Az OECD Tanárok számítanak (Teacher Matter) című kiadványa kiemeli azt a tapasztala-tot, miszerint a kiemelkedő teljesítményű szervezetekről szóló tanulmányok tanúsága sze-rint a legtöbb tanulás informális alapon történik. A kiemelkedő teljesítményű intézmények értékesnek tartják az informális tanulást és a szervezet átfogó céljaihoz való hozzájárulását.
Az ilyen oktatási intézmények arra törekszenek, hogy a tanárok minél többet kommuni-káljanak egymással, és így tanuljanak egymástól, s hogy az ilyen tanulás ismeret-egységei egymásra épüljenek, és eredményei könnyen hozzáférhetővé váljanak a szervezet minden tagja számára. Ezt a stratégiát néha ’tudásmenedzsmentnek’ nevezik (OECD, 2005).
A pedagógusok adatainak elemzésekor elsősorban a pedagógusok egymás köz-ti együttműködéseire igyekeztünk fókuszálni, és ezzel kapcsolatban vizsgálni néhány, az elmúlt évek szakirodalmában előtérbe kerülő kérdéseket, néhány ezek közül ezen együttműködések előnyeit és akadályozó tényezőit egyaránt tárgyalja (pl. Talbert, 2010).
Elemzésünk során az alábbi kérdésekre voltunk kíváncsiak: Mi jellemzi a magyar pe-dagógusok egymás közti együttműködéseit egyes területeken? Mi jellemzi a magyar pedagógusok elégedettségét, eredményesség- és megbecsültség érzését? Kimutatható-e összefüggés a magyar pedagógusok esetében az együttműködések és a pedagógusok sa-ját munkájukkal való elégedettsége, elégetettség-érzése között?
A pedagógusok együttműködésével kapcsolatos kérdések a TALIS vizsgálatban több területet is érintettek, mi a legjellemzőbb területekre figyelve elemeztük a mintegy 3000 magyar pedagógus adatait, elsősorban az átfogó tendenciákra kíváncsian, másodsorban a tanulói összetétel szempontjából eltérő iskolák közötti eltérésekre kíváncsian. Az alábbi-akban néhány jellemző együttműködési terület bemutatására szorítkozunk. A pedagógusok
Tanulási utak és tanulási környezetek
megbeszélések tartása, ezekre a pedagógusok bő harmada esetében legalább havonta sor került a vizsgálat idején. de az pedagógusok ötöde esetében csak évente vagy esetleg még ritkábban. Ritkábbnak mondható a másik két együttműködési lehetőség, a tananyagok cseréje és a kollégák óráinak megfigyelése. Az utóbbi a pedagógusok esetében legfeljebb évente vagy még ritkábban fordult elő a vizsgálat idején. Mindezekre a hátrányosabb hát-terű tanulókat fogadó iskolák átlagában a mintaátlagnál valamivel ritkábban kerül sor.
11. ábra: Az egyes együttműködési formák gyakorisága a pedagógusok körében, %
Forrás: TALIS, 2008 (p = 0,000)
A kérdésfeltevés eredményesség oldalával kapcsolatban a pedagógusok elégedettségét és személyes eredményesség érzését külön is megvizsgáltuk. A tanárok munkával való elé-gedettsége általánosságban jónak volt mondható a kérdezés idején, s úgy tűnik, nem volt a kérdezett pedagógusoknak panaszra okuk és a tanulói eredményesség vonatkozásában és sa-ját tanulóikkal elért sikerek vonatkozásában sem. A legkisebb egyetértés a külső megbecsü-léssel kapcsolatosan figyelhető meg a pedagógusok között – nem igazán meglepő módon.
12. ábra. A tanárok munkával való elégedettsége, eredményesség- és megbecsültség érzése,
%
Forrás: TALIS 2008 (p = 0,000)
Imre Anna – Ercsei Kálmán
Az adatokat a tanulói összetétel szerinti bontásban elemezve az is kitűnik, hogy el-térő a pedagógusok munkával való elégedettsége a különböző hátterű iskolákban: míg átlagosan a pedagógusok 17%-a egyáltalán nem ért egyet a munka pozitív megítélésével, ez az arány számottevően magasabb a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó peda-gógusok körében (23%). Hasonló az eltérés a tanulókkal elért siker tekintetében, a hát-rányosabb helyzetű iskolákban tanító pedagógusok körében igen alacsony az ezzel teljes mértékben egyetértők aránya, azaz a tanulókkal sikereket elérők aránya, ugyanakkor a mintaátlaghoz hasonló az egyet nem értők aránya, azaz úgy tűnik, saját megítélésük sze-rint nem számottevően rosszabbak az eredmények az iskolák többségénél.
13. ábra. a pedagógusok tanulókkal elért sikere, %
Forrás: TALIS 2008 (p = 0,005)
Egy következő lépésben korrelációelemzés segítségével megvizsgáltuk az pedagógu-sok szubjektív eredményesség érzésének összefüggéseit néhány együttműködési irányt és területet figyelembe véve az iskolák átlagában és a hátrányos helyzetű tanulókat na-gyobb arányban fogadó iskolákban. Az együttműködés, kapcsolatok egyes területeit a tanulók, az iskolavezető és a kollégák irányában vizsgáltuk, arra kíváncsian, hogy me-lyik szereplővel való kapcsolat jár a pedagógusok esetében együtt erősebb eredményes-ség-érzéssel. A minta átlagát és a hátrányos iskolákat tekintve egyaránt úgy láttuk, az eredményesség-érzés elsősorban a tanulók vonatkozásában érvényesül, s legkevésbé a kollégákkal való együttműködés irányában. Míg azonban a minta átlagában a tanulói si-kerek mutatnak kifejezetten erős összefüggést a pedagógusok eredményesség-érzésével, az iskolázatlan szülők gyerekeit nagy arányban fogadó iskolák pedagógusainak körében nem annyira a siker, inkább a jó tanár-diák kapcsolat az, ami összefügg az eredményes-ség érzéssel, illetve a nehezen kezelhető tanulókkal elért siker elérése. A hátrányos hely-zetű tanulók pedagógusainak eredményesség-érzése szoros, a mintaátlagnál iskoláknál
Tanulási utak és tanulási környezetek
kapcsolat ugyanakkor nincs szoros kapcsolatban az eredményesség-érzéssel, s ebben a vonatkozásban az összefüggések nem szignifikánsak. Mindez arra enged következtetni, hogy a hátrányosabb helyzetű iskolákban a szakmai fejlődésre látható módon figyelő vezetők szerepe, s a vele való szoros kapcsolat fontosabb a pedagógusok számára, mint saját kollégáikkal való szakmai kapcsolat, együttműködés.
4. táblázat. A pedagógusok szubjektív eredményesség-érzése és az egyes kapcsolati dimen-ziók összefüggése Tanulók Sikereket ér el a tanulókkal
A nehezen kezelhető és motiválatlan tanu-lókkal is siker elérése
Iskolavezető Megbeszéli pedagógiai céljait a pedagógu-sokkal
Fejlesztési javaslatot tesz, ötleteket ad Probléma esetén megbeszélést kezdeményez
Közös tevékenységekben való részvétel (pl.
projektek)
A fentiekben megvizsgáltuk kutatásunk két fontos területéhez kapcsolódó néhány, eredményességgel összefüggő tendencia alakulását országos adatok felhasználásával.
Kísérletet tettünk ezen belül arra, hogy megvizsgáljuk ezeket valamivel közelebbről, családi, intézményi környezetükkel összefüggésben is. A tanulók esetében elemezni igyekeztünk, hogy egyes, családi és iskolai tanulási környezettel összefüggő tényező
Imre Anna – Ercsei Kálmán
befolyásolni tudja-e és ha igen, milyen mértékben a tanulók továbbtanulási szándékát.
A pedagógusok esetében arra fókuszáltunk, hogy saját intézményi, munka- és tanulási környezetükön milyen gyakoriak az együttműködések, és a különböző együttműködé-sek, kapcsolati irányultságok közül melyik van erősebb összefüggésben a tanárok ered-ményesség-érzésére.
Az elemzés eredményei szerények, mégis elgondolkodtatóak. Úgy tűnik, mind a ta-nulók, mind a pedagógusok esetében elmondható, hogy a környezetükben élő, dolgozó személyekkel való kapcsolat hatással van munkájukra. Ez a hatás úgy tűnik, kimutatható az eltérő tanulói összetétellel működő iskolákban egyaránt, mind a kedvező, mind a kedvezőtlen helyzetű iskolákban. Mi jelen elemzés során elsősorban a pozitív hatásokra – eredményesség vagy eredményesség-érzés javulása – voltunk kíváncsiak, tudjuk azon-ban, hogy ezekben az ellenkező hatások esélye is benne rejlik. Úgy véljük, ha sikerül ezeket közelebbről megismerni, nagyobb az esélye, hogy pozitív irányba tudjuk befolyá-solni a hatásokat. Mindehhez azonban további elemzések szükségesek.
FElhasznált Irodalom
Bacskai Katinka (2014) Mit ér (el) a tanár, ha közép-európai? Alacsony státusú diákokat tanító eredményes tanárok két közép-európai országban. (Kézirat) PhD értekezés.
Debrecen.
Creating Effective Teaching and Learning Environments (2009). First Results from TALIS. OECD.
Keefe, James W. – John M. Jenkins (1997) Instruction and the Learning Environment.
The School Leadership Library. Eye on Education Inc.
La Belle, Thomas J. (1982) Formal, nonformal and informal education: a holistic perspective on Lifelong Learning. In: International Review of Education. Vol. 28.
No. 2. 1982. pp. 159-175.
Talbert ,Joan E. (2010): Professional Learning Communities at the Crossroads: How Systems Hinder or Engender Change. in: Hargreaves (2010) Handbook of Educational Change. Springer
Teachers Matter (2005) Attracting, developing and Retaining Effective Teachers.
Synthesis Report. OECD
abstract
Our paper seeks to analyse the role of structural and institutional factors which influence students’ achievement and career pathways taking into account different kinds of educational environments varying by the students’ composition.
In our analysis we used the Hungarian sample of TALIS 2008 survey carried out
Tanulási utak és tanulási környezetek
questionnaire of the Hungarian National Competency Assessment on institutional and student level regarding the 8th class (N = 71.252).
As a main result of our analysis we can underline that the relationship (and it’s quality) between different agents (school – parents, teachers – students; parents – students) can have an impact on teachers’ self-efficacy and students’ results and can play a significant role concerning the students’ achievement, which can modify to a certain extent the structural determination of their social background both in favourable and unfavourable educational environments.