A Gfbt. végrehajtási rendeleteinek lényegesebb rendelkezései

A Gfbt. 68. §-a szerinti felhatalmazás alapján a Kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ában a kötvényeket nyilvántartó szervként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH) jelölte ki.²⁶¹

3.4.21.2. A bonus-malus rendszer szabályainak meghatározása

A Gfbt. a bonus-malus rendszer szabályairól nem rendelkezik, hanem a Gfbt. 69. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő felhatalmazás alapján a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet, ami 2010. január 1-jétől 2011. június 14. napjáig volt hatályban.

259 Kiss Eszter: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rövid története és alapvető jellemzői, Debreceni Jogi Műhely, 2013. évi 3. szám 32. o.

260 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról szóló 17/2011. (XII. 23.) HM rendelet leglényegesebb szabályait a 3.4.16. pontban a 2011. évi CLVI. törvénnyel összefüggésben már ismertettem.

261 A hivatkozott kormányrendelet a megalkotása időpontjában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv kijelölése tárgyában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 234. § c) pontján alapult.

90

Ez a rendelet alapvetően a 2004. évi Korm. r.-ben is szerepelt szabályokat vette át, hozzáigazítva a Gfbt. szabályozási rendszeréhez.

A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet lépett 2011. június 15. napjától az előbb említett PM rendelet helyébe, melynek legfontosabb újítása az volt, hogy immáron az üzemben tartónak csak nyilatkoznia kell a bonus-malus besorolásáról, és a biztosítónak a kötelezettsége, hogy beszerezze a bonus-malus besorolásra vonatkozó adatokat a központi nyilvántartásból.

A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet módosította a hivatkozott végrehajtási rendeletet, melynek leglényegesebb szabálya az 2012. december 17-i hatályba lépéssel²⁶², hogy amennyiben a bonus-malus besoroláshoz szükséges adatok eltérése miatt a biztosító a szerződés létrejöttekor A00 osztályba sorolást állapított meg, akkor a bonus-malus besoroláshoz szükséges minden adat rendelkezésre állását követően az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.

A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó miniszteri rendeleteknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 40/2013. (IX. 30.) NGM rendelet 14.

§-a a végrehajtási rendelet 2. §-át (3a) bekezdéssel egészítette ki 2014. február 1-jei hatállyal²⁶³, miszerint a biztosító a kártörténeti adatokat a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/2014. (III. 12.) NGM rendelet 2014. március 15-ével²⁶⁴ a végrehajtási rendelet 7. §-át egészítette ki, mely módosítás lényege az, hogy amennyiben az üzemben tartó a végrehajtási rendelet szerinti 45 napos határidőn túl fizeti meg a saját biztosítójának a kifizetett kártérítési összeget, akkor a

262 A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet 4. § (1) bekezdés.

263 A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó miniszteri rendeleteknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 40/2013. (IX. 30.) NGM rendelet 22. § (3) bekezdés.

264 Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/2014. (III. 12.) NGM rendelet 10. §.

91

malus rendszerben bekövetkezett hátrasorolást vissza kell állítani a balesetet megelőző állapotra.

A nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 21/2016. (VI. 29.) NGM rendelet 9. §-a 2017. január 1-jével módosítja a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendeletet, melynek lényege az, hogy a kárnyilvántartást a biztosító milyen feltételek mellett keresheti meg, ha az üzemben tartó más tagállamban történő felhasználásra kér igazolást a saját felelősségbiztosítójától a kártörténetéről.

A bonus-malus rendszerrel kapcsolatban a PSZÁF fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében foglalkozott, méghozzá a Wáberer Hungária Biztosító Zrt. díjait vizsgálta a felügyeleti hatóság.

A PSZÁF 2013. május 27. napján meghozott H-FH-II-B-26/2013. számú határozatában²⁶⁵ megállapította, hogy a Wáberer Hungária Biztosító Zrt. hirdetményében az alkalmazandó díjat nem a biztosítottak korábbi károkozásainak száma, illetve a tarifarendszerében megnevezett egyéb díjeltérítési tényezők – például életkor, lakcím, alapdíj – alapján állapította meg, hanem kizárólag a Wáberer Hungária Biztosító Zrt. által célul kitűzött kárhányadot szavatoló céldíj figyelembe vételével. A PSZÁF a határozatában 3.000.000,- forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott, amellett, hogy megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását.

A PSZÁF 2012. évi jelentésének 70. és 71. oldalán kifejtette: „A Felügyelet álláspontja szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény előírásaival ellentétes minden olyan biztosítói kötelezettségvállalás, amely a károkozótól átvállalja a biztosító által kifizetett kár megtérítését azzal a céllal, hogy az mentesüljön a bonus-malus besorolásban elért fokozat elvesztésének következménye alól. A Felügyelet álláspontja szerint a bonus linearitás előírásaival ellentétes és jogszabálysértő az a díjhirdetési gyakorlat, amely a jogszabályban meghatározott bonus-malus besorolási kategóriákon túl, további fokozatokat állapít meg.”²⁶⁶

3.4.21.3. A gépjármű-kategóriák meghatározása

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló 20/2009. (X. 9.) PM rendelet a 2004. évi Korm. r. szabályaival szemben a személygépkocsik

265 Forrás: http://www.mnb.hu/letoltes/keksz-7878442.pdf, letöltve: 2015. november 21.

266 Forrás: http://www.mnb.hu/letoltes/pszaf-eves-jelentes-2012.pdf; letöltve: 2015. november 21.

92

és a motorkerékpárok kategóriába sorolását már nem a hengerűrtartalom, hanem a kilowattban kifejezett teljesítmény alapján határozta meg, valamint a járműkategóriák esetében az európai uniós kategorizálást vette alapul. Ennek a rendeletnek a megalkotására szóló felhatalmazás a Gfbt. 69. § (1) bekezdés a) pontjában található meg.

3.4.21.4. A felelősségbiztosítási fedezet igazolására vonatkozó szabályok

A magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló 34/2009.

(XII. 22.) PM rendelet²⁶⁷ a 2010. január 1-jén történt hatályba lépés óta változatlan tartalommal határozza meg, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés fennállását hogyan kell igazolni. Ezen szabályok közül a rendelet 1. § (1) bekezdése érdemel kiemelést, ami szerint a felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközök az alábbiak:

- a rendelet 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biztosítást igazoló okirat az azon szereplő kockázatviselés időtartama során, valamint határozatlan tartamú szerződés esetén a kockázatviselés időtartama feltüntetésének hiányában a kockázatviselés kezdő napjától számított 60 napig, vagy

- a rendelet 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biztosítást igazoló okirat - az okirat szerinti kockázatviselés leteltét követően vagy a kockázatviselés tartamának feltüntetése hiányában - az adott díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénnyel vagy a díjfizetési bizonylattal együtt, vagy

- az igazolás kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról elnevezésű dokumentum, melynek adattartalmát a hivatkozott rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, vagy

- a Gfbt.-ben meghatározott zöldkártya.

3.4.21.5. A Kártalanítási Alapra, a Kártalanítási Számlára és a MABISZ elkülönített szervezeti egységre vonatkozó végrehajtási jogszabályok

A Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek, az Alap kezelésének és az Alap kezelője adatszolgáltatási kötelezettségének szabályairól szóló 4/2010. (I. 22.) PM rendelet határozta

267 Ennek a jogszabálynak a megalkotására vonatkozó felhatalmazás a Gfbt. 69. § (2) bekezdésében található meg.

93

meg a Kártalanítási Alap működésével összefüggő részletszabályokat, mely rendelet 2011.

december 21. napjáig volt hatályban.²⁶⁸

Az előbb említett PM rendelet helyébe 2011. december 22. napjától²⁶⁹ a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek, az Alap kezelésének és az Alap kezelője eredményelszámolásának szabályairól szóló 47/2011. (XII. 21.) NGM rendelet lépett.²⁷⁰ A MABISZ elkülönített szervezeti egység létrehozatalával a hivatkozott NGM rendelet szabályainak nagyobb része hatályát vesztette.²⁷¹

A Kártalanítási Számla eredményelszámolásának szabályairól szóló 48/2011. (XII. 21.) NGM rendelet²⁷² 2011. december 22. napján lépett hatályba²⁷³, mely felváltotta a Kártalanítási Számla elszámolásának szabályairól szóló 4/2002. (II. 6.) PM rendeletet. Ez a 48/2011. (XII. 21.) NGM rendelet azonban 2014. január 1. napján hatályát vesztette.²⁷⁴

A 2013. évi LXXXVI. törvény részletes szabályokat állapított meg a MABISZ elkülönített szervezeti egységre, melynek a végrehajtási szabályai találhatók meg a MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves gazdálkodási jelentéséről szóló 57/2013. (XII. 5.) NGM rendeletben²⁷⁵, mely jogszabály 2014. január 1-jén lépett hatályba²⁷⁶. Tekintettel arra, hogy a témám szempontjából ezek a szabályok nem bírnak jelentőséggel, ezeknek a szabályoknak az ismertetését mellőzöm.

268 Ennek a jogszabálynak a megalkotására vonatkozó felhatalmazás a Gfbt. 69. § (1) bekezdés c) pontjában található meg.

269 A Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek, az Alap kezelésének és az Alap kezelője eredményelszámolásának szabályairól szóló 47/2011. (XII. 21.) NGM rendelet 10. §.

270 A 47/2011. (XII. 21.) NGM rendeletet is többször módosították, lásd: a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó miniszteri rendeleteknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 40/2013. (IX. 30.) NGM rendeletet.

271 A MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves gazdálkodási jelentéséről szóló 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet.

272 Ennek a jogszabálynak a megalkotására vonatkozó felhatalmazás a Gfbt. 69. § (1) bekezdés d) pontjában található meg.

273 A Kártalanítási Számla eredményelszámolásának szabályairól szóló 48/2011. (XII. 21.) NGM rendelet 3. §-a

274 A MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves gazdálkodási jelentéséről szóló 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet 10. §-a.

275 Ennek a jogszabálynak a megalkotására vonatkozó felhatalmazás a Gfbt. 69. § (1) bekezdés módosított d) pontjában található meg.

276 A MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves gazdálkodási jelentéséről szóló 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet 8. §-a.

94

3.4.21.6. A díjtarifa felügyeleti honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályok

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a Magyar Nemzeti Bank részére teljesítendő egyes kötelezettségeiről, valamint a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosításáról szóló 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet az egyedi szerződésekre vonatkozó díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat határozta meg²⁷⁷. Ez a rendelet igen rövid ideig volt alkalmazandó, ugyanis 2013.

október 1-jén lépett hatályba²⁷⁸ és 2014. január 1. napjáig volt hatályban.

Az előbb említett MNB rendelet helyébe lépett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifáknak és a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifájának a Magyar Nemzeti Bank honlapján történő meghirdetésének rendjéről szóló 26/2013. (XII. 7.) MNB rendelet 2014.

január 1-jei hatállyal²⁷⁹. Mivel jelen dolgozat témája szempontjában ezen végrehajtási szabályok nem bírnak relevanciával, ezen MNB rendeletben foglalt szabályok ismertetésétől eltekintek.

277 Ennek a jogszabálynak a megalkotására vonatkozó felhatalmazás a Gfbt. 69. § (4) bekezdésében található meg.

Érdekességképpen megjegyzem, hogy a Gfbt. előbb hivatkozott felhatalmazó szabálya 2013. október 1. napján lépett hatályba, míg a végrehajtási rendeletet 2013. szeptember 27. napján került kihirdetésre.

278 A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a Magyar Nemzeti Bank részére teljesítendő egyes kötelezettségeiről, valamint a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosításáról szóló 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet 7. §-a.

279 Az előbb említett MNB rendelet helyébe a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifáknak és a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifájának a Magyar Nemzeti Bank honlapján történő meghirdetésének rendjéről szóló 26/2013. (XII. 7.) MNB rendelet 7. §-a.

95