4. Eredmények és megbeszélés
4.10. A lipid tutajok és az ErbB3 hatása az ErbB2 homoklaszterizációjára
4.10. A lipid tutajok és az ErbB3 hatása az ErbB2 homoklaszterizációjára
Az előzőekben ismertetett eredmények feltárták, hogy az ErbB fehérjék milyen klasztereket alakítanak ki. A 4.9. fejezetben körvonalazott modell alapján ezek létrejöttében nemcsak közvetlen fehérje‐fehérje kölcsönhatások, hanem a lipid környezet hatásai is szerepet játszanak. Ezért megvizsgáltuk, hogy az ErbB2 esetében ebben van‐e szerepe a lipid tutajoknak. Először azt kellett eldönteni, hogy az ErbB2 receptor a lipid tutajokban helyezkedik‐e el. Erre a kolera toxin B alegységének (CTX‐B) fluoreszcensen jelölt változatával történő vizsgálatokat választottuk (143). Eredményeink szerint az ErbB2 és a lipid tutajokat jelölő CTX‐B fluoreszcenciája korrelált egymással (26A. ábra). A kolokalizáció kvantitatív jellemzésére a Manders koefficienst használtuk (159). Eszerint az ErbB2 és a lipid tutajok közötti átfedés 776%‐os volt akár az ErbB2‐t, akár a CTX‐B jelet használtuk referenciának. A képek egyértelműen bizonyították azt is, hogy az ErbB2 mikroszkóppal is látható klasztereket alkot, amelyek megfelelnek a N&B mérések során látott makroklasztereknek, és a korábban pásztázó közeli mező optikai mikroszkóppal („scanning near‐field optical microscopy”, SNOM) látott asszociátumoknak (37). Mivel ezekben a makroklaszterekben az ErbB2 lokális denzitása sokkal nagyobb, mint a plazmamembrán többi részén, a tömeghatás törvénye alapján az várható, hogy a makroklaszterekben az ErbB2 homoasszociációjának mértéke nagyobb lesz. Ezt a feltételezést FRET mérések segítségével kívántuk ellenőrizni, de a makroklasztereken kívül a fluoreszcencia intenzitás túl alacsony volt megbízható mérések elvégzéséhez. A jel/zaj arány növelésére két módszert használtunk. Egyrészt az egymás mellett levő pixeleket szummáltuk („pixel pooling”), másrészt nagyméretű ROI‐kat jelöltünk ki a makroklasztereken kívül és belül. Mindkét módszer arra utalt, hogy a klaszterekben
található magas ErbB2 denzitás ellenére nem nagyobb az ErbB2 homoasszociáció mértéke a klasztereken belül, mint kívül (pixel pooling: FRET a klasztereken kívül: 18±3%, klasztereken kívül: 16±3%; ROI‐k segítségével: FRET a klasztereken kívül: 16±2%, klasztereken belül:
17±2%).
26. ábra. Az ErbB2 eloszlásának és asszociációjának viszonya a lipid tutajokhoz.
(A) SKBR‐3 emlőtumor sejteken a lipid tutajokat FITC‐CTX‐B‐vel jelöltük (zöld csatorna). Az ErbB2‐t Cy3‐4D5 Fab és Cy5‐4D5 Fab keverékével jelöltük FRET mérésekhez. A Cy3 fluoreszcenciája a vörös csatornában látható. A jelölést jégen hajtottuk végre, hogy a CTX‐B által indukált oligomerizációt és internalizációt meggátoljuk. A sárga szín megjelenése kolokalizációra utal. (B) Akceptor fotoelhalványítás segítségével az A részen feltüntetett sejten meghatároztuk a FRET hatásfokot, amelyet kéktől vörösig tartó színskálán tizedes törtben tüntettünk fel. A fehér téglalappal jelölt területeken jól látható az inverz korreláció a zöld intenzitás (CTX‐B által jelölt GM1 gangliozid) és az ErbB2 homoasszociációja között. (C) SKBR‐3 sejteket 37C‐on jelöltünk FITC‐CTX‐B‐vel, majd jégen Cy3‐4D5 Fab‐vel. A kép színkiosztása ugyanaz, mint az A részen.
Ezen eredmények arra utaltak, hogy a makroklaszterekben valamilyen tényező gátolja az ErbB2 homoasszociációját. Ezért akceptor fotoelhalványításon alapuló FRET segítéségével megmértük a pixelenkénti FRET‐et ErbB2 homoasszociációra. Tapasztalatunk szerint az ErbB2 homoasszociáció mértéke negatív korrelációt mutat a tutajokban található, a CTX‐B által megjelölt GM1 gangliozidok denzitásával (26B, 27A. ábra). Ez összhangban van a gangliozidok ErbB1 asszociációra gyakorolt negatív hatásával (145) és a homo‐FRET mérések alapján felállított azon hipotézisünkkel, hogy a közepes vagy nagyméretű ErbB2 homoklaszterekben az ErbB2 inaktív formában van jelen. Az ErbB2 magas denzitása konstitutív asszociációra és aktivációra vezet (18). A lipid tutajok lipid környezetének ErbB2 homoasszociációt gátló hatása ezt a konstitutív aktivációt gátolja vagy csökkenti, biztosítva azt, hogy az ErbB2 homoklaszterekben levő molekulák ne aktiválódjanak. Az aktiváció majd csak akkor következhet be, amikor ligandum által aktivált más ErbB fehérjék kiszakítják az ErbB2‐t a homoklaszterekből és heteroasszociátumokat képeznek egymással.
27. ábra. Az ErbB2 homoasszociáció negatívan korrelál a CTX‐B és az ErbB3 lokális denzitásával.
(A) SKBR‐3 sejteket megjelöltünk FITC‐CTX‐B‐vel, ill. Cy3‐ és Cy5 konjugált 4D5 Fab keverékével jégen, majd megmértük az ErbB2 homoasszociációt akceptor fotoelhalványításos FRET segítségével, és ezt korreláltattuk a FITC‐CTX‐B intenzitásával. (B) SKBR‐3 sejteken az ErbB2‐t FITC‐ és Cy3 konjugált 4D5 Fab keverékével jelöltük, az ErbB3‐at H3.90.6 monoklonális antitest másodlagos jelölésével Cy5 konjugált másodlagos Fab‐vel. Az ErbB2 homoasszociációt donor fotoelhalványításos FRET segítségével mértük meg a makroklasztereken belül, és ezt korreláltattuk az ErbB2 és az ErbB3 lokális denzitásával.
A lipid környezet hatásán kívül minden olyan fehérje, amely az ErbB2‐vel kölcsönhat, képes lehet arra, hogy kompetíció révén gátolja az ErbB2 homoasszociációját. Az SKBR‐3 sejtek az ErbB2 legfontosabb heterodimerizációs partnerét, az ErbB3‐at is kifejezik. Ezért megvizsgáltuk, hogy az ErbB3 lokális denzitása milyen hatást gyakorol az ErbB2 homoklaszterizációjára. Az ErbB2‐t donorral konjugált és akceptorral konjugált antitestek keverékével jelöltük meg, míg egy harmadik fluoreszcens festékkel az ErbB3‐t jelöltük, majd pixelenként megmértük a két fehérje expressziós szintjét és az ErbB2 homoasszociációját FRET mérésekkel. A kiértékelést csak a makroklasztereken belül végeztük el, és ez arra utalt, hogy az ErbB2 homoasszociációja arányos az ErbB2 lokális expressziós szintjével, és negatív korrelációt mutat az ErbB3 lokális denzitásával (27B, 28. ábra). Mindkét összefüggés a tömeghatás törvényének érvényesülését bizonyítja az ErbB2 homoasszociációja esetében.
A lipid tutajokban többféle különböző típusú fehérje fordul elő. Ezek közül az egyik a GPI‐
horgonyzott proteinek osztálya, melyekről kimutatták, hogy a pentamer CTX‐B által okozott lipid tutaj keresztkötés hatására nagyobb méretű foltokba koncentrálódnak a CTX‐B‐vel együtt (143). Megvizsgáltuk, hogy ez a stabil lipid tutaj asszociáció az ErbB2 esetében is felismerhető‐e. SKBR‐3 sejteket kezeltünk fluoreszcensen jelölt CTX‐B‐vel 37°C‐on, majd
CTX-B fluoreszcencia intenzitás 0 50 100 150 200 250
ErbB2 homoasszociáció (FRET hatásfok)
0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6
0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6
50 100 150 200
0 50 150100 200 ErbB2 homoasszociáció (FRET hatásfok)
ErbB3 fluoreszcencia intenzitás ErbB2
fluore szcen
cia intenzitás
A B
megjelöltük őket fluoreszcens anti‐ErbB2 antitestekkel. A konfokális mikroszkópos felvételek tanúsága szerint a keresztkötött lipid tutajok hátrahagyták az ErbB2‐t, hiszen a két fluoreszcens jel nem mutatott jelentős átfedést (26C. ábra). A kvantitatív analízis szerint a Manders koefficienst a CTX‐B kezelés 285%‐re csökkentette. Eszerint a GPI‐kötött fehérjékkel ellentétben az ErbB2, és elképzelhető, hogy más transzmembrán fehérjék is, kevésbe statikusan kötöttek a lipid tutajokhoz, hiszen a GM1 gangliozid CTX‐B általi keresztkötése az ErbB2 lipid tutajbeli lokalizációját megszünteti. (A tárgyalt cikk a referencialistában: (42).)
4.11. Lipid tutajok CTX‐B‐vel való keresztkötésének hatása az ErbB2 biológiai