A MABISZ létrehozása és jogállásának a kérdései

Az 1991. évi Korm. r. 9. §-a a biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által¹²⁸, vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott károk MABISZ általi megtérítéséről szólt. A biztosítók kötelesek a felelősségbiztosításból származó díjbevételük arányában a Szövetség elkülönített számlájára befizetést teljesíteni, ami a biztosítóknak a tárgynegyedév első napjáig ténylegesen realizált díjbevételük három százalékát jelentette. A 9. § (3) bekezdése szerint a MABISZ a biztosítók bármelyikét megbízhatta a károk rendezésével.¹²⁹

Az 1991. évi Korm. r. 10. §-a a MABISZ kártalanítási kötelezettségének a mértékével foglalkozott, miszerint vagyon- és (felelősség) biztosításból és a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a MABISZ nem fedezte, a MABISZ csak olyan mértékben volt köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás

126 Lásd az 1970. évi Korm. r. 10. §-át.

127 Benedek 1991: 409. o.

128 A Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.21.201/2005. számú ügyben meghozott döntésében kimondta, hogy „[a]

kártalanítási számla kezelőjének helytállási kötelezettsége nem függ a gépjármű forgalmi engedéllyel, rendszámmal ellátottságától.” Vagyis a rendszám nélküli traktorral okozott károkat is köteles a kártalanítási számla megfizetni. Jelen döntés a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményének 2006. évi 1. számában jelent meg EBH 2006. 1420. szám alatt. Ezt a döntést BH 2006. 253. számon is közzétették.

129 Ezt a feladatot a gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók döntése alapján 1991. július 1-jétől 1995. december 31-ig a Hungária Biztosító Rt. látta el. 1996. január 1-jétől pedig már a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda (2014. január 1-től MABISZ Elkülönített Szervezeti Egység) végzi el ezt a feladatot. Lásd Forgács 2003: 30. o.

46

vagy bármilyen vagyon- és (felelősség) biztosítás alapján nem követelhette, továbbá nem terjedt ki a MABISZ kártalanítási kötelezettsége az ismeretlen gépjárművel, gépjárműben, valamint az útban, a közúti közlekedési berendezésekben, tartozékokban (pl. vasúti sorompókban, közlekedési lámpákban, országúti útjelző táblákban) okozott kárra. Az 1991. évi Korm. r. 10. §-a¹³⁰ szerint a MABISZ a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült valamennyi ráfordítása és költsége megtérítését követelhette a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól.¹³¹

A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 84/1992. (V. 19.) Korm. rendelet az 1991. évi Korm. r. 3.

§ (3) bekezdését kiegészítette azzal, hogy a károsult által előterjesztett kérelem alapján a MABISZ is köteles tájékoztatást adni a károkozó üzemben tartó gépjármű kárkori felelősségbiztosítási adatairól.

A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 190/1997. (X. 31.) Korm. rendelet az 1991. évi Korm. r. 7.

§-ának (3) bekezdését az alábbi rendelkezésre módosította¹³²:

„(3) A biztosító vagy - a 10. § keretei között - a Kártalanítási Számla a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartóval a biztosítási szerződés nem jött létre vagy ez megszűnt. A Kártalanítási Számla az e rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében pert indíthat, illetve perelhető.” Ez azt jelentette, hogy az 1991. évi Korm. r. 10. §-a szerinti

130 Kérdésként merült fel, hogy hogyan ítélendő meg az az eset, amikor a biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárművét ellopják, és a tolvaj okoz kárt, vagyis a kérdés az, hogy ilyen esetben a MABISZ az üzemben tartóval szemben megtérítési igénnyel élhet-e. Kiss Ferenc Kálmán számos jogesetet feldolgozó cikkében bemutatta, hogy a bírósági gyakorlat egységes abban, hogy ilyen helyzetben is követelheti a MABISZ a biztosítással nem rendelkező üzemben tartótól a károsultnak kifizetett összeget. Lásd: Kiss Ferenc Kálmán:

Felelős-e a GFB biztosítást nem kötő gépkocsi tulajdonos az autótolvaj okozta kárért? Gépjármű Kárrendezési Joggyakorlat, 2001. évi IV. szám 27-34. o. és Kiss Ferenc Kálmán: A nem biztosított gépjárművel okozott kárért a MABISZ-szal, mint a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben fennálló helytállási kötelezettségről a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatának tükrében, Gépjármű Kárrendezési Joggyakorlat, 2005. évi 2. szám 2-10. o.

131 A Debreceni Ítélőtábla Pf. I. 20 359/2006/5. számú ítéletében kimondta egy 2000. április 5-én történt balesettel kapcsolatban, hogy „[a]ki az utóbb balesetet okozó gépkocsit a vételár kifizetése mellett ténylegesen birtokba vette, s hosszabb időn át kizárólagosan használta, de gépjármű-felelősségbiztosítást nem kötött, a Kártalanítási Számla kezelőjének megtérítési igényével szemben nem hivatkozhat arra, hogy a gépkocsinak nem ő az üzembentartója.” Ezen döntés BDT 2007. 1647. számon került közzétételre.

132 A módosítással összefüggő jogi problémákat részletesen ismerteti: B. Gy.: Jogászok a gépkocsi-felelősségbiztosításról, Biztosítási szemle, 1998. évi 5. szám 19-21. o.

47

helytállási kötelezettség a Kártalanítási Számlát terheli a MABISZ helyett, ami most már csak képviselőként jár el.^133,134

A 2000. évi Korm. r. 10. §-a¹³⁵ is döntő részben megegyezik a 1991. évi Korm. r. 10. §-ának szabályaival, azzal az eltéréssel, hogy a korábbi 10. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lépett: „Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.”¹³⁶ Ez a szabályozás a károsultak érdekében került a 2000. évi Korm. r.-be. Az is említést érdemel, hogy a megtérítési igényt a Kártalanítási Számla kezelője, vagyis a MABISZ, nem pedig a Kártalanítási Számla érvényesítheti. Tehát a megtérítési per felperese a MABISZ, nem pedig a Kártalanítási Számla.^137,138

A 2004. évi Korm. r. rendeletnek a Kártalanítási Számla kezelőjére vonatkozó 14. §-a¹³⁹ lényegében azzal egészült ki, hogy a Kártalanítási Számla kezelője akkor is megtéríti a károsult

133 Az I. fokú bíróság pert megszüntető végzésében leszögezte: „a módosított 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet szerint az 1997. november 5-e után bekövetkezett káresemények kapcsán a MABISZ helyett a Kártalanítási Számla köteles az ismeretlen vagy felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károkozó helyett a kárt megtéríteni. A MABISZ csak meghatalmazottként képviselheti a Kártalanítási Számlát.” Ezen végzést a felperes megfellebbezte, azonban az I. fokú bíróság döntését a Fővárosi Bíróság 2.Gf.75 532/2002/3. számú végzésével helybenhagyta. Ezen döntés BDT 2003. 908. szám alatt lett közzétéve. Lásd bővebben: Molnár Ambrus: Az ismeretlen és lopott gépkocsival okozott károk megtérítése, Gépjármű Kárrendezési joggyakorlat, 2003. évi 3.

szám 28. o.

134 A Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.22/342/2000/4. számú döntésében kimondta, hogy „[a] Kártalanítási Számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezeli. A Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók. 1997. november 5. napja és 2000.

december 31. napja között a MABISZ nem perelhet saját nevében, mert a Kártalanítási Számlának - ezen időszakban történt baleseteknél - sem törvényes képviselője, sem pedig törvény által kinevezett kezelője nem volt.”

Jelen döntést BDT 2003. 864. szám alatt publikálták.

135 A Legfelsőbb Bíróság Pfv. VIII. 21.903/2004. számú ügyben meghozott döntésében rögzítette, hogy [a]

Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti az érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károkozótól. A döntést BH 2006. 48. számon tették közzé.

136 Ekkor még Magyarország nem volt az Európai Unió tagja, azonban a jogalkotó már az európai gépjármű-biztosítási irányelvek rendelkezéseire figyelemmel volt. A hivatkozott szabály például a gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1990. május 14-i 90/232/EGK tanácsi irányelv, vagyis a harmadik gépjármű-biztosítási 4. cikkének a hazai átültetése, lásd még a dolgozat 4.1.4.1. pontját.

137 Molnár Ambrus: Az ismeretlen és lopott gépkocsival okozott károk megtérítése, Gépjármű Kárrendezési joggyakorlat, 2003. évi 3. szám 28. o.

138 A 2000. évi Korm. r. végrehajtásával összefüggésben kiemelést érdemel még a Kártalanítási Számla elszámolásának szabályairól szóló 4/2002. (II. 6.) PM rendelet.

139 A Legfelsőbb Bíróság Pfv. VIII. 21.303/2007. számú döntésében megállapította, hogy „[a] Kártalanítási Számla kezelője köteles a felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó által okozott kár megtérítésére,

48

kárát, amennyiben a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták a kárt.

A 2004. évi Korm. r. 4. § (5) bekezdése – a közösségi irányelv átültetésére tekintettel¹⁴⁰ – az Információs Központ szabályait vezette be, megkönnyítve azt, hogy a másik tagállamban lakó károsult tájékoztatást kapjon a károkozó felelősségbiztosítójáról és felelősségbiztosításáról. Az Információs Központ feladatait a MABISZ látja el.