Az alkalmazásban álló tanárok minőségét (a záróvizsgajegyek átlagában, a kettős vég-zettségben és az optimális időfelhasználásban kifejeződő tanulmányi kiválóságot) a frissen végzettek adataihoz viszonyítjuk. A kolozsvári egyetemen végzetteket ennél az elemzésnél nem tudjuk figyelembe venni, mert esetükben nincs biztos adatunk a tanári vizsgálat eredményéről és a kettős végzettségről. (Az adathiányok egyéb jellemzőit a táblázatokhoz tartozó megjegyzésekben adom közre. )
Az 1. táblázat a Horthy-korszak három tanári mintaévében foglalja egybe az alkal-mazott illetve az adott mintaév előtti évtizedben végzett tanárok („friss diplomások”) legfontosabb kiválósági jelzéseit.
1. táblázat: A friss diplomások és az alkalmazott tanárok kiválósági jelzései (a kolozsvári diplomások nélkül)
Tanári diplomát szerzett
Mind N= Ebből*
kiváló
eredménnyel végzett doktorált „királyi úton”
szerzett diplomát**
1918–1927 között 1556 15,2% 31,5% 33,8%
1926–1935 között 2565 21,7% 26,2% 51,3%
1932–1941 között 2965 26,0% 24,9% 54,3%
középiskolai al-kalmazásban volt
1928-ban 481 16,1% 32,4% 33,8%
1936-ban 514 21,0% 33,3% 44,2%
1942-ben 872 29,5% 26,7% 47,8%
Adathiány a kiválósági jelzésekben (1920–1945): vizsgajegy – 53%; időfelhasználás (érettségi éve) – 36,6%.
*Az adathiányok miatt a százalékok mindig a ’valid percent’-et mutatják.
**„Királyi úton haladók” mindazok, akik nemcsak az egyetemi, hanem a középiskolai vagy az elemi iskolai tanulmányaikat is optimális időn belül végezték el, tehát 23–25 évesen diplomáztak.
A tanulmányi kiválóság első számú mutatója a záróvizsga eredménye, vagyis a ’jeles’
avagy ’kiváló’ minősítés. A két világháború között oktató bölcsészdiplomásokra egyre jellemzőbb volt, hogy „királyi úton” szereztek diplomát és kiváló eredménnyel zárták a tanulmányaikat, mely tendencia mögött a női részvétel erősödését kell keresnünk. A ta-nulmányi kiválóság „gender” aspektusának hangsúlyozása majdhogynem közhelyszerű-nek tűnik, pedig nem minden tekintetben az (1. ábra).
A tanulmányi kiválóság szerepe a tanári karrierben a két világháború közötti Magyarországon
1. ábra: A tanulmányi kiválóság jelzései a férfi és női bölcsésztanároknál (1920–1945)
Ha a tanulmányi kiválóságot a tanulmányi idővel való gazdálkodásban mérjük, ak-kor a bölcsészdiplomás nők mutatói egyértelműen jobbak a férfi akénál, vagyis többen jutottak közülük „királyi úton” diplomához. Ez részben összefügghet a nők társadalmi helyzetével (magasabb státuszban lévő, stabilabb egzisztenciális hátteret biztosító csalá-dok), részben magyarázható a nők önképével, attitűdjével.
A nők tanári vizsgálatokon mutatott teljesítménye egy leheletnyivel ugyancsak meg-haladja a férfi ak eredményességét, ugyanez azonban már nem mondható el a doktorálás valószínűségéről, illetve a doktori szigorlatokon kapott minősítésekről. A doktori cím megszerzése a nők érvényesülését még erősebben támogatta, mint a férfi akét, így a nők
„alulmotiváltságáról” nem beszélhetünk. Elképzelhető, hogy a női doktorjelöltek ese-tében sem volt a szigorlati értékelés minden esetben „elfogulatlan”, de ezt a nők taná-ri vizsgálatokon mutatott eredményei vagy az idősoros vizsgálatok nem támasztják alá olyan egyértelműen, mint az izraelita szigorlatozóknál. (Vö. Biró, 2012c)
Az 1. táblázat számaiból azonban ennél több információt is nyerhetünk. A két világ-háború között a doktorálás valószínűsége általában is csökkent a bölcsészdiplomások körében, annak ellenére, hogy a doktorátus mind a dualizmus idején, mind a Horthy-korszakban pozitív hatással volt az alkalmazásokra. Az egyes kiválósági mutatók szerepe nem minden időszakban jelentős: a konjunkturális szakaszokban (a húszas évek köze-pén/végén, illetve a negyvenes évek elején) a kiváló záróvizsga-eredmény előnyére vált az álláskeresőknek. A harmincas években pedig a kettős végzettség szerepe nőtt meg, bár ez éppen a friss diplomásoknál érződött a legkevésbé. Az optimális időfelhasználók jelenléte a középiskolák tanári testületeiben ugyancsak szignifi kánsan javult. Mindezzel együtt azt mondhatjuk, a „királyi úton” szerzett diplomának volt talán a legkevésbé hatása a középiskolai elhelyezkedésre.
Figyelmünket tehát a vizsgaeredmények és a doktorálás szerepének a tanulmányozá-sára összpontosíthatjuk a fenntartók szerinti iskolatípusok összehasonlításán keresztül.
Kiemelkedő minőségi mutatókkal általában azon iskolák tanszemélyzete rendelkezett,
Biró Zsuzsanna Hanna
melyekben viszonylag magas volt a nők és/vagy az izraelita vallásúak aránya, vagyis a városi és a magániskolákban, valamint az izraelita gimnáziumok esetében. Az állami intézmények tanárai átlagosnak mondhatók; a felekezeti iskolák között pedig az izraeli-ták mellett a református tanárok tanulmányi kiválósága érdemel figyelmet (2. táblázat).
2. táblázat: Az alkalmazott tanárok „minősége” a tanulmányi kiválóság jelzései alapján a fenntartók szerinti iskolatípusokban* (a kolozsvári bölcsésztanárok nélkül, 1922–1942)
alkalmazott ta-nárok összesen
Ebből kiváló
eredmény-nyel végzett doktorált
n= % n= %
az állam rendelkezése vagy vezetése alatt álló iskolák
Állami 1544 203 13,1 357 23,1
Városi 310 67 21,6 99 31,9
Királyi katolikus 189 28 14,8 37 19,6
Katolikus 830 133 16,0 174 21,0
Izraelita 90 17 18,9 31 34,4
Magán/alapítványi 75 15 20,0 20 26,7
Társulati/egyesületi 64 7 10,9 13 20,3
autonóm felekezetek főhatósága alatt álló iskolák
Református 402 84 20,9 101 25,1
Evangélikus 155 24 15,5 38 24,5
Mind* 3659 578 15,8 870 23,8
* Csak a korszak egészében fellelhető fenntartói típusok.
A 2. ábra százalékos értékei alapján könnyen belátható, hogy itt nem csak az egyes fenntartói iskolatípusokról van szó. Bármely általunk megalkotott kiválósági kategóriá-ban ugyanaz az általános kép: az izraelita és református bölcsészek teljesítménye mesz-sze átlag feletti, az evangélikusoké átlaghoz közeli, a katolikusoké pedig az átlag alatt marad.
A tanulmányi kiválóság szerepe a tanári karrierben a két világháború közötti Magyarországon
2. ábra: Kiváló tanárok aránya a nagyobb felekezeti csoportokban és átlagosan (a kolozs-vári bölcsészdiplomások nélkül, 1922–1942)
Az evangélikusok helye e „rangsorban” talán meglepő. A történelmi emlékezet az evan-gélikus gimnáziumot úgy őrizhette meg, mint a Horthy-korszak elitiskoláinak ideáltípu-sát. A tanárok kiválósági mutatóinak ismeretében mindebből csak annyi érvényes, hogy az evangélikus iskolák tanári testülete, mely a Horthy-korszak elején még viszonylag alacsony szinten állt, az idők során egyre jobb minőségű oktatókból tevődött össze, s e javuló tendencia mind a kiváló diplomával rendelkező, mind a doktorátust szerzett taná-rok arányszámaiban jól tükröződik (3. és 4. ábra).
3. ábra: Kiváló tanárok aránya a záróvizsgajegy-átlag alapján a fenntartók szerinti isko-latípusokban* (a kolozsvári bölcsésztanárok nélkül, 1922–1942)
*Csak a korszak egészében fellelhető fenntartói típusok.
Biró Zsuzsanna Hanna
A legszembetűnőbb a tanári minőség javulása a reformátusoknál volt, de pozitív irányba változott a királyi katolikus gimnáziumok tanári karának összetétele is. A ka-tolikus (egyházi) gimnáziumok kisebb hullámzástól eltekintve egyenletes színvonalon maradtak, ami magasabb szinten az izraelita iskolákról is elmondható. A húszas évek vé-gén az izraelita gimnáziumokban a kiváló tanárok jelenlétének hirtelen csökkenése nem a minőségromlás jele, hanem annak köszönhető, hogy hat év alatt 30%-ról 45%-ra nőtt a doktorátussal rendelkezők aránya. Az izraelita jelöltek értékelése a doktori szigorlatokon részrehajló volt: az egyetemi vizsgabizottságok tagjai summa cum laude minősítést az izraelitáknak sokkal ritkábban adtak, mint a keresztény jelölteknek, s ez a gyakorlat a numerus clausus bevezetése utáni évtizedben, illetve a zsidótörvények idején volt külö-nösen feltűnő.
4. ábra: Doktorátussal rendelkező tanárok aránya a fenntartók szerinti iskolatípusokban*
(a kolozsvári bölcsésztanárok nélkül, 1922–1942)
*Csak a teljes korszakban fellelhető fenntartói típusok.
A korszak középiskolai tanári összetételére egyébiránt a doktorátussal rendelkező tanárok „felhalmozódása” a jellemző (3. táblázat). A doktori cím megszerzésének már a dualizmus korában magas a „munkaerőpiaci értéke”: az 1905-1918 között diplomá-zók körében csak egynegyed részben találkozhatunk kettős végzettségű bölcsésszel, az alkalmazottaknak azonban 35-40%-a e diplomás körből került ki. A harmincas évek-ben látszólag gyengül a doktorátussal rendelkező tanárok iránti kereslet. Valójában a tanárok iránti kereslet csökkent általában, ami a doktorátus értékét valójában csak megemelte.
A tanulmányi kiválóság szerepe a tanári karrierben a két világháború közötti Magyarországon
3. táblázat: Doktorátussal alkalmazott tanárok aránya a frissen végzettek között illetve a teljes bölcsésztanári népességen belül (a kolozsvári diplomások nélkül, 1894–1942) tanári diplomát
szerzett doktorok a
bölcsésztanárok között*
mind n= doktorá-tusa is volt
doktorival alkalma-zott
1906-1915 között 2229 21% 35% 1916 19%
1912-1921 között 1668 24% 38% 1922 23%
1918-1927 között 1556 31% 32% 1928 26%
1926-1935 között 2565 26% 25% 1936 31%
1932-1941 között 2965 25% 32% 1942 34%
*Azokat is beleszámítva, akik csak doktori végzettségűek voltak.
A harmincas évek közepén a férfiaknál 9 százalékponttal, a nőknél 6 százalék-ponttal esik vissza az alkalmazási ráta a friss diplomások körében. A végzetteknek alig egyötöde helyezkedett el a középiskolai szférában – ehhez képest a doktorátus-sal rendelkezők közül minden negyedik talált állást magának. A doktori cím tehát az elhelyezkedési esélyek javítását szolgálta – eredményeként a 20. század első felében a középiskolák bölcsésztanárai között megduplázódott a ’doktor’ címmel rendelke-zők aránya. A negyvenes évekre a középiskolák tanári karában már minden harma-dik oktató bölcsészdoktor, ami talán magyarázatul szolgálhat arra, miként válhatott a doktorival rendelkező „tudós tanár” a régi (értsd 1945 előtti) gimnázium tanáride-áljává.
a doktorátus jElEntőségE a némEttanárI karrIErbEn
A némettanárok kiválósága viszonylagos volt, de a doktori cím megszerzésében kiemel-kedtek a modern nyelvszakosokon belül is. A bölcsészdiplomásokra általában ugyanez érvényes: az 5. ábra baloldali grafikonján látható, hogy a doktori végzettséggel rendel-kezők elhelyezkedési esélye az I. világháborút követő időszakban és a harmincas évek közepétől javult. A húszas évek elején 6, a harmincas években 7 százalékponttal maga-sabb az alkalmazásuk aránya. A modern filológusok közül a doktorival is rendelkezők a harmincas években 12, a német szakon végzettek 15,5 százalékponttal javíthatták elhe-lyezkedési esélyeiket.
Biró Zsuzsanna Hanna
5. ábra: Alkalmazott friss diplomások aránya doktorival vagy a nélkül a németszakosok, a modern fi lológusok körében, valamint az összes diplomás között (a kolozsvári diplomások
nélkül, 1916–1942)
A doktorátus elnyerése azonban még ennél is nagyobb jelentőséggel bírt a női pá-lyázóknál. A 6. ábra grafi konjain az összes friss diplomás nő, valamint a német szakon végzettek adatai láthatók.
6. ábra: Alkalmazott friss diplomás nők aránya doktorátussal vagy a nélkül a németszakoso-kon belül és az összes diplomás között (a kolozsvári diplomások nélkül, 1916–1942)
A 6. ábra arányszámaiból kiolvasható, hogy az 1910-es évektől az 1940-es évekig minden vizsgált mintaévben jobb eséllyel jutottak a bölcsészdiplomás nők középiskolai állásokhoz, ha a tanári végzettségüket kiegészítették egy doktorátussal is. Ez átlagosan 5-6 százalékpontot jelentett a németszakosoknál éppúgy, mint a női bölcsészeknél általá-ban – egészen a területi visszacsatolásokig. Attól kezdve az alkalmazások mechanizmu-sa egyre kiszámíthatatlanabbá vált. A különböző felekezeti és nemzetiségi csoportokhoz tarozók karrieraspirációit a doktori eltérő mértékben támogatta.
A megszerzett végzettség és a középiskolai karrier egy fontos összefüggését ismerhetjük fel a 4. táblázat ún. „reprezentációs értékeiben”. A tanári pályán általában hátrányos
hely-A tanulmányi kiválóság szerepe a tanári karrierben a két világháború közötti Magyarországon
csoportok közül a doktorátus nélkül elhelyezkedőknél csak a német evangélikus férfiak és az izraelita vallású nők esetében beszélhetünk alulreprezentációról. A csak tanári diplomá-val alkalmazott némettanárok között a német katolikus férfiak 1,7-szeresen, a német ka-tolikus nők 1,3-szorosan, a német evangélikus férfiak 1,8-szorosan, a német evangélikus nők 1,5-szörösen, az izraelita férfiak 1,3-szorosan túlreprezentáltak. A doktori végzettség a tanári alkalmazások valószínűségét erősítette – ez, mint karrierépítési stratégia minden felekezeti, etnikai csoport számára adott volt. Az előbb kiemelt csoportok is éltek ezzel a lehetőséggel, de számukra – ha középiskolai tanárként képzelték el jövőjüket – elsősorban nem a doktorátus, hanem a német szakos diploma megszerzése jelentette az érvényesülés biztos útját. A németszak választás a nők, az izraeliták és a német hátterűek számára olyan stratégiai döntés volt, amely a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek kompenzálására szolgált.
4. táblázat: A főbb felekezeti-nemzetiségi csoportok száma a tanári végzettségűek, az alkal-mazott tanárok és a némettanárok között a doktoráltak arányszámaival
(a kolozsvári bölcsésztanárok nélkül, 1920–1945)
tanár doktor tanár doktor tanár doktor tanár doktor tanár doktor Magyar r. kat. 37,5% 38,7% 38,1% 42,9% 28,7% 35,0% 1,0 1,1 0,8 0,9 Német r. kat. 12,4% 10,1% 12,7% 8,5% 21,1% 12,3% 1,0 0,8 1,7 1,2 Református 18,9% 19,9% 19,1% 21,0% 15,5% 17,8% 1,0 1,1 0,8 0,9
Magyar ev. 4,0% 5,3% 4,6% 5,0% 4,2% 6,1% 1,2 0,9 1,1 1,2
Német ev. 2,9% 3,1% 2,7% 2,4% 5,3% 4,9% 0,9 0,8 1,8 1,6
Izraelita 4,8% 8,1% 4,6% 5,7% 6,3% 8,6% 1,0 0,7 1,3 1,1
Egyéb*** 19,6% 14,8% 18,3% 14,4% 18,9% 15,3%
Mind 100% 100% 100% 100% 100% 100%
N= 4345 1658 2075 714 380 163
nők tanári
tanár doktor tanár doktor tanár doktor tanár doktor tanár doktor
Magyar r. kat. 36,2 35,3 38,9 39,4 27,6 40,0 1,1 1,1 0,8 1,1
Német r. kat. 13,0 10,4 13,6 10,6 16,5 12,9 1,0 1,0 1,3 1,2
Református 16,6 17,3 16,7 21,2 14,2 20,0 1,0 1,2 0,9 1,2
Magyar ev. 4,0 3,7 4,2 4,1 5,5 2,9 1,0 1,1 1,4 0,8
Német ev. 2,6 2,0 2,9 1,8 3,9 2,9 1,1 0,9 1,5 1,4
Izraelita 10,8 19,3 5,0 12,4 9,4 11,4 0,5 0,6 0,9 0,6
Egyéb*** 16,8 12,1 18,6 10,6 22,8 10,0
Mind 100 100 100 100 100 100
2582 654 478 170 127 70
* 1880 után tanári képesítést nyertek (Kolozsvár nélkül).
** Az 1922-es, 1928-as, 1936-os és 1942-es középiskolai zsebkönyvek szerint.
*** Minden egyéb kombináció, a felekezeti adattal nem rendelkezőket kivéve.
Biró Zsuzsanna Hanna
összEgzés
A kiválósági jelzések – mint a záróvizsgán mutatott teljesítmény, az optimális időgaz-dálkodás és a megszerzett végzettségek – arra engednek következtetni, hogy a tanul-mányi kiválóságnak mindig volt valamennyi szerepe a tanári elhelyezkedésben. A két világháború között a tanulmányi kiválóság a konjunkturális időszakaszokban vált igazán szelekciós tényezővé. Az optimális időfelhasználók és a jeles diplomával rendelkezők jelenléte a középiskolák tanárai között fokozatosan javult, ami elsősorban a női oktatók arányának emelkedésével állt összefüggésben. Mindezzel együtt elmondhatjuk, hogy a
„királyi úton” megszerzett diplomának volt talán a legkisebb, a doktorátusnak pedig a legnagyobb jelentősége a tanári állások megszerzésében illetve megtartásában.
A 20. század első felében a középiskolák tanári összetételére a doktorival rendel-kezők „felhalmozódása” jellemző. A doktorik esélyjavító szerepére már a dualizmus korában is felfigyelhetünk. Eredményeként a 20. század első felében a középiskolák bölcsésztanárai között megduplázódott a doktorok aránya.
A németszakosok értékei is elsősorban abból a szempontból térnek el a bölcsészát-lagtól, hányan szereztek a tanári mellé doktori oklevelet, s e tekintetben egyértelműen jobbak a mutatóik némileg még a modern filológusokon belül is. A németesek ennek ellenére ritkán jutnak be a ‘legkiválóbbak’ csoportjába. A németszakosok záróvizsga-eredményei a bölcsészátlaghoz közeliek, még a modern filológusok átlagánál is jellem-zőbb rájuk, hogy először a munkaerőpiacon könnyebben értékesíthető tanári képesítést szerzik meg, s csak azután fektetnek időt és munkát a doktori cím elnyerésébe. A dokto-rátus csak azoknak jelent kimondottan előnyt, akik egyébként sem szenvedtek túl nagy hátrányt az alkalmazások során, ami az izraelitákra vagy a német névjellegűekre nem áll, így számukra nem a doktori, hanem a sokoldalúan kihasználható szakválasztás jelent biztos egzisztenciát.
FElhasznált Irodalom
Bara Zsuzsanna (2010): Tanári sorsok, tanári karrierek. A VI. ker reáliskola tanárainak prozopográfiai vizsgálata. PhD disszertáció, ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Is-kola, Budapest
Biró Zsuzsanna Hanna –Nagy Péter Tibor (2007): Nemi esélyek és nemi döntések a két világháború közötti bölcsészkarokon. Educatio 2007/4, 565–589.
Biró Zsuzsanna Hanna (2008): A társadalmi nemek közötti különbségek empirikus kutatása a Horthy korszak bölcsészdiplomásainak példáján. In: Pukánszky Béla (szerk.): A neve-léstörténet-írás új útjai, Gondolat, Budapest, 105-120.
Biró Zsuzsanna Hanna – Nagy Péter Tibor (2012a): Bölcsészek szakválasztása és tanárrá válása. A vallás és az etnikai hovatartozás szerepe a két világháború közötti Magyaror-szágon. Educatio 2012/2. 190–212.
A tanulmányi kiválóság szerepe a tanári karrierben a két világháború közötti Magyarországon
Biró Zsuzsanna Hanna (2012b): A németszakosság társadalmi természete (1873–1945).
Educatio 2012/4. (megjelenés alatt)
Biró Zsuzsanna Hanna (2012c): Zsidók a magyar bölcsészkarokon, a tanárképzésben és a tanári pályán (1890–1940). In: Biró Zsuzsanna Hanna – Nagy Péter Tibor (szerk.):
Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Jubileumi kötet a 75 éves Karády Viktor tisz-teletére, Budapest, WJLF.
Biró Zsuzsanna Hanna (2014): Középiskolai tanári karrier a 20. század első felében. In:
Nagy P. T. – Veroszta Zs. (szerk.): A felsőoktatás kutatása. Tisztelgő kötet Hrubos Ildikó születésnapjára, Gondolat, Budapest, 21–39. (Társadalom és oktatás 38)
Karády Viktor – Nastasa, Lucian (2004): The University of Kolozsvár/Cluj and the Students of the Medical Faculty. Ethnocultural Diversity Resource Center, Cluj és CEU Press, Budapest/New York.
Karády Viktor (2007): A bölcsészkarok oktatói és az egyetemi piac szerkezete a dualista korban (1867–1918). Educatio 2007/3., 393–417.
Karády Viktor (2011): A numerus clausus és az egyetemi piac. Társadalomtörténeti esszé.
In: Molnár Judit (szerk.): Jogfosztás – 90 éve. Nonprofit Társadalomkutató Egyesület, Budapest, 181–195.
Ladányi Andor (1999): A magyar felsőoktatás a 20. században. Akadémia Kiadó, Budapest.
Ladányi Andor (2002): A gazdasági válságtól a háborúig. A magyar felsőoktatás az 1930-as években. Argumentum Kiadó, Budapest.
Ladányi Andor (2008): A középiskolai tanárképzés története. Új Mandátum, Budapest.
Nagy Péter Tibor (2006): A kolozsvári bölcsészkar és természettudományi kar hallgatóságá-nak felekezeti rekrutációja (1872-1918). Magyar Pedagógia 2006/6., 15–28.
Nagy Péter Tibor (2009): Történészdiplomások a két világháború között. Magyar Tudo-mány 2009/2., 143–152.
Nagy Péter Tibor (2010): Utak felfelé. Oktatás és társadalmi mobilitás a 19-20. századi Magyarországon. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
Nagy Péter Tibor (2011): A numerus clausus és a bölcsészdiplomások. In: Molnár Judit (szerk.): Jogfosztás – 90 éve. Nonprofit Társadalomkutató Egyesület, Budapest, 196–
214.
Németh András (2009): A magyar középiskolai tanárképzés és szakmai professzió kialaku-lása a 18–20. század. Educatio 2009/3., 279-290.
Németh András (2012): Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák. I.
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1775–1945.
abstract
The study makes an attempt to work out a few indexes in order to „measure” teachers’
excellence relying on a personnel database among secondary school teachers’ graduating between 1873-1945. With the help of these indexes the study then aims to show what kind of role excellence in studies had in teacher’s career in the first half of the 20th
Biró Zsuzsanna Hanna
century. The result of the final exam, optimal time management and gained graduations counted as excellence marks. According to the analysis between the two World Wars excellence in studies became an important factor in the prosperous periods. At the same time, the improvement of teacher quality was due to the fact that women, who were overrepresented even among those with optimal time management and excellent diplomas, started teaching in a higher proportion than before. Among excellence marks the graduation gained in a short way had the smallest, while the doctoral degree had the biggest significance in getting and keeping a teacher’s position.