Az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv

4.1.7.1. Az első gépjármű-biztosítási irányelv módosítása

A gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2005. május 11-i 2005/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: ötödik gépjármű-biztosítási irányelv), mely EGT vonatkozású jogszabály, 1.

cikke az első gépjármű-biztosítási irányelvet módosította, melynek értelmében tisztázottá vált, hogy a gépjármű rendszerinti üzemben tartásának a helye azon állam területét jelenti, amelynek

450 ECLI:EU:C:2016:785

170

a rendszámtáblája a gépjárművön található, független attól, hogy ez ideiglenes vagy állandó rendszámtábla-e.

Továbbá az első gépjármű biztosítási irányelvben található, a „terület, ahol a gépjárművet rendszerint üzemben tartják” fogalma kiegészült azzal, hogy „amennyiben a gépjármű nem rendelkezik rendszámtáblával, vagy olyan rendszámtáblával rendelkezik, amely nem vagy már nem rendelhető az adott gépjárműhöz, és a gépjármű egy baleset részesévé vált, [az első gépjármű-biztosítási irányelv] 2. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése vagy [a második gépjármű-biztosítási irányelv] 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett kártérítési igény rendezése céljából, annak az államnak a területe, ahol a baleset bekövetkezett.”

Az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv 1. cikk 2. pontja egyértelművé tette, hogy a tagállam a másik tagállamban rendszerint üzemben tartott gépjárműre vagy egy harmadik országban üzemben tartott, azonban egy másik tagállam területéről belépett gépjárműre vonatkozó biztosítási fedezet fennállását csak szúrópróbaszerűen ellenőrizheti úgy, hogy az nem lehet megkülönböztető jellegű és nem irányulhat csak a biztosítás ellenőrzésére.

4.1.7.2. A második gépjármű-biztosítási irányelvvel összefüggő módosítások A második gépjármű-biztosítási irányelvet is módosította az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv.⁴⁵¹ E tekintetben kiemelést érdemel az, hogy a biztosítási fedezet összegét a jogalkotó jelentős mértékben megnövelte⁴⁵² úgy, hogy személyi sérülés esetén a biztosítási fedezet legalacsonyabb összege sérültenként 1.000.000 EUR vagy 5.000.000 EUR káreseményenként, a sérültek számától függetlenül; míg anyagi kár esetén káreseményenként 1.000.000 EUR, a károsultak számától függetlenül. Az irányelv a tagállamoknak ezen összegre való áttéréshez az irányelv végrehajtásától számított öt esztendős átmeneti időszakot engedélyezett azzal, hogy a tagállamoknak ezen igényüket a Bizottság felé be kellett jelenteniük és az irányelv végrehajtásának időpontját követő 30 hónapon belül a biztosítási fedezeti összegeket legalább az ötödik gépjármű-biztosítási irányelvben meghatározott szint felére növelik.⁴⁵³

451 Ötödik gépjármű-biztosítási irányelv 2. cikk.

452 Manfred Hering: Die 5. KH-Richtlinie der Europäischen Union. Straßenverkehrsrecht. 2006. 6. sz. (a továbbiakban: Hering) 209. o.

453 Ötödik gépjármű-biztosítási irányelv 2. cikk.

171

A biztosítási fedezet összegére vonatkozóan az irányelv értékállandósági szabályt állapított meg, miszerint ötévente az európai fogyasztói árindexszel összhangba kell hozni a biztosítási összegeket.⁴⁵⁴

Az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv továbbá a tekintetben is módosította a második gépjármű-biztosítási irányelvet, hogy a kártérítés korlátozásának vagy kizárásának a gépjármű azonosíthatatlanságán alapuló lehetősége nem alkalmazható, amennyiben a szerv súlyos személyi sérülésért járó kártérítést fizetett ugyanazon baleset bármely sérültjének, amelyben az anyagi kárt okozták. A tagállamok azonban 500 EUR önrészt állapíthatnak meg, amelyet az ilyen anyagi kár elszenvedőjének kell viselnie. A súlyos személyi sérülés fogalmának a meghatározása is a tagállamokon múlik.

4.1.7.3. A harmadik gépjármű-biztosítási irányelv módosítása

Az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv 4. cikke a harmadik gépjármű-biztosítási irányelvet módosította, melynek lényege egyrészt az, hogy a biztosítási fedezetből nem lehet eleve kizárni egy utast azon az alapon, hogy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a vezető alkohol vagy kábítószer befolyása alatt állt a baleset idején. Az indokolás szerint azonban az utas közrehatását a tagállam figyelembe veheti.⁴⁵⁵ Továbbá a felelősségbiztosítás kiterjed az olyan gyalogosokat, kerékpárosokat és a közút többi, nem motorizált használóját ért személyi sérülésekre és anyagi kárra, akik egy gépjármű részvételével bekövetkezett baleset következményeként a nemzeti polgári jog értelmében kártérítésre jogosultak.⁴⁵⁶

Ezen felül az irányelv pontosította, hogy a biztosítási fedezet érvényes marad a szerződés teljes időtartamára, függetlenül attól, hogy a gépjármű meghatározott ideig egy másik tagállamban található-e.⁴⁵⁷

Az ötödik biztosítási irányelv 4. cikk 4. pontja által beiktatott, harmadik gépjármű-biztosítási irányelv 4a. cikke kimondta, hogy „amikor egy gépjárművet egyik tagállamból egy másikba szállítanak, a rendeltetési tagállamot kell a kockázat helye szerinti országnak tekinteni,

454 Ötödik gépjármű-biztosítási irányelv 2. cikk.

455 Ötödik gépjármű-biztosítási irányelv 15. preambulumbekezdése.

456 Ötödik gépjármű-biztosítási irányelv 4. cikk 2. pont.

457 Hering: 210.

172

közvetlenül azon időponttól kezdődően, amikor a jármű leszállítását a vásárló elfogadta, egy harmincnapos időtartam folyamán, még akkor is, ha a gépjárművet a rendeltetési tagállamban hivatalosan nem vették nyilvántartásba.”

A harmadik gépjármű-biztosítási irányelv újonnan beiktatott 4b. cikke pedig előírta, hogy a biztosítónak a biztosított részére 15 napon belül kártörténeti igazolást kell kiadnia.⁴⁵⁸

A harmadik gépjármű-biztosítási irányelv új 4c. cikke eltörölte azt, hogy a nem biztosított gépjárművek által okozott anyagi károk esetében önrész legyen kiköthető a károsult terhére.⁴⁵⁹ A harmadik gépjármű-biztosítási irányelv új 4d. cikke rögzítette, hogy immáron nemcsak nemzetközi viszonylatban áll fenn a közvetlen kereseti jog, hanem belföldi vonatkozásban is.

Míg ezen irányelv új 4e. cikke pedig a negyedik gépjármű-biztosítási irányelvben megállapított válaszadási határidőt terjesztette ki a belföldi ügyekre is. Továbbá az információs központok által biztosított tájékoztatás is kiterjesztésre került a belföldi vonatkozású kártérítési ügyekre is.⁴⁶⁰

4.1.7.4. A negyedik gépjármű-biztosítási irányelv továbbfejlesztése

Az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv 5. cikk 1. pontja a negyedik gépjármű-biztosítási irányelvet egészítette ki egy új, (16a) preambulumbekezdéssel, ami a következőket tartalmazta:

„A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben lévő 11. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a károsult fél a lakóhelye szerinti tagállamban keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen.”

Továbbá az ötödik biztosítási irányelv 5. cikk 4. pontja a negyedik gépjármű-biztosítási irányelvet egy 6a. cikkel egészítette ki, ami a központi szerv felállításáról szólt, melynek célja, hogy a károsultaknak, a biztosítóiknak vagy a jogi képviselőiknek

458 Feyock - Jakobsen - Lemor 2009: 1211. o.

459 Haupfleisch, Hugo: Die 5. Kraftfahrzeug-Haftpflichtversicherungs-Richtlinie (KH-RL), Deutsches Autorecht, 2006. évi 10. szám 560-561. o.

460 Ötödik gépjármű-biztosítási irányelv 4. cikk 5. pontja.

173

megkönnyítsék a kárigények rendezéséhez szükséges alapvető adatokhoz kellő időben való hozzáférést.⁴⁶¹

4.1.7.5. Az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv végrehajtása

Ami az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv végrehajtását illeti, erre a tagállamoknak 2007.

június 11-ig volt lehetőségük. Ezen irányelv is hangsúlyozta, hasonlóan a korábbiakhoz, hogy a tagállamok fenntarthatnak vagy hatályba léptethetnek az ezen irányelv teljesítéséhez szükséges rendelkezéseknél a károsult fél számára kedvezőbb rendelkezéseket.

Az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv újítása az volt, hogy egyrészt felemelte a biztosítási összeget, továbbá rögzítette, hogy a felelősségbiztosítás kiterjed a gyalogosokra, kerékpárosokra és a közút többi, nem motorizált használójára, valamint a közvetlen kereseti jog belföldi vonatkozású ügyekre is irányadó, továbbá a három hónapos válaszadási határidő is alkalmazandó a belföldi ügyekre. Mindazonáltal nem került bele az irányelvbe a jogérvényesítéssel kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozó szabályok harmonizációja.⁴⁶²

4.1.7.6. Az Európai Bíróság döntései

Görögország elleni ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága Görögország ellen terjesztett elő keresetet mulasztás megállapítása iránt C-357/08. szám alatt, hogy Görögország nem ültette át határidőben az ötödik gépjármű-biztosítási irányelvet, illetve erről nem tájékoztatta a Bizottságot. A kereset visszavonására tekintettel a Bíróság elnöke 2009. szeptember 17-i végzésével törölte az ügyet.⁴⁶³

Egyesült Királyság elleni ügy

461 Becker, Ariane: Die 5-KH-Richtlinie – ihre Umsetzung in Deutschland, Deutsches Autorecht, 2008. évi 4. szám 191-192. o.

462 Feyock - Jakobsen - Lemor 2009: 1213. o.

463 HL 2010/C 11/34

174

Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Bíróság előtt Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Királysága ellen nyújtott be keresetet mulasztás megállapítása iránt. Ezen C-457/08.

szám alatti ügyben⁴⁶⁴ az Európai Bíróság 2009. szeptember 3-án meghozott ítéletében megállapította, hogy az Egyesült Királyság nem ültette át határidőben a per előtti eljárás alapján sem Gibraltár vonatkozásában az ötödik gépjármű-biztosítási irányelvet.

Bejan kontra Mușat ügy

Az Európai Bíróság a C-102/10. számú ügyben⁴⁶⁵ az előterjesztő román bíróság kezdeményezése alapján végzésében az alábbiak szerint döntött: A gépjármű-biztosítási irányelvek „által létrehozott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerrel nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a biztosító kikötheti, hogy a károsult félnek a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján nincs joga kártérítésre, amennyiben e gépjárművet alkohol hatása alatt álló személy vezette. / [Ezen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerrel] nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely nem írja elő a biztosító számára, hogy a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a károsult fél kárát - aki megsérült - azonnal a baleset bekövetkezését követően megtérítse és hogy a balesetért felelős személytől követelje a biztosítottnak kifizetett kártérítés összegét olyan körülmények között, amikor a biztosítás egy kizáró kitétel miatt nem terjed ki valamely kockázatra. / Az a nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a biztosító kikötheti, hogy a károsult félnek a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján nincs joga kártérítésre, amennyiben e gépjárművet alkohol hatása alatt álló személy vezette, korlátozza mind a letelepedés, mind a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy mindemellett ez a korlátozás az EUSZ-Szerződés által kifejezetten előírt eltérési intézkedések alapján és a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően mennyiben elfogadható, vagy igazolható közérdeken alapuló kényszerítő okok miatt.”

Az Európai Bíróság Románia Európai Unióhoz való csatlakozása után foglalt állást a román kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egyes szabályaival kapcsolatban.

464 ECR 2009., I-137. o., ECLI:EU:C:2009:514

465 ECR 2010., I-139. o., ECLI:EU:C:2010:654

175