ordinariatus Graeciae Armenorum) Athén székhellyel, a Szentszéknek közvetlenül alárendelve. Jelenleg egy apostoli adminisztrátor vezeti.
1930. június 5-én, XI. Piusz pápa, a Solemni Conventione kezdetű bullájával926 létrehozta a romániai örmények ordinariatusát (Ordinariatus Romaniae Armenorum) Gherla székhellyel. 1964-től az örmény katolikusok a gyulafehérvári latin püspök (ma érsek) gondozására vannak bízva, aki mindmáig ad nutum Sanctae Sedis apostoli adminisztrátorként irányítja a struktúrát.
1945. október 3-án ordinariátus alakult az Ausztriában élő ruténok számára (Ordinariatus Austriae). Az Ausztriai Ordinariátus927 létrejötte egy többlépcsős folyamat eredménye. Ez az ordinariátus tipikus példája annak, hogy a történelmi körülmények milyen nagy hatással lehetnek egy egyházi struktúra alakulására. Amikor 1772-ben Galíciát az Osztrák Birodalomhoz csatolták, a rutének (bizánci rítusú keleti szlávok) osztrák területen találták magukat. 1775-ben, Mária Terézia császárnő jovoltából a bécsi görög katolikus rutén hívők templomot kaptak: a St. Barbara zu Wien-templomot.
1784-ben II. József császár (1780-1790) hivatalosan is megalapította a Görök Katolikus Egyház számára a bécsi Szent Borbála plébániát, mely személyi jellegű cirkumszkripcióként magában foglalta az Ausztriában élő minden bizánci rítusú krisztushívőt. A plébániát egy ruténul és lengyelül tudó plébános (parókus) és káplán adminisztrálta. Ez a plébánia-alapítás tisztán állami aktus volt. A
921 KAPTIJN, A., Gli ordinariati per i fedeli cattolici orientali privi di gerarchia propria, 242-243.
922A dokumentumot nem publikálták az AAS-ben. A török ordinariátus alapítására hivatkozik: SACRA CONGREGATIO PRO ECCLESIA ORIENTALI, Oriente cattolico: cenni storici e statistiche, Citta del Vaticano 1974. 202.
923 STOCKMANN, P., Die Ordinariate für Gläubige eines orientalischen Ritus - ein Rechtsinstitut praeter legem, in KAISER, U. – RAITH, R. – STOCKMANN, P. (hrsg.), Salus animarum suprema lex. Festschrift für Offizial Max Hopfner zum 70. Geburtstag, Frankfurt am Main 2006. 431-448, különösen 433.
924 ARRIETA, J. I., Diritto dell’organizzazione ecclesiastica, 365.
925 KAPTIJN, A., Gli ordinariati per i fedeli cattolici orientali privi di gerarchia propria, 234.
926 PIUS PP. XI, Const. Ap. Solemni Conventione, 5 iunii 1930, in AAS 22 (1930) 381-386.
927 A témában lásd: GRAßMANN, A., The Latin Ordinariates for the Faithful of the Oriental Rites. Genesis, Constitutional Positioning and Exposition of the Current Situation, in Studia Canonica 51 (2017) 149-179, különösen 175-178. KAPTIJN, A., Gli ordinariati per i fedeli cattolici orientali privi di gerarchia propria, 248-251.
173
plébánost a császár nevezte ki, a joghatóságot pedig a bécsi érsek adta. A püspöki joghatóság kérdése 1820-ban oldódott meg, amikor a bécsi kancellária dekrétuma elismerte a Lvov-i görög katolikus metropolita joghatóságát. A lembergi érsek-metropolitáé volt a jelölés joga, a császáré pedig a kinevezés joga. A Szent Barbara plébánosa Lvov-tól kapta a joghatóságot, míg a bécsi érsek de modo subsidiario járhatott el. A bécsi kancellária szerint a St. Barbara in Wien-plébánia egyik egyházmegyéhez sem tartozott, a gyakorlatban azonban mint láttuk az udvar a Lembergi Főegyházmegyének kedvezett.
1935-ben, a Keleti Kongregáció dekrétumával a rutén hívek átkerültek a bécsi bíboros-érsek joghatóságába. A bécsi érsek nem sajátjogon (proprio iure) gyakorolta hatalmát, hanem az Apostoli Szentszék delegátusaként. A lvovi érsek megőrizte a jelölés jogát, a kinevezés joga pedig a bécsi érsekre szállt. A Keleti Kongregáció 1945. okt. 3-i dekrétumában a lembergi érseknek ez a jelölési joga már nem szerepelt. C. G. Fürst szerint ebből implicite arra lehet következtetni, hogy abrogálták.928 Ez a dekrétum a bécsi érseket ugyanazzal a hatalommal ruházta fel a bizánci rítusú ruténnek felett, mint amivel a latin hívők felett rendelkezett, de nem tisztázta ennek a hatalomnak a természetét, és így megmaradt potestas delegata -nak.
Innitzer bíboros halála után a Keleti Egyházak Kongregációja egy új dekrétumot bocsátott ki 1956. június 13-án, melyben a bécsi érseknek megadta a rendes és kizárólagos joghatóságot az összes ausztriai bizánci rítusú hívő felett. A bécsi érsek tehát 1956-tól, mint rituális ordinárius már nem a Szentszék delegátusaként jár el, hanem ex officio rendelkezik potestas iurisdictionis ordinaria-val. A jelenlegi ordináriust – Christoph Cardinal Schönborn – kinevező, 1995. november 9-i dekrétumban az szerepel, hogy: cum omnibus iuribus et officiis tali munere adnexis.929
A Brazil Ordinariátust (Ordinariatus Brasiliae) a Keleti Egyházak Kongregációja alapította az 1951. november 14-i dekrétummal „pro omnibus fidelibus rituum Orientalium in Brasilia degentibus”, Rio de Janeiro székhellyel.930 Különlegessége multirituális voltában állt. Ezt követően néhány sajátjogú egyháznak saját egyházi struktúrát alakítottak ki: a) 1962-ben Szent XXIII. János pápa megalapította a brazíliai ukrán hívek apostoli exarchátusát931, melyet 1971-ben Boldog VI. Pál pápa eparchia rangra emelt932; b) 1971. novemberében szintén Boldog VI. Pál pápa két másik eparchiát is
928 FÜRST, C. G., Die Bedeutung des Codex Canonum Ecclesiaru Orientalium für die Ostkirchliche Diaspora, in ÖAKR 42 (1993) 345-375, különösen 364.
929 GRAßMANN, A., The Latin Ordinariates for the Faithful of the Oriental Rites, 178.
930 SACRA CONGREGATIO PRO ECCLESIA ORIENTALI, Decr. Cum fidelium de Ordinariatus in Brasilia constituitur pro fidelibus rituum orientalium, 14 novembris 1951, in AAS 44 (1952) 382-383.
931 IOANNES PP. XXIII, Const. Ap. Qui divino consilio, 30 maii 1962, in AAS 55 (1963) 218-220.
932 PAULUS PP. VI, Const. Ap. Eins Vicarius, 29 novembris 1971, in AAS 64 (1972) 411-412.
174
alapított, egyet a maroniták részére933, másikat a görög-melkiták számára.934 Ezek latin püspöki székek szuffragáneusai voltak. c) 1981. július 3-án az örmény katolikusok számára létrehozták a Latin-amerikai és Mexikói Exarchátust (Exarchatus Americae Latinae una cum Mexico). 2010-ben nevezték ki a jelenlegi rituális ordináriust, a Belo-Horizente-i érsek személyében. Ez azért is fontos körülmény, mert világosan rámutat arra, hogy nem beszélhetünk perszonálunióról a főváros püspöki (érseki) hivatala és a rituális ordinárius hivatala között.
A Francia Ordinariátus (Ordinariatus Galliae), a Keleti Kongregáció 1954. július 27-i dekrétumával lett megalapítva „pro omnibus fidelibus cuiusvis rite Orientalis in Gallia commorantibus”, Párizs székhellyel és közvetlenül a Szentszéknek szubordinálva.935 A párizsi érsekségen belül már 1922 óta létezett egy segédpüspök irányítása alatt levő és idegeneket tömörítő adminisztratúra. A közel-keleti migránsok növekvő száma arra késztette a párizsi érseket, hogy 1953.
decemberében nyolc keleti plébániát alapítson Párizsban936, s ezt követte az ordinariátus 1954. évi felállítása az összes keleti rítúsú katolikus számára. A következő években, a sajátjógú hierarchia kiépítése következtében, a párizsi érsek joghatósága alól kikerültek az ukránok és az örmények 1960-ban, 2012-ben pedig a maroniták. 1960-ban Szent XXIII. János pápa hozta létre a franciaországi ukránok937 és örmények938 exarchátusát; 1986-ban az örmény exarchátus eparchia rangjára emelkedett.939 2012. július 21-én pedig XVI. Benedek pápa állította fel a maroniták párizsi eparchiáját a Historia traditiones kezdetű bullájával.940
1959. február 19-én Argentínában létesült egy ordinariátus (Ordinariatus Argentinae) exkluzív joghatósággal, a Buenos Aires-i érseki székhez kapcsolva és közvetlenül a Szentszéknek alárendelve
„pro omnibus fidelibus ritus Orientalis in Argentina degentibus”.941 A későbbiekben fokozatosan ki lettek véve az ordinariátus joghatósága alól, azok a sui iuris egyházak, amelyek saját hierarchiát építettek ki Argentínában. 1968-ban az ukránok státusza változott meg, Boldog VI. Pál pápa ugyanis
933 PAULUS PP. VI, Const. Ap. Quod providenter, 29 novembris 1971, in AAS 64 (1972) 408-409.
934 PAULUS PP. VI, Const. Ap. Haec romana et apostolica Sedes, 29 novembris 1971, in AAS 64 (1972) 409-410.
935 SACRA CONGREGATIO PRO ECCLESIA ORIENTALI, Decr. Nobilis Galliae Natio Ordinariatus pro omnibus christifidelibus ritus orientalis in Gallia degentibus instituitur, 27 iulii 1954, in AAS 47 (1955) 612-613.
936 A nyolc párizsi plébánia: az örmény, a káld, a görög-melkita, a maronita, a román, az orosz, a szír és az ukrán.
937 IOANNES PP. XXIII, Const. Ap. Aeterni Pastoris de Exarchatus spro ucrainis in Gallia, 22 iulii 1960, in AAS 53 (1961) 341-342.
938 IOANNES PP. XXIII, Const. Ap. Sacratissima atque gravissima verba de Exarchatus pro armenis in Gallia, 22 iulii 1960, in AAS 53 (1961) 343-344.
939 IOANNES PAULUS PP. II, Const. Ap. In Petro Apostolorum Principe, 30 iunii 1986, in AAS 78 (1986) 1211.
940 KAPTIJN, A., Gli ordinariati per i fedeli cattolici orientali privi di gerarchia propria, 253.
941 SACRA CONGREGATIO PRO ECCLESIA ORIENTALI, Decr. Annis praeteritis de Ordinariatus pro fidelibus ritus orientalis in Argentina erigitur, 19 februarii 1959, in AAS 54 (1962) 49-50.
175
létrehozott számukra egy exarchátust942, mely 10 év múlva eparchiává alakult943 a Buenos-Aires-i érsek szuffragáneusaként. 1981-ben létrehozták a Latin-Amerikában és Mexikóban élő örmények exarchátusát944, melyből 1989-ben kiváltak az Argentínában élő örmények és a Szentszéknek közvetlenül alávetett eparchiába tömörültek.945 1990. október 5-én létesült az Argentínában élő maroniták eparchiája, a Buenos-Aires-i érsek szuffragáneusaként. Végül Szent II. János Pál pápa, 2002. március 21-én, a Quandoquidem saeculorum kezdetű bullával létrehozta a Argentínában élő görög-melkiták apostoli exarchátusát, közvetlenül a Szentszéknek alárendelve.
1981. szeptember 18-án Lengyelországban hoztak létre egy ordinariátust (Ordinariatus Poloniae) a görög-katolikus és az örmény hívők részére. 1991. január 16-án az ukránok kerültek ki az ordinariátus joghatóságából a görög-katolikus eparchia megalakulásával, 2007-ben pedig azok a bizánci rítusú hívők, akik liturgiájukban az egyházi szláv nyelvet adoptálták (rito bizantino-slavo), így gyakorlatilag mára csak az örmény rítusú krisztushívők felett van joghatósága az ordináriusnak.
Közvetlenül a Szentszéknek van alárendelve, az ordinárius pedig a varsói érsek.
1991. július 13-án hozta létre a Szentszék a Kelet-Európai Ordinariátust (Ordinariatus Europae Orientalis) azoknak az örmény katolikusoknak, akik négy ex-szovjet állam területén élnek:
Örményország, Grúzia, Oroszország és Ukrajna. Központja az örményországi Gjumri.
2016. június 9-én alakult a Spanyolországban élő keleti katolikusok számára a Spanyol Ordinariátus (Ordinariatus pro christifidelibus orientalibus in Hispania degentibus), Madrid székhellyel és közvetlenül a Szentszéknek alárendelve.